2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
Igényesség és magas színvonal
Révay András
2019.08.02 10:14
A számos különböző szellemi hatásokból táplálkozó zsidó kultúra bemutatása fontos feladat. Hiszen a közös kultúra köti össze a zsidókat és nem zsidókat, a vallásosokat és nem vallásosokat, a fiatalokat és időseket, az anyaországi és a határon túli magyarokat. Erre a feladatra vállalkozik évek óta Budapest legnagyobb zsidó rendezvénye, a most már 22. alkalommal megrendezett Zsidó Kulturális Fesztivál.

A 22. Zsidó Kulturális Fesztivált szeptember 1. és 9. között rendezik meg a hazai zsidóság olyan kitüntetett helyszínein, mint a Dohány utcai, a Hegedűs Gyula utcai, a Frankel Leó úti zsinagóga, a Goldmark terem és a Bálint ház, de várják a közönséget az egykori Erőműházban a Wesselényi17-ben és a IX. kerületi Mátyás utca 8-ban, a Budapest Music Centerben is. Az idén, csakúgy, mint az előző években, az igényesség és a magas színvonal kettős jelszava vezette a rendezőket. Ennek megfelelően a kortárs zenei élet kiválóságai fogadták el a meghívást, a komolyzene, a klezmer, a táncdalok, a népzene, a színművészet legjobbjai, olyanok, akiket már régóta tisztel és szeret a közönség, akiknek a fellépésére már hetekkel az előadások előtt nem lehet jegyet kapni.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ez a külföldön is komoly elismertségnek örvendő rendezvény az idén itt, a mi kerületünkben is egy új helyszínnel gazdagodott – emelte ki a Fesztivál bemutatásakor Vattamány Zsolt Erzsébetváros polgármestere. A Wesselényi17 hajdan a Fővárosi Cipész Ipartestület székháza volt. A belső termekben – ahol most az előadások lesznek – épen maradtak a Róth Miksa által készített gyönyörű üvegablakok, a metszett csillárok és a díszteremben egy Steinway zongora várja a művészeket. A ház ismét fontos szerepet játszik a főváros kulturális életében, ezek a helyszínek már régóta adnak otthont komolyzenei programoknak. A Galériában fiatal képzőművészek alkotásaival ismerkedhetnek a látogatók. Ebben a kerületben számos közösség él egymás mellett és mindannyiunkat gazdagabbá tesz, ha egy ilyen rendezvény alkalmával kitárjuk a kapuinkat egymás előtt. A kultúra nemcsak tudást, műveltséget hordoz, hanem erős közösségformáló ereje is van - hangsúlyozta a polgármester.

 A sok évszázados magyar – zsidó együttélés után, a török hódoltság következtében szünet következett be a zsidóság magyarországi jelenlétében – emlékezett vissza a múltra a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Mester Tamás. A betelepülés mintegy kétszáz évvel ezelőtt kezdődött újra. Megkezdődött a zsidóság részvétele az ország felépítésében, gazdaságában és természetesen a kultúrában is. Kétszáz év alatt a zsidó és nem zsidó közösség a társadalom minden szegmensében összefonódott. A Fesztivál ennek szimbóluma és célja ennek ünneplése! Rendkívül színes és sokrétű programot kínál. Kavalkádja művészeti értelemben szinte meghatározhatatlan. Roppant nagy ívű és a programok bősége bizonyára meg is fogja valósítani a kitűzött célt. Fiatalok, idősek, budapestiek, vidékiek itthoniak és külföldiek mind meg fogják találni benne az örömüket, az ízlésüknek leginkább megfelelő szórakozási lehetőséget.

 A mögöttem lévő ötven év zenei élményeit szeretném megosztani azokkal, akik ott lesznek a világ egyik legszebb zsinagógájában szeptember 8-án – árulta el a műsoráról Balázs Fecó. Olyan időutazásra hívom a közönséget, melyben társaink lesznek Keresztes Ildikó, Gerendás Péter és Szűcs Antal Gábor. A Goldmark teremben kerül majd sor Bauer Andrea és barátai műsorára, címe: Metamorfózis. A társulat improvizációs estje során a Tízparancsolat témáját járják körbe. A létezéssel a tudomány és a művészet sokat foglalkozik, a békének és a reménynek szentelt előadásukban Nietzsche, Tolsztoj, Albert Schweitzer gondolatait is felvillantják. Zenéjükben, mozgásaikban a klasszikus, a szefárd, az argentin hatások is megmutatkoznak.

 Illényi Katica művészi pályáját a komolyzene világában kezdte, most viszont – szeptember 5-én, a Dohány utcai zsinagógában – előadásában a Sárik Péter Trióval együtt - a jazz és az igényes könnyűzene összehangolásával próbálkozik majd. Bach, Beethoven, Bartók átiratokat játszanak mai hangszerelésben, de tangó és klezmer muzsika is lesz. Annyiféle ember létezik a földön, különféle identitások, vallások, kultúrák, de a zene mindenkié és a muzsika mindenek fölött van. Szeretnének ezért műsorukkal hidat képezni kultúrák, vallások, emberek között. A Monarchia Operett Társulat művészeti vezetője, Kollár Péter Erik, a Dohány utcai zsinagógában szeptember 9-én színre kerülő „Budapest, te csodás” operett gáláról elárulta, hogy számaik szvinges formában jelennek majd meg. A slágerek persze Kálmán Imre, Lehár Ferenc Huszka Jenő, Zerkovitz Béla művei lesznek.

 Szeptember 5-én, csütörtökön, a Budapest Music Centerben, Sugár Gergely karmester vezényletével felesége, Korcsolán Orsolya hegedűművész és az Anima Musicae kamarazenekar koncertjén tangó, valcer és klezmer dallamokkal szórakoztatják a közönséget. A zsidóság ezer színű, ezer arcú és ezer nyelvű. Az együttest nagyon érdekli, hogy szólal meg, amikor az ember egy másik nyelven beszél? Mi történik, amikor egy zeneszerző elkezd egy másik nyelvet beszélni? Milyen az, amikor egy argentin zeneszerző, a világ egyik leghíresebb tangó komponistája gondol egyet, Vivaldi nyelvén kíván szólni a közönséghez és a Négy évszak-ot megkomponálja a saját, a tangó nyelvére? Milyen az, amikor Csajkovszkij megpróbál Mozart nyelvén beszélni, hiszen az ő Vonósszerenádja jól mutatja, mit gondolt ő a XIX: század végén Mozartról, Bécsről és a valcerről.

 Nincs Zsidó Kulturális Fesztivál a Budapest Klezmer Band nélkül és szinte már az is természetes, hogy szeptember 1-én, vasárnap az ő fellépésükkel nyílik meg a fesztivál a Dohány utcai zsinagógában. Rangot jelent számunkra, hogy mi nyitjuk meg a fesztivált, ezért olyan koncertet csinálunk, ami mindig egy kicsit különös – árulta el a zenekar alapítója, Jávori Ferenc, Fegya. Alapkövetelmény nálunk, hogy a zsidó számokat jiddisül kell énekelni és ez most is így lesz. Persze Jordán Adél és partnere Fesztbaum Béla magyarul is, sőt még oroszul is fognak énekelni. A prózai, színpadi előadások közül nagy érdeklődésre tarthat számot Rák Kati színművész műsora, melyben egy létezett személy, az 1900-ban született Marmonstein Berta történetét meséli el. Az bizonyítja be, hogy azt a rémes századot is végig lehetett élni humorral és örömmel. Idén lenne 100 éves a híres magyar zenész, trombitaművész, Zsoldos Imre. Őrá és feleségére, Sárosi Katira emlékeznek majd a „Szerelmi történet” című előadásban, ami valószínűleg a közönség számára is meglepetés lesz, hiszen ez a műfaj, a tánczene, ritkán kapott eddig helyet ezen a fesztiválon.

 Malek Andrea ének- és Jáger András zongoraművész együttműködéséből jött létre 2016-ban a Soulistic együttes. A név a lélek és a zene szoros kapcsolatára utal. Műsoruk címe, a Jiddis szving már önmagában arról árulkodik, hogy itt a zsidó zene és a jazz kapcsolatáról lehet szó. Az ötlet nem új, már 1937-ben nagy sikerrel játszottak ilyet New Yorkban és a rádióállomások segítségével hamarosan az egész világon népszerű lett. Szeptember 3-án, kedden most is szép, régi izraeli, illetve jiddis dalok fognak megszólalni a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában. Szóban szinte kifejezhetetlen, hogy mit érez az ember ezeknek a daloknak hallatán, hogy mennyire tartalmasak, mennyire viccesek. A közönség számára könnyebbség, hogy akik németül tudnak, valamennyire érteni fogják a jiddis nyelvet is

Kapcsolódó témák

A Kiskunságban olyan ételeket és italokat kóstolhatnak az érdeklődők, melyek egyedülállóak hazánkban. Azon belül is, a Kiskunmajsához közeli, mindössze 2600 lakosú kisközség, Szank hívja fel magára számos érdekességgel a figyelmet. Aki már járt ott, egyet fog érteni azzal; még átutazóban is érdemes megállni itt, kicsit körülnézni, enni egy jó ebédet, megkóstolni más, helyi különlegességet. Az ittenieknek két jelmondatuk is van, a vendég tetszés szerint választhat belőlük. Az egyik filozofikusabb: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!”, a másik vidámabb: „Itt édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye”. A falu lakói dolgos, szorgalmas emberek és mindenek előtt optimisták. Hisznek abban, hogy még nagy fejlődés áll előttük. Erre a legjobb bizonyíték a falu határában felállított – a látogatókat fogadó – kép, melyen községükben toronyépületek láthatók. Ez az ő jövőjük: Szank-Franciso!

2019.07.08 21:05

Nincs abban semmi meglepő, hogy az első olvasáskor mindenki értetlenül néz majd a címre. A szavak jelentésével talán, ha két-háromszáz ember lehet tisztában, valahol a magyar Alföldön, egy kiskunsági faluban. Annyit viszont már most – elöljáróban – is elárulhatunk, érdemes eljönni erre, megismerkedni mindazzal, amit a vidék és az emberek kínálnak a látogatónak.

Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti - bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!