2017. március 26. vasárnap, Emánuel, Larissza és Manuéla napja
Felnőtt fesztivál
Révay András
2016.09.15 22:36
Bár a cím igaz, a világért se gondoljunk valami piros karikás 18-as rendezvényre! Ezt a fesztivált – néhány tízezer felnőtt mellett - több ezer gyerek is látogatta és minden korosztály nagyon jól érezte magát. Az égiek is kegyesek voltak, hőség nem volt, csak szép, napos idő, mindhárom napon. Mindezek mellett a 18-nak mégis helye van. A látogatók egyöntetűen sikeres rendezvényként őrzik majd magukban a nagykorúságába lépett, 18. Szolnoki Gulyásfesztivál emlékét!

 Szeptember második hétvégéje Szolnokon hagyományosan a gulyás jegyében zajlik. Pénteken, szombaton és vasárnap tízezrek sétálnak a Tiszaligetben, esznek, isznak, szórakoznak. Sokan – az idén kétszáznál is több helyen – főztek, a legbátrabbak pedig a főzőversenyre is beneveztek. Ez utóbbi napja a szombat, de hogy már pénteken is jól teljen az idő, arról a különféle művészek, együttesek gondoskodtak. A fesztivál első, de a második napján fellépők között is a legnagyobb sikere kétségtelenül a Kolozsvári Magyar Opera tagjaiból 2011-ben alakult Operettissimo együttesének volt. Kolcsár Katalin, Plesa Róbert, Rigmányi István énekművészek, Gyenge Zoltán Balázs hegedűművész és Kolcsár Péter zongoraművész műsora minden alkalommal percek alatt magával ragadta a közönséget, a nézőtérről velük együtt énekelték az operettslágereket. Erdélyben a szolnokihoz hasonló főzőversenyt Nagyszebenben tartanak, a művészek ott főztek – és győztek! Az „Operettissimo-gulyás” semmi különlegeset nem tartalmaz, a valódi egyszerű, pásztorétel receptjét követi. A művészek Szolnokon is elkészítették – versenyen kívül – ezúttal nem a zsűri díját, csak a közönség szívét nyerték el.

 A Szolnoki Gulyásfesztiválon már évek óta hagyomány, hogy pénteken jótékonysági főzőversenyt rendeznek. Ez nem azonos a szombati „nagy” versennyel, általában kevesebben is indulnak rajta, de a lelkesedés hasonló. A résztvevő csapatok számára a nyersanyagot az Auchan ingyen ajánlotta fel, a megfőzött ételeket a közönség megvásárolhatta az egyes főzőhelyeken. Végül 149 ezer forint gyűlt össze, melyet a „Minden gyerek fontos” Alapítvány kapott meg. A jótékonysági versenyen a díjat tavaly a fesztiválon már „hazajárónak” számító, Karancslapujtőről érkezett Duci csapat nyerte. Nem sokon múlott, hogy a kupát most is megtarthassák, ám a végén mégis átadni voltak kénytelenek. A kérlelhetetlen zsűri szerint az idén egy hajszállal jobb ételt főzött a Nagypál Nándor által vezetett Mutyi csapat. Szerbiából, Adáról jöttek Szolnokra. Nyertes ételük a „Dél-alföldi paraszt csorba” borjúhúsból, házi csipetkével, gomba, zöldborsó, zöldbab hozzáadásával, savanyúkáposzta-lével felengedve, krémsajttal ízesítve készült. A titok – árulták el – hogy a harmóniát kell jól eltalálni!

 Már tíz éve hagyomány a Gulyásfesztiválon, hogy a magyar gulyás széles körben való megismertetése, jó hírének terjesztése érdekében külföldi díszvendéget hívnak meg. Az idén a díszvendég Brazília volt és őexcellenciája Valter Pecly Moreira, a Brazil Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete, felesége társaságában személyes is megjelent a rendezvényen. Magyarország és Brazília között kitűnő a kapcsolat – mondta el a nagykövet – ezért igen szívesen tettek eleget a meghívásnak. Jók a lehetőségek arra is, hogy a gazdasági kapcsolatok is tovább erősödjenek, ezáltal – és az ilyen rendezvények segítségével - az emberek közötti kapcsolatok is fejlődhetnek. A szolnoki Gulyásfesztiválhoz hasonló gasztronómiai rendezvények Brazíliában is nagyon népszerűek és ezeket ott is nagy tömegek látogatják.

 A jó kapcsolatok kiépítése a fesztiválon nem szorítkozott kizárólag a magas szintű megjelenésre. Szombaton, 12 órakor került sor a délelőtti „Gulyásfesztivál szépe” verseny eredményének kihirdetésére, a hol a győztes fejére a koronát személyesen Marie-Hélène Michelas Moreira, a nagykövet úr felesége tette fel. Utána a nagyszínpadon fellépett a 2011-ben alapított Bloco de Samba Girassol, samba dobiskola együttese, Magyarország első, kizárólag Rio de Janeiro-i sambát játszó csapata. Ők már jelentős nemzetközi sikereket mondhatnak magukénak. Moreira asszonytól azt is megtudhattuk, szeret és tud is főzni – egyebek között magyar gulyást is! A miénkhez hasonló ételt Brazíliában is ismernek, de ott nem használnak hozzá paprikát.

 A Gulyásfesztivál nemcsak a kétoldalú kapcsolatok erősítésére alkalmas. A rendezvényre Szolnok városa hagyományosan meghívja a testvérvárosok képviselőit, ők ilyenkor egyik nemzeti ételüket is főzik. Az idén Reutlingen, Nagybánya, Bielsko-Biala és a finnországi Riihimäki küldött résztvevőket. A finnek bográcsában rénszarvasgulyás rotyogott. A füstölt rénszarvashúst olajban pirított vöröshagyma, fokhagyma, pirospaprika alapra teszik, vízzel, sűrített paradicsommal engedik fel, burgonyát, friss sajtot főznek bele, borssal ízesítik. Ha kész, a rénszarvas agancsából friss reszeléket szórnak rá. A nagykövet is megkóstolta, nagy elismeréssel szólt róla és a véleménye a zsűri álláspontjával is egyezett. A délutáni eredményhirdetésen ugyanis a finn csapat „alkotását” ezüstéremmel jutalmazták.

 Igazán jó példája volt a nagyon nagy és a nagyon kicsi baráti találkozásának, amikor a Gulyásfesztivál díszvendégét a Szolnokhoz közeli kisváros, Besenyszög képviselői tülökkürtök szavával üdvözölték. Ezeket a kürtöket csak kiemelkedően jeles alkalmakkor szólaltatják meg. A mai város négy középkori falu egyesüléséből jött létre, közülük a két legöregebb – Fokorú és Szentiván – nevét már az 1300-as évek elején írásban is említik. A város különféle társadalmi szervezetei közül talán a legismertebb a mintegy ötven tagot számláló Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület. A csoport 2003-ban Enyészet (november) havában jött létre, tagjai a hagyományos, pusztai, merevszarvú, visszacsapó íjakat használják. Minden évben, Szent Mihály-napi versenyt is rendeznek, a XIII-ra idén, szeptember 24-én kerül majd sor.

 Míg szombaton napközben a Tiszaligetben igazi fesztivál-hangulat volt, a délután végére ezt az izgalom váltotta fel. A több mint kétszáz étel elbírálása nem kis feladatot rótt a zsűrire. Annyi kiváló étel érkezett, hogy meg is hosszabbították a beérkező „versenyművek” elfogadási idejét. A kóstolás, a pontozás, az eredmények összevetése, a rangsor megállapítása – no és az oklevelek elkészítése bizony nem kevés időt vett igénybe. Úgy tapasztalták, hogy az ételek egyre jobbak és egyre szebben is tálalják őket. A 17 tagú zsűri a diák és felnőtt kategóriákban több díjat is adott, mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. A Gulyásfőzés Ifjú Mestere címet Érmihályfalva csapata és a jászberényi Klapka György Vendéglátóipari Szakközépiskola csapata nyerte. Jó jel a jövőre nézve, hogy az ifjúsági kategóriában ezüstérmet kapott a „Főzzük le a nagyokat” ambiciózus nevet viselő, egészen fiatal gyerekekből álló csapat!

 Az ugyancsak hagyományosan minden évben kiadott „A Gulyásfesztivál Díszpolgára” megtisztelő címet ezúttal az MH86 Szolnoki Helikopterbázis Parancsnoksága kapta. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. Mindenki meglepetésére, a győztes ismét a Fesztiválon tavaly először megjelenő Viharsarki Betyárok csapata lett, de most más ételt készítettek. A győzelmet az idén bivalycombból és lábszárcsontból főzött bivalygulyásukkal érték el. Semmi különleges fűszert nem tettek bele, csak paprika, hagyma, bors, sárgarépa, paszternák, petrezselyem, burgonya és friss csipetke került a bográcsba. Legközelebb megint tőlük kell majd a címet elhódítani! Ha senkinek sem sikerül, a koronát örökre megtarthatják. Ám ezen túlmenően a fesztiválnak van egy másik üzenete is. Nem lehet elvitatni, hogy a gulyás a legmagyarabb étel! Előtte tiszteleg a Szolnoki Gulyásfesztivál, ezért ezt a rendezvényt nem lehet abbahagyni. Lesz jövőre is!

Kapcsolódó témák

A mondást, hogy „a gulyás a legmagyarabb étel”, sokan ismerik és mindenki egyet is ért vele. A hivatalos elismerés – bármennyire is meglepő – ez idáig még hiányzott. A Terra Madre Világnap alkalmával azonban ebben is változás következett. Elnyerte a HÍR, tehát a Hagyományok – Ízek - Régiók Védjegyet.

Hiába őrködik oroszlán a bejáratnál, fején a magas, fehér sapka mutatja, csöppet sincs harcias hangulatban. Mögötte, az épületben pedig – a nevéhez illően – valódi, békebeli hangulat fogadja a belépőt. Valami olyan, ami a XIX. század fordulóján volt uralkodó a Császárváros vagy Budapest cukrászdáiban.

Negyvenhárom pincészet és mintegy háromszor annyi különféle pezsgő adott egymásnak – és a közönségnek – találkozót a Hotel Corinthia báltermében. Mindazok, akik a szakmai titkokban is elmélyedni kívántak, mesterkurzusokon frissíthették fel tudásukat.

A Hungarikum Szövetség tagjainak száma kettővel gyarapodott. Önmagában ez a tény még egy rövid hírnél többet nem érdemelne, ám az új tagok a magyar gasztronómia olyan értékeit képviselik, melyek – joggal mondhatjuk – világszerte híresek. A külföldi, ha hozzánk jön, először ezeket szeretné enni!

2016.04.02 22:15

A teára mostanság sokan úgy tekintenek, hogy az „unalmas” ital. Idős hölgyek teadélutánjaira való, egyébként pedig csak a betegek és a gyerekek fogyasztják. Lehet, hogy ez a nézet rövidesen felülvizsgálatra szorul.

Blog ajánló
Egy nap a városban Szuper program mára: a Kőbányai Víztározók
Ma délelőtt 10-től délután 4-ig ingyen és szabadon látogatható a Kőbányai Víztározó. A fenti két körülmény egyike sem szokott rendelkezésre állni, ugyanis a tározóban jellemzően nyolc méter magas víz áll, szóval oda lényegében képtelenség bejutni normál körülmények közt, pláne sétálgatni benne. Köszönöm csapatépítő angyalunknak, Áginak, hogy szólt, mert én aztán alaposan lemaradtam volna róla. Pedig ilyen jó móka: Némi további infó: a tározót eredetileg még gőzgépek segítségével látták el vízzel, a mai Kossuth tér mellől nyomták fel ide, jó 33 méterrel magasabbra a Duna szűrt vizét, ma már korszerűbb technológiákkal, de lényegében hasonló elven töltik fel a hatalmas medencéket. És a videóban fel nem ismert izé egyébként a levegőztető. Szóval: pulóvert érdemes vinni és érdemes arra számítani, hogy lesznek sorok, de ha nincs program szombatra, ezt mindenképp érdemes beiktatni, mert remek helyszín, ami ráadásul többnyire tökéletesen megközelíthetetlen. A helyszín az Ihász utca 29, a létesítmény megközelítése tömegközlekedéssel ajánlott, mert a parkolás a környéken nehézkes. Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el. Részletek itt.
Egy nap a városban Bazi jó zsidó kaják: Macesz Bistro
A Város Hősével az van, hogy miközben látszólag minden a régi mederben zajlik, valójában rengeteg ponton dolgozunk azon, hogy a rendszer még átláthatóbb, hatékonyabb legyen és hogy még több kisgyereknek tudjunk segíteni. Aki még sosem hallott róla: a Hős (aki lehetsz akár te is) átutal havonta valamilyen összeget az éhező gyerekeknek, cserébe elintézzük neki, hogy egy rakás budapesti étteremben kedvezménnyel fogyaszthasson, szóval a befizetett összeg kedvezmény formájában vissza is vándorol a zsebbe: úgy tudsz segíteni, hogy az nem került semmibe. Már több száz kisgyereket etetünk közösen a Hős Csapattal, ami nagyon menő dolog, és a hősösség egyre híresebb, amit tök jól bizonyít, hogy rengeteg étterem jelentkezik nálunk azzal, hogy be akar állni a sorba. Mi meg kimegyünk Ádámmal, teszteljük a helyet és ha jó, akkor tárt karokkal várjuk. Szóval: új taggal bővül a csapat, a Macesz Bistro ugyanis olyan jó, hogy nem értem, miért nem kerestem meg őket rögtön az induláskor. Ez egy zsidó étterem a belvárosban a Kazinczy utcánál, de a szokásos romkocsmás vagy a hangulatot kizárólag egy krétás táblával megteremteni kívánó helyektől eltérően igazi klasszikus belső térrel. Ilyet nem sokat találsz a bulinegyedben, vagy ha mégis, akkor az vagy erősen túl van árazva, vagy pocsék a kaja, vagy én még nem találtam rá. Fehér abroszok, szép teríték, a falakon régi emlékek, a csillárokon porcelánok. És zsidó kaják minden mennyiségben. Előételnek zsidó tojást ettem pászkával és kenyérrel. Könnyű start (nem), betolod, és érzed, hogy bajban leszel, de hát a munka az munka. Főételnek nyilván jöhetett egy kis sólet: az előétellel együtt ez már bármelyik tisztességes felnőtt embert kiüti. A sólet amúgy remek, a bab, a gersli állaga, mennyisége, íze pont olyan, amilyennek lennie kell, a kicsit zsíros, kívül ropogós, belül omlós libacombért meg tapsikolnak örömükben azok, akik valamiért tapsikolni szoktak, ha jó sóletet esznek. Őszintén szólva desszertet már egyáltalán nem akartam enni, de muszáj volt, mert ez a flódni a felajánlás: aki a Maceszben főételt rendel, flódnit kap ajándékba, ha Hős. És a desszert árát elnézve ez elég nagylelkű felajánlás, de a desszert íze alapján meg abszolút indokolt az ár. Ez ugyanis az egyik legjobb flódni, amit életemben ettem, már maga az alapsüti is kiváló, jók a rétegek, az arányok, az állagok, az alapanyagok, de az a körtés hab mellette már túlmegy minden határon, olyan finom tőle a végeredmény. Szóval: welcome Macesz a Hősök közt, welcome! Macesz BistroBudapest, Dob u. 26, 10720617876164H-Sz: 12-16 18-23Cs-V: 12-16 18-24
Városlátogatások Polignano a Mare - Puglia gyöngyszeme
                          Polignano a MareA vad sziklákra épült városka Puglia tartomány gyöngyszeme, látványa egyszerre félelmetes és romantikus.  Félelmetes, amikor a viharos tenger hullámai megtörnek a barlangokkal tűzdelt, szinte függőleges sziklafalon és romantikus, amikor a végtelen kék tengert látod magad előtt és alatt.Rövid séta után kiérünk a sziklaszirtekhez és csodálhatjuk a nyílt tenger vakító kékjét, mely megihlette a városka világhírű szülöttjét, Domenico Modugno-t is.Modugno itt írta híres dalát, mellyel 1958-ban megnyerte a San Remói fesztivált."Nel blu dipinto di blu" (Szállni a kékre festett égen), ha így nem ismerős, énekeljük a refrént: Volare (repül). Dalával soha nem látott sikereket ért el, és a kis pugliai tengerparti településről indult Mimmo Mr. Volare lett. A tengerparton álló szobra is kifejező, szállni, repülni a kék égbe.Az énekes gyönyörű dalaival beírta magát a szívünkbe. Emlékezzünk csak a tragikus sorsú Szécsi Pál által hazánkban is sikerre vitt „Távollét”, vagy a Piove (Eső), ismertebb címén: „Ciao, ciao bambina” című dalra.Több mint 230 dal, 38 mozifilm, 7 tévéfilm, 13 színházi előadás kötődik a nevéhez. A várost nem csak a romantikus lelkületű olaszok tartják zarándokhelynek, a világ minden részéből érkező turisták dúdolják a felejthetetlen dalokat. A városka tele van éttermekkel, bárokkal és fagyizókkal. A leghíresebb étterem közvetlenül a tengerparti sziklákra épült Ristorante Grotta Palazzese, ahol egy természetes barlang teraszáról gyönyörködhetünk a kilátásban. Sajnos a káprázatos látvány az árban is benne van. A kötelező minimális fogyasztás 100€, ezért mi csak bekukkantottunk egy közeli teraszról.A történelmi óváros sikátoraival, zegzugos ódon utcácskáival, sétára csábít. A keskeny utcák többnyire a tenger fölötti teraszban végződnek, a sziklákon és a fehérre meszelt házakon megtörik a napfény.A hangulatos városka rengeteg olasz filmnek szolgált természetes díszletként. Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=GIklO5R3wVY                                                                                                               by vinpet
Városlátogatások Nagyvárad
NagyváradNagyvárad Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábornak köszönhető. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A város alapításáról számos monda maradt fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak, éppen Szent László hatására, Budánál is több temploma volt. A későbbi évszázadokban a püspökség számos híres tudóst és írót adott a magyarságnak. A Szent László templom ajtaján és mennyezetén is a király életéből vett jelenetek láthatóak, vizet fakaszt a sziklából és templomot épít, vagy kunokat üldöz. A királyt a róla elnevezett templomba temették. A kapcsolódó legenda szerint a holttestét, kérése ellenére, nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron kívánták örök nyugalomra helyezni, ám a király földi maradványait szállító szekér csodálatos módon magától megindult Nagyvárad felé. A XV. században Várad a reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a "felix civitas" (boldog város) jelzőt.Később Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa.”Nevezetes látnivalók:A Városháza:Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli oldalon látható az óratoronnyal együtt a város szimbolikus létesítménye és meghatározza a városképet. Az 50 méteres torony korábban tűztoronyként működött.Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra. Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk a városba. Az első szinten található az óra szerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett “Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.A Szent László templom:Nagyvárad központjának legrégebbi temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint átadja a székesegyház kulcsait Várad püspökének. A bécsi akadémista festészet egyik művésze, Friedrich Schilcher alkotása, restaurálása folyamatban van.A Színház:A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz elemekkel. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. Ez a nap más szempontból is jelentős, ugyanis ekkor helyezték üzembe az elektromos közvilágítást. És lőn világosság!A Fekete Sas Palota:A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló színes ablak is a város szimbóluma.A Holdas templom:Az ortodox katedrálist mindenki csak holdas templom néven emlegeti. A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja. A Görögkatolikus Püspöki palota:A barokk és rokokó stílusjegyeket ötvöző görög-katolikus püspöki palota a történelem viharai során többször is rendeltetést váltott, szerencsére laktanya nem volt. Ma felújítva csodálhatjuk meg.A Grand Hotel Astoria:Az egykori kávézó megőrizte rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek. Itt nyomtatták ki a Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket.Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére. A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül. Talán a pincérre várnak?Az üresen hagyott székre bárki leülhet a „holt költők társaságába,” egy kis szellemi feltöltődésre.A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs, sajátos báját még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=PsD79v54M4U                                                                                                        By vinpet                                                                                                     Forrás: Internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!