2017. június 23. péntek, Zoltán és Édua napja
Felnőtt fesztivál
Révay András
2016.09.15 22:36
Bár a cím igaz, a világért se gondoljunk valami piros karikás 18-as rendezvényre! Ezt a fesztivált – néhány tízezer felnőtt mellett - több ezer gyerek is látogatta és minden korosztály nagyon jól érezte magát. Az égiek is kegyesek voltak, hőség nem volt, csak szép, napos idő, mindhárom napon. Mindezek mellett a 18-nak mégis helye van. A látogatók egyöntetűen sikeres rendezvényként őrzik majd magukban a nagykorúságába lépett, 18. Szolnoki Gulyásfesztivál emlékét!

 Szeptember második hétvégéje Szolnokon hagyományosan a gulyás jegyében zajlik. Pénteken, szombaton és vasárnap tízezrek sétálnak a Tiszaligetben, esznek, isznak, szórakoznak. Sokan – az idén kétszáznál is több helyen – főztek, a legbátrabbak pedig a főzőversenyre is beneveztek. Ez utóbbi napja a szombat, de hogy már pénteken is jól teljen az idő, arról a különféle művészek, együttesek gondoskodtak. A fesztivál első, de a második napján fellépők között is a legnagyobb sikere kétségtelenül a Kolozsvári Magyar Opera tagjaiból 2011-ben alakult Operettissimo együttesének volt. Kolcsár Katalin, Plesa Róbert, Rigmányi István énekművészek, Gyenge Zoltán Balázs hegedűművész és Kolcsár Péter zongoraművész műsora minden alkalommal percek alatt magával ragadta a közönséget, a nézőtérről velük együtt énekelték az operettslágereket. Erdélyben a szolnokihoz hasonló főzőversenyt Nagyszebenben tartanak, a művészek ott főztek – és győztek! Az „Operettissimo-gulyás” semmi különlegeset nem tartalmaz, a valódi egyszerű, pásztorétel receptjét követi. A művészek Szolnokon is elkészítették – versenyen kívül – ezúttal nem a zsűri díját, csak a közönség szívét nyerték el.

 A Szolnoki Gulyásfesztiválon már évek óta hagyomány, hogy pénteken jótékonysági főzőversenyt rendeznek. Ez nem azonos a szombati „nagy” versennyel, általában kevesebben is indulnak rajta, de a lelkesedés hasonló. A résztvevő csapatok számára a nyersanyagot az Auchan ingyen ajánlotta fel, a megfőzött ételeket a közönség megvásárolhatta az egyes főzőhelyeken. Végül 149 ezer forint gyűlt össze, melyet a „Minden gyerek fontos” Alapítvány kapott meg. A jótékonysági versenyen a díjat tavaly a fesztiválon már „hazajárónak” számító, Karancslapujtőről érkezett Duci csapat nyerte. Nem sokon múlott, hogy a kupát most is megtarthassák, ám a végén mégis átadni voltak kénytelenek. A kérlelhetetlen zsűri szerint az idén egy hajszállal jobb ételt főzött a Nagypál Nándor által vezetett Mutyi csapat. Szerbiából, Adáról jöttek Szolnokra. Nyertes ételük a „Dél-alföldi paraszt csorba” borjúhúsból, házi csipetkével, gomba, zöldborsó, zöldbab hozzáadásával, savanyúkáposzta-lével felengedve, krémsajttal ízesítve készült. A titok – árulták el – hogy a harmóniát kell jól eltalálni!

 Már tíz éve hagyomány a Gulyásfesztiválon, hogy a magyar gulyás széles körben való megismertetése, jó hírének terjesztése érdekében külföldi díszvendéget hívnak meg. Az idén a díszvendég Brazília volt és őexcellenciája Valter Pecly Moreira, a Brazil Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete, felesége társaságában személyes is megjelent a rendezvényen. Magyarország és Brazília között kitűnő a kapcsolat – mondta el a nagykövet – ezért igen szívesen tettek eleget a meghívásnak. Jók a lehetőségek arra is, hogy a gazdasági kapcsolatok is tovább erősödjenek, ezáltal – és az ilyen rendezvények segítségével - az emberek közötti kapcsolatok is fejlődhetnek. A szolnoki Gulyásfesztiválhoz hasonló gasztronómiai rendezvények Brazíliában is nagyon népszerűek és ezeket ott is nagy tömegek látogatják.

 A jó kapcsolatok kiépítése a fesztiválon nem szorítkozott kizárólag a magas szintű megjelenésre. Szombaton, 12 órakor került sor a délelőtti „Gulyásfesztivál szépe” verseny eredményének kihirdetésére, a hol a győztes fejére a koronát személyesen Marie-Hélène Michelas Moreira, a nagykövet úr felesége tette fel. Utána a nagyszínpadon fellépett a 2011-ben alapított Bloco de Samba Girassol, samba dobiskola együttese, Magyarország első, kizárólag Rio de Janeiro-i sambát játszó csapata. Ők már jelentős nemzetközi sikereket mondhatnak magukénak. Moreira asszonytól azt is megtudhattuk, szeret és tud is főzni – egyebek között magyar gulyást is! A miénkhez hasonló ételt Brazíliában is ismernek, de ott nem használnak hozzá paprikát.

 A Gulyásfesztivál nemcsak a kétoldalú kapcsolatok erősítésére alkalmas. A rendezvényre Szolnok városa hagyományosan meghívja a testvérvárosok képviselőit, ők ilyenkor egyik nemzeti ételüket is főzik. Az idén Reutlingen, Nagybánya, Bielsko-Biala és a finnországi Riihimäki küldött résztvevőket. A finnek bográcsában rénszarvasgulyás rotyogott. A füstölt rénszarvashúst olajban pirított vöröshagyma, fokhagyma, pirospaprika alapra teszik, vízzel, sűrített paradicsommal engedik fel, burgonyát, friss sajtot főznek bele, borssal ízesítik. Ha kész, a rénszarvas agancsából friss reszeléket szórnak rá. A nagykövet is megkóstolta, nagy elismeréssel szólt róla és a véleménye a zsűri álláspontjával is egyezett. A délutáni eredményhirdetésen ugyanis a finn csapat „alkotását” ezüstéremmel jutalmazták.

 Igazán jó példája volt a nagyon nagy és a nagyon kicsi baráti találkozásának, amikor a Gulyásfesztivál díszvendégét a Szolnokhoz közeli kisváros, Besenyszög képviselői tülökkürtök szavával üdvözölték. Ezeket a kürtöket csak kiemelkedően jeles alkalmakkor szólaltatják meg. A mai város négy középkori falu egyesüléséből jött létre, közülük a két legöregebb – Fokorú és Szentiván – nevét már az 1300-as évek elején írásban is említik. A város különféle társadalmi szervezetei közül talán a legismertebb a mintegy ötven tagot számláló Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület. A csoport 2003-ban Enyészet (november) havában jött létre, tagjai a hagyományos, pusztai, merevszarvú, visszacsapó íjakat használják. Minden évben, Szent Mihály-napi versenyt is rendeznek, a XIII-ra idén, szeptember 24-én kerül majd sor.

 Míg szombaton napközben a Tiszaligetben igazi fesztivál-hangulat volt, a délután végére ezt az izgalom váltotta fel. A több mint kétszáz étel elbírálása nem kis feladatot rótt a zsűrire. Annyi kiváló étel érkezett, hogy meg is hosszabbították a beérkező „versenyművek” elfogadási idejét. A kóstolás, a pontozás, az eredmények összevetése, a rangsor megállapítása – no és az oklevelek elkészítése bizony nem kevés időt vett igénybe. Úgy tapasztalták, hogy az ételek egyre jobbak és egyre szebben is tálalják őket. A 17 tagú zsűri a diák és felnőtt kategóriákban több díjat is adott, mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. A Gulyásfőzés Ifjú Mestere címet Érmihályfalva csapata és a jászberényi Klapka György Vendéglátóipari Szakközépiskola csapata nyerte. Jó jel a jövőre nézve, hogy az ifjúsági kategóriában ezüstérmet kapott a „Főzzük le a nagyokat” ambiciózus nevet viselő, egészen fiatal gyerekekből álló csapat!

 Az ugyancsak hagyományosan minden évben kiadott „A Gulyásfesztivál Díszpolgára” megtisztelő címet ezúttal az MH86 Szolnoki Helikopterbázis Parancsnoksága kapta. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. Mindenki meglepetésére, a győztes ismét a Fesztiválon tavaly először megjelenő Viharsarki Betyárok csapata lett, de most más ételt készítettek. A győzelmet az idén bivalycombból és lábszárcsontból főzött bivalygulyásukkal érték el. Semmi különleges fűszert nem tettek bele, csak paprika, hagyma, bors, sárgarépa, paszternák, petrezselyem, burgonya és friss csipetke került a bográcsba. Legközelebb megint tőlük kell majd a címet elhódítani! Ha senkinek sem sikerül, a koronát örökre megtarthatják. Ám ezen túlmenően a fesztiválnak van egy másik üzenete is. Nem lehet elvitatni, hogy a gulyás a legmagyarabb étel! Előtte tiszteleg a Szolnoki Gulyásfesztivál, ezért ezt a rendezvényt nem lehet abbahagyni. Lesz jövőre is!

Kapcsolódó témák

A régi sláger dallamára, akár azt is énekelhetnénk: nehéz a szójátéknak ellenállni… kivált, ha ennyire kézenfekvően kínálja magát. Bár kitapasztalni a tapas-t, egy alkalom biztosan kevés, azért Spanyolország Nagykövetsége és a Spanyol Idegenforgalmi Hivatal által, a Tapas Világnapja alkalmából a budapesti El Asador de Pata Negra étteremben szervezett bemutatón mégis bőséggel nyílott rá lehetőség.

Ha egy eseményt három egymást követő évben megszerveznek, az már joggal nevezhető hagyományosnak. Igaz ez az állítás a „Pezsgő Június” esetében is Budapesten, a Hotel Corinthia báltermében, ahol a szakemberek és a pezsgőkedvelő közönség is számos ritkasággal és érdekességgel találkozhatott.

A budavári Hilton Budapestben tartották a HoReCa Marketplace idei rendezvényét és ez a kijelentés nyomban némi magyarázatot is igényel. Feltételezhető ugyanis, hogy csak a beavatottak tudják: a HoReCa betűszó egy rövidítés, jelentése Hotel, Restaurant, Café. A rendezvény pedig alkalom volt arra, hogy a három terület szakemberei, éttermek, 3-4-5 csillagos budapesti és vidéki szállodák felelős munkatársai, az érintett szektorok hazai beszállítói, Magyarország iránt érdeklődő beszállítók Ausztriából és Szlovákiából, séfek, menedzserek, étteremvezetők és tulajdonosok találkozzanak egymással.

A mondást, hogy „a gulyás a legmagyarabb étel”, sokan ismerik és mindenki egyet is ért vele. A hivatalos elismerés – bármennyire is meglepő – ez idáig még hiányzott. A Terra Madre Világnap alkalmával azonban ebben is változás következett. Elnyerte a HÍR, tehát a Hagyományok – Ízek - Régiók Védjegyet.

Hiába őrködik oroszlán a bejáratnál, fején a magas, fehér sapka mutatja, csöppet sincs harcias hangulatban. Mögötte, az épületben pedig – a nevéhez illően – valódi, békebeli hangulat fogadja a belépőt. Valami olyan, ami a XIX. század fordulóján volt uralkodó a Császárváros vagy Budapest cukrászdáiban.

Blog ajánló
Egy nap a városban A világ legkényelmesebb ülőhelyét egy új budapesti reggelizőhelyen találtuk meg
Reggelizőhelyként nehéz kitűnni a tömegből. Persze, hogy lehet kérni tojásrántottát, meg mindenféle salátát és szendvicseket, lazacosat, érlelt sonkásat, meg joghurtot, meg zabkását. Meg valami bizarr módon tortákat. Persze ez nem igaz minden reggelizőhelyre, de amik most nyitnak, kábé ezeket hozzák.  És a Cinnamon nemrég nyitott. Itt, ha beszerzel pár nem méregdrága, de jó minőségű alapanyagot, és összerakod, mint a legódarabokat, akkor nagyon nem mehet félre a dolog.  Nem ezen bukik meg egy reggelizőhely. Egy reggelizőhely azon bukik meg, ha nem elég kényelmes. A reggelit általában alvást követően fogyasztjuk, éppen ezért fél lábbal még az ágyban vagyunk. Egy reggelizőhely olyan, mint amilyennek egy télikertet rendeznénk be a saját otthonunkban, sok fény, sok párna, sok meleg, andalító zene. A Cinnamonnak, noha alig egy-két asztal fért el a helyen, tökéletesen sikerült ezt megvalósítani, ráadásul modern köntösben. “Egy cortadót kérek.” “Capuccino jó lesz?” Persze, válaszolom, bár valahol olvasom a falon az újhullámos kávé szót. A pult mögött a hölgy leadja a rendelést, hogy capuccino, a barista morog valamit, erre odakiáltok, hogy igazából a cortado lenne a legjobb. Köszönöm, ez az! - kiáltja elégedetten a srác. Még nem egyeztettek a hullámokról, de új a hely, újak a felszolgálók is, érni kell. Ilyen pohárban egyébként még nem kaptam cortadót: Persze gondolni kell a délutánra, estére is: a Cinnamonban borokat is kapunk, meg Aperol SpritzOT, úgyhogy akár egész nap ellehetünk itt. Ági, az Egy nap a városban túraangyalának elmondása szerint azért is nagyon örömteli a hely, mert  "A környék totál halott volt eddig, sehová nem tudtál beülni a Budai kettő és a Coyote között." Ő már csak tudja, hiszen itt lakik. De én nem ezért írok róla. Hanem mert az egész kávézó dísze, a kényelem csimborasszója, a fáradt reggeli órák legnagyobb segítője ez a szék itt: A világ legkényelmesebb reggelizőszéke. Egyben hinta. Ezen falatozni, leönteni magad kávéval, a lehető legtökéletesebb napkezdés. Na, ezzel lehet kitűnni a reggelizőhelyek között. Hintaszéket minden reggelizőhelyre Budapesten! CinnamonCím: 1027 Budapest, Csalogány u. 21Nyitva: H-P 07:30 - 19:00, Szo-V 08:00 - 16:00
Egy nap a városban Vagány kocsma a másvilágról - Krak’n Town
"Hova menjünk ma este" kocsmát általában két szempont alapján választok. Az egyik az ital: ha jó sört csapolnak, ha kivételesek a borok, piramidálisak a koktélok ésatöbbi, hajlandó vagy bárhová beülni, attól függetlenül, hol és milyen környezetben teszik azt elém. Aztán van, amikor egy hangulatos jazz-lokálban beszélgetnék szívesen, esetleg egy hatalmas szilfa árnyékában iszogatnék akármit, vagy épp süppedős fotelekben dumálnék valakivel. Ilyenkor a kényelem lesz a kiválasztás szempontja, elsősorban. Vannak olyan kivételes helyek, ahol ez a kettő egymásra talál. Van, ahol egyik sem stimmel. És vannak az olyan helyek, mint a Krak’n Town, ami behoz a képbe egy harmadik szempontot. A Krak’n Town egy különleges kinézetű kocsma Budapesten, a Rákóczi tér mellett a József körúton. A Nagykörút kifejezetten arról híres, hogy bármi, ami nyit rajta, abból árad a dögszag, a vakolat mállani kezd, a pincérek bunkók és télen rohadék hideg van odabent. Nyáron meg megfősz. Ha esetleg valakinek nem jött meg a kedve a körúti kocsmákhoz, tudnám folytatni. Ez a hely viszont nemcsak hogy igényes, hanem már-már túlvilági. Már a cégéren látszik, hogy sok pénzt toltak bele, odabent viszont egészen leesik az állunk. Hogy mást ne mondjak, a pincérek jelmezbe öltöztek, és ez még csak az egyik furcsaság. Ez ugyanis egy steampunk kocsma. Aki nem tudná, gyorsan összefoglalom: ez a stílusirányzat inkább egy fantázia, egy szerepjáték, ami a neoviktoriánus stílusból nőtt ki, és mindig is megmaradt underground hóbortnak. A steampunk stílusban a műanyag nem létezik, csak fémmel, textillel és fával építkeznek, a vadnyugat keveredik a robotikával, egy mechanikus ló, fém testtel például egy ideális szállítóeszköznek tűnik ebben a világban.  Úgyhogy bemenni egy steampunk kocsmába annak, aki keveset tud erről a szubkultúráról, minimum zavarbaejtő. De egyébként meg állati nagy élmény. Egy korábbi posztomban már említettem, hogy sajnos elfelejtettünk játszani, és a felnőtteknek szinte sehol nem kínál senki olyan szórakozást, ami változatos és meglepetésszerű lenne, ahol éppen úgy érezhetjük magunkat, mint a Willy Wonkához belépő gyerekek. És noha a Krak’n Town sem több vizuális élménynél, abban mégis erősebb bármelyik másik budapesti intézménynél.  Pont ezért fura a helyzet: a hangulata - a város kínálatához képest - tök egyedi, ezért aztán nem mondhatod, hogy “na, ma olyan steampunk kedvemben vagyok, menjünk ide”. Akkor miért? Szerencsére segítségünkre siet az itallap: nagyon jó kézműves söröket csapolnak, összesen nyolc kapható, köztük akad még lager is. A hobbi sörivóknak, mint én. De a többi ital is figyelemreméltó: ha átugorjuk a Johny Walker-es részeket, Scapa whiskyvel, Diplomatico és 23 éves Zacapa rumokkal találkozunk, amiket a rajongókon kívül ritkán vesz meg más otthonra, lévén minimum 20 ezer forint egy palack belőlük. Itt viszont kóstolgathatunk ilyen italokat is, sőt tequilában, ginben, konyakban és keserűkben is megtalálták a legjobbakat. A konyha pedig a stílushoz passzol. Kifinomultságtól mentes, erőteljes, emberes adagokkal. Steakek, kolbászok, csülkök, haggisek és pie-ok, amiket karamellás sajttortával fojthatunk le. Szűk étlap, de angolosan odaver, én a pie-om felét sem bírtam megenni. A felszolgálás profi, pedig már csak az a tény, hogy a tulajdonos rá tudta venni az itt dolgozókat a mindennapos kosztümös hülyülésre, a haldokló nyugatra emigrált magyar felszolgáló-hadsereg népességének ismeretében kész csoda. De itt összetartó csapatról lehet szó, a weboldalon, a bemutatkozás menüpont alatt olykor novellákat írtak a fiúklányok, szóval látszik - sejtjük -, hogy élvezik ezt az újdonságot. Több ilyen helyet kérünk. Nem kifejezetten a steampunkra gondolok, nem is a kosztümre, de a meglepetésre, a felnőttjátékra, arra, hogy nyugodtan szakadjunk ki a raklapbútoros, nyerstégla-nyersfal vonalból, a fehér falra fekete logó festésből, legyen olyan változatosak a város kocsmái, amilyen változatos maga a város. Itt írtam egyébként korábban arról, hogyan lehet lakást berendezni steampunk stílusban. 
Városlátogatások Arad
AradA Maros folyó mentén elterülő város már az ókorban is lakott volt. A régészeti kutatások során napvilágra került bronzkori és vaskori leletek is bizonyítják. A honfoglaló magyar törzsek is megtelepedtek itt. Feltételezések szerint István király „Orod” nevű ispánjáról kapta a város a nevét. Sajnos lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar anyanyelvű.Egy kis történelem:Arad mellett egy Szent István korából származó földvár maradványait tárták fel. Ebben a várban tartották 1131-ben azt az országgyűlést, amelyen felkoncoltak 68 főurat, II. (Vak) Béla ellenfeleit, akiket a király hajdani megvakíttatásáért felelősnek tartottak. A várat a tatárok lerombolták, majd a középkorban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadai foglalták el. A török idők után a várat megerősítették, új sáncokkal és bástyákkal látták el. A XVIII. század közepétől indult meg a város jelentős fejlődése, ekkor épült az új városháza is.A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau táborszernagy, a "bresciai hiéna", akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. 1849. október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom tábornokát.A magyar szabadságharc vértanúinak emlékére a kivégzés helyszínén egy márvány obeliszket állítottak.Zala György szobrászművész készített egy szoborcsoport is, „Ébredő Szabadság” címmel, melyen a szabadságot jelképező Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején Mátyás király Fekete seregének sisakja látható, és Szent István kardjára támaszkodik. A tizenhárom aradi vértanú domborított arcképe a talapzaton körben helyezkedik el.Az emlékművet eredetileg az aradi városközpontban állítottak fel, de a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra a „Megbékélési Park” nevű téren, ahol a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére egy diadalívet is elhelyeztek.Az Aradra látogató magyarok mindig elhelyezik az emlékművön a megemlékezés koszorúit.Séta a városban:                                                                  A vasútállomás                                                              A VárosházaPáduai Szent Antal katedrálisSzínházA víztorony és a sétáló utca                                                               Ortodox katedrálisTovábbi szép épületek:Egy aktualitás:Az Arad Megyei Múzeumban a napokban kibontották az 1977 óta feltekerve tárolt, Feszty Árpád Krisztus temetése című, triptichonját restaurálás céljából. A 13 méter hosszú, 4 méter magas triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második, jóval nagyobb olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.RészletNézzünk meg egy videót Aradról:https://www.youtube.com/watch?v=74LOG3Ja6FQ                                                                                                 by vinpet                                                                                             forrás: internet
Városlátogatások Temesvár a Bánság fővárosa
TemesvárA városról 1266-ban találták meg az első hiteles írásos említést, ekkor a Magyar Királysághoz tartozott.  A Bánság fővárosa nevét a Temes folyóról kapta, bár a Temes mellett a Bega folyó is közrefogta, mocsaraival, szerteágazó vadvizeivel természetes védelmet nyújtva a hódítók ellen. Sajnos a mocsárvilág kedvezett a járványoknak és a fertőzéseknek, ez gátolta a város fejlődését, ezért szabályozták a folyókat és lecsapolták a mocsarat, és új medret ástak a Temes folyónak, létrehozva a Bega csatornát.Egy kis történelem:Temesvár Károly Róbert uralkodása idején, 1315-ben királyi székhely, Magyarország fővárosa volt, egészen 1323-ig. Később a települést városi rangra emelték és megkezdődött rohamos fejlődése. A XV. században, a törökverő Hunyadi János és családja is itt élt, később itt végezték ki Dózsa Györgyöt. Losonczy István hősies helytállása ellenére Temesvár 1552-ben török uralom alá került, mely alól 1716-ban szabadították fel a környéket a Savoyai Jenő által vezetett osztrák csapatok. Az 1700-as években Mária Terézia rendeletére különböző népcsoportokat telepítettek itt le, így lett Temesvár az akkori Magyarország etnikailag egyik legszínesebb városa. A Habsburg birodalom Temesvárt Bécs mintájára építette ki.Az 1800-as években már Magyarország legfejlettebb városa volt, itt vezették be az országban először a gázvilágítást, majd később a villanyvilágítást az utcákon.Temesvár igazi multikulturális város, hisz lakosságát magyarok, románok, németek és szerbek alkotják. A kulturális sokszínűségének köszönhetően Kis Bécsnek is nevezik a várost.A közelmúlt történelméhez fűződik a romániai forradalom, (1989) melyben Temesvár volt a megmozdulások kirobbantója.Sétáljunk a városban:Látnivalók az egykori Losonczy, később Dóm-téren (ma Unirii /Egyesülés/ tér)A barokk stílusú római katolikus dómtemplom 1736-73 között épült, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak. A Szentháromság-szobor az 1738-39-es pestisjárványnak állít emléket.A Szerb Ortodox Püspöki palota: A temesvári „rácz püspökség” épületének homlokzatát, Székely László, Temesvár főépítészének tervei alapján újították fel.Szerb ortodox székesegyház és katedrális:A palotasor a gyönyörű, virágos parkkal, hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel.A Lloyd palota földszintjén étterem, az emeleten a Politechnikai egyetem rektorátusa működik.Az Operaház:Szép épületek:Egy kis téren található a Mária kápolna, melyet Dózsa György feltételezett kivégzésének helyén állítottak fel.Hunyadi várkastély:Temesvár gyönyörű város, bár még sok a felújításra váró épület, a nemzetközi zsűri méltán ítélte oda az Európa Kulturális Főváros címet 2021-re. Addigra biztosan tovább szépül a város.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=DihNQPNA8KE&                                                                                                    by vinpet                                                                                               forrás: internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!