2020. január 27. hétfő, Angelika és Angyalka napja
Kultúrák találkozása
Révay András
2017.09.09 21:00
A Szerb Kultúra Hónapja bevezető rendezvényeként, „Lásd Szerbiát!” címmel tartott bemutatót Budapesten Szerbia Idegenforgalmi Szervezete. Az este folyamán, melyen fellépett Bilja Krstić és a Bistrik zenekar is, a meghívott turisztikai szakemberek betekintést nyertek abba a színes kínálatba, amit Szerbia jelenthet az odalátogatóknak.

A 77 474 négyzetkilométer területű Szerbia hazánkkal közvetlenül határos, mégis, lássuk be – úgy általában – nem sokat tudunk róla. Sokakban még mindig az egykori „Jugó” él, amit szívesen látogattunk és e látogatásoknak elsősorban gazdasági okai voltak. Az idők közben megváltoztak, megszűnt a Jugoszláv Államszövetség és Szerbia 2006 óta önálló köztársaság, 2012 márciusától pedig hivatalosan is EU tagjelölt. Területén a VII. század második felétől élnek szerbek, sorsuk eléggé hányatott volt. Az országot előbb a bolgárok foglalták el, később a törökök és ők maradtak is ott, egészen az 1800-as évek végéig. Ez idő alatt a szerbek közül sokan menekültek Magyarországra – csak akkor még rácoknak hívtuk őket.

 Ritkán nyílik alkalma egy nagykövetnek, hogy szabadon dicsérhesse az országát – ez a mai ilyen – mondta el a vendégeket üdvözölve őexcellenciája Rade Drobac a Szerb Köztársaság budapesti nagykövete. Országaink között a kapcsolat jó, a politikai és a gazdasági együttműködés tekintetében is. Mivel a társadalmi és pénzügyi helyzet is stabil Szerbiában, ez jó lehetőségeket teremtett az idegenforgalom fellendítésére. Annál is inkább, mert az ország természeti és műemléki szépségei igazán vonzóak, adottságai lehetővé teszik, hogy egész évben látogatható legyen a turisták számára. Ezt a vonzerőt szeretnénk Magyarországon minél szélesebb körben ismertté tenni és ezt a célt szolgálja a most kezdődő Szerb Kultúra Hónapja rendezvénysorozata is.

A Szerb Kultúra Hónapja fontos esemény számunkra, hangsúlyozta Marija Labovič, Szerbia Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója. Szerbia nagyon sokat adhat a látogatóinak és ezt az is bizonyítja, hogy évről-évre mind többen keresik fel. Az elmúlt hat évben, a beutazó turisták számában évente tízszázalékos növekedést könyvelhetünk el, az idén az első hónapokban pedig ez a szám még magasabb volt, elérte a tizenkilenc százalékot! Ennek ellenére sajnos azt kell látnunk, hogy még mindig nem vagyunk eléggé jelen a magyar közönség utazási terveiben, ám jó szomszédokként, ezen változtatni szeretnénk. Komoly segítséget jelent nekünk ebben a Vajdaság, ahol a magyarok különösen otthon érezhetik magukat, és ha itt már kedvet kaptak Szerbiához, bizonyára élvezni fogják a természeti szépségeket, a gasztronómia helyi különlegességeit az ország más vidékein is.

 Szerbia négy nagy régióra osztható. Az első Belgrád és vidéke, a főváros, mely mindössze négyszáz kilométerre fekszik Budapesttől. Szinte érthetetlen miért nem ülnek be többen a kocsijukba és jönnek át – csak egy-két napra, egy hétvégére – meglátogatni a híres Nándorfehérvárat, melyet nem is annyira az épületei, mint inkább a lakói tesznek érdekessé. Hiszen a város kapuként helyezkedik el kelet és nyugat között, sok különböző kultúrát olvasztott magába. Talán pont emiatt nyitott szellemiségű. Hangulatát két folyó, a Száva és a Duna, rengeteg kulturális esemény, sok érdekes látvány határozza meg. A bohémnegyed, a Skadarlija ódon utcáiban sok híres kávéház található, ahol örökzöld nóták szólnak és a nemzeti konyha ételei illatoznak. Az egykor önálló, ma már Belgrád városrészének tekinthető Zimony valaha két birodalom határán állt és ma is még az Osztrák-Magyar Monarchia légköre uralkodik benne.

A Vajdaság; Újvidék, Karlóca, Bács, Palánka, Szabadka, Zenta, Zombor – csupa ismerős nevek. A látnivalók felsorolhatatlanok. Pétervárad – a Duna Gibraltárja, alsóvárosát szűk utcák, barokk épületek jellemzik. A Tarcal-hegység – a Fruška Gora – Nemzeti Park kedvelt kirándulóhely, a területén lévő kolostorokat érdemes megtekinteni. Bács, a csipkés szoknyák és színesen díszített házak világa, de maradandóan kellemes emléket jelenthetnek a bácskai csárdák halételei is. Titkos a receptje a nagyon csípős bácskai kulent sárkánykolbásznak és erre fut az EuroVelo 6-os kerékpárút is. Zenta volt a színhelye 1679-ben a törökök és a Habsburg Birodalom közötti, sorsdöntő csatának, melyet egy kiállításon kétezer emberalak jelenít meg. Zombornál pedig a Gornje Podunavlje, Duna-menti rezervátum a természet egyik megőrzött szigete. Itt él a fehér farkú rétisas és a ritkaságnak számító fekete gólya.

 A modern Szerbia gyökerei Nyugat- és Közép-Szerbiában találhatók. Szokták a bor és a gyógyvizek vidékének is nevezni. Az erre járót bizonyára meglepi a norvég ház Takovóban, melynek története a II. Világháborúhoz kapcsolódik. Čačak és Lučani a kolostorok, trombiták és furulyázók vidéke. A szerbek, a törökök elöl a hegyekbe menekülve számos kolostort emeltek, melyek a mai napig léteznek, látogathatók. Šabac a Kis Szerb Párizs, ahol igen nagy az egy főre jutó kávéházak száma. A szép kis falu, Lipolist viszont az egymillió (!) rózsatövéről nevezetes, júniusban pedig hársfák ezrei virágoznak. A Drina folyó partján a kitűnő, helyben főzött halászlét kóstolhatja az utazó, amennyiben a raftingozás, kajakozás, tutajozás során itt száll partra egy időre. A Tara Nemzeti parkban a sziklára épült magányos ház is valódi látványosság, az itteni síterepeken pedig a gyerekeket külön sílift szállítja.

Kelet-Szerbia római és török emlékekben gazdag, no és itt van – Szerbia és Románia határán - a Vaskapu. Nevét a rómaiak adták, mélységét Jacques Cousteau, a víz alatti világ ismert kutatója mérte meg és a Gospođin vir-nek, Úrasszony örvénynek nevezett helyen úgy találta, hogy a folyófenék kilencven méter mélyen van! A folyót bortermő vidékek kísérik, ideális az aktív pihenést kedvelőknek. Errefelé mintegy kétszáz fesztivált rendeznek évente, minden korosztályú és érdeklődésű ember megtalálhatja a neki tetszőt. Szerbiát Magyarországgal leginkább a gasztronómia rokonítja. A szerb konyha ugyan más, de az ételek ízletesek. Itt is bőven használnak paprikát, a paprika szó maga is szerb eredetű. Így tehát bátran megállapíthatjuk: Szerbiába látogatni annyi, mint összegyűjteni a szép emlékek sokaságát!

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictador mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!