2019. június 26. szerda, János és Pál napja
Hagyományok, borok, Badacsony
Révay András
2019.03.16 20:06
Kemény próba, a programfüzet tanúsága szerint 162 különféle bor megkóstolásának lehetősége várt azokra, akik bemerészkedtek az immár hagyományosnak számító, „Badacsony New Yorkban” rendezvényre. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett sétakóstolón a látogatók a borvidék hegyeit „járhatták be” és ismerkedhettek az adott hegy borászataival, boraival. Budapesten, a New York kávéház látványos helyiségeiben 37 pincészet mutatta be borait, mi most persze – nem vitatva az önkényesség vádját - ennek csak egy töredékére vállalkozhatunk.

A Varga pincészet – nem ok nélkül – az Olaszrizlingjére büszke. Náluk a mennyiség és a minőség egyaránt figyelemre méltó. Az egész országban tőlük vásárolják a legtöbb Olaszrizlinget. A 2017-es Olaszrizlingjük tavaly az országos borversenyen a legjobb száraz fehérbor volt! Idén, a rangos párizsi Vinales Internationales-en és a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legnagyobb borversenyén, a berlini Wine Trophyn a Varga Pincészet összesen 9 aranyérmet söpörhetett be. Most elhozták erre a bemutatóra az ugyancsak 2017-es, késői szüretelésű, ennek ellenére száraz Olaszrizlinget. A maradék cukortartalma mindössze 3-4 gramm, ennek ellenére van egy – főleg az elején érezhető – finom, enyhe, édeskés íze. Kicsit „meg van bolondítva”. Illatában és ízében is ott a kései jelleg, utána azonnal érezzük, hogy ez mégis csak száraz bor. Ennek ellentét párjaként ugyancsak hoztak egy „klasszikus” édes, kései szüretelésű Olaszrizlinget is. A Szürkebarátnál viszont ravasz módszert alkalmaztak. A teljes érés idején átvágták a szálvesszőt, ezáltal a fürt több vizet már nem kap, és kint hagyták töppedni a szőlőt, másfél-két hétig, hogy a cukrosodás folytatódjon. A bemutatott Irsai Olivér viszont joggal nevezhető illatbombának. Ezt úgy érték el, hogy a művelés során mindent megadtak a szőlőnek, „amire vágyik”.

 A VáliBor Pincészet Badacsonyörsről tiszta lappal indult. Elhozta ugyanis a Rajnai Rizling – Olaszrizling 70:30 % arányú házasítást, melyet Tabula Rasa néven palackoztak. Valójában ez azt jelenti, hogy tiszta lappal a borász indul, minden eddig megszerzett tudását, húszéves tapasztalatát beleadta ebbe a borba. Fahordóban erjedt és ott is érett egy évig, most már egy fél év óta pihen a palackban. Bár ez még csak a második évjárat, erősen feltételezhető róla, hogy 4-5 évesen lesz a csúcson! Szokatlannak számít a Szürkebarátjuk is, mert első rápillantásra rosénak néznénk. A szokatlan tulajdonságot héjon áztatással érték el. A friss, 2018-as Luca Bora, ugyancsak házasítás, Muscat Ottonel és Budai Zöld alkotja, bár az idén került bele egy kis Sárga Muskotály is. A muskotályos szőlők hajlamosak arra, hogy nem gyűjtik jól a savat, ebben segít a borásznak a Budai Zöld. Ez a bor nagyon illatos, gyümölcsös, fűszeres, kezdő borivóknak is jó szívvel ajánlható. Hoztak még a bemutatóra egy 2017-es Syrah-t is. Elődje, a 2016-os, benne volt a Top-100 Magyar Bor válogatásban, remény van arra, hogy fiatalabb testvére is követheti!

Az idei kóstolóra egy könnyedebb és néhány tartalmasabb borral érkezett a Borbély Családi Pincészet. A Gabriella, Muscat Ottonel a könnyű, fűszeres, nyári bor, mellette már „komolyabb” a Tomaj; egy Rózsakő, Kéknyelű, Olaszrizling házasítás. Szerepelt a listán még három fajtaválogatás: egy 2016-os Kéknyelű, ez most januárban került először fogyasztók elé, illetve két Olaszrizling válogatás, a Bácshegyi és a Karós, melyek 45-60 éves ültetvényekről származnak. Ez utóbbi két fajta igazán fontos a borvidék számára, mert míg a Kéknyelű nagyon komoly, ásványos bort ad, addig az Olaszrizlingek azt mutatják meg, milyen különbségeket eredményezhet az életkor, a talaj vagy a művelés eltérő módja. Jó példa erre a Bácshegyi. A Csobánc melletti vonulatról származik, gyümölcsösebb karakterű, olyan, mintha késői szüretelésű lenne, pedig nem az. A Karós a Gulács-hegyen termett, jól érzékelhető benne a határozott, robosztusabb, sósabb, ásványos karakter - ennyire más a talaj a két helyen. Az Olaszrizling kiváló fajta, a könnyű „mindennapok bora” éppúgy lehet, mint a nehezebb, hordós érlelésű, vagy a késői szüretelésű, természetes desszertbor. Sokszínűségéből adódóan lehetne a Badacsony „zászlós bora” sőt akár az egész borrégióé is!

 Badacsony egyik legkisebb pincéje, a Németh Pince kínálati listájában feltűnő, hogy náluk önállóan szerepel a Rózsakő. Ezt a fajtát – tisztán – kevesen palackozzák, többnyire házasításokban szerepel. Valóban, ez Badacsony egyik legfiatalabb szőlőfajtája, 2002 óta létezik. A Budai Zöldet és a Kéknyelűt keresztezte Kiss Ervin, a Badacsonyi Kutató Intézetben. Az ő nevéhez kötődnek a Z-betűs fajták is, a Zenit, Zengő, Zeus, Zéta, Zefír – nem tudni miért, de a Rózsakőnél nem folytatta ezt a sort. Ma már sokan gondolják róla, hogy ez a fajta a Badacsony egyik új „üdvöskéje” lett. Bora „kedves, barátságos”, nem olyan markáns, ételekhez is jól párosítható. A Németh Pince korábban félédes változatban készítette, az idén száraz formáját hozták a bemutatóra. A fajta elnevezése regényes. A Kisfaludy-ház fölött a hegyoldalban van egy ilyen nevű szikla, azt tartják: ha egy fiatal pár háttal a Balatonnak, ráül, akkor még abban az évben összeházasodnak! Minden évben, Pünkösdkor, tartanak is itt ma már eljegyzési rendezvényt. A Németh Pince egyik jellegzetessége, hogy ragaszkodva a családi, kézműves hagyományokhoz, palackjaikat kézzel feliratozzák. Boraik minőségét jól jelzi, hogy a családban már ketten is elnyerték a „Balatoni borok mestere” címet!

A Békássy Családi Pincészet viszont azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a bemutatóra mindössze két borral érkezett. Egy Olaszrizling és egy Kéknyelű állt az asztalukon. Ez azt mutatja, hogy a termelők nagy bizalommal vannak e két bor iránt. Az ültetvények Badacsony legmagasabb részén fekszenek, hektáronként 50 – 60 mázsás terméskorlátozással dolgoznak. A művelés módja viszont változatos. Van szálvesszős, váltócsapos, behatárolt, 8-10 rügyszámmal. A szüret az időjárástól függ, de teljes érettségben szüretelnek, hagyományos, spontán erjesztést alkalmaznak. Az érlelés viszont már tartályban, finomseprőn történik, a tavaszi, kora nyári palackozásig. A fajta jellegzetességei mellett mindkét bor erősen mutatja a terület, a talaj, a mikroklíma adottságait. Mivel magasan van, kifejezetten kedvező, hogy a mostani klimatikus viszonyok között csak a másodlagos besugárzás érvényesül. A Kéknyelű szép, markáns, elegáns, íze a fajtára jellemző, a talaj ásványossága, az enyhe sósság érződik a borban. Karakteres, férfias. Az Olaszrizlinget finom savszerkezete, a virágos, gyümölcsös íze teszi kellemessé. Halhoz, fehér húsokhoz jól társítható.

 Nem maradtak harapni való nélkül sem a kóstolni vágyók. A Káptalantótiból érkezett „Kemencés ház” asztalán egy sereg érdekesség sorakozott. Hoztak a borok mellé házi kecskesajtos, paradicsomos langallót, kenyértészta alapon, fateknőben, kézzel gyúrva. A hagyományőrzés mellett határozott céljuk, hogy egészséges ételt tegyenek az asztalra. Ezen a rendezvényen számukra a legfontosabb az volt, hogy a kiváló borok mellé, azokhoz méltó ételt hozzanak. Két pohár bor közé nagyon jól illik a langalló, de legalább annyira oda való finoman sós, káposztás rétes is. Elég megkóstolni ezeket a falatokat, hogy azonnal kiderüljön, óriási a különbség a fateknőben kézzel dagasztott vagy a dagasztógép által előállított tészta között! Más az íze. A gép nem tudja azt, amit a kéz: a gép nem olyan finoman bánik az anyaggal, nem érzi az állagát, struktúráját. Kézzel viszont érezhető, hogy a tészta lágyabb, keményebb legyen vagy éppen jó. A tésztának lelke van, csakúgy, mint a bornak. A kecskesajtot a nyers tészta tetejére teszik a paradicsommal együtt, úgy sütik meg. A káposztás rétes pedig még a mama, sőt a nagymama több száz éves receptje szerint készült. Annyi a változás, hogy ma már repceolajat használnak hozzá a melegített disznózsír helyett és a besózott káposztát nem csavarják ki. A reszelt káposztát közvetlenül a betöltés előtt sózzák, borsozzák, így a kemencében a sütés alatt felszabaduló gőzök finomabbá varázsolják a tésztát. Egy két falat belőle még élvezetesebbé tette a nagyszerű borok további kóstolását.

 

Kapcsolódó témák

Megszokott helyszínéről, az épületből kikerülve, ismét a gyárudvaron, a szabad levegőn fogadta vendégeit a Zwack Open rendezvénye. Míg Petőfi öt pohár bor után írta magáról, hogy „…ing a lábam, a hangom meg elakad” – itt tizenkét borászat hatvan borával nézhettek szembe a kóstolásra vállalkozók. Várta őket Don Olivér Centurio – igaz, a név ez esetben nem egy római katonatiszt, hanem két bor megjelölésére szolgált.

Akárcsak tavaly az idén sem vette el a látogatók kedvét a fenyegető zivatar, melyből azért jutott a 8. Rosalia idejére is Budapesten, a Városligetben. Szerencsére csak rövid ideig tartó esőről volt szó, így a 63 borászatot felvonultató rendezvény igazi fesztivál hangulatban fogadhatta mindhárom napon a kóstolni, szórakozni vágyó vendégeket. Érdemes is volt eljönni, hiszen az idei VinAgora Nemzetközi Borverseny magasan díjazott boraiból 16 is jelen volt a kóstolólistákon.

Nem első eset már a budapesti Veritas Borkereskedés történetében, hogy Magyarországtól távol eső vidékek borait mutatják be törzsközönségüknek. Volt már a poharakban Dél-Afrikából és Kaliforniából származó bor, most a meghívás még nagyobb távolságra szólt – egészen Új-Zélandig!

A borkedvelők körében már évek óta tisztes rangot vívott ki magának egy hagyományos rendezvény a Zwack Múzeumban. Ám az idei utolsó Zwack Open még külön nevet is kapott – nem véletlenül. Az Adventi Zwack Open során tíz kiállítóval, az ők közel ötven borával, ráadásul még néhány meglepetéssel is találkozhatott a látogató.

A borkedvelők már a nyár kezdetén rendszeresen kérdezgetik, milyen lesz az évjárat? Pontos választ persze a legutolsó pillanatig sem képes senki adni, és ez a legutolsó pillanat ilyenkor érkezik el. Pohárban vannak az újborok. A XV. Újbor és Sajt Fesztiválon borász és fogyasztó egyaránt meggyőződhetett arról: a 2018-as évjárat jónak nevezhető!

Blog ajánló
Egy nap a városban Van egy műemlék, ami még a Párisi udvarnál is jobban megváltozik hamarosan
Eladja a Danubius Hotels Group a Gellért szállót - olvasom tegnap. A magyar vevő felújítja az épületet, majd az üzemeltetést egy nemzetközi szállodaláncra bízza. Nem is hinnénk, mi fog történni a következő években. Senki sem sejti, aki nem járt még a Gellért Hotelben, és nem is fogja: legtöbbünk számára a felújítás a homlokzat letakarítását jelenti majd. A Gellért szálloda, mint név ugyanis a mai napig annyira erős a külföldiek szemében, hogy simán foglalják le a szobákat, lakosztályokat az egykor jobb időket is megért szállodában. Aztán amikor megérkeznek, akkor jönnek rá, hogy bizony itt megállt az idő abban a távoli múltban, amikor a Gellért név többet jelentett. Nekem rendkívül szórakoztató volt meglátogatni néhány évvel ezelőtt, egy Márton napi borozás alkalmával, a Nixon lakosztályt. Nem is nagyon részletezném, mit tapasztaltam, a képek magukért beszélnek. Egy gigantikus SZOT üdülő - fejezte ki magát az egyik tervezőnk az Én Menő Lakásom csapatából, akit inkább megdöbbentettek az állapotok. A szállóból luxusszálloda lesz tehát, miközben szerintem az ide érkező külföldieknek eddig is az volt a fejében, hogy ez az. Ahogy nekünk is. Gellért - micsoda marketing erővel bíró név, nem? Egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, mert megint megszűnik egy élő múzeum, ami úgy volt az elmúlt évszázad kiállítása, hogy nem is akart az lenni. Nevet, mert az épület megkapja végre azt a törődést, ami jár neki, ami a nevéhez illik. Hogy honnan gondolom? A vevő az Indotek Csoport, Jellinek Dániel, a tulajdonos pedig nem szokta elszámolni magát, ha ingatlanról van szó. Pontosan tudja, mit csinál. A fürdőt nem érinti az adásvétel, az továbbra is a fővárosi gyógyfürdőket kezelő cégnél marad. Apropó. A szállodáról nemrégiben készült, aztán gyorsan el is kapkodott könyv, Saly Noémi Gellért100 című nagysikerűjét, amiben a szálloda kalandos történetét kutatta fel, újranyomtatták. A legolcsóbban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnál kapható, így a mai Múzeumok Éjszakája remek alkalom arra, hogy megvegyük.
Egy nap a városban Melyik volt a legmenőbb budapesti színház 1999-ben?
Úgy esett, hogy kezembe került egy 1999-es Internetto kiadvány. Bocs, INteRNeTTo. Aki nem tudná, mi ez: az index.hu elődjének tekinthető hírportál az egyik legnépszerűbb volt itthon a 90-es években, mellesleg a feleségem is dolgozott itt. Volt egy papír alapú programajánló füzetük, amiben már akkor a Port.hu egész oldalas hirdetése futott, és amiben borzasztóan pixeles képekkel, hol jobb, hol rosszabb minőségű papírra nyomtatva leírták, mit lehet csinálni a fővárosban. Bár a lapban, a csetprogramokról szóló cikkben úgy írnak a “korai netezőkről”, mint valami rég letűnt fajról, ma már ennek ellenére pontosan tudjuk, hogy 1999-ben még simán mindenki korai netező volt. És én találtam egy olyan oldalt is, ami ezt mindennél jobban bizonyítja. A színházak programjairól szóló részt. Itt Kliq! névvel, egy kiemelt dobozban megmutatták, hogy milyen weboldalakra lehet kattintani az adott oldal kapcsán. Ez a színházak esetében azt jelentette, hogy felsoroltak MINDEN olyan budapesti színházat, aminek VAN weboldala. Ki is nyomtatták mellé néhányuk kisméretű fotóját. A lista nem túl terebélyes. Egészen pontosan két olyan színház volt, ami saját nevét használta domainként: az azóta bezárt Bárka, és a Vígszínház. Így utólag, hogy tudjuk, mennyire fontossá váltak a weboldalak, ezeket a színházakat nevezhetjük a leghaladóbbaknak: picivel a többiek előtt léptek, és menősödtek. A Merlinnek, a Katonának, a Kolibrinek is volt saját oldala, de ezeket hosztolták, így aloldalként lehetett őket csak elérni. Átmeneti megoldásnak bizonyult ez, hiszen a fentiek közül a két ma is létező helynek - természetesen - már saját névre hivatkozó domainje van. Kolibriszinhaz.hu és Katonajozsefszinhaz.hu. Hogyhogy ilyen szűk ez a lista? Kicsit utánanéztem a ma is létező színházi weboldalaknak, mikor jegyezték be őket először. Az alábbi listát állítottam össze, a korai évekből: barka.huBejegyzés: 1998 vigszinhaz.huBejegyzés: 1998 thalia.huBejegyzés: 1998 trafo.huBejegyzés: 1999 opera.huBejegyzés: 1999 merlinszinhaz.huBejegyzés: 2000 katonajozsefszinhaz.huBejegyzés: 2003 kolibriszinhaz.huBejegyzés: 2006 ujszinhaz.huBejegyzés: 2000 radnotiszinhaz.huBejegyzés: 2000 nemzetiszinhaz.huBejegyzés: 2000 madachszinhaz.huBejegyzés: 2000 jozsefattilaszinhaz.huBejegyzés: 2000 operettszinhaz.huBejegyzés: 2001 Vagyis a lapból vagy (entweder) kimaradt néhány szereplő, vagy (oder) azoknak ugyan le volt már foglalva a domain, viszont tartalom még nem volt rajta elérhető. Egyetlen olyan színházat találtam, aminek a mai napig nincs saját oldala, ez pedig az Erkel, ami az Opera oldaláról elérhető. De az erkelszinhaz.hu ma is lefoglalható domain bárkinek. A magyar napfogyatkozás is ebben az évben volt, ha jól emlékszem. Az érettségire készültem. Mindegy.
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!