2019. április 23. kedd, Béla napja
Innen indult Pest
Révay András
2016.10.04 00:04
A Turizmus Világnapján nyitotta meg ismét a kapuit Pest városának legrégibb épülete, így a főváros legújabb turisztikai látványosságává vált. A páratlan építészeti és kulturális örökséggel büszkélkedő Belvárosi Plébániatemplom több mint két éves rekonstrukciót követően újból látogatható és a nyitás után tudatosan törekszik a helyszínben rejlő turisztikai adottságok kihasználására.

 A Március 15. téren található Belvárosi Plébániatemplom rekonstrukciója a templom régészeti feltárását követően 2014 júliusában kezdődött meg és nem várt eredményeket hozott. A leletekből megállapítható, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A régészeti feltárások legjelentősebb lelet együttese a római kori, amely alapján kiderült, hogy feltételezhetően a 200-as évektől egészen a 700-as évek közepéig római helyőrségi tábor volt ezen a területen és itt volt a kiindulópontja a későbbi Pest városának. A plébánia számára a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai jó állapotban kerültek elő. A régészeti munka befejezését követően a templom padozatának helyreállításakor gondoskodtak arról, hogy ez a páratlan érték látható maradjon, ezért a padló egy részét vastag üveglappal helyettesítették.

A templom, melynek egyik érdekessége, hogy sohasem volt az egyházé, mindig a város tulajdonában állt – és ez ma is így van – nem szűkölködik értékekben. I. István idejében a Duna túloldalán lévő területet Kis Pestnek hívták és ott volt egy kicsi kápolna. Szent Gellért meggyilkolásakor a testét először oda menekítették, de éjjel áthozták ide, a főtemplomba. Itt volt a nyughelye 1053-ig, amikor is I. András király engedélyezte, hogy Csanádra visszavigyék. Ma a testet Olaszországban, Murano egyik templomának oltára alatt őrzik, de a Belvárosi templom számára egy ereklyét, a szent sarokcsontját a velencei pátriárka, értékes muranoi üveg ereklyetartóban, 2002-ben visszaadott. A látogatók megtekinthetik a templom főhajójában.

 Vele szemben látható a Molnár C. Pál által festett szárnyas oltár, mely a Nagyboldogasszonyt ábrázolja. Az eredeti majolika oltár a II. világháború alatt összetört. Fölötte a kereszt szintén Molnár C. Pál alkotása. Bár erősen hasonló ahhoz, amit Assisi Szent Ferenc is használt, a ferencesekkel nem áll kapcsolatban. A mellékoltárok, a keresztelő kápolna megtekintésekor szembetűnő, ahogy a templomban a művészetek szinte ünnepeltek. Mindegyik művészet. Nemcsak az építészet, szobrászat, festészet, hanem hasonló módon ünnepel a textilművészet is. Ez utóbbi művészeti ág egyik remeklése a kiállított gyönyörű vecsernye palást melyről viták folynak. A kutatók vizsgálják, mert lehetséges, hogy Ferenc József császár eskütételekor hordta a papság. Tudjuk ugyanis, hogy plébánia területén két alkalommal választottak királyt: 1308-ban Károly Róbertet, 1490-ben pedig II. Ulászlót. 1867. június 8-án a templom előtti téren épített koronázási dombon tett esküt az ország megvédelmezésére Ferenc József. Innen ered az Eskü tér elnevezés is.

A helyreállított templomnak három fő tere van. Az első maga a szakrális tér. A második a feltárt és látogathatóvá tett altemplom, a harmadik pedig a templomon kívül található; a Szent Kinga és Szent Hedvig által vigyázott rózsakert. A templom gazdag múltja lehetőséget ad arra, hogy a magyar történelem eseményeit az építészeti stílusokat, térben és időben egy helyen mutathassunk be akár a magyar, akár a külföldi turisták számára. A feltárás eredményeképpen tizennégy építéstörténeti korszakot lehet bemutatni egy épületen belül. Az altemplom és kripta a közösségi programok számára szolgál majd helyszínül, mert amikor az Erzsébet-hidat építették 1897-ben, lebontották a templom kétemeletes plébániaházát. Gyönyörű épület volt, a szalonjában Liszt Ferenc 100-200 embernek adott többször is koncertet és a földszintjén volt az első pesti Tűzoltóság!

 Az 1200-as években emelt román bazilika alapfalai között fekvő altemplomot úgy újították fel, hogy abban az Árpád-korig visszamenően bemutathatóak a különböző építészeti rétegek – mondta el a Turizmus Világnapján rendezett bejáráson dr. Osztie Zoltán főplébános. Nagyon jól látszik a másodlagosan beépített kövek sora, hiszen az évszázadok viharában többször is megrongálódott a templom, de mindig újjáépítették. Néhány színes freskótöredék a mai napig megmaradt és a restaurálás után jól látható lesz. A terület egységes, szép terazzo padlót kap majd és ide kerülnek a kiállítási vitrinek is. Bennük a feltáráskor előkerült kincseket, részben pedig az egyházközség meglévő értékeit mutatják be. Már áll az altemplomban az úgynevezett „szembemiséző” oltár, melynek felépítésében a főplébános saját kezűleg is részt vett. Budapest lesz a színtere 2020-ban az Eucharisztikus Kongresszusnak és abban a templomra is fontos feladat hárul.

 Nyitott kapuk és nyitott szívek várnak itt mindenkit – hangsúlyozta Baán Teodóra, a Budapesti Nyári Fesztivál igazgatója a templom bemutatásakor. A turizmus mindenkié – mondta. A kisgyermekes családoktól egészen az időskorúakig. A látogatható helyek közé pedig a szakrális helyszínek is beletartoznak. Ebben a templomban korábban is tartottak már hangversenyeket. A templom orgonája a teljes felújítás után - várhatóan - 2016 decemberében kerül vissza a karzatra. Ekkortól orgonakoncerteket is rendszeresen hallhatnak majd a látogatók. Az épület több éves felújítási munkáit vállalkozások is támogatták. Az egyik, a Silverline Cruises Kft. – melynek hajói esténként zenés vacsorával egybekötött utakra viszik a turistákat a Dunán – programjába iktatja a templom megtekintését is. A Belvárosi Plébániatemplom - a misék idejének kivételével – belépődíj ellenében lesz látogatható, minden nap 9-től 18 óráig, vasárnap este tízig.

http://www.belvarosiplebania.hu

Kapcsolódó témák

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Budapest Főváros XIII. kerülte 2013 óta ítéli oda a XIII. kerületi Építészeti-díjat. A díj a kerület közigazgatási területén, az elmúlt harminc évben megépült és használatbavételi engedélyt kapott, kiemelkedő építészeti színvonalú épületek tervezőinek elismerésére szolgál. Odaítélésről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásbizottság dönt.

Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Jehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben A Zene Világnapja rangjára emelte október elsejét. Ezt az alkalmat választotta Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata, hogy emléktáblát avasson a kétszeres Kossuth-, valamint Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Kocsis Zoltán tiszteletére.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!