2018. július 20. péntek, Illés napja
Megoldás az egyenlőtlenség csökkentésére
Révay András
2017.07.02 19:17
Ne tévesszen meg senkit a szivárványszínű zászló, mely nálunk mostanában meglehetősen vitatott szimbólum, és alatta a három betűt sem magyar női névként kell kiolvasni. Ezek együtt egy világszerte elismert, nagy jelentőségű szervezet jelképei. Az ICA három angol szó kezdőbetűje. Az International Co-operative Alliance jelentése: Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. Az 1895-ben alapított, 72 tagországot számláló szövetség július 1-én ünnepelte a 95. Nemzetközi Szövetkezeti Nap-ot.

A Szövetkezetek Világnapját az I. világháborús világégés után, a béke és az együttműködés reményével hirdették meg 1922-ben, és az ünnephez 23 évvel ezelőtt az ENSZ is csatlakozott. A szövetkezésnek Magyarországon mélyebb hagyományai vannak. Nálunk a Világnap megünneplése gróf Károlyi Sándor szobrának megkoszorúzásával kezdődött Budapesten, a Vajdahunyad vár kertjében. Ő az elsők között volt, aki kiállt a nemzetközi és a magyar szövetkezők érdekei mellett és jelentős szerepe volt a szövetkezetek nemzetközi szövetségének létrehozásában is. Nagybirtokosként úttörő szerepet vállalt a magyar szövetkezeti mozgalom létrehozásában, tevékenységének elismeréseként az 1895-ben megalakult Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elnökségében is képviselhette hazánkat.

Gróf Károlyi Sándorról szólva, a Mezőgazdasági Múzeum volt főigazgatója, Fehér György elmondta: ő a szövetkezeti ügy apostola, a szociális munka úttörője volt és ma sajnos keveset tudunk róla. Bár volt politikus is, később felülemelkedett a pártpolitizáláson és a szövetkezeti mozgalom élére állt, mert a szövetkezet minden gazdasági, politikai és társadalmi kérdésre válaszul szolgálhat. A hitelszövetkezetek után a gazdasági és értékesítési szövetkezet, a híres HANGYA megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Mint főnemes, példát kívánt mutatni. Mintegy ötvenezer hold földbirtoka jövedelméből 4-5 millió koronával járult hozzá a szövetkezetek fejlesztéséhez, támogatta a gyermekmentő Clarisseum, az újpesti kórház, valamint a Stefaneum működését. A rendi társadalomban úgy mondták: a nemesség kötelez. Később, a polgári társadalomban pedig a gazdagság kötelez – volt a jelszó. Életművének máig ható tanulsága, hogy akik anyagi helyzetük folytán segíthetnének a társadalmon, kisebb közösségeken, akkor ezt ma is meg kellene tenniük!

Amikor világszerte növekszik a jövedelmi egyenlőtlenség, jó tudni, hogy létezik megoldás az egyenlőtlenség csökkentésére. A szövetkezeti modell a legfontosabb ezek között – hangsúlyozta Patay Vilmos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Nemzetközileg elismert definíciója, alapelvei és értékei minden más vállalkozási formától megkülönbözteti. Ezek az alapelvek kinyilvánítják, hogy a szövetkezeti tagság nyitott minden ember számára, aki elfogadja a tagság feltételeit. Ez a nyitott tagság hozzáférést kínál a jólét megteremtéséhez és a szegénység megszüntetéséhez. A Világ Szövetkezeti Monitor beszámolója szerint a legnagyobb 300 szövetkezetben együttesen több mint 2500 milliárd USD forgalmat bonyolítanak le. Több mint 250 millió ember szervezi meg a megélhetését szövetkezeten keresztül. Ez a jólét megteremtése és elosztása, nagy hatásfokkal. Ez az egyik ok, amiért az UNESCO a közelmúltban felvette a szövetkezeteket az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Nem csak a jövedelmi egyenlőtlenség kínozza a világot. A nőknek, és a kisebbségi csoportoknak gyakran tagadják meg a hozzáférését fontos tevékenységekhez, amelyek nélkülözhetetlenek az élethelyzetük javításához. A megkülönböztetés-mentesség a szövetkezeti alapelvekben nemtől, társadalmi helyzettől, politikai és vallási nézettől függetlenül segíti, hogy senki nem maradjon le. Szükség van az EU jelenleg érvényes szabályozásának átalakítására is, hogy az adózásnak a szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetése minden országban azonos módon szűnjön meg! Különösen fontos a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének az ünnepre szóló üzenete: „A szövetkezetek biztosítják, hogy senki ne maradjon le.”

 A 21. század egyik legnagyobb kihívása a munkátlanság és az abból adódó társadalmi kirekesztődés. A kihívásra adandó hathatós válaszhoz a munkafogalom átértékelésére és új foglalkoztatási modell kialakítására egyaránt szükség van. A szövetkezetek erre számos lehetőséget kínálnak. Napjaink foglalkoztatási modelljében az átmenetinek és korlátozottnak tekintett közfoglalkoztatás, mint a munkaerőpiacra vissza nem vezető, piacidegen forma tartósan nem fenntartható, ezért a kormányzati szándékok szerint a kiutat a szociális és legújabban a foglalkoztatást szervező szövetkezetek tömeges létrehozása jelentheti. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetséghez tartozó ÁFÉSZ-ek és gazdasági társaságok jelentős szerepet töltenek be a hazai élelmiszer kiskereskedelemben. Jelen vannak szinte minden hazai településen. A 2400 db, 2000-nél kevesebb lakójú kistelepülések élelmiszer és napi cikkekkel történő ellátása kiemelt társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír. Ezeken a településeken nagy többségében jelenleg a COOP boltok nyújtják az élelmiszer, napi cikk ellátást az ott élők számára. Fennáll a veszélye annak, hogy tartós veszteségesség miatt ezeken a településeken boltbezárások következnek be. Ezért az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kormányzati segítséget kért a probléma megoldásához, hiszen az alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás állami, önkormányzati kötelem!

 Szerencsére van sikeres, jó példa is. A joggal hungaricumnak tekinthető, speciálisan magyar rendszer, az iskolaszövetkezet, számos területen kínál munkát. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége berkein belül tavaly 92 ezer diák, 5500 megbízónak, 24 millió munkaórát dolgozott, és termelt ezzel 19 milliárd forintot, amelyből majd 16 milliárd forint személyes jövedelemhez segítette őket. Az is örvendetes, hogy egyre több megbízó veszi igénybe a diákok munkáját. További jó hír, hogy a foglalkoztatást szervező szövetkezeti szektor egy új taggal bővült azzal, hogy törvényerőre emelkedett a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályozási javaslat. Fontosak azon nyugdíjasok, akik önkéntes alapon további munka vállalására képesek, mert növekvő igény van arra a tudásra, amelyre csak egy élet munkájával lehet szert tenni. A magyar iskolaszövetkezeti joganyag modellértékű a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásában.

A 95. Nemzetközi Szövetkezeti Napon kitüntetések átadására is sor került. Hagyományosan, az Országos Szövetkezeti Tanács Szövetkezeti Érdemrendjével tüntették ki azokat, akik munkájukkal folyamatosan erősebbé és sikeresebbé teszik a szövetkezeti mozgalmat. Kitüntetést kapott: dr. Rédei István, a COOP Star Zrt. elnök vezérigazgatója; Kósa Lajos országgyűlési képviselő, frakcióvezető (Fidesz) a diákszövetkezetek fennmaradásáért, megerősödéséért végzett sok éves munkájáért; Ledó Ferenc, a Délker-TÉSZ szövetkezet elnöke; Rudics András, a Győri Lakásfenntartók Szolgáltató Egyesület elnöke; Racskó Károly, a gombai Fáy András Szövetkezet elnöke; dr. Havas Jenő, a Budapesti Iparszövetség elnöke; és Nusser Györgyné, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. 

Kapcsolódó témák

Szép környezetben fekvő, ismert szálloda volt a maga idején, Budán, a Hotel Rege. Az egykor jobb napokat látott épület most újra feltámadni látszik, benne, a helyén nyílik meg 2018 decemberében a Rege Residence – Szépkorúak Otthona.

A külföldről érkezett és saját országaikat bemutató kiállítók mellett legalább akkora érdeklődés kísérte a hazai utazási irodák és más turisztikai szolgáltatók ajánlatait. Számos, egészen meglepő is akadt közöttük, sőt olyan is, amelyik nem pénzköltésre, hanem egyenesen megtakarításra nyújtott lehetőséget!

Ez jellemzi a nemzetközi és a hazai turizmust, és ez a két tényező határozta meg a most véget ért 41. Utazás kiállítást is. A HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba 23 ország 280 kiállítója hozta el újdonságait. A belföldi díszvendég Hévíz, a külföldi ezúttal Marokkó volt. A kiállítók – hosszú évek után – ismét két pavilont töltöttek meg, így a látogatók több mint 25 ezer négyzetméteren válogathattak az irodák, régiók és országok kínálatából.

Most még állványerdő borítja a pesti belváros egykor meghatározó szépségű épületét. A kivitelezők viszont máris mintaszoba bemutatóra invitálták a szakmai újságírókat. Ez pedig biztos jele szokott lenni annak, hogy a munkálatok a nem túl távoli jövőben befejeződnek. Az épületben látottak ezt megerősítik.

2018.01.10 17:42

Legalább is ezt állítják a szakemberek, mert több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárjában elkezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum épületét ölelő Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!