2018. augusztus 18. szombat, Ilona és Ilka napja
Francos Kacér Pletyka
Révay András
2018.07.14 18:18
Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

A furcsa nevekkel a nagyközönség számára még kevéssé ismert pincészetek tizenhét, igen érdekes, határozottan újdonság számba menő borának bemutatóján találkozhattunk a Veritas Borkereskedés rendezvényén. Igen könnyen megjósolható róluk, hogy rövidesen a vásárlók kedvencei lesznek – nem csak a szokatlan elnevezések okán! A Mátrai Borvidéken, Gyöngyöstarjánban dolgozó Kiss Attila máris jelentős sikereket mondhat magáénak: 2013-ban elnyerte Magyarország legjobb újbora címet Kékfrankos Rosé borával, majd 2015-ben országos Olaszrizling teszten a 2014-es a „Csakazértis” Olaszrizling bekerült a top 10 listába. Az ő bora a Francos, neve lezser, fesztelen megközelítést sugall. A palackban 2017-es Rizlingszilváni rejtőzik. Acéltartályban, reduktív eljárással készült, könnyű, illatos, önmagában és fröccsnek is jó. Primőr, igazi nyári bor, fogyasztását 12 fokra hűtve ajánlják. A „Kékes” címkéjén viszont a két tenyér a Mátra hegyeit idézi, a 2017-es Kékfrankos a csúcstól nem is messze terem. A fajtajelleget jól mutatja, száraz, könnyű, tanninja nem tolakodó. A hagyományos vörösboros eljárással készült, hat hónapot töltött 500 literes ászokhordókban. Egyetlen rendeltetése van: a nyári éjszakákat kellemesebbé tenni!

 A Szekszárdi Borvidéken, Mecseknádasdon, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet határán, 41 hektáron gazdálkodik a Hetényi Pincészet. Területük 92 százalékán kékszőlőt, többségében Kékfrankost termelnek, de mellette azért van még Merlot, Cabernet Franc és Kadarka is. Azt már néhány éve tapasztalhatjuk, hogy mind több pincészet készít kékszőlőből fehérbort. Az ötlet és az eljárás nem új. Mivel a színanyagok a bogyó héjában találhatók, az elképzelhető legrövidebbre kell csökkenteni az időt, amíg a lé a héjjal érintkezik. Így nem old ki színezéket. A további lépések már a borásztól függnek, ezért a borok is nagyon különbözőek. A Hetényi Pincészet különlegessége a Fehér Kadarka! Az erre szánt szőlőt a többinél egy jó hónappal korábban szüretelik. A bor nagyon friss, a jelző, hogy jól iható, nem igazán pontos rá. Az első korty után úgy érzi az ember, most nyomban, egy fél üveggel meg tudna inni belőle, csak pusztán az élvezet kedvéért! A többi kadarkából a második törkölykalap feljövetele után engedik le a levet. A bor így ízében, illatában kicsit több lesz a rozénál, de kevesebb a vörösbornál. Ez a siller. Nem az elmélyült tanácskozásra, sokkal inkább a könnyed beszélgetéshez való. Ezért is lett Pletyka a neve. A pincészet – az országban egyedülállóként – magának készíttet hordót, négy évig szabad ég alatt tárolt tölgyfából. Ezekben az 500 – 1000 literes hordókban készült a 2013-as Merlot. A szeptember végi-októberi szüret után a kádas erjesztést követően a bor 1 ½ évet tölt a hordókban és ezt még hosszú palackos érlelés tetézi. Különleges alkalmakkor sem vallunk szégyent vele.

Balatonfüreden, a Zelna Borászat mindössze 2014 óta létezik. Már a kezdetektől biogazdálkodást folytatnak, az idei, a 2018. lesz az első év, amikor igazolt biotermelőknek mondhatják magukat. Boraik stílusát tekintve szerintük a legfontosabb, hogy frissek, gyümölcsösek legyenek, de emellett megmaradjon bennük a termőhelyi karakter is. Különlegességük a könnyen felismerhető, sárgacímkés, 2015-ös Olaszrizling. Hegybor, ami a Balatonbornál magasabb minősítést jelent. Hat különböző dűlőből, hat különböző időpontban szüretelt szőlő borából készült házasítás. Másfél éves palackos érlelés után került forgalomba. A fehér címkével jelzett palackban a 2015-ös évjáratú Szürkebarát a származási hely, a dűlő nevét viseli: Csiten. Tölgyfahordóban öt hónapot töltött és ezt kétéves palackos érlelés követte.

 A soltvadkerti családi birtok alapjain, a 2000-es évek elejétől, fokozatosan jött létre a Lantos Borászat. Ma már ott tartanak, hogy az idén beválogatták őket a Nemzeti Borkiválóságok Könyvébe. A húszhektáros birtokot széles fajtakínálat jellemzi. Úgy tartják: a borban fel lehet fedezni a borász egyéniségét, a minőségbe beépül az öröklött és a megszerzett tudás, valamint a tapasztalat, de ahhoz, hogy igazán jó borok szülessenek, elengedhetetlen feltétel a borkészítés önzetlen szeretete. Ötletes bornevekért ők sem mennek a szomszédba. A hagyományos művelésű, kifejezetten magyar, kunsági fajta, a Kövidinka, „kedves” bor. A magyar gyümölcsökhöz hasonló, virágos illatú, sima ízű, az idősebbek nosztalgiából fogyasztják, a fiataloknak felfedezés. „Eladja magát”, ezért is lett a neve „Neked”. Minőségét a Vinagorán 2016-ban nyert ezüstérem jelzi! Amikor a Cserszegi Fűszerest 1960-ban Bakonyi Károly létrehozta, eredetileg nem az Alföldre szánta. Ám gyorsan kiderült, hogy ott igen jól érzi magát ez a szőlő. A Lantos Borászatnál játékos, fiatalos ízvilágú bor készül belőle, ezért is áll a címkén a „Kacér”. Ez a bor az Országos Cserszegi Versenyen lett ezüstérmes. A borászat roséjának nevét viszont a fogyasztók adták, mert aki csak megkóstolta, azt mondta: „Méég”! Valójában házasítás, 60 % Kékfrankos, 30 % Cabernet Franc és 10 % Kadarka van benne. Kifejezetten eper, málna illatú, száraz, ugyanakkor mégis tartalmas, hosszan lecsengő utóízű bor. Bátran elmondhatjuk róla, aki megismerte, megkóstolta, keresni fogja a boltok polcain.

 

 

Kapcsolódó témák

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

Április 14-én, szombaton újra Budapestre érkezik a Badacsonyi Borvidék. Ezúttal 35 borászat több mint 150 féle bora mellett újdonságképpen tizenöt turisztikai szolgáltató kínálata is várja a látogatókat a New York Palota Róma termében.

Blog ajánló
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszeme
Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszemePiran a Szlovén Riviéra hangulatos városa. A Dél-Szláv háborús osztozkodásban Szlovéniának csak 45 km hosszú partszakasz jutott, melyen öt település található. Úgy tűnik, hogy a közel 6000 km hosszú horvát tengerpart nem elég a horvátoknak, még próbálnak néhány km.-nyi szakaszt elvitatni Szlovéniától. Gazdasági szempontból Koper a legjelentősebb, mint kereskedelmi kikötő. Ha bulizni akarsz, irány Portoroz, de ha az ivászat és buli helyett tartalmas nyaralási élményekre vágysz, akkor Piranba kell látogatnod.Piran történelmi óvárosa a velencei stílust idézi. A város neve, a legendák szerint, a görög pyros (tűz) szóból származik. Éjjelente fáklyák világítottak az Isztriai-félsziget északnyugati csúcsán, a mai rondella környékén, utat mutatva a közelitő hajóknak. A római birodalomban Piranum néven említik, később bizánci, majd a velencei városállam fennhatósága alá került. A modern időkben a város az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, azután az olaszoké lett, majd Jugoszlávia része, melynek széthullásával a független Szlovénia tengerparti nyaralóhelyeként fogadja a látogatókat.A város központja, a leghíresebb szülöttéről, Giuseppe Tartini zeneszerzőről elnevezett hangulatos tér. A gyönyörűen felújított ódon házakkal keretezett Tartini térről indulnak a kis utcácskák a városka minden részébe.A szobor mögötti impozáns épület a neoreneszánsz városháza, mely középkori elődje helyén épült a XIX. sz. közepén. A tér egyik legszebb épülete a Benečanka, a jellegzetes velencei gótikus stílusban épült palazzo-t egy gazdag, Beppo nevű kereskedő építtette fiatal szeretőjének. Kedvesét a környék rossznyelveitől óvva, a homlokzatra íratta, Lassa pur dir, azaz „Csak hadd beszéljenek!”.Szent György-templom:Az óváros felett magasodik a templom és a velencei Szt.Márk–toronyra emlékeztető campanilé, ahova az edzett látogatók 147 lépcsőfokon tudnak felmászni és kissé elhomályosult látással gyönyörködni a páratlan tengeri panorámába, de a templom körülifalakról is káprázatos a kilátás. A templom kapuja általában nyitva áll, egy rácsozaton keresztül lehet benézni a barokk stílusú belső térbe.Nézelődjünk kicsit!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9gdF-fNDlX8                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!