Karácsony közeledtével bort is kicsit másként kóstol az ember. Az jár a fejében, mi kerül majd az ünnepi asztalra, és mivel tudja az étkezéseket még ünnepibbé tenni? Az Adventi Zwack Open erre kiváló lehetőséget kínált. A Szekszárdon dolgozó Pastor Pincészet öt hektáron gazdálkodik, jellegzetes fajtái a Kadarka, a Kékfrankos, és a Cabernet. A Kékfrankos nem csak a Bikavér elengedhetetlen alkotórésze, készült belőle – reduktív eljárással – könnyed, friss, szinte roppanós rosé is. Napjainkra a rosé már nemcsak a tavasz és a nyár bora, hanem egész évben fogyasztjuk. A Kadarka – éppúgy, mint a Bikavér - a könnyedebb vörösborok közé tartozik. A Kadarkára a fűszeresség, a paprikás illat és ízvilág jellemző, olyannyira, hogy nélküle a halászlé szinte már el sem képzelhető! De érvényes ez jószerint az összes magyaros ételre is. A Bikavér 40% Kékfrankos, 10% Kadarka és 25-25% Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon házasításával készült. Ezt a bort az jellemzi, mint a jó házasságot, a társak egymás jó tulajdonságait még jobban felerősítik. Ennél a bornál ugyanezt tapasztaljuk: ott van benne a Kékfrankos gyümölcsössége, a Kadarka fűszeressége és a Cabernet komolysága.
A Benedek Pince Gyöngyöstarjánban található, 12 hektár andezites, vulkanikus talajú területükön fele-fele arányban termelnek magyar- és „világfajtákat”. Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Kékfrankos, Chardonnay és Pinot Noir képezi a választékot náluk. Az Irsai Olivér talán a legillatosabb magyar fajtának is nevezhető, Könnyű szerkezetű, gyümölcsös, friss fehérbor, jól iható, ajánlatos is egy év alatt elfogyasztani. Rendezvényeken, de otthon is kitűnő köszöntő, welcome drink lehet. A Pinot Noir Burgundiából, Franciaországból származó vörösbor. Ez sem nagyon nehéz, inkább légiesnek, könnyednek nevezhető. Mivel nagyon érzékeny szőlőfajta, a vörösborok hercegnője néven is emlegetik. Tanninok sem terhelik túl, szépen tükrözi a Mátrai borvidék sajátosságait. Mangalicához, bárányból készült ételekhez jól illik.
Akik az Adventi Zwack Openen megálltak a Homola Pincészet asztala előtt azonnal rejtvények egész sorával találkozhattak. Megnevezésük szerint működésük területe Balatonfüred – Csopak, noha sokan Paloznakiaknak ismerik őket. Az asztalon sorakozó palackok között van, amiről semmi meg nem állapítható, bár az gyorsan kiderül, hogy a bor neve a címke színével azonos: Black! Fordított eljárással készült Olaszrizling, tölgyfahordóban erjesztették, és tartályban érlelték. Szerencsére a hátcímkéje némileg beszédesebb. Állnak mellette az asztalon 100% jelzésű palackok is, ahol a 100% Balaton kelt némi gyanakvást: a tó vizét töltötték volna bele? Szerencsére nem erről van szó A pincészetnek két borcsaládja van: a reduktív eljárással készül 100 % borok és Homola borcsalád, ami fahordós érlelést takar. A 100% Balaton: Olaszrizling, Szürkebarát és Tramini házasítása, száraz, de mégis finom, gyümölcsös lecsengéssel. A Balaton életérzését próbálták meg szimbolizálni vele. A 100 % Vörös ezzel szemben Merlot, Kékfrankos és Cabernet Sauvignon összetételű cuvée, a szó jó értelmében „asztali” bornak szánták. Egy kis laza, könnyed vacsorához, beszélgetéshez való.
Megszokott már, hogy a Tokaj-hegyalja szívében, Mád dűlőiben fekvő, öthektáros Dobogó Pincészet, széles választékát vonultatja fel a kínálatának. Megalapításuk, 1995 óta legfontosabb célkitűzésük, hogy Magyarország és a világ számára megmutassák Tokaj friss, vibráló, izgalmas arcát, hogy náluk a magas minőségű bor nem csak az Aszút jelenti. Szinte minden ételhez tudnak bort ajánlani. Vendégváró aperetifként gyakran nagyon jól bevált a kissé túlhűtött Szamorodni. Bármely halétel vagy csirke mellé - finom sóssága miatt - bátran kínálhatjuk a Furmintjukat, a könnyű vörös húsokhoz, roséra sütött kacsamellhez pedig nem okoz csalódást az Izabella utca. A Sütőtökkrém-leves a Mylittával tud gyorsan összebarátkozni, a kacsamáj, libamáj vagy a kéksajtok a 6 puttonyos Aszúval alkotnak kiváló párost.
Az Adventi Zwack Openre két érdekes borral is érkezett Szecskő Tamás. Bár sokan Sopronhoz kötik, a Zöldveltelíni a Mátrai borvidéken is jelen van és nagyon jól érzi ott magát, mivel a klíma kiegyensúlyozott, nincs „hőstressz” és a Magas Tátra felöl a hideg szél is megszelídül, mire odaér. Az egyszerű, reduktív könnyedtől egészen a késői szüretelésű édesig szinte bármilyen bort lehet belőle készíteni. A bemutatóra száraz, 1 kg/egy tőke terhelésű szőlőből készült bort hozott, egész fürtös préselés után spontán erjedt. Nem kevésbé érdekes a vörösbor, a magyar nemesítésű Turán sem: Kadarkából, Csabagyöngyéből, Teinturierből és Medoc Noirból hozta létre, pont száz évvel ezelőtt Csizmazia-Darab József. A bor nagyon testes, rengeteg fenolos anyagot tartalmaz, a tanninok szép beérése érdekében itt is terméskorlátozásra van szükség. Akkor szüreteleik, amikor szemek 15-20 százaléka már töppedt. Korai állapotban rózsás, ibolyás illatú, de később ez háttérbe vonul és a bor még egy évtized múltával sem öregedik. Steak-hez, vörös húsokhoz, vadételekhez kiváló!
Az adventi bemutató legnagyobb különlegessége az osztriga és a hozzá kínált – olasz Glera szőlőből készült, száraz - Ca’ di Rajo prosecco volt. A Babka Budapest cég már több éve jó kapcsolatot épített egy megbízható francia nagykereskedővel. A tőlük vásárolt osztriga Normandiából érkezett, a vendégek előtt, frissen nyitottak minden darabot. Tárolni a felhasználás előtt jégágyon, a 0 fokhoz lehető legközelebbi hőmérsékleten kell. Fogyasztását nyersen, kevés friss citrommal megcsepegtetve javasolják. Az osztrigával való ismerkedést csak egy-két darabbal szabad indítani, ugyanis a legelső kóstoláskor – ha ritkán is, de - rosszullétet okozhat. Aki még nem ette, annak a szervezete esetleg nem ismeri fel ezt a fajta nyers fehérje bevitelt, érdemes tehát előbb kipróbálni. Később már tetszés szerinti mennyiségben fogyasztható.
Nem kellett sokat várni, hogy a kóstolni vágyók között sorra kerüljön olyan vendég, aki élete első osztrigáját kapta a tányérjára. Bevallása szerint a legjobban az lepte meg, hogy finom volt! Kicsit sós, kicsit savanyú – meglepően jó íze volt. Nem azt az élményt kapta, amit elképzelt, hogy ez valami nyálkás bizonytalanság, hanem – éppen ellenkezőleg – nagyon kellemes állagú étel. Már eddig is sokféle „tengeri herkentyűt” evett, de ez roppant finom volt és nem hasonlít egyikhez sem. A végén a száraz pezsgő pedig valóban nagyszerű kiegészítést jelentett.
