2017. november 23. csütörtök, Kelemen és Klementina napja
Kínálkozó lehetőség
Révay András
2015.03.25 22:56
Sok olyan vállalkozás van, ahol szeretnének több külföldivel kapcsolatba kerülni, részükre különféle szolgáltatásokat nyújtani. Egy kutatásból kiderült, hogy évente legalább százezer olyan külföldi turista látogat Budapestre, akik mit sem tudnak ezekről a lehetőségekről.

 A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos elemei. A több európai várost érintő folyami hajóutak vonzó állomása Budapest. A Magyar Turizmus Zrt. munkatársai jó érzékkel felfedezték, hogy erről a vendégkörről kevés ismeretünk van, ezért – most először – kutatást végeztek a szállodahajók vendégei között. Segítségükkel viszonylag új célcsoport utazási szokásairól, motivációiról és a döntéseiket befolyásoló tényezőkről sikerült hasznos ismeretekhez jutni. Az MT Zrt. információi szerint a három hétig tartó Amszterdam-Budapest hajóúton évente 100-130 ezer turista látogat el Budapestre a Viking River Cruise-szal, tehát a hajóstársaság utasai körében végzett felmérés segíthet általában is megérteni a hajós turistákat. Az Edutus Főiskola és a Viking River Cruises együttműködésében 2014 őszén megvalósult (nem reprezentatív) kutatás a magyar turisztikai szakmai számára több olyan fontos információt is közvetít, melyek segítségével hatékonyabban aknázhatók ki a dunai hajós turizmusban rejlő lehetőségek.

 Az Edutus Főiskola 2011-ben a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola egyesülésével jött létre. A tatabányai székhelyű, de budapesti és székelyudvarhelyi tagozattal is rendelkező főiskola kínálatában az üzleti és a műszaki képzés egyaránt megtalálható - mondta el dr. Jandala Csilla, a főiskola mb. rektora. Az együttműködés a Magyar Turizmus Zrt-vel már a kezdetek óta tart, a célja, a „szakmával” történő, lehető legszorosabb kapcsolattartás. Eredményeként a hallgatók olyan készségekkel gazdagodnak, melyeket már rövid idő után hasznosíthatnak mindennapi munkájukban a főiskola elvégzése után. Ilyen együttes munka volt a hallgatók részvételével történt közös kutatás is, ők keresték fel, kérdezték meg angolul – a hajózási vállalat engedélyével – a turistákat. Mivel a Dunát több társaság hajói is járják, lehetséges, hogy ennek a kutatásnak még folytatása is lesz. Már ma is tapasztalható, hogy a Duna-menti országok némelyike nagy lendülettel fogott hozzá a hajózással kapcsolatos turizmus fejlesztéséhez, ezt nekünk feltétlenül figyelembe kell vennünk! A bécsiek például irigykedve mondják, hogy sajnos náluk a Duna a város szélén folyik, Budapesten a város közepét szeli át. Ezt az előnyünket jobban ki kellene használnunk!

A hajózási vállalat kiválasztása sem volt véletlen. Halassy Emőke, a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodájának munkatársa szerint azért figyeltek fel rá, mert a Viking River Cruises a dunai — turisztikai célú — hajózás meghatározó szereplője, elsősorban amerikai turistákat utaztat Európában. A Dunán kb. 30 hajóval van jelen. Árpolitikája eredményeként az elmúlt években jelentősen csökkentek a hajóutak árai, ami dinamikus bővülést eredményezett. A felmérés is igazolta, hogy növekszik az érdeklődés a hajós utak iránt és ez egyben a társaságok közötti verseny fokozódásával is jár. Budapestnek jelenleg jó a pozíciója a Duna-menti nagyvárosok rangsorában, de komolyan ügyelnünk kell arra, hogy ezt megtartsuk és lehetőség szerint még erősítsük is.

A kutatás eredményeként fény derült többek között arra, hogy a hajóval érkező vendégek fele (50,9%) nem vett részt elő- vagy utótúrán, vagyis a hajóutat sem előtte, sem utána nem kísérte további itt tartózkodás. Átlagosan 2,29 éjszakát (ebből 1,94 éjszakát a hajón) töltöttek a magyar fővárosban a megkérdezettek. Ugyanakkor sokan úgy nyilatkoztak, hogy szívesen töltenének el többi időt Budapesten. Erre azért is fel kell figyelni, mert a szervezett turistaútnak utolsó állomása volt Budapest. A háromheti hajózás után a vendégek vagy hazatértek – a többség így tett – vagy meglátogattak még egy európai várost, többnyire Prágát. A válaszadók négyötöde szerint Budapest önmagában is jelentős vonzerővel bír. Azt, hogy Budapest is az útvonal része, a válaszadók többsége (59,1%) nagyon fontosnak, további 20%-a fontosnak vélte utazási döntése során. A résztvevők 89,6%-a még nem járt korábban fővárosunkban.

 Különösen a város szépségét, történelmét és magyarországi rokoni kapcsolataikat említették a vendégek. Nagyon elégedettek voltak a Viking River Cruises által szervezett városnéző programokkal, a budapestiek vendégszeretetével és az éttermekkel. Ötös skálán legalább 4,50-es átlagot ért el a város atmoszférája, a kulturális programok, a tömegközlekedés és a vásárlási lehetőségek. A legjobban Budapest esti fényei nyűgözték le a hajós vendégeket. Kevesebb lehetőség volt a kulturális programokra és fürdőlátogatásra, a magyarországi turisztikai kínálatban kiemelt szerepet betöltő egészségturisztikai szolgáltatások - vélhetően a hajóút előre meghatározott programja, az egyes városokban eltöltött idő rövidsége miatt - nem juthattak megfelelő szerephez. Az elégedettséget jelzi, hogy a felmérésbe bevontak 99,7%-a ajánlaná a budapesti utazást barátainak, ismerőseinek. 70%-uk úgy nyilatkozott, hogy a budapesti élmények a vártnál jobbak voltak. Roppant figyelemre méltó adatokat látunk a hajóutakon résztvevőkkel kapcsolatban is. Döntő többségük (85,6%) a 60 év feletti korosztályt képviselte, több mint 90%-uk felsőfokú végzettségű, 81,4% nyugdíjas, 84,2% átlagon felüli jövedelemmel rendelkezik. Több mint 70%-uk érkezett az USA-ból, 23,2% Kanadából, 3,4% Ausztráliából, 1,8% pedig az Egyesült Királyságból jött hozzánk. Mindezek az adatok együttesen azt igazolják, hogy egy kísérlet, legalább a hajózás befejezése után távozók egy részének itt tartására, valószínűleg nem reménytelen!

Kapcsolódó témák

Nagyon sok ember életét mentheti meg az a két készülék, mely a XIII. kerületi Önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének ma megnyílt CT és MR Diagnosztikai Centrumában állt munkába. Ilyen korszerű CT és csúcstechnológiájú MR berendezés nincs máshol az országban. Egész Európában is csak néhány van belőlük.

Budapest XIII. kerületének önkormányzata a tizenötödik alkalommal rendezte meg a Gyöngyösi sétányon az egynyári virágfajták és az ezek kombinációiból kialakított színpompás virágágyak bemutatóját. Az elmúlt négy évben, 67,5 millió forint ráfordítással, több mint 245 ezer db egynyári virágtövet ültettek ki a XIII. kerület különböző közterületeire.

Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli az idén a Kempinski Hotel Corvinus Budapest, maga a Kempinski pedig – mint Európa legöregebb luxusszálloda-csoportja – még ennél is több, éppen százhúsz éves múltra tekinthet vissza! A budapesti szálloda a kettős jubileumot egyes részeinek felújításával köszöntötte, melynek eredményeit megtekinthették az utazási szakma meghívott képviselői.

Ne tévesszen meg senkit a szivárványszínű zászló, mely nálunk mostanában meglehetősen vitatott szimbólum, és alatta a három betűt sem magyar női névként kell kiolvasni. Ezek együtt egy világszerte elismert, nagy jelentőségű szervezet jelképei. Az ICA három angol szó kezdőbetűje. Az International Co-operative Alliance jelentése: Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. Az 1895-ben alapított, 72 tagországot számláló szövetség július 1-én ünnepelte a 95. Nemzetközi Szövetkezeti Nap-ot.

A két fogalom nem zárja ki egymást. Annál is inkább, mert az ember és a tárgy viszonya már évezredek óta a civilizáció egyik központi kérdésévé vált. A mindennapjainkban hasznos tárgyak egy érdekes – olykor művészi – csoportjára enged betekintést a Műcsarnok legújabb kamarakiállítása, mely szeptember 3-ig látogatható.

Blog ajánló
Egy nap a városban Milyen az, amikor az orvos áll ki stand up show-t tartani?
Nemrég egy érdekes előadás-kísérletet láttam. Orvosok álltak ki a színpadra, és mondták el néhány percben szakmájuk, munkájuk velejét. Egy aneszteziológus elmesélte egy átlagos, mindenki számára láthatatlan napját, egy sterilizációs szakasszisztens elmondta, hogyan kell kezet mosni, egy proktológus pedig a székletürítési trendekről beszélt. Mindezt profin, lazán, érdekesen. A Róbert Károly Magánkórház szervezte tizedik születésnapja alkalmából ezt a műsort, amire meghívtak jónéhány partnert, és a MOM Kulturális Központban gyakorlatilag tartottak egy TEDx-es rendezvényt. Ugyanazok készítették fel a kórház előadóit, akik a magyar TEDx-es előadókat is kezelésbe veszik, az előadások is ugyanolyan feszesek, rövidek és tömörek voltak, még a vörös X is ott állt a háttérben. Amit lehetett értelmezni 10-ként is, a születésnapra rímelve. A Róbert Károly kórház nevével egyre többször találkozunk, ahogy egyre inkább magánrendelésekre, magánkórházakba járunk az állami egészségügy helyett. Eleinte főleg meddő párok körében volt ismert, vagy épp jó körülmények között szülni vágyóknak számított egy biztos pontnak, ma már egy városi kórház szokásos széles palettájában kínálnak orvosi ellátást. Piacvezető magánkórház lett, mind a kínált szolgáltatások spektruma, mind az árbevétel tekintetében. Mekkora az esélye annak, hogy egy fiatal, veszteséges magánkórház Angyalföldön eredményessé váljon? Így indult az előadássorozat, elsőként Lantos Gabriella, a kórház operatív igazgatója beszélt a fenti kérdésről, amire csak az egyik válasz evidens. Ugyanis akármennyire is logikusnak tűnik, hogy a magyar egészségügy egyre süllyedő mocsara mellett egy korrekt magánkórház magához terelje az ügyfeleket, ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Ugyanis egy eleinte masszívan veszteséges magánkórháznak kellett magához csábítania orvosokat abból a süllyedő mocsárból, úgy, hogy az intézmény jövője nemhogy nem volt biztosítva, de még a magánkórház fogalma sem volt annyira evidens, mint most. Gabriella lehetetlen helyzetben érkezett a kórház vezetői pozíciójába, hiszen sem tőke, sem sok szakember nem volt, sőt az infrastruktúra sem állt készen egy ilyen profi kórházi ellátásra. Ő azonban az akadályokra lehetőségként nézett: ha egyszer bevett szokás, hogy a kórház orvosa munkaidő után a kórház versenytársaként saját otthonában fogadja a betegeit, akkor ez lehetőség volt arra, hogy ehelyett egy korrekt megállapodást állítsanak be. Az orvos olyan feltételeket kap itt, hogy ne kelljen azon gondolkoznia, hogyan játssza ki okosban a maradék idejét. A korrekt és átlátható, tiszta működés nemcsak egy szlogen lett, de ez adta a lehetőséget a tisztulásra. Szó esett a meddőségről és a születésről is. Kiderült, hogy míg korábban a kórházba érkező meddő párok 15 százaléka volt 40 feletti, ma már a fele az. És kiderült az is, hogy először a férfiak lesznek feleslegesek: a mesterséges - egyéb testi sejtből előállított - hímivarsejteket és petesejteket célzó kísérletek egyre jobb eredményeket mutatnak fel. Persze ez a dizájnerbébik korát vetíti elő, a mesterségesen kiválasztott tulajdonságokat, a tökéletes és egyforma embereket, ami rémisztő lehet. Nem időztünk sokat a jövőben, épp elég a gond a jelenben is. Dr. Fülöp István, a kórház meddőségi specialista főorvosa arról beszélt, hogy ma már a betegeknek vannak elvárásai, amiknek az orvosok szeretnének megfelelni (tudom, teljesen sci-fi, hogy a mai Magyarországon ilyen problémával foglalkozik egy kórház, még ha magán is, de próbáljuk elképzelni, hogy így van). Igény lenne rá, hogy komplexen kezeljék a betegséget, ne szakorvosok külön-külön diagnosztizáljanak, egyetlen területre fókuszálva, nem felismerve a nagyobb képet - amit a háziorvosnak kellene, ami legtöbbször szintén sci-fi -, de mondom a rossz hírt: belátható időn belül ilyenfajta orvoslásra kicsi az esély Magyarországon. Dr.Willner Péter sebész-főorvost, aki a szarról tartott egy laza negyed órás előadást, csak amolyan budapesti Dr. House-ként mutatták be. Először azt hittem, ő a Nagy Diagnoszta, aztán kiderült, hogy igen, de inkább a modorára értették a filmes utalást. Nem mintha az előadásán ez látszott volna, viszont állítólag a beteg előtt sem nagyon hagyja, hogy bent rekedjen, ami kikívánkozik, ez pedig egy proktológusnál szuper ajánlólevél. Elmondta, hogy amikor székrekedés esetén a gyógyszerésztől kérdezzük meg, mit ajánl, akkor abban a beszélgetésben két ember van, akinek fogalma sincs, mi a bajunk: mi és a gyógyszerész. Dr. Jósa Valéria fül-orr-gégész szakorvos is megdöbbentett, amikor az egyszerű orrátmosás fantasztikus hatásairól tartott előadást, aminek következtében a szteroidos inhalációt is abbahagyhatták az asztmás kislánynál. Amikor ráébredt, ez a felismerés őt is meglepte. Kiderült, hogy ami 1. olcsó és 2. egyszerű, az nem mindig rossz. Az orvoslásban több ilyen eset is van, ami ezen az estén ki is derült. Az alapos kézmosás életeket ment. Az orrátmosás rendbehozza a durvább betegségeket is. Az aranyóra - a szülés utáni baba-mama kontaktus, amire ebben a kórházban itt nagyon figyelnek - segít türelmesebb, jobb anyák, ezáltal boldogabb gyerekkor kialakításában. Nagyon érdekes volt látni, hogy miközben a magyar egészségügy évtizedek óta leszállópályán zuhan, közben orvosok ugyanezen a piacon TED-hez hasonló konferenciát tartanak, a legújabb kutatások foglalkoztatják őket, és az a céljuk hogy olyan kórházat üzemeltessenek, amire azt mondhatjuk: na végre. Disclaimer: a posztíró gyermeke a Róbert Károly kórházban született, és egyébként is rendszeres páciens az intézményben, bár nyilván szeretne kevesebbszer orvoshoz járni, de ez nem ide tartozik.
Egy nap a városban Felmásztunk Budapest újranyitott kilátójába, tériszonyosoknak izgalmas kaland
Mondhatnám a legújabb kilátónak is, de ez kicsit félrevezető lenne: a Mária Magdolna templom a 13. században épült, úgyhogy ez a város azon kevés épültei közé tartozik, ami tényleg középkorból maradt ránk - nem csak úgy látszik, mintha. Ugyan az egykor előtte álló templomot a helyreállítás helyett leromboltatta Rákosi, és a tornyot is alig sikerült megmenteni előle, ez az épület azóta is áll, és idén újra látogatható lett. Ami nagy szerencse, hiszen ebből a szögből nem nagyon láthatjuk a várost. A torony előterében szedik a jegyeket, 900 forint a teljes jegy (találtam a neten 490-ért is), ezért cserébe bebújhatunk ezen a nem túl bizalomgerjesztő, többé-kevésbé embernagyságú lyukon a lépcsőhöz: Ami nem mondható kimondottan tágasnak, szembejövő forgalom kizárt, így ha halljuk a lépteket közeledni, hangosan, leginkább angolul érdemes kiabálni magunk elé, hogy csókolom jövünk. Persze attól függ ki indult előbb. Az első pihenőnél megnézhetjük a harangjátékot adó szerkezet automatikáját egy lezárt dobozban, innen indulunk tovább. A következő megállónál jön az izgi rész, itt ugyanis már egy kevésbé korhű, viszont annál merészebb csigalépcsővel találkozunk, ami felvisz egészen a tetőre. Na itt kezdődnek a bajok az olyan tériszonyosoknak mint én: félúton picit elkezd darabossá válni a mozgás, két kézzel kell folyamatosan kapaszkodni, és egy fényképezési folyamat a gép zsebből előhalászásától az exponálásig tíz percet simán elvesz az életből. Közben leizzadsz. A jó benne azonban az, hogy lefelé rosszabb. Viszont odafent csodálatos a panoráma, és útközben is, ha a nagy ablakokon keresztül tekingetsz ki, előbukkan a város szinte összes nevezetessége, felülnézetből: A fenti rész is zárt, ebben a randa időben is megéri felmenni, hogy aztán úgy nézzünk le a városra, mint Quasimodo, ha nem is olyan rondán, de legalább olyan magányosan. Nagy turistaáradatra legalábbis nem kell számítani, rejtett kis ékesség ez. A torony és a templom történetéről tök jó a Wikipedia szócikk, érdemes elolvasni a kis túlélő életét. Ezúton is köszi Áginak, az Egy nap a városban túraangyalának, hogy felrángatott. Ha ti is szeretnétek, hogy ilyen, meg még ilyenebb helyekre vigyen titeket a céges csapatépítő során, keressetek minket.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!