2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
Kevesebb mesterséges, több természetes
Révay András
2018.01.11 20:17
A cukrászok 2007-ben indult kezdeményezése, a Magyarország tortája, most a szakácsok körében is követőkre talált. A Budapesti Gazdasági Egyetem impozáns Lotz-termében meghirdették a „Magyarország étele 2018” melegkonyhás szakácsversenyt és vele egy időben – már hetedik alkalommal – az OKÉS Közétkeztetési Szakácsversenyt is.

 A célt, mely szerint a jövőben ételeinkbe kevesebb mesterséges adalék és több természetes összetevő kerüljön, a két verseny fővédnöke, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára fogalmazta meg. Kiemelte: az elmúlt évek alatt 29-ről 79 milliárd forintra emelték a szociális gyermekétkeztetésre szánt forrásokat, ez pedig fedezetet teremt arra, hogy a korábbiaknál jobb minőségű alapanyagokból tudjanak a – közben lényegesen korszerűbbé tett és jobban felszerelt - konyhákban dolgozni. A széles körben meghirdetett szakácsversenyek és a hasonló kezdeményezések jelentősége abban is áll, hogy hatásukra új receptek alapján még egészségesebb ételeket tudnak készíteni az éttermek vendégeinek és az iskolákban étkező tanulóknak.

 A Budapesti Gazdasági Egyetem, hazánk legnagyobb alkalmazott tudományok egyeteme, nagy figyelmet fordít a gyakorlatorientált képzésre és a szakmai kapcsolatok ápolására. Folyamatosan együttműködik a vendéglátás különböző szereplőivel. Büszkék arra, hogy hallgatóik rendszeresen vesznek részt segítőként neves gasztronómiai eseményeken és jelentős eredményeket érnek el a hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt. Idén márciusban az Egyetem rendezi meg a neves francia Olivier Roellinger melegkonyhás szakácsverseny kelet-európai szekciójának döntőjét, ahol a versenyzőknek fenntartható gazdálkodásból származó tengeri halakat kell majd alapanyagként felhasználniuk – mondta el dr. Jancsik András, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Dr. Dietz Ferenc, a BGE kancellárja ezt még azzal egészítette ki, hogy az elmúlt években felújították az egyetem Alkotmány utcai tankonyháját, így a naprakész, azonnal alkalmazható tudás mellett, nemzetközi szinten is versenyképes technológiai környezetben tudnak gyakorlati képzést nyújtani hallgatóiknak. Dr. Lugasi Andrea, az egyetem Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy törekvéseikkel összhangban kiemelt figyelmet fordítanak a fenntartható vendéglátás, valamint az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás népszerűsítésére, e területek oktatására és kutatására Céljuk, hogy a vendéglátás minél több területét bemutassák hallgatóiknak.

 A versenyek kiírói és lebonyolítói szeretnének egyszerre több célt is elérni. Kizökkenteni a szürkeségből a közétkeztetést, javítani az ott dolgozó, túlterhelt munkatársak hangulatát, növelni a magyar vendéglátás nemzetközi presztízsét és minél több szakácsot motiválni, hogy keressék az újat, a korszerűt, az egészségeset kínálatuk összeállításában. Hasznos lesz mindez az üzleteknek is, mert kész, új recepteket kapnak és ezzel remélhetőleg több vendéget csábíthatnak magukhoz. Lesz az ételeknek allergénmentes változata is, az ugyanis már ma is tapasztalható, hogy ez mind több ember számára fontos. A „Magyarország étele 2018” országos melegkonyhai szakácsversenyt az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND)  hirdeti meg. Győztese a „Magyarország étele 2018” cím jogos használója lesz. A szakértői zsűri elsősorban magyar alapanyagokból építkező, könnyen elkészíthető, ám a klasszikus ízvilágot modern formába öntő, innovatív ételt vár a versenyzőktől. A szervezők a nevezést 2018. március 16-ig várják, a feltételek elérhetők a www.magyarorszagetele.hu weboldalon.

 Az „OKÉS” Országos Közétkeztetési Szakácsversenyt az ÉTREND és az Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ) közös szervezésében hirdetik meg. Célja az ételek modernizálása mellett az ellátási lánc rövidítése, a fenntartható gasztronómia társadalmi jelentőségének fókuszba állítása. Az idei év mottója is erre a tematikára épül: „Innovatív közétkeztetés a fenntarthatóság jegyében”. A szervezők és a zsűri a magyarországi realitásoknak megfelelő, nagy adagszámban elkészíthető, étvágygerjesztő, kiváló ízharmóniájú 3 fogásos menü elkészítését várják a nevezőktől. Alacsony nyersanyagnormából (nettó 350 Ft/fő) kell a 3 fogásos menüt készíteni, de 20 százalékkal magasabb norma áll rendelkezésére annak, aki a tudatosságra és a bio alapanyagok felhasználásra is gondol. A verseny során készülő ételek kötelező alapanyaga a köles és a csirkecomb. A szervezők a nevezést 2018. március 16-ig várják, a részletek elérhetők a www.etrendegyesulet.hu/okes weboldalon. Mindkét verseny résztvevői számára jó tanáccsal szolgálhat Marcus Aurelius egy mondása: „Szeresd a magad mesterségét, amibe beletanultál, és találd meg benne a kedvedet!” 

Kapcsolódó témák

A világhírű - három Michelin-csillagot szerzett - francia séf, Olivier Roellinger nevével fémjelzett szakácsversenyt 2010-ben hívták életre. A több francia szervezet közreműködésével létrejött verseny célja a fenntarthatóság népszerűsítése, a veszélyeztetett tengeri élőlények, kiváltképp a halak életterének megőrzése. Bár a versenyen korábban csak francia és spanyol fiatal szakácsok vettek részt, 2016-ban a szervezők ezt 30 ország részvételével európai szintre terjesztették ki. Érdekessége még, hogy csak 25 év alatti versenyzők indulhatnak.

Az első budapesti halfesztivált hat évvel ezelőtt rendezték meg, nem titkoltan azzal a céllal, hogy ráirányítsák a figyelmet a halfogyasztás hasznára, fontosságára. Az idén már a hatodik Halfesztivál megrendezésére kerül sor, ám – mint azt a rendezők elmondták – Magyarországon a halfogyasztás csak rendkívül lassan nő.

Ezzel a három szóval lehet összefoglalni a leglényegesebb sajátosságait a harmadik alkalommal megrendezett SIRHA-Budapest szakkiállításnak. Ezúttal tizenöt ország háromszáz kiállítója jött el, hogy bemutassa a vendéglátó- és az élelmiszeripar újdonságait, melléjük még szakácsok és cukrászok voltak a különleges versenyek szereplői.

Bár karácsonyig még több, mint két hónap van hátra, a tervezgetés már bizonyára sok helyen elkezdődött. Legalább a listaírás, hogy ki ne maradjon senki a megajándékozottak közül. Ha a kinek, már megvan, jöhet a mit? Ehhez pedig egy jó tanács sosem jöhet elég korán. Igaz?

A régi sláger dallamára, akár azt is énekelhetnénk: nehéz a szójátéknak ellenállni… kivált, ha ennyire kézenfekvően kínálja magát. Bár kitapasztalni a tapas-t, egy alkalom biztosan kevés, azért Spanyolország Nagykövetsége és a Spanyol Idegenforgalmi Hivatal által, a Tapas Világnapja alkalmából a budapesti El Asador de Pata Negra étteremben szervezett bemutatón mégis bőséggel nyílott rá lehetőség.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!