2017. július 24. hétfő, Kinga és Kincső napja
Felnőtt fesztivál
Révay András
2016.09.15 22:36
Bár a cím igaz, a világért se gondoljunk valami piros karikás 18-as rendezvényre! Ezt a fesztivált – néhány tízezer felnőtt mellett - több ezer gyerek is látogatta és minden korosztály nagyon jól érezte magát. Az égiek is kegyesek voltak, hőség nem volt, csak szép, napos idő, mindhárom napon. Mindezek mellett a 18-nak mégis helye van. A látogatók egyöntetűen sikeres rendezvényként őrzik majd magukban a nagykorúságába lépett, 18. Szolnoki Gulyásfesztivál emlékét!

 Szeptember második hétvégéje Szolnokon hagyományosan a gulyás jegyében zajlik. Pénteken, szombaton és vasárnap tízezrek sétálnak a Tiszaligetben, esznek, isznak, szórakoznak. Sokan – az idén kétszáznál is több helyen – főztek, a legbátrabbak pedig a főzőversenyre is beneveztek. Ez utóbbi napja a szombat, de hogy már pénteken is jól teljen az idő, arról a különféle művészek, együttesek gondoskodtak. A fesztivál első, de a második napján fellépők között is a legnagyobb sikere kétségtelenül a Kolozsvári Magyar Opera tagjaiból 2011-ben alakult Operettissimo együttesének volt. Kolcsár Katalin, Plesa Róbert, Rigmányi István énekművészek, Gyenge Zoltán Balázs hegedűművész és Kolcsár Péter zongoraművész műsora minden alkalommal percek alatt magával ragadta a közönséget, a nézőtérről velük együtt énekelték az operettslágereket. Erdélyben a szolnokihoz hasonló főzőversenyt Nagyszebenben tartanak, a művészek ott főztek – és győztek! Az „Operettissimo-gulyás” semmi különlegeset nem tartalmaz, a valódi egyszerű, pásztorétel receptjét követi. A művészek Szolnokon is elkészítették – versenyen kívül – ezúttal nem a zsűri díját, csak a közönség szívét nyerték el.

 A Szolnoki Gulyásfesztiválon már évek óta hagyomány, hogy pénteken jótékonysági főzőversenyt rendeznek. Ez nem azonos a szombati „nagy” versennyel, általában kevesebben is indulnak rajta, de a lelkesedés hasonló. A résztvevő csapatok számára a nyersanyagot az Auchan ingyen ajánlotta fel, a megfőzött ételeket a közönség megvásárolhatta az egyes főzőhelyeken. Végül 149 ezer forint gyűlt össze, melyet a „Minden gyerek fontos” Alapítvány kapott meg. A jótékonysági versenyen a díjat tavaly a fesztiválon már „hazajárónak” számító, Karancslapujtőről érkezett Duci csapat nyerte. Nem sokon múlott, hogy a kupát most is megtarthassák, ám a végén mégis átadni voltak kénytelenek. A kérlelhetetlen zsűri szerint az idén egy hajszállal jobb ételt főzött a Nagypál Nándor által vezetett Mutyi csapat. Szerbiából, Adáról jöttek Szolnokra. Nyertes ételük a „Dél-alföldi paraszt csorba” borjúhúsból, házi csipetkével, gomba, zöldborsó, zöldbab hozzáadásával, savanyúkáposzta-lével felengedve, krémsajttal ízesítve készült. A titok – árulták el – hogy a harmóniát kell jól eltalálni!

 Már tíz éve hagyomány a Gulyásfesztiválon, hogy a magyar gulyás széles körben való megismertetése, jó hírének terjesztése érdekében külföldi díszvendéget hívnak meg. Az idén a díszvendég Brazília volt és őexcellenciája Valter Pecly Moreira, a Brazil Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete, felesége társaságában személyes is megjelent a rendezvényen. Magyarország és Brazília között kitűnő a kapcsolat – mondta el a nagykövet – ezért igen szívesen tettek eleget a meghívásnak. Jók a lehetőségek arra is, hogy a gazdasági kapcsolatok is tovább erősödjenek, ezáltal – és az ilyen rendezvények segítségével - az emberek közötti kapcsolatok is fejlődhetnek. A szolnoki Gulyásfesztiválhoz hasonló gasztronómiai rendezvények Brazíliában is nagyon népszerűek és ezeket ott is nagy tömegek látogatják.

 A jó kapcsolatok kiépítése a fesztiválon nem szorítkozott kizárólag a magas szintű megjelenésre. Szombaton, 12 órakor került sor a délelőtti „Gulyásfesztivál szépe” verseny eredményének kihirdetésére, a hol a győztes fejére a koronát személyesen Marie-Hélène Michelas Moreira, a nagykövet úr felesége tette fel. Utána a nagyszínpadon fellépett a 2011-ben alapított Bloco de Samba Girassol, samba dobiskola együttese, Magyarország első, kizárólag Rio de Janeiro-i sambát játszó csapata. Ők már jelentős nemzetközi sikereket mondhatnak magukénak. Moreira asszonytól azt is megtudhattuk, szeret és tud is főzni – egyebek között magyar gulyást is! A miénkhez hasonló ételt Brazíliában is ismernek, de ott nem használnak hozzá paprikát.

 A Gulyásfesztivál nemcsak a kétoldalú kapcsolatok erősítésére alkalmas. A rendezvényre Szolnok városa hagyományosan meghívja a testvérvárosok képviselőit, ők ilyenkor egyik nemzeti ételüket is főzik. Az idén Reutlingen, Nagybánya, Bielsko-Biala és a finnországi Riihimäki küldött résztvevőket. A finnek bográcsában rénszarvasgulyás rotyogott. A füstölt rénszarvashúst olajban pirított vöröshagyma, fokhagyma, pirospaprika alapra teszik, vízzel, sűrített paradicsommal engedik fel, burgonyát, friss sajtot főznek bele, borssal ízesítik. Ha kész, a rénszarvas agancsából friss reszeléket szórnak rá. A nagykövet is megkóstolta, nagy elismeréssel szólt róla és a véleménye a zsűri álláspontjával is egyezett. A délutáni eredményhirdetésen ugyanis a finn csapat „alkotását” ezüstéremmel jutalmazták.

 Igazán jó példája volt a nagyon nagy és a nagyon kicsi baráti találkozásának, amikor a Gulyásfesztivál díszvendégét a Szolnokhoz közeli kisváros, Besenyszög képviselői tülökkürtök szavával üdvözölték. Ezeket a kürtöket csak kiemelkedően jeles alkalmakkor szólaltatják meg. A mai város négy középkori falu egyesüléséből jött létre, közülük a két legöregebb – Fokorú és Szentiván – nevét már az 1300-as évek elején írásban is említik. A város különféle társadalmi szervezetei közül talán a legismertebb a mintegy ötven tagot számláló Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület. A csoport 2003-ban Enyészet (november) havában jött létre, tagjai a hagyományos, pusztai, merevszarvú, visszacsapó íjakat használják. Minden évben, Szent Mihály-napi versenyt is rendeznek, a XIII-ra idén, szeptember 24-én kerül majd sor.

 Míg szombaton napközben a Tiszaligetben igazi fesztivál-hangulat volt, a délután végére ezt az izgalom váltotta fel. A több mint kétszáz étel elbírálása nem kis feladatot rótt a zsűrire. Annyi kiváló étel érkezett, hogy meg is hosszabbították a beérkező „versenyművek” elfogadási idejét. A kóstolás, a pontozás, az eredmények összevetése, a rangsor megállapítása – no és az oklevelek elkészítése bizony nem kevés időt vett igénybe. Úgy tapasztalták, hogy az ételek egyre jobbak és egyre szebben is tálalják őket. A 17 tagú zsűri a diák és felnőtt kategóriákban több díjat is adott, mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. A Gulyásfőzés Ifjú Mestere címet Érmihályfalva csapata és a jászberényi Klapka György Vendéglátóipari Szakközépiskola csapata nyerte. Jó jel a jövőre nézve, hogy az ifjúsági kategóriában ezüstérmet kapott a „Főzzük le a nagyokat” ambiciózus nevet viselő, egészen fiatal gyerekekből álló csapat!

 Az ugyancsak hagyományosan minden évben kiadott „A Gulyásfesztivál Díszpolgára” megtisztelő címet ezúttal az MH86 Szolnoki Helikopterbázis Parancsnoksága kapta. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. Mindenki meglepetésére, a győztes ismét a Fesztiválon tavaly először megjelenő Viharsarki Betyárok csapata lett, de most más ételt készítettek. A győzelmet az idén bivalycombból és lábszárcsontból főzött bivalygulyásukkal érték el. Semmi különleges fűszert nem tettek bele, csak paprika, hagyma, bors, sárgarépa, paszternák, petrezselyem, burgonya és friss csipetke került a bográcsba. Legközelebb megint tőlük kell majd a címet elhódítani! Ha senkinek sem sikerül, a koronát örökre megtarthatják. Ám ezen túlmenően a fesztiválnak van egy másik üzenete is. Nem lehet elvitatni, hogy a gulyás a legmagyarabb étel! Előtte tiszteleg a Szolnoki Gulyásfesztivál, ezért ezt a rendezvényt nem lehet abbahagyni. Lesz jövőre is!

Kapcsolódó témák

A régi sláger dallamára, akár azt is énekelhetnénk: nehéz a szójátéknak ellenállni… kivált, ha ennyire kézenfekvően kínálja magát. Bár kitapasztalni a tapas-t, egy alkalom biztosan kevés, azért Spanyolország Nagykövetsége és a Spanyol Idegenforgalmi Hivatal által, a Tapas Világnapja alkalmából a budapesti El Asador de Pata Negra étteremben szervezett bemutatón mégis bőséggel nyílott rá lehetőség.

Ha egy eseményt három egymást követő évben megszerveznek, az már joggal nevezhető hagyományosnak. Igaz ez az állítás a „Pezsgő Június” esetében is Budapesten, a Hotel Corinthia báltermében, ahol a szakemberek és a pezsgőkedvelő közönség is számos ritkasággal és érdekességgel találkozhatott.

A budavári Hilton Budapestben tartották a HoReCa Marketplace idei rendezvényét és ez a kijelentés nyomban némi magyarázatot is igényel. Feltételezhető ugyanis, hogy csak a beavatottak tudják: a HoReCa betűszó egy rövidítés, jelentése Hotel, Restaurant, Café. A rendezvény pedig alkalom volt arra, hogy a három terület szakemberei, éttermek, 3-4-5 csillagos budapesti és vidéki szállodák felelős munkatársai, az érintett szektorok hazai beszállítói, Magyarország iránt érdeklődő beszállítók Ausztriából és Szlovákiából, séfek, menedzserek, étteremvezetők és tulajdonosok találkozzanak egymással.

A mondást, hogy „a gulyás a legmagyarabb étel”, sokan ismerik és mindenki egyet is ért vele. A hivatalos elismerés – bármennyire is meglepő – ez idáig még hiányzott. A Terra Madre Világnap alkalmával azonban ebben is változás következett. Elnyerte a HÍR, tehát a Hagyományok – Ízek - Régiók Védjegyet.

Hiába őrködik oroszlán a bejáratnál, fején a magas, fehér sapka mutatja, csöppet sincs harcias hangulatban. Mögötte, az épületben pedig – a nevéhez illően – valódi, békebeli hangulat fogadja a belépőt. Valami olyan, ami a XIX. század fordulóján volt uralkodó a Császárváros vagy Budapest cukrászdáiban.

Blog ajánló
Egy nap a városban Turistás helyek Budapesten: Gellért-hegy
Szóval akkor közkívánatra folytatódjon a múlt héten elkezdett sorozat, ami nem is sorozat igazából, csak ilyen cikkecskék abból az alaphelyzetből kiindulva, hogy az ember szinte sosem tudja úgy szemlélni a saját városát, mint mondjuk Párizst, vagy Rómát (kivéve, ha az ember párizsi, esetleg római), pedig ha egyet hátralépünk, észrevehetjük, hogy egy fantasztikus turistaparadicsomban élünk, ahol nagyon sok a látnivaló. És ez a felismerés őrült izgalmas: nem kell repülőjegyet venni, szállást intézni, nem is kell költeni egy forintot sem az útra, kis beleélőképességgel mégis viszonylag gyorsan úgy tudjuk érezni magunkat, mintha elutaztunk volna jó messzire. Főleg azért, mert a saját városunkban mászkálunk a legritkábban turistás helyeken, szóval minden ilyen túra egy új felfedezés. Persze, mindenki volt például a Gellért-hegyen, de mikor voltunk ott utoljára mindenféle kötelezettség nélkül, csak úgy? Amikor nem kísérők voltunk, nem házigazdák, nem dolgunk volt ott, csak következmények és elvárások nélkül lődörögtünk? Én például pont tegnap és szuper volt az élmény. A Gellért térről indultunk, onnan baktattunk fel kábé 10 perc alatt, ami ebben a hőségben azért jelent némi kihívást, de az útvonal szép, árnyékos (plusz természetvédelmi övezet) és menet közben sok a kilátó, ahol érdemes megállni. A cél persze a 235 méter magas hegytető, ami egyébként kábé 130 méternyi emelkedés után érhető el. Séta közben kis történelmi alapozás: a környéket nyilván belakták a kelták, aztán a rómaiak, aztán a Vata-féle pogányok elvileg innen lökték a mélybe a hittérítő Gellért püspököt egy szekéren. Gellért egyébként valószínűleg a mai Észak-Olaszország területéről származott. Később aztán gyakran szerepelt a hegy neve a boszorkányperekben, mert állítólag itt folytattak sötét mágiát az érintettek, aztán Haynau 1851-ben felhúzta itt a Citadellát, hogy idegállapotban tartsa a magyarokat, a parkot meg azután alakították ki a hegyen, hogy a filoxériajárvány kipusztította a szőlőt a hegyoldalból. A sziklakápolnát 1926-ban építették, Rákosiék befalaztatták, de 1992 óta újra megnézhető (akit bővebben érdekel a téma, nézegesse a Wikipediát). Felül meg ott van a Szabadság-szobor, a pálmafaágat tartó nő, Kisfaludi Stobl Zsigmond 1947-es alkotása, amit annak emlékére állítottak, hogy a szovjet hadsereg kiverte Budapestről a német erőket. Volt egyébként itt gépfegyveres szovjet katona is, de a rendszerváltáskor eltávolították. A szobor amúgy 14 méter magas, a talpazatával együtt negyven. A legjobb jóság persze a kilátás, aminek az élvezetéhez egyáltalán nincs szükség előképzettségre, vagy történelmi ismeretekre, mert tényleg őrült jól néz ki Budapest onnan fentről, és az ember kedvet kap ahhoz is, hogy sétálgasson egy jót odalent. Szóval ha van egy szabad órátok, érdemes felbaktatni a hegyre, jobban szeretitek majd utána a várost, ahol éltek.
Egy nap a városban Mi kerül egy párizsis szendvicsben 3000 forintba?
Hát az, hogy hülye vagyok. Tegnap ugyanis elugrottam a Palatinusra, megnézni Bíró Lajosék legújabb projektjét, a Laza Palát, a strandbüfét, és elkövettem egy csomó hibát, de legalábbis egyet. Na jó, kicsit vissza: Lajosék egy rakás jó helyet nyitottak már a városban, amik mind kísérletezgettek valamilyen módon a magyar konyhával, és ez jó. A Bock bisztróban modern formában készítették el a hagyományos fogásokat, a Belvárosi piacon található Séf utcája és Buja disznók meg arra törekedett, hogy a legáltalánosabb kajákból csináljanak valami megfizethető, de minőségi verziót. Szóval a rántott húsból, a lecsókolbászból, ilyesmikből. Na ehhez képest sikerült még egy szintet egyszerűsödni a Laza Palában, ami lényegében egy strandbüfé, ennek megfelelően még hétköznapibb ételek kerültek fel a menüre, például a párizsis szendvics, aminél tényleg nehezebb lenne szimplább kaját elképzelni, persze Lajoséknak sikerült ezt is alaposan megpimpelni. És akkor az árakról: alapvetően egyáltalán nem vészesek, 1-2 ezer forintba kerülnek a fogások, és kábé mindegyik alkalmas a laktatásra, ami azért elég jó állítás egy Bíró-related étteremtől, és az átlagos strandáraktól sem szakadtunk el különösebben. Jó, persze a hetekig ugyanazt az olajat használó, rettenetes lángosos tud olcsóbb ajánlatot, de ha a katasztrofális mezőnytől eltekintünk, kábé rendben is vagyunk. Egyedül talán a párizsis szendvics 990 forintos ára tűnik túlzásnak, de nekem ez például már meg se kottyant, miután kifizettem 2000 forintot a belépőre, csak azért, hogy megkóstoljam a Laza Pala kajáit, aztán a kapun átlépve észrevettem, hogy pont ez a hely kívülről is elérhető, szóval tök feleslegesen vettem jegyet és fizettem így együtt 3 ezer forintot a szendvicsért. Aminek egyébként nem is tűnik olyan magasnak a 990 forintos ára, miután kiadják, mert azért ez egy elég izmos adag kaja, 15 deka minőségi párizsival (ennyi parizert egy család egy-két nap alatt szokott eltüntetni és nem ebben a minőségben). A fogás egyébként jó, bár a legjobb része a kenyér, az egyszerűen szenzációs, de látszik, hogy itt sokat gondolkoztak az ízeket, jó minőségű a párizsi, ügyes mellette a tojás, az uborka, a krém és a hagyma a kenyéren, de miközben ettem, és persze ízlett, amit ettem, az is eszembe jutott, hogy talán ezzel a szendviccsel sikerült egy kicsit túltolni az egész műfajt: egyszerűen nincs ennyi a párizsiban, vagy én nem tudok ennyit belelátni. Mármint hogy tök jó a sok erőfeszítés, de szerintem nem lett volna kisebb az élmény, sőt, talán önazonosabb is lett volna egy szelet jó kenyéren vékonyan kent jó vajjal, rajta vékonyan két szelet párizsival, rajta egy kis sajttal, azon meg egy kis paprikával és tádám. De lehet, hogy nincs fantáziám a parizerhez. A próba izgi volt, de ha legközelebb itt eszem: csak akkor veszek belépőt, ha amúgy is be akarnék menni a strandra a házi sült kolbászt kérem, mert olyat már a Belvárosi piacon is ettem, és az vitán felül őrült jó. Laza PalaPalatinus StrandH-V: 9-20
Városlátogatások Taormina, Szicília drágaköve
Taormina, Szicília drágaköveA szicíliai városkáról hallva, képzeletünkben azonnal a Görög Színház és Csontváry csodálatos festménye jelenik meg. A személyes élmény messze felülmúlja a képzelet szépségeit. Taormina nem véletlenül vált Szicília jelképévé, itt megtapasztalhatjuk az egész sziget romantikus és mediterrán hangulatát. Már az ókorban is kedvelt üdülőhelynek számított, kellemes klímája és varászlatos atmoszférája miatt.A település természetes teraszként magasodik a kék tenger fölé, lélegzetelállító kilátást nyújtva az idelátogatónak.Sétáljunk végig a város főutcáján, a Corso Umbertón!  Gyönyörű mediterrán házak, épületek, az ezernyi áruval csalogató boltocskák, éttermek és fagyizók követik egymást. A szűk sikátorokkal szabdalt főutcát szinte mindenhol virág borítja. Az erkélyeken, kapualjakban és ablakokban pompázó díszes virágerdő szépségével és illatával teljesen elbűvöli a turistákat.Taormina legjelentősebb antik épülete a Görög Színház. A „Teatro Greco” valóban a görög időkből származik, de a római korban átépítették. A fantasztikus látvány Csontváryt is megihlette, több képet is festett róla. Híres festménye: A „Taorminai görög színház romjai” mellett itt készült többek között a „Holdtölte Taorminában” című kép is.A színpad háttere a naxoszi tengeröböl és az Etna gyakran füstölgő csúcsa. Szicília második legnagyobb szabadtéri színháza napjainkban divatbemutatóknak, koncerteknek és színielőadásoknak ad otthont.Taormina és Castelmola távolról nézve bikaszarv alakot képez, innen ered a város elnevezése is. (Taormina - Taurus)A várost a XX. század elejétől a művészek és írók fellegváraként tartják számon, sok külföldi híresség látogat ide. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=waMuNfYNS1A                                                                                                  by vinpet
Városlátogatások Arad
AradA Maros folyó mentén elterülő város már az ókorban is lakott volt. A régészeti kutatások során napvilágra került bronzkori és vaskori leletek is bizonyítják. A honfoglaló magyar törzsek is megtelepedtek itt. Feltételezések szerint István király „Orod” nevű ispánjáról kapta a város a nevét. Sajnos lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar anyanyelvű.Egy kis történelem:Arad mellett egy Szent István korából származó földvár maradványait tárták fel. Ebben a várban tartották 1131-ben azt az országgyűlést, amelyen felkoncoltak 68 főurat, II. (Vak) Béla ellenfeleit, akiket a király hajdani megvakíttatásáért felelősnek tartottak. A várat a tatárok lerombolták, majd a középkorban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadai foglalták el. A török idők után a várat megerősítették, új sáncokkal és bástyákkal látták el. A XVIII. század közepétől indult meg a város jelentős fejlődése, ekkor épült az új városháza is.A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau táborszernagy, a "bresciai hiéna", akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. 1849. október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom tábornokát.A magyar szabadságharc vértanúinak emlékére a kivégzés helyszínén egy márvány obeliszket állítottak.Zala György szobrászművész készített egy szoborcsoport is, „Ébredő Szabadság” címmel, melyen a szabadságot jelképező Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején Mátyás király Fekete seregének sisakja látható, és Szent István kardjára támaszkodik. A tizenhárom aradi vértanú domborított arcképe a talapzaton körben helyezkedik el.Az emlékművet eredetileg az aradi városközpontban állítottak fel, de a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra a „Megbékélési Park” nevű téren, ahol a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére egy diadalívet is elhelyeztek.Az Aradra látogató magyarok mindig elhelyezik az emlékművön a megemlékezés koszorúit.Séta a városban:                                                                  A vasútállomás                                                              A VárosházaPáduai Szent Antal katedrálisSzínházA víztorony és a sétáló utca                                                               Ortodox katedrálisTovábbi szép épületek:Egy aktualitás:Az Arad Megyei Múzeumban a napokban kibontották az 1977 óta feltekerve tárolt, Feszty Árpád Krisztus temetése című, triptichonját restaurálás céljából. A 13 méter hosszú, 4 méter magas triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második, jóval nagyobb olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.RészletNézzünk meg egy videót Aradról:https://www.youtube.com/watch?v=74LOG3Ja6FQ                                                                                                 by vinpet                                                                                             forrás: internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!