2019. július 22. hétfő, Magdolna és Magda napja
Indonéz Napok
Révay András
2019.06.19 15:28
Két napig tartott a látványos, szórakoztató összejövetel az Indonéz Köztársaság Nagykövetségéhez tartozó parkban, Budapesten, a Városligeti fasorban. A hetedik Indonéz Napok és Jótékonysági Vásár keretében a távoli ország kultúrájával, népművészetével, jellegzetes ételeivel ismerkedhettek meg a látogatók.

 Amíg a gyülekező közönség a rendezvény hivatalos megnyitójárat várt, autentikus indonéz hangszereken játszó együttestől „Gamelán” zenét hallgathatott. A fiatalokból álló együttes 2010-ben jött létre, leginkább Bali és Jáva szigetén elterjedt zenét játszanak. A szó a jávai gamel- ből ered, jelentése, kalapács, ütés, ütni, a hangszerek többsége is így szólaltatható meg. Nincs két egyforma gamelán együttes, és mindegyikük igen sok hangszert használ. Ezeket egymáshoz tartozónak készítik és összehangolják. Műsorukban megzenésített költeményeket énekelnek, játszanak zenét hagyományos táncokhoz, kísérnek bábelőadásokat. A zenészek ruhája pontosan jelzi, az ország melyik vidékéről érkeztek. Rövid fellépésük után a találkozó hivatalos megnyitását a roppant kellemes hangzású indonéz himnusz jelezte.

 Ez a hetedik év, hogy megrendezzük az Indonéz Napokat. Remélhetőleg a résztvevők száma az elkövetkezőkben még nagyobb is lesz, és talán egyszer még a Duna partján is megtarthatjuk – fejezte ki reményét őexcellenciája, Abdurachman Hudiono Dimas Wahab nagykövet. Néhány nap múlva a Vásárcsarnokban is bemutathatjuk majd az indonéz áruk itt felvonultatott kínálatát. Az Indonéz Napok és Jótékonysági Vásár egyrészt az indonéz kultúra népszerűsítését tűzte ki célul, másrészt pedig szándékunk, hogy segítsük az indonéz kis és középvállalkozásokat, hogy a termékeiket széles körben ismertté tehessék. Segítségünkre vannak a rendezvény munkatársai is, most valamennyien az ország más-más vidékéről származó népviseletet hordanak. Mivel ez jótékonysági rendezvény is, a bevétel tíz százalékát a magyarországi Hospice Alapítvány kapja, a többivel pedig az indonéz vállalkozásokat támogatjuk.

Az első Indonéz Napokat 2013-ban tartották, akkor még csak néhányan vettek részt rajta. Fokozatosan vált egyre nagyobbá a rendezvény most pedig már nemcsak indonézek voltak jelen – akik saját termékeiket mutatták be – részt vettek magyar importőrök is, szélesítve ezzel a kínálatot. A rendezvény egyik helyszínén – az épület előtt – hat pultnál sorakoztak az indonéz gasztronómia képviselői, náluk frissen készült ételeket, italokat, édességeket lehetett megkóstolni. Az egyiknél a Nagykövetség dolgozóinak feleségei voltak a szakácsok! A rengeteg fajta népművészeti és egyéb tárgyak bemutatója egy ettől elkülönült, nagyobb területet kapott, hiszen összesen tizenkét kereskedő vonultatta fel áruit. Közülük négyen egyenesen Indonéziából érkeztek, rajtuk kívül hét magyar résztvevő volt – ők magyar importőrök – egy cég képviselői pedig Szlovéniából jöttek el a találkozóra. A termékek között voltak kézműves termékek, ezüstáruk, batik ruhaanyagok, kész ruhák és jelen volt egy különleges indonéz masszázst kínáló vállalkozás is. A batik és az indonéz szőttes idén Nyugat-Timorról érkezett Budapestre. A termékek bemutatásán kívül a rendezvény másik célja a jótékonyság. Az előző évben összesen 6 800 000 forint volt a bevétel - ez 371 800 000 rúpiát jelent – a nagyobb létszámú rendezvény során az idén várhatóan meghaladják majd ezt az összeget – hangzott el a bevezetőben.

 Bár a rendezvény egyik célja, hogy népszerűsítse az indonéz kulturális örökséget, gasztronómiát, turisztikai és gazdasági lehetőségeket, meggyőződésem, hogy évről-évre többet tudunk meg ilyenkor Indonéziáról. Páratlan kulturális kincsei lenyűgözőek és egyre népszerűbbek a budapestiek körében - hangsúlyozta Nagyné Varga Melinda főosztályvezető, aki Budapest főváros képviseletében köszöntötte a résztvevőket. Egyre ismertebbek a híres jávai és bali táncok, a bábművészet kedvelői itthon is szeretik az árnyjátékot. Sok magyar turista keresi fel Indonéziában a Kulturális Világörökség részét képező helyszíneket. A lenyűgöző, klasszikus zene, a gamelán is mindinkább népszerűbbé válik a magyar fiatalok körében. Összeszámolni is nehéz, hány fajta hagyományos táncstílust ismernek Indonéziában itt ezekből is látható ízelítő. Ezzel a gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal bíró országgal 2008 óta van kapcsolata fővárosunknak, több magas szintű delegáció kereste fel – kölcsönösen – országainkat, diákok, sportolók is utaznak hozzánk és tőlünk is Indonéziába.

Az esemény bővülését jól jelzi, hogy az idén először már utazási iroda is megjelent. A szekszárdi székhelyű Analit elsősorban on-line értékesítéssel kínálja útjait, melyek lehetősége rendkívül széles. Görögországtól kezdve Hawaii-ig terjed a választék, a hazai tour-operátorok útjai náluk is megrendelhetők. Saját szervezésű útjaik közül viszont az egyik legérdekesebb Bali, és ennek az utazók szempontjából kedvező háttere is van. Az igazgató testvérhúga ott él, segítségére van az érkezőknek, hogy minden a legtökéletesebb legyen az ott tartózkodásuk ideje alatt. Sokak számára van ennek jelentősége, ugyanis egyre nagyobb az érdeklődés a Bali szigetén megtartott esküvő iránt. Vonzereje abban rejlik, hogy életre kel a filmekben látott szertartás. Fehér ruhában, mezítláb a fehér homokban áll a pár, gyönyörűek a helyi népviseletbe öltözött táncosok, de akár a pár is viselheti a helyi népviseletet. Indonéz szertartás szerint történhet az esküvő, ami viszont idehaza honosítható, az ott kimondott igen így Magyarországon is érvényes házasságnak számít!

Nagy sikere volt a látogatók körében a Seblak-nak. Ez a sós, fűszeres étel – bár Indonéziából származik – egész Délkelet-Ázsiában elterjedt. Elsősorban Nyugat-Jáva és Bandung város specialitása. Összetétele izgalmas. Kell hozzá a hagyományos indonéz keksz, a krupuk, azután pedig tojás, csirke, tenger gyümölcsei vagy marhahús megfőzve, fűszeres mártásban tálalva. A mártás legfontosabb eleme a kencur, egy aromás gyömbér, kerül még bele fokhagyma, mogyoróhagyma, édes szójaszósz és chili. Attól függően, hogy milyen húsféleség képezi az alapját, más jellegű ételt kapunk. Ez az egyik legnépszerűbb utcai étel Indonéziában, különösen Bandungban és Jakartában. Az indonéz ételek iránt érdeklődők nemcsak az elkészített fogásokat kóstolhatták, bekapcsolódhattak a főzés menetébe is. Főként a különböző tésztaféleségek elkészítésének fortélyait leshették el.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a fagyit, amiről most mindenki beszél - Kell fagylalt?
Az utóbbi hetek legfontosabb híre volt fagyi fronton, hogy egy kultikus vidéki fagyizó nyitott budai egységet. A mindszentkállai Kő fagyi? egy olyan nevet választott, ami kicsit a budai úri népeknek ad fricskát. A Kell fagylalt? név önmagában nem poén, de a Kő fagyi? mellett egyértelmű a poén. A hely az Artigiana Gelati, szintén kultikus budapesti fagyizótól nem messze található, picit kiszorulva a Déli - Moszkva tér fő ütőereinek forgalmából, a csendeskés Maros utcában. Amikor ott jártunk, előbbi intézményben 20 fő állt sorba, utóbbiban senki. De ez azért elég hektikusan változik. Meg hát új hely még, de fontos tudni: nincs sor, nem kell fél órát várni, hogy kipróbáld azt, amikről most minden fagyiőrült beszél. A gyümölcsfagyikban nincs tej, tehát tejérzékenyek is simán ehetik, és az ízük mesés. Mégsem ez az igazi erősségük szerintem, én legalábbis a több helyen is kapható Damniczki-féléket, na meg a miskolci Desszertemben kaphatóakat jobban szeretem. Nekem a tejes fagyik jöttek be jobban, a csokoládé, tökmag, és főleg a mogyoró. A gombócokat itt nyugodtan nevezhetjük, debreceniesen, gömbnek. Mert azok, nemcsak a kanálból való távozás után, de kint, a melegben tíz percet ülve is. A citromot leszámítva mindegyik olyan stabilan tartotta magát, mint egyes kerekded szilikonbetétek a ráncosodó bőr alatt. Már-már gyanúsan jól bírták a kiképzést, és a kanál alig tudta megkarcolni őket később is, ami egyrészt jó, mert a nagy melegben tovább tart az állag, másrészt fura érzés ezt az állagot nyalni, vagyis inkább harapni. A Kell fagylalt? egy nagyon jó új fagyizó Budapesten azoknak, akik természetes ízű, jó minőségű fagyikat szeretnének kóstolni. Próbáljátok ki, a héten óriási meleg jön, most még tűrhető, most még annyian sem lesznek, mint eddig. Odabent le lehet ülni, a fagyi gömbje 350 forint. Kell fagylalt?Cím: 1122 Budapest Maros utca 17.
Egy nap a városban Elfogytak Budapest szabad tűzfalai? Lefestették az első budapesti tűzfalfestményt, a Vasarelyt
Amikor a folyamat elkezdődött, nem hittem volna, hogy idáig jutunk. Ma gyakorlatilag lépten-nyomon új tűzfalfestménybe botlunk, az egykor mindenfelé ásító, sokszor leromlott állapotban is lévő tűzfalakra egyre több helyen pingálnak színes alakokat. Eleinte találgattuk, melyik mit jelent, aztán versenyeket is rendeztek így, az utcán. Utcai művészet témakörben. Aztán, ahogy egyre több jött, egyre immunisabbak lettünk a dologra. Ahogy általában lenni szokott, a valódi aranykor sosem az akkor élőknek izgalmas. Az aranykor mindig előtte izgalmas, amikor beindul, és utána, amikor már nincs. A mai tűzfalfestmények egy része tetszik, más részük nem. Egy részüknek van célja, értelme, rendeltetése, másoknak nincs. Nekem nyilván azok tetszenek jobban, amelyeknek van: ilyen például a Róth Miksa festmény, ami Róth Miksa egykori lakóháza - ma Róth Miksa emlékház - közelében került fel a falra, így hatalmas, mindenki által látható formában tárja elénk a művész egy alkotását, és egyben tanít, hogy itt a közelben történt valami ezzel az alkotóval. És még sorolhatnám, de nem teszem. Az első budapesti tűzfalfestmény rendesen megelőzte ezt az aranykort, meg minden azt követő kezdeményezést. Ezt mindenki ismeri: Victor Vasarely egyik alkotását vitte fel a Városháza Park-i tűzoltóság falára Rapa és Vegaz, a Színes Város égisze alatt, immár 9 éve. Az alkotásnak szimbolikus jelentősége volt. Egyrészt ez volt az első, ezzel indult el a budapesti tűzfalfestés folyamata. Másrészt Victor Vasarely, született Vásárhelyi Győző művei egyébként is utcán bukkannak fel itt-ott, szülővárosomban, Győrben például a színház oldalán nézegettem minden nap gyerekkoromban egy művét. Ez a szimbólum most eltűnt. Helyette a napokban ez látszott: Aztán ez: De még nincs kész, legkorábban vasárnap lehet számítani az átadásra (frissül majd a poszt a kész művel). Lefestették tehát - az elsőt. Talán mert elfogytak a szabad felületek? Vagy az utcai művészet, a falfestmény sorsa, hogy vége legyen, átfessék, átadja a helyét az újnak? Megkérdeztem Flór Pétert a Színes Várostól: kiderült, hogy ők festik át a saját első munkájukat, és nem azért, mert nem szerették, vagy mert elfogytak a felületek. A fő ok elmondása szerint az volt, hogy a Vasarely alját hónapokkal ezelőtt telegraffitizték egy éj leple alatt, és ahelyett, hogy helyreállították volna a régit, kitaláltak egy újat. A fal mostantól olyan oplimpikonok előtt állít emléket, akik Budapest nevét öregbítették, olyan sportolók, mint Zsivóczki Gyula, Gyarmati Dezső, Balczó András vagy Egerszegi Krisztina. És nem, nem fogytak el a szabad felületek, a következő tíz évben még simán tudnak dolgozni Péter elmondása szerint üres felületre. Mostantól emlékeinkben létezik már csak az első, ami nekem egyébként nagyon bejött, mert visszafogott volt, nem harsányan, szélig tartó telítettséggel nyomta az arcunkba a színeket, hanem egy igazi művész érzékeny, arányos, valamit és semmit is tartalmazó munkájával. Áginak köszi a képeket
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!