2019. március 21. csütörtök, Benedek és Napsugár napja
Kariokának lenni jó! – III. rész Két tévedés
Révay András
2019.03.11 17:57
Azt, hogy Kolumbusz 1492-ben tévedett, ma már az iskolákban tanítják. Nem sejtette, hogy egy egész, addig ismeretlen kontinens áll az útjában. Azt hitte Indiába érkezett, ezért is nevezik mind a mai napig az itt élő őslakosokat indiánoknak. Tévedését csak Amerigo Vespucci igazította ki néhány évvel később. Ám a tévedéseknek ezzel még koránt sincs vége, Brazília esetében biztosan nincs. Az ország neve és az egykori főváros, Rio de Janeiro neve is tévedésen alapul!

 Amikor – 1500-tól kezdődően - megérkeztek a partokhoz az első portugál hajók, a vízről azt látták, hogy nagy területen parázslanak az erdők. A parázs szó portugálul brasa, ennek a többes száma brasis, a Brazília elnevezés ebből származik. Ám égésről szó sem volt. A tudományos nevén Caesalpinia echinata fának az anyaga színes, már az indiánok is festékként használták, a portugálok később el is kezdték a kitermelését. Ez a fa magyarul Pernambuco fa, Berzsenyfa, Brazilfa néven ismert. Amikor pedig a hajók eljutottak a mai Rio de Janeiro vidékére, a szép tágas öbölről azt hitték, egy folyó torkolata. A rio szó jelentése folyó, mivel pedig januárban jártak arra, Január folyónak nevezték. Később persze rájöttek, hogy ott nincs folyó, ám a név megmaradt.

Brazília első fővárosa Salvador volt, utána 1960-ig, Rió vette át a szerepét. Itt működött a szövetségi kormány. Az ország fővárosa ma Brazíliaváros, de Rió változatlanul megmaradt kulturális fővárosnak. Utcáit járva lépten-nyomon látjuk, amint harmonikusan, egymás mellett helyezkednek el a koloniális múlt és a modern kor épületei. Egy jól elkülöníthető része a Belváros, a Centro és a Lapa negyedek. Megtekintésükre, az itteni sétákra érdemes több időt szánni. Minden utcában, minden sarkon az elmúlt évszázadok emlékeivel találkozhatunk. A felhőkarcoló méretű toronyházak tövében régi templomok húzódnak meg, itt van a Nemzeti Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum, az 1909-ben megnyitott Municipal Theatre, melynek építéséhez a Párizsi Operaház szolgált mintául.

Megközelítésük egyszerű, területükön több metróállomás is van. A Carioca nevű önmagáért beszél, a Cinelâlandia állomás pedig annak emlékét őrzi, hogy a környékén régebben tíz mozi is volt. Ma már csak kettő van. Bár a közlekedésről korábban már esett szó, egészítsük még ki annyival, hogy a metró, tiszta, biztonságos, erősen hűtött. Az állomásokon a fehér bottal közlekedőket nem csak a nálunk is lerakott botvezető sínek segítik, egy kézmagasságban elhelyezett lapon az állomás domború térképe található, kiegészítve Braille-írásos tájékoztatóval. A falon egy ponton jelzik, hogy QR kóddal telefonra letölthető Rió tömegközlekedési hálózatának térképe. Csúcsforgalom idején, a zsúfolt kocsikban a nők ott is ki lehetnek téve nem kívánt érintéseknek. Ezért 6 és 9, valamint 17 és 20 óra között a szerelvényekhez egy kifejezetten csak nőknek fenntartott kocsi is csatlakozik!

Séta közben is sok meglepő dologgal találkozhatunk. A Glória öböl partján például II. világháborús emlékmű áll, mert Mussolini ellen brazil csapatok is harcoltak. Az emlékmű-komplexum legmagasabb része két, ég felé nyitott, szimbolikus tenyérrel a hálát jelképezi, a két, ugyancsak stilizált repülőgépforma, az elmenetelnek és a hazatérésnek, a három alak pedig a haditengerészet, a légierő és a szárazföldi csapatok tagjainak állít emléket. Háromszáz elesett van itt eltemetve. Visszafelé, a belváros felé indulva több csendes parkot fedezhetünk fel. Érdemes ezekben megpihenni, szemlélni egy ideig a vízimadarakat. Déltájban errefelé 42 C fok is lehetséges, de szerencsére sok a kisebb-nagyobb bár, étterem. A folyadékhiányt könnyedén pótolhatjuk a jól behűtött sörből vagy üdítő italokból.

 A Lapa negyed egyik legérdekesebb, valóban világhírű látványossága az Escadaria Selarón, a Selarón lépcső. Egy domboldalra felvezető utca, a 125 méter hosszú Manuel Carneiro 250 lépcsőfokát Jorge Selarón chilei művész kézzel festett, színes csempékkel rakta ki és ilyenekkel burkolta az utca mindkét oldalfalát is. Maga is itt lakott, kezdetben – 1990-ben - a háza előtti lépcsők állapotán javított a festéssel, ám ahogy kezdett híressé válni, ajándékba is kapott csempéket. Végül kétezernél is többet használt fel. A csempéken Brazília és a világ legkülönbözőbb részeit jelenítette meg, számos város fedezhető fel rajtuk. Felfelé menet a jobboldali falon, az egyiken még a magyar címer is megtalálható! Bár más képeket is festett, végül ez lett élete főműve, húsz évig dolgozott rajta és festés közben, a lépcsőn halt meg, 2013-ban.

 Nem messze a Selarón lépcsőtől, a Circo Voador téren római korinak látszó vízvezeték emelkedik. Persze tudjuk, ez lehetetlen – de mégis, nagyon hasonló. A Carioca Aqueduct másként Lapa Arches, tehát Lapa ívek néven is ismert és valóban vízvezetéknek épült a XVIII. században, hogy a Carioca folyóból friss vizet hozzon a városba. Vizet már vagy száz éve nem szállít, a 270 méter hosszú, emeletes, egyenként 42 ívből álló rendszer más feladatot kapott. Egy műemlékszámba menő villamos vonal húzódik a tetején, mely a városközpontból a dombokon fekvő Santa Teresa negyedbe szállítja az utasokat. A műszakilag korszerűsített, felújított, de külalakjában réginek meghagyott villamos nem túl sűrű járat, ennek ellenére, mégis roppant népszerű a turisták körében. Megjelenésében kissé a San Francisco-i Cable Car-ra emlékeztet. A Santa Teresa ugyanis a város bohém negyede. Éttermek, bárok, zenés szórakozóhelyek teszik színessé az éjszakai életet, itt a hét minden napján szól a szamba, a funky és a hip-hop.

A Selarón lépcsőnek 2016-ban vetélytársa támadt. Egy brazil street art művész, Eduardo Kobra kinézett magának a kikötőben egy rendkívül elhanyagolt raktárfalat. A 170 méter hosszú, 15 méter magas fal, összesen háromezer négyzetméternyi felületére, két hónap alatt öt arcot festett. Ez lett a világ legnagyobb egybefüggő graffitije, bekerült még a Guinness Rekordok Könyvébe is. A munka, melynek megvalósulást tizenkét társa is segítette, két eszméhez kötődik. Elsősorban is az olimpiához, az öt arc az olimpiai öt karikát helyettesíti. Másrészt viszont minden évben, augusztus 9-én van a „Föld őslakosainak világnapja” és ez 2016-ban egybe esett a Riói Olimpiával. A rendkívül impozáns alkotáson New Guinea, Etiópia, Brazília, Myanmar (azelőtt Burma), Thaiföld és Lappföld egy-egy őslakójának portréja látható.

(folytatjuk)

(A szerző a HAVAS Creative Tours támogatásával járt a helyszínen)

Kapcsolódó témák