A Hibernia Nova Kiadó és az Evangélikus Egyház hivatalos kiadója, a Luther Kiadó közös gondozásában egy karcsú, de mégis sokatmondó kötet jelent meg. Olyan, ami útmutatásul szolgálhat a hívőknek, de legalább annyira hasznos az egyszerű turistáknak is. A szerkesztők célja Luther életútján a fontosabb állomásainak bemutatása volt úgy, hogy az egyes helyszínekről egyben jó útikalauzt is adjanak.

Luther életét főként a mai Türingia, Szász-Anhalt és Szászország tartományokban töltötte, e három tartománynak a reformáció szempontjából különösen fontos városait az útikalauzban és a könyv belső borítóin található térképeken egyaránt kiemelten ábrázolják, de a nagy Reformátor útjait követve Németország más vidékeire is ellátogatnak. A helyszínek rövid, pontos leírása és a jól követhető térkép segítségével a lutheri életutat a valóságban vagy virtuálisan követni szándékozó olvasó minden számottevő állomásról, a reformációval kapcsolatos minden alapvető információról tudomást szerezhet. A könyvben, melyet 15 térkép és 200 fénykép színesít – a szabályos útikönyveknél megszokottak szerint – találunk kis útiszótárt a turisták számára legszükségesebb német szavakkal, de ugyanígy megtaláljuk benne születésétől, 1483-tól kezdve haláláig, 1546-ig a Luther Márton életéhez kötődő legfontosabb események felsorolását.

Sokan vannak, akik az évfordulókat – általában – ellenzik, ünneplésüket fölöslegesnek tartják. Ám tudnunk kell, hogy ezek nemcsak az emlékezetkultúra részei, hanem – például a jelen esetben – azt is látni kell, hogy azokat az üzeneteket, amik ötszáz évvel ezelőtt hangzottak el, valahogy közelebb kellene hozni a ma emberéhez. Hiszen a XVI. századhoz képest azok a közvetítő eszközök, melyekkel az emberekhez az üzenetek eljutottak, mára lényegesen megváltoztak, megsokszorozódtak. Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy látja: ez az útikönyv szinte zarándokútra serkent bennünket. Végtelenül nehéz eltalálni azt a terjedelmet, tudományos mélységet, ami a „rövidnadrágos” utazónak mégis megfelelő szellemi táplálékot és hatékony segítséget nyújt. Ennek a könyvnek ez sikerült! Luther nyomában indul, aki ezt a könyvet kézbe veszi, de ki az, aki nem kíváncsi – ha már ott van – Drezda, Jéna más nevezetes emlékeire is? Az igazi maradandóság az utazási élményből jön, a könyv pedig ennek kiváló segítője lesz. Benne a teológiai kifejtés és a kultúrtörténeti háttér szép, kerek egységet alkot.

 Thüringiáról harminchat éve nem készült magyar nyelven útikönyv – állapította meg Marton Jenő, a Hibernia Nova Kiadó vezetője. Németországban már hosszú ideje készültek erre az évfordulóra, nyolc jól kialakított Luther-út van, kézenfekvő volt tehát az általuk érintet terülteket egyetlen önálló könyvben megjelentetni. A helyszíneket a térképen szembetűnő L betű jelzi. A tartalmat úgy szerkesztették, hogy felkeltse az érdeklődést a Lutherhez közvetlenül nem kapcsolódó, de az útvonalak közelében lévő más, fontos dolgok iránt is. Lipcse kapcsán szó esik például Bachról, Wagnerről, Felix Mendelssohn-Bartholdyról, sőt még az 1813-as „Népek csatája” emlékművéről is. A városban való eligazodást a belterület külön térképe segíti. Ugyanez igaz Drezdára, melyről azt is megtudjuk, hogy egy időben Elba-parti Firenzének is nevezték, nem érdemtelenül.

 Egy külön fejezet foglalkozik a könyvben „Németország más tartományai”-val, benne olyan nevezetes helyszínekről találunk rövid ismertetést, mint Augsburg, mely ezúttal nem a magyarokkal folytatott csata, hanem az „Ágostai hitvallás”, az evangélikus egyház alapvető és kötelező hitvallási irata kapcsán érdemes figyelmünkre. Coburg várában hat hónapig lakott Luther, mivel a Birodalom által kiátkozva, személyesen nem lehetett jelen Augsburgban. Heidelberg már Luther idejében is fontos egyetemi város volt, tartott is itt előadást a nagy hittudós. Marburgban alapította Nagylelkű Fülöp gróf 1527-ben a világ első, kezdetektől fogva evangélikus egyetemét. Itt élt és halt meg Árpádházi Szent Erzsébet. Ilyen és ehhez hasonló, valóban figyelmet érdemlő ismeretek sokaságát tartalmazza a mindössze négy oldal terjedelmű külön fejezet.

A mi feladatunk az, hogy minél több magyar turistát vonzzunk Németországba, erősítette meg Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetője. Munkájuk alapja, hogy minden évhez egy téma kapcsolódik, most itt van ez a csodálatos kerek szám, ötszáz éve, október 31-én szegezte fel Luther a 95 tézisét Wittenbergben a vártemplom kapujára. A vallási összefüggéseken túlmenően ezért Luthert joggal tekinthetjük nagy rendszerváltónak is. Nemcsak vallástörténeti szempontból tett nagyon sokat. Lefordította a Bibliát, hatással volt a német nyelvre. Megváltoztatta a társadalmat, a családot, a gyerekek helyzetét a családban. Németországban ezt a jubileumot már évekkel korábban elkezdték előkészíteni, középpontba állítva olyanokat, hogy Luther és a németek, Luther és a nemesség, Luther és a zene. Ezekhez mindhez volt köze!

Az ország számos múzeuma önállóan dolgozta fel a különféle témákat és azok mindegyikét érdemes megnézni, felkeresni. Az hosszú előkészületeknek része volt az érintett városok egyes területeinek felújítása is. Ebből az évfordulóból az egész ország profitált! Luther születésének ötszázadik évfordulóját 1983-ban még az NDK is felújításokra használta fel. Most pedig – köszönhetően annak, hogy Wittenberg belvárosában nem épültek panelházak, modern épületek, ezért a régi stílust gyönyörűen felfrissítve végezték el a tatarozást. Ugyanez vonatkozik Eislebenre, Mansfeldre, Eisenachra, a volt keletnémet kisvárosokra, melyek, mint főnixmadár, teljesen megújulva támadtak fel, olykor romjaikból. Jól érzékelhető, hogy elsősorban a három leginkább érintett szövetségi államba, Türingia, Szász-Anhalt és Szászország tartományokba Magyarországról is a korábbiaknál többen utaznak. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a Luther-év nemcsak az evangélikusok számára vált különös jelentőségűvé!