2020. február 21. péntek, Eleonóra és Norina napja
Középkori rendszerváltó
Révay András
2017.03.12 17:39
Közös tájékoztatón mutatta be 2017. évi kínálatát a Német Turisztikai Hivatal és az MSE Tours Utazási Iroda. Az együttműködésre jó okuk van, ugyanis valóban különleges év az idei: 500 éves a reformáció!

 Annyi bizonyosra vehető, hogy ha mást nem is, legalább a nevét mindenki hallotta már Luther Mártonnak. Ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét Wittenbergben a vár templomának kapujára. Alapjaiban támadta meg ezzel a katolikus egyház vagyoni politikáját, határozottan ellenezte a búcsúcédulákkal való kereskedést. Ez volt talán a legfőbb bűne, de nem az egyetlen. Ekkor vette kezdetét mindaz, amit ma reformációnak hívunk, ami kiterjedt az egyház- és hittudomány mellett a kultúrára, a gazdaságra általában, a politikára, a nyelvtudományra és az oktatásra. Az őt ért támadások következtében menekülnie kellett, Frigyes választófejedelem Wartburg várában rejtette el. Az itt töltött idő alatt lefordította görög nyelvről németre előbb az Újszövetséget, később az Ószövetséget is. Neki köszönhető, hogy 1534-ben megjelenhetett nyomtatásban a teljes német nyelvű Biblia! Tevékenysége véget vetett a katolicizmus európai egyeduralmának.

 Az emlékév megünneplésére Németországban már hosszú ideje készülnek. Igyekeznek azon, hogy a nem vagy csak kevéssé vallásos emberek is jól érezhessék magukat – emelte ki a tájékoztató elején Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal (DZT) képviseletének vezetője. Kevés olyan ország van Európában, amelyik egyaránt büszkélkedhet közel 3000 méter maga hegyekkel, tengerpartokkal, nyüzsgő nagyvárosokkal, különféle ünnepi központokkal, kulturális nevezetességekkel, változatos nemzetiségi hagyományokkal. Ahol mindaz együtt található meg, amit a turisták szívesen fogadnak. Kevesen gondolnák például, hogy Németországban 300 kenyérfajta, 1500 féle kolbász, 1400 sörfőzde, kiterjedt szőlőtermő terület, 2000 hagyományőrző egyesület létezik, és 10 000 fesztivált és vásárt rendeznek évente. Magyarországról az elmúlt évben 636 ezer ember utazott Németországba!

 Sokan mondják, hogy „na, a német konyha”, a savanyú káposzta, a krumpli, meg az egységes barna szósz. Ez bizony nem igaz. Minden régiónak saját – nagyon finom – különlegességei vannak, az országot inkább a gasztronómiai sokszínűsége jellemzi. A néphagyományok karácsonykor, húsvétkor, farsangkor mindenhol eltérőek. A bajor hagyományok része például, hogy a teheneket feldíszítik, mikor kihajtják őket. Az országban tizenhat nemzeti park, száz „természeti park” és tizenöt UNESCO bioszféra rezervátum található. Területének egyharmada erdő, három nagy folyó a Rajna, az Elba és a Duna kínál kirándulási lehetőséget. Azt sem sokan tudják, hogy 350 tengeri sziget is tartozik hozzá. Sokan kedvelik a bajor erdőket és Türingia hegyeit, ezeken a tájakon kétszáz különböző, összesen 70 ezer kilométernyi jól kiépített kerékpárút vezet keresztül.

Bár a 2017-es év valóban a Luther megemlékezések köré épül, de a rendezvények többsége nem kizárólag a vallásos embereknek szól. Őt joggal tekinthetjük a maga korának rendszerváltójaként. Munkássága befolyásolja a mai, modern Németország képét is. Életútja helyszíneinek felkeresése minden kultúra iránt érdeklődő ember számára érdekes lehet. A Német Turisztikai Hivatal nyolc „Luther útvonalat” alakított ki. Ezek mentén olyan kisebb helységek is meglátogathatók, ahol akár csak 1-2 hetet tartózkodott, de ott olyan történt, ami fontos az életében, kihatással volt későbbi cselekedeteire. A nyolc útvonal részletes leírása megtalálható a www.germany.travel oldalon. Természetesen egész Németországban különböző időszaki kiállításokat is tartanak, ezek közül a legfontosabbak Berlinben, Wittenbergben, Wartburgban és Eisenachban nyílnak meg.

 Ha valaha, akkor az idén igazán érdemes Németországba látogatni – erősítette meg Bölcsföldi András református lelkész. A német állam nagy gondot fordított arra, hogy az évfordulóval kapcsolatos helyeket felújítsa, megszépítse. A változás az utóbbi időben különösen szembetűnő. A wittenbergi vártemplomot például – mely egyben Luther temetkezési helye is - tavaly teljes egészében restaurálták, beleértve Lucas Cranach világhírű oltárképét is. Várható ugyanis, hogy „Lutherváros” a jubileumi évben Európa szívévé fog válni. A lelkész minden évben vezet csoportokat az emlékhelyekre, főleg teológusokat vallástanárokat kalauzol. Magyarország számára is követendő példának nevezete, hogy a németek nagy tiszteletben tartják kiemelkedő személyiségeiket – így Luthert is. Mára hatalmas kultusz alakult köré, kiemelik és fontosnak tartják a tudományban betöltött szerepét is.

 A bemutató társszervezője, az MSE Tours neve hallatán sokan női névre gondolnak, de eredete egészen más. Kezdetben a Művészet – Sport – Egészség témakörökkel foglalkoztak, ám ajánlataik tára azóta lényegesen kibővült. Arról váltak híressé, hogy képesek az utazóknak egészen új nézőpontokat kínálni. Palettájukon az egzotikus utak, zarándokutak mellett szerepel például híres európai operaházak bemutatása is. Az idén Luther és a reformáció világának megismeréséhez nyújtanak segítséget. A tervezett program szerint az ötnapos kirándulás alatt az utazók Lipcsében szállnak meg és onnan kiindulva keresik fel a legfontosabb helyeket. A kezdet persze Wittenberg, majd következik sorban Torgau, azután Eisenach, Luther gyerekkorának és tanulmányainak színhelye, majd Wartburg, utána pedig Erfurt, ahol pappá szentelték. Nem maradhat ki Eisleben, itt áll szülőháza és ez halálának helye, de lesz idő megtekinteni Mansfeldben családjának házát is. A végleges programot az iroda honlapján is közzéteszik.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Hihetetlen: még jobb kenyerek, még távolabb Budapest központjától
Amikor legutóbb véletlenül belefutottam a Vadkovászos pékségbe az Örsön, és gyorsan rákerestem Google Mapsban, van-e valahol még belőle, valami különöset vettem észre. A találatok között felbukkant két Vadkovászos és egy harmadik, Vadkovász nevű pékség is. A 16. kerületben, nem sokkal Budapest határa mellett, több mint 13 kilométerre a 0-ás kilométert jelző Clark Ádám tértől. Nem messze egyébként a város egyik legjobb pizzájától, a 16. kerületi Kemencéstől. Többen mulattak legutóbb azon, hogy külvárosnak írtam le az Örs vezér tere környékét, de soha ilyen messze a központtól nem tudtam fellelni értékelhető kenyeret. És a poén az, hogy abban a pillanatban, amikor ezt megtaláltam, megtaláltam a Google Mapsszal még egyet, ennél sokkal messzebb. Már csak el kellett jutnom oda, hogy kipróbáljam, hűek-e a nevükhöz, és tényleg jó, kovászos kenyereket kapni-e ott. Esetleg jó kovászosat. (Ha nem érted, a vesző eltüntetése miért jelent változást a jelentésben, hamarosan egy külön posztomból megérted majd). Falusias környezetben egy családi házas autóbeállóra összeütött kis műhely hirdeti, hogy itt pékség található. Délután kettőkor nyitnak, legelőször keddenként a héten. Ekkor kezdik el árusítani az egész nap elkészült tésztákat, különféle kenyereket és péksütiket. A kenyerekben csak víz, liszt, só. Élesztőt nem használnak saját bevallásuk szerint, ahogy adalékanyagokat sem, a szakmában jónak számító Szabó Malom és a Garat Malom lisztjét veszik. A kenyerek kovászosak, a weboldal szerint 18-32 óráig érlelik, mielőtt kenyér születik belőle. Ez az idő nem a kovász érésére vonatkozik, az ugyanis náluk folyamatosan etetett, tehát immár három éves cucc. Ennek megfelelően a kenyerek drágábbak, közelítenek a belvárosi árakhoz, a fehér kenyér kilóára 1000 forint körül van (930 és 1200 forint között, attól függ, mekkora kiszerelést veszel). A végeredmény nagyon jó kenyér, nem éri el a legjobbak szintjét Budapesten, de közelítenek abba az irányba. Itt, Budapest keleti határánál pedig egyszerűen sci-fi. Ahogy korábban már kiszámoltam a pékségek megtérülésénél, kenyérrel nemigen lehet eltartani egy ilyen pékséget, hacsak nem csupa családtag dolgozik, lelkesedésből. Ennek megfelelően édes és sós péktermékeket is árulnak, túrós töltött batyut - vagy mit -, pogácsákat, csigákat. A kakaós csigájuk egyszerűen annyira valószerűtlenül SÁRGA volt, hogy nem bírtam otthagyni. Otthon beleharapva kiderült a megoldás: kurkumát tettek bele, ettől egzotikus íze is lett, meg jól is nézett ki. Oké, ez már make-up, de abból egy elegáns fajta. Összefoglalva: nem hiszem el, hogy imáim meghallgattak. Vajda ”Pékműhely” Józsi kakaós csigájának és kenyerének 2012-es felfedezése óta azt hangoztatom, hogy eljön az idő, hogy minden sarkon lesz kézműves pék, mert megéri. Az első, 2013 és ez utáni évek robbanása után azonban megtorpant a dolog, és noha kifizetődő lett jó péknek lenni, a pékségek száma egyáltalán nem követte mondjuk a speciality kávézók megállíthatatlan szaporulatát. Most látom újra, hogy megindult a második menet. Ezek az új helyek nem feltétlenül a csúcsot ostromolják, mert külvárosban inkább egy olyan kompromisszumot keresnek, amivel kifizetődő marad az üzlet, és a kereslet is megmarad. Viszont mivel látom, hogy megindult a differenciálódás, itt az ideje egy következő posztban leírni, hogyan értékelhetjük a pékségeket, és mit jelentenek az egyes minőségi szintek. Hogy mindent a helyén tudjunk értékelni, és azon belül üdvözölni vagy elutasítani. Vadkovász PékségCím: 1165 Budapest, Újszász u. 57.
Egy nap a városban Egy város legendás gasztrohelyei - az állandóság forradalma
Na, ez aztán egy igazi, tőrőlmetszett magazinos cím lett, igaz? És akkor most ilyenkor jönne egy húsz perc alatt összecsapott lista olyan helyekről, amik egyáltalán nem legendásak. Na nem. Olyat kaptok eleget máshol. Én pont azon gondolkoztam, vajon vannak-e? És ha nincsenek, mikor lesznek? És ha lesznek, kik válhatnak legendássá? Ott van például a Di Fara Pizza Brooklynban. Sosem voltam ott, de imádom, hogy létezik. Izing Róbert egy plasztikus bekezdésben foglalja össze, miért imádnivaló, részlet: Ha megbetegszik, a bolt bezár, és nincs pizza. Jellemző a hely horderejére, hogy amikor pár éve négy dollárról öt dollárra emelte egy szelet pizza árát, a Wall Street Journal egy teljes cikkben foglalkozott a lépéssel, és azzal, hogy ez milyen hatással lehet a New York-i pizzaárakra. Maga a hely elképesztően lepattant, mosdó nincs. Nem az a lényeg, hogy jó-e a pizzája, mert nyilván jó. Nem az a lényeg, hogy régóta üzemel, mert olyanból is akad pár kutyaütő. A lényeg az, hogy szeretik, töretlenül, megállás nélkül, és a pizzéria is szereti a vendégeket, szintén töretlenül. Sok legendás hely van még a világban, amik, ha megszűnnének, mintha egy darabot tépnének ki a városból. Lehet egy étteremnek akárhány Michelin-csillaga, ha nem része a városnak, ha nincs tele szeretettel, akkor holnap nyugodtan átköltözhetne a szomszédos országba, nem lenne érdemes könnyeket hullatni érte. Én úgy látom, hogy a legendás helyek az alábbi tulajdonságokból többet is fel tudnak mutatni, ideális esetben talán mindet: Kezdetektől a tulajdonosok dolgoznak a boltban A tulajdonosok minden nap megjelennek, mert kézben tartják az étel elkészítését, nem bízzák azt az alkalmazottakra, hacsak ők is nem lettek mára részei a legendának Odafigyelnek az alapanyagokra, a jó minőségre, de nem feltétlenül a csúcsra törekszenek. Általában nem túl gyorsan haladnak a korral, és nem újítják meg a konyhatechnológiát minden ötödik évben, szeretnek hagyományos módon elkészíteni valamit, ahogy elkezdték. Ezt általában el is várják tőlük. A hely régóta nyitva van, és várhatóan csak haláleset miatt zárhat csak be, ideális esetben úgy sem. Nem terjeszkednek, nem nyitnak évente új helyet, mert nem tudnák kézben tartani, és egyébként sem ez a céljuk. Jól érzik ugyanazon a területen magukat évtizedekig. Üzleti körökben az ilyen mozdulatlanságot szokás a lassú elmúlással azonosítani, de ezek a helyek rácáfolnak, és egy nagyon fontosat valósítanak meg így: a kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot. Nekünk, itt a budapesti gasztroforrongás utáni években, amikor tisztul ki a zavaros, és elkezdenek mennyiségben is felzárkózni a helyek a minőség után, bezárnak a hullámlovasok, meg sajnos bezárnak sokszor a jók is, mert nincs megbízható munkaerő, szóval nekünk még nem éppen ilyesféle igényünk van. Vagy nem tudjuk, hogy van-e. Akadnak évtizedek óta nyitva lévő, tetemes törzsvendégkört vonzó, nem is rossz éttermek, de valahogy mégis bennük van az a nehezen levakarható álflanc, kezdve a magukat túl komolyan vévő, de egyébként sokszor unalmas ételekkel egészen a pincérek kiszámított profizmusáig. Szóval elkezdtem így nézni a helyeket. A pár éveseket és a negyven éveseket is. Kiben van meg AZ? Ki fejlődhet azzá, hogy Domenico DeMarco pizzériájához hasonlóan Budapest kötelező célpontja legyen, de ne kurvuljon el? Turistacélpont, de nem turistalátványosság. Lehet egy fura hely a nyolcadik kerületben, mint a bezárt Arany Tacskó, csak jó konyhával és elhelyezkedéssel, de lehet az ötödik kerületben is, vagy a föld alatt. Lehet magyaros vagy zsidó konyha, kínai konyha, cigány konyha, mert mindegyik a város és a gasztronómia szerves részeinek számítanak, ahogy az olaszok New Yorknak. Van egy listám, és el is kezdem felkeresni ezeket a vállalkozókat egy mélyebb portréhoz. Lesz itt olyan pali, aki megtanította Budapestet gyrost készíteni, lesz föld alatti, szakadt hely, meg olyan édességek, amiket többé nem lehet kitörölni az emlékezetünkből, mégis csak egy helyen kapni őket. Írtam már róluk, csak nem így, nem ilyen szemmel. Szóval ha van tippetek, itt az alkalom, hogy bővíthessem a listámat, kommentben írjátok meg, szerintetek ki lehetne legendás matéria és miért, a fenti felsorolás mentén.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!