2019. november 13. szerda, Szilvia napja
Megoldás az egyenlőtlenség csökkentésére
Révay András
2017.07.02 19:17
Ne tévesszen meg senkit a szivárványszínű zászló, mely nálunk mostanában meglehetősen vitatott szimbólum, és alatta a három betűt sem magyar női névként kell kiolvasni. Ezek együtt egy világszerte elismert, nagy jelentőségű szervezet jelképei. Az ICA három angol szó kezdőbetűje. Az International Co-operative Alliance jelentése: Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. Az 1895-ben alapított, 72 tagországot számláló szövetség július 1-én ünnepelte a 95. Nemzetközi Szövetkezeti Nap-ot.

A Szövetkezetek Világnapját az I. világháborús világégés után, a béke és az együttműködés reményével hirdették meg 1922-ben, és az ünnephez 23 évvel ezelőtt az ENSZ is csatlakozott. A szövetkezésnek Magyarországon mélyebb hagyományai vannak. Nálunk a Világnap megünneplése gróf Károlyi Sándor szobrának megkoszorúzásával kezdődött Budapesten, a Vajdahunyad vár kertjében. Ő az elsők között volt, aki kiállt a nemzetközi és a magyar szövetkezők érdekei mellett és jelentős szerepe volt a szövetkezetek nemzetközi szövetségének létrehozásában is. Nagybirtokosként úttörő szerepet vállalt a magyar szövetkezeti mozgalom létrehozásában, tevékenységének elismeréseként az 1895-ben megalakult Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elnökségében is képviselhette hazánkat.

Gróf Károlyi Sándorról szólva, a Mezőgazdasági Múzeum volt főigazgatója, Fehér György elmondta: ő a szövetkezeti ügy apostola, a szociális munka úttörője volt és ma sajnos keveset tudunk róla. Bár volt politikus is, később felülemelkedett a pártpolitizáláson és a szövetkezeti mozgalom élére állt, mert a szövetkezet minden gazdasági, politikai és társadalmi kérdésre válaszul szolgálhat. A hitelszövetkezetek után a gazdasági és értékesítési szövetkezet, a híres HANGYA megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Mint főnemes, példát kívánt mutatni. Mintegy ötvenezer hold földbirtoka jövedelméből 4-5 millió koronával járult hozzá a szövetkezetek fejlesztéséhez, támogatta a gyermekmentő Clarisseum, az újpesti kórház, valamint a Stefaneum működését. A rendi társadalomban úgy mondták: a nemesség kötelez. Később, a polgári társadalomban pedig a gazdagság kötelez – volt a jelszó. Életművének máig ható tanulsága, hogy akik anyagi helyzetük folytán segíthetnének a társadalmon, kisebb közösségeken, akkor ezt ma is meg kellene tenniük!

Amikor világszerte növekszik a jövedelmi egyenlőtlenség, jó tudni, hogy létezik megoldás az egyenlőtlenség csökkentésére. A szövetkezeti modell a legfontosabb ezek között – hangsúlyozta Patay Vilmos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Nemzetközileg elismert definíciója, alapelvei és értékei minden más vállalkozási formától megkülönbözteti. Ezek az alapelvek kinyilvánítják, hogy a szövetkezeti tagság nyitott minden ember számára, aki elfogadja a tagság feltételeit. Ez a nyitott tagság hozzáférést kínál a jólét megteremtéséhez és a szegénység megszüntetéséhez. A Világ Szövetkezeti Monitor beszámolója szerint a legnagyobb 300 szövetkezetben együttesen több mint 2500 milliárd USD forgalmat bonyolítanak le. Több mint 250 millió ember szervezi meg a megélhetését szövetkezeten keresztül. Ez a jólét megteremtése és elosztása, nagy hatásfokkal. Ez az egyik ok, amiért az UNESCO a közelmúltban felvette a szövetkezeteket az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Nem csak a jövedelmi egyenlőtlenség kínozza a világot. A nőknek, és a kisebbségi csoportoknak gyakran tagadják meg a hozzáférését fontos tevékenységekhez, amelyek nélkülözhetetlenek az élethelyzetük javításához. A megkülönböztetés-mentesség a szövetkezeti alapelvekben nemtől, társadalmi helyzettől, politikai és vallási nézettől függetlenül segíti, hogy senki nem maradjon le. Szükség van az EU jelenleg érvényes szabályozásának átalakítására is, hogy az adózásnak a szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetése minden országban azonos módon szűnjön meg! Különösen fontos a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének az ünnepre szóló üzenete: „A szövetkezetek biztosítják, hogy senki ne maradjon le.”

 A 21. század egyik legnagyobb kihívása a munkátlanság és az abból adódó társadalmi kirekesztődés. A kihívásra adandó hathatós válaszhoz a munkafogalom átértékelésére és új foglalkoztatási modell kialakítására egyaránt szükség van. A szövetkezetek erre számos lehetőséget kínálnak. Napjaink foglalkoztatási modelljében az átmenetinek és korlátozottnak tekintett közfoglalkoztatás, mint a munkaerőpiacra vissza nem vezető, piacidegen forma tartósan nem fenntartható, ezért a kormányzati szándékok szerint a kiutat a szociális és legújabban a foglalkoztatást szervező szövetkezetek tömeges létrehozása jelentheti. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetséghez tartozó ÁFÉSZ-ek és gazdasági társaságok jelentős szerepet töltenek be a hazai élelmiszer kiskereskedelemben. Jelen vannak szinte minden hazai településen. A 2400 db, 2000-nél kevesebb lakójú kistelepülések élelmiszer és napi cikkekkel történő ellátása kiemelt társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír. Ezeken a településeken nagy többségében jelenleg a COOP boltok nyújtják az élelmiszer, napi cikk ellátást az ott élők számára. Fennáll a veszélye annak, hogy tartós veszteségesség miatt ezeken a településeken boltbezárások következnek be. Ezért az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kormányzati segítséget kért a probléma megoldásához, hiszen az alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás állami, önkormányzati kötelem!

 Szerencsére van sikeres, jó példa is. A joggal hungaricumnak tekinthető, speciálisan magyar rendszer, az iskolaszövetkezet, számos területen kínál munkát. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége berkein belül tavaly 92 ezer diák, 5500 megbízónak, 24 millió munkaórát dolgozott, és termelt ezzel 19 milliárd forintot, amelyből majd 16 milliárd forint személyes jövedelemhez segítette őket. Az is örvendetes, hogy egyre több megbízó veszi igénybe a diákok munkáját. További jó hír, hogy a foglalkoztatást szervező szövetkezeti szektor egy új taggal bővült azzal, hogy törvényerőre emelkedett a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályozási javaslat. Fontosak azon nyugdíjasok, akik önkéntes alapon további munka vállalására képesek, mert növekvő igény van arra a tudásra, amelyre csak egy élet munkájával lehet szert tenni. A magyar iskolaszövetkezeti joganyag modellértékű a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásában.

A 95. Nemzetközi Szövetkezeti Napon kitüntetések átadására is sor került. Hagyományosan, az Országos Szövetkezeti Tanács Szövetkezeti Érdemrendjével tüntették ki azokat, akik munkájukkal folyamatosan erősebbé és sikeresebbé teszik a szövetkezeti mozgalmat. Kitüntetést kapott: dr. Rédei István, a COOP Star Zrt. elnök vezérigazgatója; Kósa Lajos országgyűlési képviselő, frakcióvezető (Fidesz) a diákszövetkezetek fennmaradásáért, megerősödéséért végzett sok éves munkájáért; Ledó Ferenc, a Délker-TÉSZ szövetkezet elnöke; Rudics András, a Győri Lakásfenntartók Szolgáltató Egyesület elnöke; Racskó Károly, a gombai Fáy András Szövetkezet elnöke; dr. Havas Jenő, a Budapesti Iparszövetség elnöke; és Nusser Györgyné, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. 

Kapcsolódó témák

Akár ez is lehetett volna a 79. OMÉK jelmondata, az igazságot ugyanis híven tükrözi. Kiállítóiban és látogatóiban egyaránt vegyes érzelmeket keltett. Mindjárt a belépéskor zavarba jöttek. Az épületeken belül ugyanis - a többi kiállításnál megszokottól eltérően – egyáltalán nem volt semmiféle jelzés, számozás, útbaigazítás! Sem a pavilonok sarkán, sem a közöttük lévő utak felett. Mindenki ténfergett, tekergett, amíg véletlenül rábukkant arra a kiállítóra, akit keresett.

Az épület alapkövét 2017 áprilisában rakták le, 26 hónap múlva pedig a hivatalos átadására kerülhetett sor. Már a terveit is kimagasló minőségűnek ítélte, és díjazta az építészszakma, leglátványosabb megoldása, hogy egy zöld domb alá süllyesztették az üzleteket. A 4,3 milliárd forintos önkormányzati beruházásban felépült Klapka Központ a legkorszerűbb építészeti elképzelések megvalósítása mellett a környezettudatos gondolkodást is tükrözi.

Jelenleg már – próbaüzemben - a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott.

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hol lehet a legjobb hummuszt enni a zsidónegyedben?
Ki gondolta volna még pár éve, hogy ilyen címmel írok posztot? Én biztosan nem! A helyzet az, hogy a város multikulti gasztronómiai palettája folyamatosan bővül, egyre megszokottabbak lesznek idegen országok gulasch-ai, sőt már túl is haladunk azokon, a fejlődés következő szintjeit ostromolva. Ahogy a pho leves uncsivá vált abban a szent pillanatban, hogy elfogadható mennyiségű helyen lehetett belőle elfogadható minőséget enni (a szusi az egyetlen, ami azelőtt ment ki a divatból, hogy ehettünk volna belőle jókat ötnél több helyen), úgy jár ugyanerre a sorsra talán a hummusz is nemsokára. Pedig most kezdene beindulni. Izraeli ismerősünk például úgy húzza a száját a budapesti hummuszra, mintha Tel-Avivban minden sarkon lehetne első osztályú gulyást enni. Volt azonban egy hely, ami neki is megfelelt, sőt, oda jár minden alkalommal, amikor Budapesten időzik. “Olyan, mint Izraelben” - mondja. Úgyhogy kíváncsi voltam, hol ez a rejtélyes hely a zsidónegyedben. Először azt hittem, a Dobrumba lesz az. A helyen a megnyitása óta nagyon nehéz leülni evésidőkben, én a legjobb hummusz tálamat itt ettem például. A FEJEDELMI HUMMUSZ TÁL nevű költemény egy szem húst nem tartalmaz, de nem is hiányzik belőle. Van rajta tahinikrém, marinált csicseriborsó, bio hagyma saláta, savanyú uborka, zöld olivabogyó, tojás, koriander és sült édeskömény. Baromi izgalmas cucc, élmény, nem a hummusz miatt persze. Az egyszerűen csak rendben van, amilyen rendben csak egy hummusz lehet. Mint kiderült izraeli ismerősöm nem erre a helyre gondolt, bár ezt is próbálta. A Dobrumbát lelkes utazók alapították, összesen hat barát, akik bejárták a Közel-Keletet, és egyszerre szeretik az izraeli, az arab, az örmény, a török konyhát, mindezt pedig egyben mutatják meg, egy nagyvárosi food barban. Azt a helyet, amit mi keresünk, izraeli tulajdonos nyitotta, és első ránézésre semmilyen körülmények között nem mennél be. Már a neve is olyan, mint ami saját magát is unja: Falafel Bar. Pedig a Wesselényi utcában található hely tényleg ígéretes. A 2600 forintos dubrumbás fejedelmi tál helyett itt a maximum, amit kiadhatsz egy hummusz tálért, az 1990 forint, 1890-ért csirkehúsos verziót adnak, sok zöldséggel. A zöldségek frissek, ízletesek, de nem olyan izgalmasak, mint a másik helyen. Ami izgalmat adhat, az a csípős szósz, meg persze a hús is nagyon rendben van. Összességében viszont a tál jó, ízletes, öröm: De kóstoljátok meg magatok, ne bízzatok bennem. Mindkettő szuper élmény, jó hummusztál, mindenféle jósággal. A Falafel Bar inkább az "utcai verzió", helyi zöldségek, könnyű elkészítés, míg a Dobrumba a bisztrós verzió, különlegesebb, aprólékosabb cuccokkal. DobrumbaCím: 1074 Budapest, Dob u. 5 Falafel BarCím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 30.
Városlátogatások Chania
Chania, Kréta szigetének egykori fővárosaAz egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanim-nak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya. ma a város jelképe. A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék.A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé.A Velencei kikötő:A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll.A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn.Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom:A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették.Agora:Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset:Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát.Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.Nézzünk meg egy videót:           https://www.youtube.com/watch?v=hotI_cIF08A                                                                   Készítette: vinpet                             
Egy nap a városban Házi tárlatvezetés egy fotóművésztől, aki mobillal fotózza a várost, ahol éppen jár
Amikor az ember sok dologgal foglalkozik egyszerre, időnként óhatatlanul is összeérnek az egyes tevékenységek. Még akkor is, ha elvileg nem érhetnének össze. Így aztán amikor levelet kaptam Sebestyén Sárától, hogy férjével megnéznék egy különleges helyen lévő high-tech házat, amit épp árulunk az én Menő Lakásom ingatlanközvetítői “lábán”, beugrott valami. Utánanéztem, és tényleg: Sára fotóművész, különleges formákat lát meg maga körül, ezekből pedig olyan összeállításokat készít, amik együtt képzőművészeti szempontból is értékelhető alakzatokat hoznak létre. Ahogy beszéltünk telefonon, rákérdeztem, és kiderült, hogy igazam volt. Közben persze benne voltam az ingatlanközvetítői “szerepben”, ami nálam pont olyan szerep, mint az összes többi, az újságírószerep, az urbanistaszerep, a gasztromegmondóember-szerep, a kritikus-szerep, az Apple-szakértő szerep. Levetkőznivaló, nyűgös, szűk ruha, amit az első adandó alkalommal eldobok, mert utálom, amikor egy elvárt viselkedési mintával vetnek össze. Feszengek, hülyén áll. Elvállalok időnként előadásokat, oktatásokat, moderátori szerepet is, csak hogy azok határait is kifeszegethessem annyira, hogy kényelmesen beleférjek. November végén egy T-Systems-es rendezvényen beszélek majd idegesítő vekkerekről és szemtelen tehenekről. Ez is egyfajta alkotó munka, azt hiszem. De lehet, hogy csak így érzem jól magam, vagy én így lázadok. Így teszem bele magam - a környezetembe. Szóval az ingatlanról gyorsan a művészetre terelődött a szó, onnan meg az ő házukra, ami egy hatalmas modern villa. – Egyébként eladó, nem akarod árulni? Ha eljössz, egy otthoni tárlatvezetést is tartok neked. – De, persze, megpróbálom eladni. A tárlatvezetés meg istenien hangzik, már indulok is. Ezennel összeolvadt a két szakma, elválaszthatatlanul. A ház maga egy nagyon különleges darab, egy 2000-ben átadott háromszintes villa, egy komoly építész munkája, aki értette, hogyan lehet izgalmas tereket létrehozni (eladó is, hehe). Itt kísért körbe Sára, aki elmondta: a képeket Leica lencsével ellátott okostelefonnal készítette, a hétköznapi élete, munkája, gyermekei nevelése közben. Elsőre azt gondolnánk, ilyet bárki készít nap mint nap, aki szeret közeli témákat fotózni, de Sára képei olyan arányokat, formákat fognak meg, amik valahogy, megmagyarázhatatlan módon "egyben vannak", és egyszerre tűnnek időtlennek és pillanatnyinak. Van, amelyik egy háztető és a napsugár találkozását örökíti meg, egy másik viszont egy függöny libbenését. Előbbi inkább időtlen, utóbbi inkább egyszeri és megismételhetetlen. Fény-árnyék, sima és egyenetlen felületek, textúrák. Olyan dolgok, amik körbevesznek minket minden nap, de így, kiemelve a kontextusból, figyelemreméltóvá válnak. Mindez egy különleges ház falain, átjárókban, szobákban, még a garázs egyik kivezető folyosóján is. Sára alkotását először a Három Hét Galériában, Maurer Dóra fotói mellett állították ki (összesen tíz művész munkáit lehetett megnézni), ezt egyébként igen megtisztelőnek érezte. Később Esztergomban, szülővárosában, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában állított ki egy adag fotót Tomas Opitz, a TOBE Gallery vezetőjének kurátori segítsége mellett, nyert már díjat a Ph21 Gallery egyik nemzetközi fotópályázatán, és az Ukiyo-e pályázaton eddig beválogatták a legjobb 60 közé. Szerettem látni, hogy az értékes alkotás lehetősége mindenki előtt ott áll, sem technológiai, sem időbeli akadálya nincs annak, hogy a bennünk élő kreativitást értékes módon éljük ki. Eszembe jutott Ion Barlandeanu, és az Ion B. szerint a világ című dokumentumfilm. A román művész sorsa olyan, mint valami mese: az utcán, pontosabban egy panelház tövében, a szabad ég alatt élt, eközben a szemetesből kikukázott magazinokból vágott ki képeket, majd ezeket kollázsokká illesztette össze. Az így kapott képek annyira erősek és sokatmondóak voltak, hogy sztárművésszé változtatták a hajléktalan Barlandeanu-t, aki még a legfontosabb megnyitója előtt is az utcán borotválkozott meg. Eszköze a művészetére egy koszos olló és ragasztó volt, lehetősége arra, hogy bárki lássa a műveit: gyakorlatilag semmi. Tök jó látni, hogy megtörténhet velünk is, már amennyiben van mondanivalónk, és látásunk a vizuális vagy más művészetekre, esztétikára. És - ez nagyon fontos - alkotunk annak ellenére, hogy tudjuk, valószínűleg magunknak tesszük azt.
Városlátogatások Santorini
Santorini az Égei-tenger gyöngyszemeA napfényben fürdő kék-fehér mesevilág a valóságban is olyan, mint a reklámokban, az utazási irodák prospektusaiban.A tenger felől közelítve a vízből kiemelkedő hatalmas sziklát látod, melyet a hegytetetőn épült hófehér házacskák mirtuszkoszorúként öveznek.A közel 300 méter magas meredek szikla tetejére három féle módon lehet feljutni: felvonóval, szamárháton és gyalog. A 600 lépcső megmászása ember és szamárpróbáló feladat, nézzünk csak az előző képen a cikk-cakkban felvezető útra. Tájékoztatásul csak annyi: az egyirányú szamár 5 € -ba kerül, de lehet retúrjegyet is venni.Egy kis történelem:Santorini a görög szárazföldtől dél-keletre fekvő a Kikládok szigetcsoport legnagyobb és legnépszerűbb szigete. Első lakói a minósziak. Konstantinápoly bukása után velencei uralom alá került, ekkor kapta mai nevét is, korábban Thirának hívták. A következő évszázadokban Naxos urai és az oszmánok irányították a szigetet, egészen addig, míg Görögországhoz nem csatolták. A bájos, idillikus sziget kialakulása meglehetősen drámai módon ment végbe. Mai félhold alakját az ie. 1500 körül bekövetkezett vulkánkitörés után nyerte el a korábban köralakú sziget. A kitörést követő szökőár elpusztította többek között a krétai civilizációt is. Egyes kellő fantáziával megáldott történészek szerint az elveszett Atlantisz legendája szervesen kapcsolódik Santorini történetéhez. Fira, Santorini fővárosa a tengerből kiemelkedő kalderára (vulkáni szikla tetejére), épült. A félhold alakú beomlott kráter meredek és sziklás hegyoldalára, szinte egymásba érve épültek a fehér-kék házak és templomok.A sziget Európa egyik legismertebb idegenforgalmi célpontja, a világ minden tájáról özönlenek a turisták. Az öbölben naponta kötnek ki az óriás, többezer utast szállító luxushajók, az érdeklődők mellett Santorini kedvenc helye a nászutasoknak is, sokan itt fogadnak örök hűséget. Fira luxusüdülőhely, drága szállodákkal és üzletekkel, sok filmcsillag és más celebritás is ellátogat ide. Csodálatos a kilátás innen a kalderára, különösen naplementekor.Fira leghangulatosabb, legszebb utcája a Plátia Firosztefáni, ahol az Ájiu Miná templom is található: a kék kupolás, fehér harangtoronnyal rendelkező templom Fira egyik jelképe.A vakító fehér házak és a kék kupolák mellett, a kis utcácskákat virágerdő övezi, ez tényleg a földi Paradicsom.A sziget teleülései közötti közlekedésre a legnépszerűbb járgány a quad, bár a meredek szerpentineken nem árt az óvatosság. Egy helyi monda szerint a legveszélyesebb kanyarokban még a buszvezetők is becsukják a szemüket.Sétáljunk egy kicsit a szigeten:Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=y6YryG3rldw                                                                                                  Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!