2020. március 29. vasárnap, Auguszta napja
Középkori rendszerváltó
Révay András
2017.03.12 17:39
Közös tájékoztatón mutatta be 2017. évi kínálatát a Német Turisztikai Hivatal és az MSE Tours Utazási Iroda. Az együttműködésre jó okuk van, ugyanis valóban különleges év az idei: 500 éves a reformáció!

 Annyi bizonyosra vehető, hogy ha mást nem is, legalább a nevét mindenki hallotta már Luther Mártonnak. Ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét Wittenbergben a vár templomának kapujára. Alapjaiban támadta meg ezzel a katolikus egyház vagyoni politikáját, határozottan ellenezte a búcsúcédulákkal való kereskedést. Ez volt talán a legfőbb bűne, de nem az egyetlen. Ekkor vette kezdetét mindaz, amit ma reformációnak hívunk, ami kiterjedt az egyház- és hittudomány mellett a kultúrára, a gazdaságra általában, a politikára, a nyelvtudományra és az oktatásra. Az őt ért támadások következtében menekülnie kellett, Frigyes választófejedelem Wartburg várában rejtette el. Az itt töltött idő alatt lefordította görög nyelvről németre előbb az Újszövetséget, később az Ószövetséget is. Neki köszönhető, hogy 1534-ben megjelenhetett nyomtatásban a teljes német nyelvű Biblia! Tevékenysége véget vetett a katolicizmus európai egyeduralmának.

 Az emlékév megünneplésére Németországban már hosszú ideje készülnek. Igyekeznek azon, hogy a nem vagy csak kevéssé vallásos emberek is jól érezhessék magukat – emelte ki a tájékoztató elején Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal (DZT) képviseletének vezetője. Kevés olyan ország van Európában, amelyik egyaránt büszkélkedhet közel 3000 méter maga hegyekkel, tengerpartokkal, nyüzsgő nagyvárosokkal, különféle ünnepi központokkal, kulturális nevezetességekkel, változatos nemzetiségi hagyományokkal. Ahol mindaz együtt található meg, amit a turisták szívesen fogadnak. Kevesen gondolnák például, hogy Németországban 300 kenyérfajta, 1500 féle kolbász, 1400 sörfőzde, kiterjedt szőlőtermő terület, 2000 hagyományőrző egyesület létezik, és 10 000 fesztivált és vásárt rendeznek évente. Magyarországról az elmúlt évben 636 ezer ember utazott Németországba!

 Sokan mondják, hogy „na, a német konyha”, a savanyú káposzta, a krumpli, meg az egységes barna szósz. Ez bizony nem igaz. Minden régiónak saját – nagyon finom – különlegességei vannak, az országot inkább a gasztronómiai sokszínűsége jellemzi. A néphagyományok karácsonykor, húsvétkor, farsangkor mindenhol eltérőek. A bajor hagyományok része például, hogy a teheneket feldíszítik, mikor kihajtják őket. Az országban tizenhat nemzeti park, száz „természeti park” és tizenöt UNESCO bioszféra rezervátum található. Területének egyharmada erdő, három nagy folyó a Rajna, az Elba és a Duna kínál kirándulási lehetőséget. Azt sem sokan tudják, hogy 350 tengeri sziget is tartozik hozzá. Sokan kedvelik a bajor erdőket és Türingia hegyeit, ezeken a tájakon kétszáz különböző, összesen 70 ezer kilométernyi jól kiépített kerékpárút vezet keresztül.

Bár a 2017-es év valóban a Luther megemlékezések köré épül, de a rendezvények többsége nem kizárólag a vallásos embereknek szól. Őt joggal tekinthetjük a maga korának rendszerváltójaként. Munkássága befolyásolja a mai, modern Németország képét is. Életútja helyszíneinek felkeresése minden kultúra iránt érdeklődő ember számára érdekes lehet. A Német Turisztikai Hivatal nyolc „Luther útvonalat” alakított ki. Ezek mentén olyan kisebb helységek is meglátogathatók, ahol akár csak 1-2 hetet tartózkodott, de ott olyan történt, ami fontos az életében, kihatással volt későbbi cselekedeteire. A nyolc útvonal részletes leírása megtalálható a www.germany.travel oldalon. Természetesen egész Németországban különböző időszaki kiállításokat is tartanak, ezek közül a legfontosabbak Berlinben, Wittenbergben, Wartburgban és Eisenachban nyílnak meg.

 Ha valaha, akkor az idén igazán érdemes Németországba látogatni – erősítette meg Bölcsföldi András református lelkész. A német állam nagy gondot fordított arra, hogy az évfordulóval kapcsolatos helyeket felújítsa, megszépítse. A változás az utóbbi időben különösen szembetűnő. A wittenbergi vártemplomot például – mely egyben Luther temetkezési helye is - tavaly teljes egészében restaurálták, beleértve Lucas Cranach világhírű oltárképét is. Várható ugyanis, hogy „Lutherváros” a jubileumi évben Európa szívévé fog válni. A lelkész minden évben vezet csoportokat az emlékhelyekre, főleg teológusokat vallástanárokat kalauzol. Magyarország számára is követendő példának nevezete, hogy a németek nagy tiszteletben tartják kiemelkedő személyiségeiket – így Luthert is. Mára hatalmas kultusz alakult köré, kiemelik és fontosnak tartják a tudományban betöltött szerepét is.

 A bemutató társszervezője, az MSE Tours neve hallatán sokan női névre gondolnak, de eredete egészen más. Kezdetben a Művészet – Sport – Egészség témakörökkel foglalkoztak, ám ajánlataik tára azóta lényegesen kibővült. Arról váltak híressé, hogy képesek az utazóknak egészen új nézőpontokat kínálni. Palettájukon az egzotikus utak, zarándokutak mellett szerepel például híres európai operaházak bemutatása is. Az idén Luther és a reformáció világának megismeréséhez nyújtanak segítséget. A tervezett program szerint az ötnapos kirándulás alatt az utazók Lipcsében szállnak meg és onnan kiindulva keresik fel a legfontosabb helyeket. A kezdet persze Wittenberg, majd következik sorban Torgau, azután Eisenach, Luther gyerekkorának és tanulmányainak színhelye, majd Wartburg, utána pedig Erfurt, ahol pappá szentelték. Nem maradhat ki Eisleben, itt áll szülőháza és ez halálának helye, de lesz idő megtekinteni Mansfeldben családjának házát is. A végleges programot az iroda honlapján is közzéteszik.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Városlátogatások A napfényes Olaszország
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!