2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
Kínálkozó lehetőség
Révay András
2015.03.25 22:56
Sok olyan vállalkozás van, ahol szeretnének több külföldivel kapcsolatba kerülni, részükre különféle szolgáltatásokat nyújtani. Egy kutatásból kiderült, hogy évente legalább százezer olyan külföldi turista látogat Budapestre, akik mit sem tudnak ezekről a lehetőségekről.

 A dunai hajóutazások Magyarország turisztikai kínálatának fontos elemei. A több európai várost érintő folyami hajóutak vonzó állomása Budapest. A Magyar Turizmus Zrt. munkatársai jó érzékkel felfedezték, hogy erről a vendégkörről kevés ismeretünk van, ezért – most először – kutatást végeztek a szállodahajók vendégei között. Segítségükkel viszonylag új célcsoport utazási szokásairól, motivációiról és a döntéseiket befolyásoló tényezőkről sikerült hasznos ismeretekhez jutni. Az MT Zrt. információi szerint a három hétig tartó Amszterdam-Budapest hajóúton évente 100-130 ezer turista látogat el Budapestre a Viking River Cruise-szal, tehát a hajóstársaság utasai körében végzett felmérés segíthet általában is megérteni a hajós turistákat. Az Edutus Főiskola és a Viking River Cruises együttműködésében 2014 őszén megvalósult (nem reprezentatív) kutatás a magyar turisztikai szakmai számára több olyan fontos információt is közvetít, melyek segítségével hatékonyabban aknázhatók ki a dunai hajós turizmusban rejlő lehetőségek.

 Az Edutus Főiskola 2011-ben a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola egyesülésével jött létre. A tatabányai székhelyű, de budapesti és székelyudvarhelyi tagozattal is rendelkező főiskola kínálatában az üzleti és a műszaki képzés egyaránt megtalálható - mondta el dr. Jandala Csilla, a főiskola mb. rektora. Az együttműködés a Magyar Turizmus Zrt-vel már a kezdetek óta tart, a célja, a „szakmával” történő, lehető legszorosabb kapcsolattartás. Eredményeként a hallgatók olyan készségekkel gazdagodnak, melyeket már rövid idő után hasznosíthatnak mindennapi munkájukban a főiskola elvégzése után. Ilyen együttes munka volt a hallgatók részvételével történt közös kutatás is, ők keresték fel, kérdezték meg angolul – a hajózási vállalat engedélyével – a turistákat. Mivel a Dunát több társaság hajói is járják, lehetséges, hogy ennek a kutatásnak még folytatása is lesz. Már ma is tapasztalható, hogy a Duna-menti országok némelyike nagy lendülettel fogott hozzá a hajózással kapcsolatos turizmus fejlesztéséhez, ezt nekünk feltétlenül figyelembe kell vennünk! A bécsiek például irigykedve mondják, hogy sajnos náluk a Duna a város szélén folyik, Budapesten a város közepét szeli át. Ezt az előnyünket jobban ki kellene használnunk!

A hajózási vállalat kiválasztása sem volt véletlen. Halassy Emőke, a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodájának munkatársa szerint azért figyeltek fel rá, mert a Viking River Cruises a dunai — turisztikai célú — hajózás meghatározó szereplője, elsősorban amerikai turistákat utaztat Európában. A Dunán kb. 30 hajóval van jelen. Árpolitikája eredményeként az elmúlt években jelentősen csökkentek a hajóutak árai, ami dinamikus bővülést eredményezett. A felmérés is igazolta, hogy növekszik az érdeklődés a hajós utak iránt és ez egyben a társaságok közötti verseny fokozódásával is jár. Budapestnek jelenleg jó a pozíciója a Duna-menti nagyvárosok rangsorában, de komolyan ügyelnünk kell arra, hogy ezt megtartsuk és lehetőség szerint még erősítsük is.

A kutatás eredményeként fény derült többek között arra, hogy a hajóval érkező vendégek fele (50,9%) nem vett részt elő- vagy utótúrán, vagyis a hajóutat sem előtte, sem utána nem kísérte további itt tartózkodás. Átlagosan 2,29 éjszakát (ebből 1,94 éjszakát a hajón) töltöttek a magyar fővárosban a megkérdezettek. Ugyanakkor sokan úgy nyilatkoztak, hogy szívesen töltenének el többi időt Budapesten. Erre azért is fel kell figyelni, mert a szervezett turistaútnak utolsó állomása volt Budapest. A háromheti hajózás után a vendégek vagy hazatértek – a többség így tett – vagy meglátogattak még egy európai várost, többnyire Prágát. A válaszadók négyötöde szerint Budapest önmagában is jelentős vonzerővel bír. Azt, hogy Budapest is az útvonal része, a válaszadók többsége (59,1%) nagyon fontosnak, további 20%-a fontosnak vélte utazási döntése során. A résztvevők 89,6%-a még nem járt korábban fővárosunkban.

 Különösen a város szépségét, történelmét és magyarországi rokoni kapcsolataikat említették a vendégek. Nagyon elégedettek voltak a Viking River Cruises által szervezett városnéző programokkal, a budapestiek vendégszeretetével és az éttermekkel. Ötös skálán legalább 4,50-es átlagot ért el a város atmoszférája, a kulturális programok, a tömegközlekedés és a vásárlási lehetőségek. A legjobban Budapest esti fényei nyűgözték le a hajós vendégeket. Kevesebb lehetőség volt a kulturális programokra és fürdőlátogatásra, a magyarországi turisztikai kínálatban kiemelt szerepet betöltő egészségturisztikai szolgáltatások - vélhetően a hajóút előre meghatározott programja, az egyes városokban eltöltött idő rövidsége miatt - nem juthattak megfelelő szerephez. Az elégedettséget jelzi, hogy a felmérésbe bevontak 99,7%-a ajánlaná a budapesti utazást barátainak, ismerőseinek. 70%-uk úgy nyilatkozott, hogy a budapesti élmények a vártnál jobbak voltak. Roppant figyelemre méltó adatokat látunk a hajóutakon résztvevőkkel kapcsolatban is. Döntő többségük (85,6%) a 60 év feletti korosztályt képviselte, több mint 90%-uk felsőfokú végzettségű, 81,4% nyugdíjas, 84,2% átlagon felüli jövedelemmel rendelkezik. Több mint 70%-uk érkezett az USA-ból, 23,2% Kanadából, 3,4% Ausztráliából, 1,8% pedig az Egyesült Királyságból jött hozzánk. Mindezek az adatok együttesen azt igazolják, hogy egy kísérlet, legalább a hajózás befejezése után távozók egy részének itt tartására, valószínűleg nem reménytelen!

Kapcsolódó témák

Az épület alapkövét 2017 áprilisában rakták le, 26 hónap múlva pedig a hivatalos átadására kerülhetett sor. Már a terveit is kimagasló minőségűnek ítélte, és díjazta az építészszakma, leglátványosabb megoldása, hogy egy zöld domb alá süllyesztették az üzleteket. A 4,3 milliárd forintos önkormányzati beruházásban felépült Klapka Központ a legkorszerűbb építészeti elképzelések megvalósítása mellett a környezettudatos gondolkodást is tükrözi.

Jelenleg már – próbaüzemben - a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott.

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!