A 16. Szolnoki Gulyásfesztivál valójában már pénteken elkezdődött. Ekkor nyílt meg a Damjanich János Múzeumban a „Lengyel etüd”, a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum művészeinek kiállítása. Tizenöt alkotó több, különböző irányzatot megjelenítő munkája lesz látható, egészen október 26-ig. Amíg a hivatalos megnyitóra sor került, egy Dél-Lengyelországból érkezett együttes szórakoztatta a gyülekező közönséget. Szolnokon tizenhat éve működik lengyel önkormányzat, számos, igen sikeres rendezvényt szerveztek már. Jelen volt a kiállításon őexcellenciája Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, aki magyarul köszöntötte a vendégeket.
Mivel a kiállítás a 16. Szolnoki Gulyásfesztivál első hivatalos eseménye is egyben, a nagykövet elmondta: a „gulás” szót lengyelül is használják, de a magyartól eltérő ételt értenek alatta. A lengyel gulás inkább a magyar pörköltnek felel meg. A gulyáslevest nem ismerik. Szólt egy másik fontos eseményről is. A magyarországi lengyeleknek a szeptember igen különös hónap. Úgy emlegetik: „A lengyel szeptember Magyarországon”. Ebben az évben még inkább figyelemre méltó, ugyanis 75 éve, hogy a magyarok befogadták a németek elöl menekülő több, mint százezer lengyelt, amikor kitört a háború. Külön emlékmondatuk is van rá: Polonia semper fidelis – Lengyelország örökké hű marad! Sok lengyel éppen Szolnokon talált akkor békés életet, munkát, barátokat, esélyt az életre!
Másnap, a Gulyásfesztivál szokás szerint a majorettek és a fúvószenekar felvonulásával kezdődött a szolnoki Tiszaligetben. A fesztivál már évek óta több mint egyszerű főzőverseny. Egyszerre sok helyszínen zajlanak az események. Van szépségverseny, néptáncosok és versenytáncosok bemutatója a különböző színpadokon, magyar élelmiszerek mustrája, hagyományőrzők felvonulása, kézműves termékek vására, még kutyaiskolai bemutató is. No és természetesen nem maradhat el a „Gulyás foci kupa” a Sportcentrumban.
Bár a sport- és egyéb látványosságok is vonzzák a gyerekeket, a legnagyobb sikere mégis minden évben a Honvédelmi Minisztérium által támogatott bemutatóknak van. Aki csak teheti, igyekszik kívül-belül, minél közelebbről megismerkedni a harci járművekkel, fegyverekkel, az aknakereső robot irányítása sem mindennapi szórakozás. Persze bőséggel van azért a Tiszaligetben sokkal békésebb gyerekprogram is. Kis mini vidámpark, ugrálóvár, bábszínház, a különböző életkornak megfelelő foglalkozások, játék- és ajándéktárgy készítés szakszerű irányítás mellett.
Azért egy gulyásfesztiválon mégis csak az a legfontosabb pillanat, amikor a hivatalos lista szerinti 462 bogrács alatt fellobban tűz. A Szolnoki Gulyásfesztivál az elmúlt 15 év alatt kilépett a városból, ki a megyéből, az országból is. A 16. fesztiválon már 18 országból volt jelen résztvevő. A Vajdaságból például évek óta rendszeresen egy egész autóbusznyi csapat érkezik. Érdemes felfigyelni arra, hogy amikor a hétköznapi életben magyar a magyarral is alig ért szót – a külföldiekről már nem is beszélve – itt a Tiszaligetben egy szempillantás alatt létrejön a közös nyelv. Érdeklődéssel látogatják egymás főzőhelyeit még az idegenek is. Nyomban előkerülnek a boros, pálinkás üvegek, kínálják a látogatót, nincs itt sehol, semmilyen ellentét senki fia között!
Arról pedig, hogy valahol nehogy túl hamar elfogyjon a „célzóvíz” és a paprika a bogrács mellé szóródjon, számos kiváló hazai termelő gondoskodott. A Szolnokhoz viszonylag közel, Újszilváson működő Bolyhos pálinkafőzde rendszeres résztvevője a fesztiválnak. Eddig már kétszer nyerték el egy-egy nedűjükkel „az ország legjobb pálinkája” címet, érthető, ha a fesztiválon is népszerűek. De persze nem ők az egyedüliek. Sok neves hazai pincészet hozta el legjobb borait, pálinkából is volt választék. Ugyanakkor azt is el kell mondani a Gulyásfesztiválról, hogy bár több tízezer ember látogatja, a főzőverseny időtartama alatt magáról megfeledkező részeget itt nem látunk!
Ez utóbbi ténynek két szempontból is jelentősége van. A rendezvény hírét ugyanis nem csak a külföldről érkező főzőcsapatok viszik magukkal. A Gulyásfesztiválnak már évek óta külföldi díszvendége is van. Lehetőséget kap arra, hogy országát bemutassa a látogatóknak, kedvet ébresztve ezáltal, egy esetleges utazáshoz. Az idén a díszvendég Horvátország volt. A bemutató sátorban Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi Képviseletének igazgatója – aki tökéletesen beszél magyarul – fogadta az érdeklődőket és adott számukra különféle, színes tájékoztató füzetet Horvátország nyaralóhelyeiről.
Megjelent a fesztiválon őexcellenciája dr. Gordan Grlic Radman, Horvátország budapesti nagykövete, és egy csapásra meghódította a megnyitó ünnepség hallgatóit azzal, hogy magyarul köszöntötte őket. Elmondta, Horvátországban is kedvelik a gulyást, jól ismerik a magyar ételeket, de nincs is ebben semmi meglepő: mintegy nyolcszáz évig egyazon, közös országban éltünk. A kosár, sátor, kupica szavakat például náluk is pont ugyanígy értik és használják. A rokoni érzések talán azóta sem gyengültek és a magyarok, akik nyaranta Horvátországba látogatnak, talán még érzik is ezt. A nagykövet a hivatalos megnyitó után hosszabb sétát tett a fesztiválon, több helyen kóstolgatott is, a sok jó közül a túrkevei birkagulyás ízlett a legjobban.
Szolnok város polgármestere. Szalai Ferenc szerint a „Családi piknik” kifejezés mutatja igazán, hogy miről is szól ez a rendezvény. Amikor 16 évvel ezelőtt felvetődött az ötlet, a város azonnal mellé állt, mert úgy gondolták, ez a rendezvény kell! Mára felnőttek legalább akkorára, mint a Bajai Halászléfőző Verseny vagy a Békéscsabai Kolbásztöltő Fesztivál. A magyaros ételek, a gulyás hagyományának őrzése Szolnokon nagyon erős, joggal használják „A gulyás fővárosa” címet. Családok, munkahelyek, baráti társaságok jönnek a Tiszaligetbe és érzik jól magukat az egész nap folyamán.
A Gulyásfesztivál legfontosabb eseménye azért mégis csak a főzőverseny. A közel ötszáz csapatból 120 nevezett be a versenyre, alaposan megnehezítve ezáltal a szakértőkből álló zsűri dolgát. A zsűri elnöke, Opoczky István mesterszakács tapasztalatait így foglalta össze: Minden étel finom volt, ennek legjobb bizonyítéka, hogy az összes bogrács igen gyorsan kiürült. Mivel az ételekkel kapcsolatban komoly kifogásra ok nem volt, a zsűri foglalkozhatott más szempontokkal is, melyek a magyaros vendéglátásban ugyancsak fontosak. Így például egy ilyen rendezvényen nincs helye a pásztorkonyhában a pillepalacknak, nem illik a tornacipő a „bőgatyához”. Ez bizony a pontokban is tükröződött!
Az elmúlt években a fesztiválon a különböző helyezést elért versenyzők mindig oklevelet és érmet kaptak. Most kedves meglepetés volt az évek óta rendszeresen részt vevő vajdasági csapat vezetőjétől, Ősz Szabó Imrétől, hogy az idén – a helyezéseknek megfelelően - kerámiából készült okleveleket hoztak magukkal és ajándékozták a fesztivál szervezőinek. Ez a papírnál maradandóbb emlékül szolgálhat a győzteseknek. Ilyet kapott például „a legszebb asztal” kategóriában győztes „Nők szervezete” nevű csapat Felsőhegyről.
A különféle gulyásételeknek megfelelően kialakított kategóriákban mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. A koronát mindig az előző évi király, jelen esetben a tavalyi királynő, Bagi Erzsébet adta át a győztesnek. Őfelsége, Rövid Iván, bár tanult szakács, jelenleg présgépkezelőként dolgozik az F. Segura Hungária Kft.-nél. A cég csapatával indult a versenyen és nyerte el a díjat. A valenciai székhelyű spanyol családi vállalkozás, közel 25 éve tervez és gyárt számos autómárka- például a Ford, a Volvo, a Land Rover, a Volkswagen és a SEAT- számára motorhoz és autókarosszéria-elemekhez tartozó fém alkatrészeket. A vállalat egyetlen külföldi üzeme az F. Segura Hungária Kft. a szolnoki Ipari Parkban található, 2009-ben kezdte meg működését. A 23 éves korában trónra lépett uralkodó marhalábszár-gulyást főzött – ahogy ő mondta – a legősibb magyar módszer szerint, melyet Vass Imre tanár úrtól tanult. A helyzet érdekessége, hogy a tanár úr jelen volt a zsűriben, de a pontozás rendszere miatt az ítészek nem tudják, kinek az alkotását bírálják. Igen büszke volt egykori tanítványára, akinek jóvoltából a Gulyásfesztivál híre immáron egészen Spanyolországig jut el.
Új üzemeltetővel, a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával és a modern kor igényeihez igazodó vendéglátással tért vissza Budapest kulturális térképére a legendás Dunapark Kávéház, a nagyközönség számára tervezett nyitási időpontban: 2026. július 25-én. Ez nap fontos állomás a környék, az Újlipótváros életében. A cél az volt, hogy a kávéház megőrizze, amiért sokan szerették, közben pedig mai, könnyed és egész nap működő vendéglátóhelyként működjön tovább.
Olvasóink korábban már tudomást szerezhettek arról, hogy Budapest egyik nagymultú és roppant népszerű kávéháza átalakítás alatt áll (https://www.utazonet.hu/bezar-hogy-megszepulve-nyilhasson-c1265.html). Működtetését az Eventrend Group több mint három évtizedes vendéglátói és üzemeltetői tapasztalat birtokában vette át. Célja, hogy a kávéház ne csak újranyisson, hanem ismét stabil, magas minőségű és szerethető szereplője legyen Budapest kávéházi életének. A Pozsonyi út és a Szent István park találkozásánál álló kávéház több generáció számára jelentett mindennapi találkozópontot és személyes emléket. Az új korszak célja, hogy ez a kötődés mai, élő kávéházi formában folytatódjon.
Japán csavarral és Bíró Lajossal újul meg Budapesten, a IX. kerületben a Csarnok téri Borbíróság. A Fővám-téri Központi Vásárcsarnok szomszédságában található Market 1897 – Kitchen & Wine by Borbíróság egy egészen különleges gasztronómiai koncepcióval, pop-up vendégestekkel és a „Market to table” filozófiával várja a vendégeket. Kipróbáltuk a fúziós menüt, ahol a rántott disznófüléről híres Bíró Lajos és a japán-magyar ízek találkoztak.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
