2017. május 25. csütörtök, Orbán napja
Igazakra emlékezve
Révay András
2017.05.03 20:05
A naptár lapjait forgatva, egyre távolabb kerülünk az időszaktól, ami „vészkorszak” néven rögzült Európa történelmében. Egyéni, csoportos és társadalmi emlékezetünkben az akkor történtek mégsem halványulhatnak. A mindig újabb, felnövekvő generációknak tisztában kell lenniük azzal: volt idő, „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nem csak parancsra”.

Amikor az amerikai hadsereg, benyomulva Németországba, elkezdte felszabadítani a haláltáborokat, Eisenhower tábornok – az USA későbbi elnöke – azt a parancsot adta a haditudósítóknak, hogy mindent, pontosan dokumentáljanak. Parancsát azzal indokolta, hogy eljöhet az idő, amikor egyesek majd azt mondják, ezek a borzalmak meg sem történtek. A tábornoknak sajnos igaza lett! Ez az idő elérkezett, de „az az idő” mégsem múlt el nyomtalanul. Vannak még túlélők – sajnos egyre kevesebben – de a túlélőknek vannak gyermekei, akik emlékeznek az elmondottakra. Emlékeznek nemcsak a gyilkosokra, hanem a segítőkre is. Mert voltak, akik a saját életük kockáztatásával próbálták menteni a pusztulásra szántakat. Közülük még a megmentetteknél is kevesebben élnek, de a megmentettek családjaiban viszont élnek az utódok, akik őrzik a megmentők nevét. Még mindig kerülnek elő új történetek, mert még mindig vannak, akik hallgattak, mélyen magukba temették a drámákat. Ám amióta egyre szélesebb körben válik ismertté, hogy Jeruzsálemben, a Jad Vasem Intézet a „Világ Igaza” kitüntetéssel ismeri el, az embermentők tetteit, újak és újak szólalnak meg. Magyarországon ezeket az elismeréseket évente egyszer, a Belügyminisztériumban adják át.

Idén, a kitüntetések átadásakor őexcellenciája Yossi Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete köszöntőjében hangsúlyozta: „Szavak egész tengere, könyvek és filmek sokasága próbálta már leírni a leírhatatlant és segíteni a történtek megértését. Mindezek ellenére még most, évtizedekkel később is nehéz felfogni a szörnyű kegyetlenkedések valódi léptékét. Politikától, vallástól, nemzeti vagy más ideológiáktól függetlenül, senki sem tagadhatja meg embertársától a létezéshez és a jóléthez való jogát. Egyenlőnek teremttettünk, és nincs olyan vezér, nemzet vagy vallás, amely megtagadhatja bárkitől a nevét és személyiségét. A történelem azt tanítja, hogy a gonosz, a gyűlölet, hatalomra törhet, és országokat, nemzeteket képes irányítani. Elfogadhatjuk ezt? Olyan tehetetlenek lennénk, hogy nem tudunk kiállni a jó mellett, és helyesen cselekedni? A második világháború sötét napjaiban, a világtörténelemben először történt összehangolt, kitervelt kísérlet egy nép eltörlésére, a zsidóság neveinek feledésbe taszítására. A náci uralom alatti Németország vezényelte ezt a rémtettet, ám megbocsáthatatlan, hogy sokan asszisztáltak hozzá.

 Mindenkinek van neve: az áldozatoknak éppúgy, mint a bűnösöknek. Lélek viszont nem jutott egyformán mindenkinek. A mai napon azon keveseket ünnepeljük, akik mertek kockáztatni, és lelkiismeretük, lelkük által vezérelve mentették embertársaikat. Eltökéltük, hogy nem felejtjük el őket, és emléküket életben tartva jobbá tesszük a világot. Ugyanilyen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megemlékezzünk a Világ Igazairól, az Önök családtagjairól, akik segítséget nyújtottak. Történetüket, mely az erőről, bátorságról és kockázatvállalásról szól, tanítanunk kell, és nem szabad hagynunk feledésbe merülni. Igazlelkűségük iránytűnkként szolgáljon, és vezéreljenek minket tetteik, amelyekkel megakadályozták, hogy az emberiség elveszítse isteni hasonlatosságát.”

Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter köszöntőjében azt emelte ki, hogy „Mindazokat a magyarokat, akiket az izraeli emlékhatóság, a Jad Vasem Intézet méltónak tart a „Világ Igaza” elismerésre, 22 éve hagyományosan Bátorságért Érdemjelben részesítjük. Fejet hajtunk a mai és a korábbi kitüntetettek különös bátorsággal párosuló őszinte emberiessége előtt, elismerjük hősies helytállásukat. Köszönjük a Jad Vasem Intézet és a Holocaust Közalapítvány munkáját. Ennek a két szervezetnek a munkatársai a vészkorszakban meggyilkolt emberek emlékének életben tartása, nevük, sorsuk megörökítése mellett kutatják az üldözöttek mentőit, támogatóit. A Világ Igazait, az emberiességbe vetett hit és remény hirdetőit. A holokausztról beszélnünk kell.

 Meg kell ragadnunk minden alkalmat az emlékezésre, hogy a saját és a minket követő generációk is méltón emlékezzenek meg azokról a hősökről, akik életük kockáztatásával mentettek másokat. Ők tudták és bizonyították, hogy az emberi életet nem a törvényi rendelkezések miatt kötelességünk védeni. Ők tudták, és bizonyították, hogy származásuk, vallási meggyőződésük alapján nem lehet kirekeszteni embereket. Magyarország Kormánya és a Belügyminisztérium minden eszközzel fellép a szélsőségekkel szemben. Számos rendőri akcióval akadályozzuk, hogy a nem kívánt szélsőségek károkat okozzanak társadalmunkban. Egy ilyen fellépésünk a közelmúltban rendőréletet követelt. A tragédia azonban nem fékezi eltökéltségünket a szélsőségek elleni fellépésben, ellenkezőleg, elszántabbá tesz. Csírájában kívánjuk elfojtani a radikalizáció térnyerését. Idén újabb magyarok nevét vésték a jeruzsálemi Emlékezés hegyén azokra a kőtáblákra, amelyeken hosszan sorolják a Világ Igazait, további nevekkel gyarapodott a Bátorságért Érdemjelben részesültek listája. A ma emberének törekednie kell arra, hogy a szörnyű diktatúrák emléke csak emlék maradjon, és soha többé ne lehessen kirekeszteni, meggyalázni, meggyilkolni embereket származásuk vagy vallásuk miatt. Meggyőződésem: felelősen gondolkodó emberek egyetértenek velünk, és hátat fordítanak azoknak, akik követik vagy támogatják a szélsőséges ordas eszméket.”

A köszöntők elhangzása után Hegedűs D. Géza színművész felolvasta a kitüntettek, valamint az általuk megmentettek neveit, a mentés rövid történetét, körülményeit. Az embermentők között voltak, kiknek már nem sikerült élő leszármazottait felkutatni, Hrabovszki Mihály, Kiss Mihály, Elena nővér (Rosa Boenke), Víg József és Mária, Sonda Mihály és Anika kitüntetéseit a továbbiakban a Jad Vasem Intézetben őrzik. Dr. Bárczy Gusztáv, dr. Essősy József, Zékány Iván, Chaben Gyula és felesége Bözsi, Erdőkürti Zoltán és felesége Krisztina, Gyürey Géza, Leszkovszky György és felesége Margit kitüntetéseit utódaik vehették át. Valamennyiük emlékére álljon itt egy eset rövid története! A Gyógypedagógiai Intézet két tanára, dr. Essősy József és Zékány Iván, 1944 októberében 93 sérült gyerekkel Kisújszállásról gyalog indultak Budapestre. Itt az igazgató dr. Bárczy Gusztáv elmondta: megállapodott a Nemzetközi Vöröskereszttel, hogy az intézetbe befogad 60 zsidó gyereket. A két tanár is vállalta a feladatot és a háború végéig bújtatták, megmentették a gyerekeket. Az eseményeket később több visszaemlékező is egybehangzóan írta le.

Kapcsolódó témák

Az alapkő letételével újabb különleges beruházás építését kezdte meg a XIII. Kerületi Önkormányzat. A jövő év második felére olyan ház épül fel, melyben egyaránt megtalálhatók lesznek lakások, élelmiszer- és más üzletek, vendéglátóhelyek. Egy sűrűn lakott környéken, az ott élők régi kívánsága teljesül általa.

A Turizmus Világnapján nyitotta meg ismét a kapuit Pest városának legrégibb épülete, így a főváros legújabb turisztikai látványosságává vált. A páratlan építészeti és kulturális örökséggel büszkélkedő Belvárosi Plébániatemplom több mint két éves rekonstrukciót követően újból látogatható és a nyitás után tudatosan törekszik a helyszínben rejlő turisztikai adottságok kihasználására.

Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont!

2016.06.28 20:50

Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországot évről-évre rengeteg külföldi turista keresi föl és ez a gazdaságunknak jó. Azt is tudjuk, hogy jöhetnének még sokkal többen, tehát a bevételeink lehetnének lényegesen nagyobbak, de hát ezért többet is kell tennünk. Ennek érdekében a tavasszal jelentős változás következett be a turizmus ágazatának hazai irányításában.

Van egy rangos nemzetközi szervezet, melynek mibenlétéről eddig inkább csak az építész szakma legjobbjainak voltak ismeretei. Rajtuk kívül más alig halott róla. Pedig tevékenysége kiterjed az egész világra, szakértőinek véleménye fontos, iránymutató. Ez a szervezet most egyszerre két budapesti kerület munkáját is díjjal ismerte el!

Blog ajánló
Városlátogatások A Vaskapu és a Kazán szoros
A Vaskapu és a Kazán szorosA Duna hajózhatóvá tétele egészen a Fekete tengerig, már a római korban is foglalkoztatta az embereket. Az Al-Duna medre sziklákkal tarkított vadregényes zúgóin lehetetlen volt hajóval átkelni. A „Kazán” elnevezés is innen ered: úgy tartották, hogy a víz mélyén hatalmas, forró üstök vannak, és azok miatt fortyog állandóan a víz. A hajózás megkönnyítésére Tiberius császár  a szoros jobb partján utat építtetett a hajók vontatásának elősegítésére, melyet később Trajánusz császár folytatott.A történelem során, több helyen is alkalmazták ezt a módszert, gondoljunk csak a „volgai hajóvontatókra”. A római építmények pusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött, egészen a XIX. század elejéig. A Duna a Kárpátok déli áttörésénél volt legnehezebben hajózható.Nobel találmányának köszönhetően Széchenyi István és Vásárhelyi Pál irányításával a sziklák lerobbantásával és meder mélyítésével, ill. a part mentén sziklába vágott út építésével elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna ezen szakasza. Alacsony vízállásnál a hajók rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített úton fuvarozták tovább, majd rakták vissza a hajókra.Ma tábla jelzi a római császárok és Széchenyi emlékét, igaz az utóbbi már csak régi felvételeken látható, mivel víz alá került.A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. A szabályozás gigantikus mérnöki munkája, csak a Szuezi és a Panama csatornák beruházásaihoz volt hasonlítható. Jules Verne a „Dunai hajós”, míg Jókai Mór az „Aranyember” című regényeiben emléket is állít a Dunán legyőzendő akadálynak. A 125 éve elhunyt Baross Gábor a heroikus munka során fázott meg, és 44 éves korában, 1892. május 9-én tüdőgyulladásban meghalt. A szabályozás során 85 munkás vesztette életét.Ada Kaleh sziget egy korabeli képeslapon. A sziget legendája Kaleh szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól.A 1972-ben a Vaskapu vízlépcső megépítésével a Duna vízszintje jelentősen megemelkedett, biztosítva a hajózást az északi tengertől a Fekete tengerig. (Rajna-Majna-Duna csatorna)A duzzasztás hatására helyenként 80 méteres mélységet elérő folyó elborította többek között a kis Ada Kaleh-szigetet, Orsova történelmi városrészét, és a Széchenyi utat.A Kazán-szoros két részből áll. A felső a Nagy-Kazán-szoros, ami után átmenetileg kiszélesedik a folyó, majd újra összeszűkül: ez a Kis-Kazán-szoros. Közeledve a Kis-Kazán szoroshoz, a Mraconia öbölnél, egy sziklás hegyoldalban megpillantjuk Decebal dák király monumentális domborművét, melyet egy helyi oligarcha készíttetett pénzt nem kímélve.Tovább hajózva a Mraconia kolostor mellett haladunk el, melynek érdekes története van. A régi, középkorban épült templom az orosz-osztrák-török háború során megsemmisült. 1931-ben kezdték el a kolostor újjáépítését, ám az egészet elnyelte a vaskapui vízi erőmű. 1993-ban rakták le a legújabb kolostor alapkövét. A régi kolostorból csupán az ikonosztáz ajtói maradtak meg.A csónakos turisták kedvelt helye a Veteráni-barlang, mely nevét Veteráni Frigyes osztrák tábornokról kapta. A folyó egy kanyarulatot vesz, mielőtt víztömege a Vaskapuhoz érne. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a Duna végleg kilép a Kárpát-medencéből.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=XlvPk8VX5ys&                                                                                                   by vinpet                                                                                                                                 Forrás: internet
Egy nap a városban A legjobb ebédmenük nyomában: Zing
Ezt a sorozatot még kábé a blog indulásakor indítottuk el, nyomaszt is annyira a súlya minket, hogy csak akkor írjunk valamiről, ha valami igazán érdekesbe botlunk bele. Hiszen annak idején nagyon sok helyről hallottuk vissza, hogy ez a sorozat sokat tett azért, hogy az emberek leszokjanak a gyorséttermes ebédelésről és kipróbálják a környék jó éttermeit, szóval ilyen előzmények után az ember nem dobálózik csak úgy a szavakkal. De most azért csak muszáj volt legalább egy rész erejéig feléleszteni a sorozatot, mert az például még engem is meglepett, amikor kiderült, hogy a Zingnek is van ebédmenüje, nemcsak mindenféle hamburgere. Legalábbis a Nádor utcai Zingben van ilyesmi, a többiben szerintem nincs. A Nádor utcai étterem a jelek szerint valamiféle keltetőként funkcionál: itt próbálnak ki új recepteket, új fogásokat, új struktúrákat és ennek a része ez a menüztetés is déltől háromig. A két fogás 1490-be, a három 1790-be kerül, persze legalább, hiszen a fogásokat tudod pimpelni is, ami növeli az árukat (maximum 600 forinttal). Szóval amit ettünk: mentás zöldborsóleves joghurthabbal, quesadilla mártogatóssal, bárány curry és panna cotta sós karamellel. Kezdem a végé: az egész életemet le tudnám élni a desszert nélkül, az jött be legkevésbé. Sőt, az nem jött be. Viszont minden, ami előtte volt, az messze túlmutat egy 1490 fogásos ebédmenün, mert sokkal fantáziadúsabb és finomabb a mezőny átlagánál. A zöldborsóleves kísérletező, könnyű, friss, néhány éve még sokan még a balatonszemesi Kistücsökbe utaztak volna az ilyesmiért, most meg már megkapod ezt a minőséget menüben, Budapest belvárosában (a Kistücsök meg persze azóta tovább fejlődött). De az igazi csavar a második fogás volt: a quesadilla jobb, mint amit a legtöbb budapesti mexikói étteremben kapsz, a bárány curry meg jobb, mint amit a legtöbb budapesti indiaiban, hiába néz ki úgy, mint a sertéspörkölt tarhonyával. Utóbbi már tényleg majdnem a Pándzsáb Tandori szintje, ami meg versenyben van Mumbai jó indiai éttermeivel, ebédmenüben meg ez a minőség és változatosság egészen kivételes. Ja, és a Zing is Város Hőse tag, szóval aki támogatja az éhező gyerekeket, itt kedvezménnyel fogyaszthat. Nem ebédmenüt, de mindenféle más dolgot igen. Zing Nádor utca 17.H-Sze 9-23Cs-Szo: 9-24V: 10-18
Egy nap a városban Tökmag: a mosolygós vegán
Az egy négyzetméterre eső vegán helyek száma Újlipótvárosban kezdi elérni a kettőt, de ennek biztos köze lehet ahhoz, hogy az itt lakók igénylik az ilyesmit. Illetve nemcsak vegán, van hanem mentes, meg paleo, meg a többi izé is. Nem azért hívom izének, mert bármi bajom van az ilyesmivel, csak kevéssé vagyok érintett, így nem is tudom annyira lekövetni, hogy melyiknek milyen skillje van, melyik miben jó. A Tökmagban mindenesetre mindenki szuper kedves, szóval ha a vegánságtól ilyen lesz az ember, már megéri (nyilván nem). És ezzel rögtön jól meg is különbözteti magát a mezőnytől a Tökmag, na nem mintha a többi helyen mindenki undok lenne, de tényleg annyi magos, mindenmentes és alternatív hely nyílt már itt két-három háztömbnyi területen, hogy azt ilyen markáns jegyek nélkül nehéz lenne lekövetni. A Tökmagban viszont nagyon aktívan mosolyognak, tök őszintén állítják, hogy egészségesebb leszel a kajájuktól és boldogabb és az is látszik, hogy ez náluk nem marketingszöveg, tényleg hisznek benne. A hely amúgy jól is van berendezve, pedig a puritánság sokszor odáig fajul, hogy az ilyesmivel egyáltalán nem törődnek, a kaják meg határozottan változatosak: van céklaburger, szuper tökös burger, zöldségchips, szotyikrémes, mindenkrémes. És minden kábé annyiba, vagy valamivel többe kerül, mintha nem vegán lenne. Én egy korianderes bazsalikomos tofu csíkos szendvicset kértem, meg egy epres vegán turmixot és egy ilyen desszertet, aminek egyáltalán nem emlékszem a nevére, de azt hiszem, kölesből készült, és okvetlenül rendeld ki te is, ha belépsz hozzájuk, mert bőven megérdemli a kirendelést. A szendvics is messze jobb, mint amire számítottam, bár egy ideje már simán számítok arra, hogy jók ezek a szendvicsek, ez meg még laktató is volt, meg friss is, tényleg, mondom TÉNYLEG nem hiányzott belőle a hús. Még nekem sem. Pedig. TökmagHollán Ernő utca 5H-P: 9-21
Városlátogatások Selmecbánya
SelmecbányaA város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki legeltette nyáját, és két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Ezek hívták fel a pásztor figyelmét a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében. Egy másik legenda szerint, a korabeli Magyarország hármas lakat alatt volt, amelyeket fel kellett nyitni, hogy az ország európai nagyhatalommá válhasson. Az egyik lakat rézből, a másik ezüstből, a harmadik, pedig aranyból készült. Az elsőhöz a rézkulcsot Besztercebánya, a másodikhoz az ezüst kulcsot Selmecbánya, míg az arany kulcsot Körmöcbánya adta.Selmecbánya egy különleges város egyedülálló környezetben. Nagyon gazdag város volt, élénk kereskedelmi forgalommal, a városban fontos bányahivatalok, ismert tudományos és művelődési intézmények működtek. Ezeknek emlékét őrzik ma is a középkori paloták, gazdag polgárházak, és a szűk girbe-gurba utcácskák is, a  régi kis bányászházak között.Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.Mikszáth Kálmán írta a városról:„Ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya”Szentháromság-tér:Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, és itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is.A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították.Városháza:A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették.A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy, pedig az órákat.Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a helyi polgárok úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.Kálvária:Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük.Selmecbánya legértékesebb objektumaihoz tartozik a Kammerhof épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. Az épületben, múzeum és állandó kiállítások is vannak, melyek  a bányászat fejlődését mutatják be, a bányászati tudományokat, és az egyszerű bányászok életét egyaránt.                                                    Az Akadémia épületeA Klopacska:Ennek a fatoronynak a hangja volt az ébresztő, a kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz bányász, kezükben a pislogó bányamécsesekkel.              Csontváry művészetét is megihlette a táj és a város szépsége                                                       Selmecbányai utcarészlet                                                                                                    by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!