2017. október 22. vasárnap, Előd és Korinna napja
Megoldás az egyenlőtlenség csökkentésére
Révay András
2017.07.02 19:17
Ne tévesszen meg senkit a szivárványszínű zászló, mely nálunk mostanában meglehetősen vitatott szimbólum, és alatta a három betűt sem magyar női névként kell kiolvasni. Ezek együtt egy világszerte elismert, nagy jelentőségű szervezet jelképei. Az ICA három angol szó kezdőbetűje. Az International Co-operative Alliance jelentése: Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. Az 1895-ben alapított, 72 tagországot számláló szövetség július 1-én ünnepelte a 95. Nemzetközi Szövetkezeti Nap-ot.

A Szövetkezetek Világnapját az I. világháborús világégés után, a béke és az együttműködés reményével hirdették meg 1922-ben, és az ünnephez 23 évvel ezelőtt az ENSZ is csatlakozott. A szövetkezésnek Magyarországon mélyebb hagyományai vannak. Nálunk a Világnap megünneplése gróf Károlyi Sándor szobrának megkoszorúzásával kezdődött Budapesten, a Vajdahunyad vár kertjében. Ő az elsők között volt, aki kiállt a nemzetközi és a magyar szövetkezők érdekei mellett és jelentős szerepe volt a szövetkezetek nemzetközi szövetségének létrehozásában is. Nagybirtokosként úttörő szerepet vállalt a magyar szövetkezeti mozgalom létrehozásában, tevékenységének elismeréseként az 1895-ben megalakult Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elnökségében is képviselhette hazánkat.

Gróf Károlyi Sándorról szólva, a Mezőgazdasági Múzeum volt főigazgatója, Fehér György elmondta: ő a szövetkezeti ügy apostola, a szociális munka úttörője volt és ma sajnos keveset tudunk róla. Bár volt politikus is, később felülemelkedett a pártpolitizáláson és a szövetkezeti mozgalom élére állt, mert a szövetkezet minden gazdasági, politikai és társadalmi kérdésre válaszul szolgálhat. A hitelszövetkezetek után a gazdasági és értékesítési szövetkezet, a híres HANGYA megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Mint főnemes, példát kívánt mutatni. Mintegy ötvenezer hold földbirtoka jövedelméből 4-5 millió koronával járult hozzá a szövetkezetek fejlesztéséhez, támogatta a gyermekmentő Clarisseum, az újpesti kórház, valamint a Stefaneum működését. A rendi társadalomban úgy mondták: a nemesség kötelez. Később, a polgári társadalomban pedig a gazdagság kötelez – volt a jelszó. Életművének máig ható tanulsága, hogy akik anyagi helyzetük folytán segíthetnének a társadalmon, kisebb közösségeken, akkor ezt ma is meg kellene tenniük!

Amikor világszerte növekszik a jövedelmi egyenlőtlenség, jó tudni, hogy létezik megoldás az egyenlőtlenség csökkentésére. A szövetkezeti modell a legfontosabb ezek között – hangsúlyozta Patay Vilmos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Nemzetközileg elismert definíciója, alapelvei és értékei minden más vállalkozási formától megkülönbözteti. Ezek az alapelvek kinyilvánítják, hogy a szövetkezeti tagság nyitott minden ember számára, aki elfogadja a tagság feltételeit. Ez a nyitott tagság hozzáférést kínál a jólét megteremtéséhez és a szegénység megszüntetéséhez. A Világ Szövetkezeti Monitor beszámolója szerint a legnagyobb 300 szövetkezetben együttesen több mint 2500 milliárd USD forgalmat bonyolítanak le. Több mint 250 millió ember szervezi meg a megélhetését szövetkezeten keresztül. Ez a jólét megteremtése és elosztása, nagy hatásfokkal. Ez az egyik ok, amiért az UNESCO a közelmúltban felvette a szövetkezeteket az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Nem csak a jövedelmi egyenlőtlenség kínozza a világot. A nőknek, és a kisebbségi csoportoknak gyakran tagadják meg a hozzáférését fontos tevékenységekhez, amelyek nélkülözhetetlenek az élethelyzetük javításához. A megkülönböztetés-mentesség a szövetkezeti alapelvekben nemtől, társadalmi helyzettől, politikai és vallási nézettől függetlenül segíti, hogy senki nem maradjon le. Szükség van az EU jelenleg érvényes szabályozásának átalakítására is, hogy az adózásnak a szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetése minden országban azonos módon szűnjön meg! Különösen fontos a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének az ünnepre szóló üzenete: „A szövetkezetek biztosítják, hogy senki ne maradjon le.”

 A 21. század egyik legnagyobb kihívása a munkátlanság és az abból adódó társadalmi kirekesztődés. A kihívásra adandó hathatós válaszhoz a munkafogalom átértékelésére és új foglalkoztatási modell kialakítására egyaránt szükség van. A szövetkezetek erre számos lehetőséget kínálnak. Napjaink foglalkoztatási modelljében az átmenetinek és korlátozottnak tekintett közfoglalkoztatás, mint a munkaerőpiacra vissza nem vezető, piacidegen forma tartósan nem fenntartható, ezért a kormányzati szándékok szerint a kiutat a szociális és legújabban a foglalkoztatást szervező szövetkezetek tömeges létrehozása jelentheti. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetséghez tartozó ÁFÉSZ-ek és gazdasági társaságok jelentős szerepet töltenek be a hazai élelmiszer kiskereskedelemben. Jelen vannak szinte minden hazai településen. A 2400 db, 2000-nél kevesebb lakójú kistelepülések élelmiszer és napi cikkekkel történő ellátása kiemelt társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír. Ezeken a településeken nagy többségében jelenleg a COOP boltok nyújtják az élelmiszer, napi cikk ellátást az ott élők számára. Fennáll a veszélye annak, hogy tartós veszteségesség miatt ezeken a településeken boltbezárások következnek be. Ezért az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kormányzati segítséget kért a probléma megoldásához, hiszen az alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás állami, önkormányzati kötelem!

 Szerencsére van sikeres, jó példa is. A joggal hungaricumnak tekinthető, speciálisan magyar rendszer, az iskolaszövetkezet, számos területen kínál munkát. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége berkein belül tavaly 92 ezer diák, 5500 megbízónak, 24 millió munkaórát dolgozott, és termelt ezzel 19 milliárd forintot, amelyből majd 16 milliárd forint személyes jövedelemhez segítette őket. Az is örvendetes, hogy egyre több megbízó veszi igénybe a diákok munkáját. További jó hír, hogy a foglalkoztatást szervező szövetkezeti szektor egy új taggal bővült azzal, hogy törvényerőre emelkedett a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályozási javaslat. Fontosak azon nyugdíjasok, akik önkéntes alapon további munka vállalására képesek, mert növekvő igény van arra a tudásra, amelyre csak egy élet munkájával lehet szert tenni. A magyar iskolaszövetkezeti joganyag modellértékű a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásában.

A 95. Nemzetközi Szövetkezeti Napon kitüntetések átadására is sor került. Hagyományosan, az Országos Szövetkezeti Tanács Szövetkezeti Érdemrendjével tüntették ki azokat, akik munkájukkal folyamatosan erősebbé és sikeresebbé teszik a szövetkezeti mozgalmat. Kitüntetést kapott: dr. Rédei István, a COOP Star Zrt. elnök vezérigazgatója; Kósa Lajos országgyűlési képviselő, frakcióvezető (Fidesz) a diákszövetkezetek fennmaradásáért, megerősödéséért végzett sok éves munkájáért; Ledó Ferenc, a Délker-TÉSZ szövetkezet elnöke; Rudics András, a Győri Lakásfenntartók Szolgáltató Egyesület elnöke; Racskó Károly, a gombai Fáy András Szövetkezet elnöke; dr. Havas Jenő, a Budapesti Iparszövetség elnöke; és Nusser Györgyné, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. 

Kapcsolódó témák

Nagyon sok ember életét mentheti meg az a két készülék, mely a XIII. kerületi Önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének ma megnyílt CT és MR Diagnosztikai Centrumában állt munkába. Ilyen korszerű CT és csúcstechnológiájú MR berendezés nincs máshol az országban. Egész Európában is csak néhány van belőlük.

Budapest XIII. kerületének önkormányzata a tizenötödik alkalommal rendezte meg a Gyöngyösi sétányon az egynyári virágfajták és az ezek kombinációiból kialakított színpompás virágágyak bemutatóját. Az elmúlt négy évben, 67,5 millió forint ráfordítással, több mint 245 ezer db egynyári virágtövet ültettek ki a XIII. kerület különböző közterületeire.

Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli az idén a Kempinski Hotel Corvinus Budapest, maga a Kempinski pedig – mint Európa legöregebb luxusszálloda-csoportja – még ennél is több, éppen százhúsz éves múltra tekinthet vissza! A budapesti szálloda a kettős jubileumot egyes részeinek felújításával köszöntötte, melynek eredményeit megtekinthették az utazási szakma meghívott képviselői.

A két fogalom nem zárja ki egymást. Annál is inkább, mert az ember és a tárgy viszonya már évezredek óta a civilizáció egyik központi kérdésévé vált. A mindennapjainkban hasznos tárgyak egy érdekes – olykor művészi – csoportjára enged betekintést a Műcsarnok legújabb kamarakiállítása, mely szeptember 3-ig látogatható.

Folytatódik Budapesten az AccorHotels lánchoz tartozó Ibis szállodák felújítása. Korábban az Ibis Styles Budapest Centert és az Ibis Styles Budapest City-t mutathattuk be olvasóinknak, most a Hősök teréhez közeli, egykor volt Liget szálló, az Ibis Budapest Heroes Square új fiatalos stílus szerinti átalakítása kezdődött el.

Blog ajánló
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Egy nap a városban Ha Egerben jársz, és jót akarsz enni, ide menj - Macok és Brumbrum
Egyre több jó étterem nyílik az országban, Budapesten kívül. Na jó, nem nevezhetjük ezt robbanásnak, inkább arra hasonlít, mint amikor mézet öntünk az asztallapra, és nézzük, ahogy szétterül, mégis, egyértelmű a javulás. Most már a legtöbb nagyobb városban van legalább egy étterem, ahová érdemes elmenni, ha ott járunk, mert izgalmakat, de legalább jó kaját ígér. Itt tartunk most. Egerben ez az étterem feltétlenül a Macok. Ráadásul az étterem nem az az “eldugott, titkos tipp” kategória, gyakorlatilag az egri vár bejárata mellett található, pont olyan turisztikai csomópont mellett, ahol egyébként ritkán mennénk étterembe. És mégis. Az étlap ideális, szezonális, nem túl bő, de azért lehet választani, két minőségi húsmentes, és egy rakás húsos étel. És ezek nagyon választékosak, nincs két egyforma alapanyag: a fogas, pisztráng, csülök, marhapofa, szűz, kacsacomb, kacsamell mellett nyúl és muflon is kérhető, a húsokat szuperül készítik el, és ha szükséges, a köret (ez a szűk keresztmetszet) mellé relish-t vagy mártást készítenek, hogy kiegészítsék az ízkép hiányos vagy laposabb részeit. A levesek pedig hátborzongatóan jók. A főételek 3000 környékéről indulnak, lehet egész jó áron degusztációs menüt kérni, de van ebédmenü is, ami 1800 forintért három fogást kínál, és egyáltalán nem degradálja le a minőséget holmi tojásos nokedlire (amit egyébként imádok, na de értitek). Legfeljebb kisebb adagokat hoznak, a jóllakásnak a “hosszú élet titka” típusú, lájtosabb verzióját valósítja meg, de az ízek és a tömény állagok miatt így is eltelünk. Egy budapesti mezőnyben is best buy gyanús lenne. A helyen egyébként nemcsak a belső dizájn, a külső, hangulatos terasz, meg a kaják dobnak, hanem láthatóan nagyon megdolgozott vele egy marketinges. A borokat például sajátmárkás dobozokban tárolják egy üvegfalú szobában, mindegyikre ráírva: Hello Bikavér, Hello Csillag. A szódavízre azt írták: Hello Szódavíz. A “Hello valami” szókapcsolat mindenhol visszaköszön, saját betűtípussal, szóval a brandet elég komolyan veszik. Aki azonban erre jár, és nem szeretne egy gyors vacsiért kiadni 10 ezer körüli összeget, annak a szomszédban idén nyitott meg a  Brumbrum. A bohókás nevéből és a belső dizájnból sejthető, hogy a Macok testvéréről van szó, ugyanazon tulajdonosi körrel, medvés szimbólumokkal mindenfelé, csak itt még kötetlenebb a bisztróhangulat, sőt, a Brumbrum odáig megy, hogy magát büfének nevezi. Pontosabban lényegében, lényegében, lényegében büfének. A konyha ugyanaz, amit a Macokban is megszoktunk, csak ahelyett, hogy megszerkesztett ételpoétika kapna teret, itt egyszerűbb a koncepció, egyszerűbbek az ételek. Csirkepaprikás, borjúláb, toszkán pacal volt többek között a főételkínálatban ottjártamkor, de kérhetőek egri katonák is. Ezek kis falatok, amik bor mellé csúsznak nagyon kellemesen, szóval ide italozni-falatozni is be lehet térni. Sőt, kifejezetten annak szánták, amolyan egri DiVinónak. A Macokban kétszer ettem, a Brumbrumban egyszer, szóval azt hiszem bátran kijelenthetem: nem bánjátok meg, ha itt rendeltek. Nem hibátlan a konyha, de ügyesek, fantáziadúsak. Külön ezért ideautózni még éppen nem érdemes, de azért van programlehetőség Egerben bőven. Macok és BrumbrumCím: Eger, Tinódi Sebestyén tér 4. Nyitva MACOK BISZTRÓ ÉS BORBÁRHÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK: 12-22PÉNTEK-SZOMBAT: 12-23VASÁRNAP: 12-18 BRUMBRUM LÉNYEGÉBEN BÜFÉHÉTFŐ-KEDD: ZÁRVASZERDA-PÉNTEK: 12-23SZOMBAT: 8-23VASÁRNAP: 8-22
Egy nap a városban A populáris kimaxolva - Cserkuti Dávid kiállítása (ami ritkaságnak számít)
Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt kerestünk egy képregényrajzolót, akivel háromkockás képregények gyártásába foghatunk. Sorra kilincseltem a grafikusoknál, akik egymás után adták le a vázlatokat, de néhány reményteli pillanatot leszámítva nem sikerült megtalálni, amit kerestünk. Az utolsó grafikus, akivel ez ügyben tárgyaltam, azt mondta, akkor keresd meg Cserkuti Dávidot. Na neee. Ez volt az első reakcióm. Dávid nagyjából a magyar képregénykultúra császára, én pedig egy kis költségvetésű hobbiprojekthez akartam valakit, így aztán úgy gondoltam, mégse trombitás zenekart kérjünk fel úszógumit felfújni. Aztán némrég Dávid maga keresett meg. Egy ötlete volt, azt szerette volna megbeszélni velem, és mint kiderült, évekkel korábban is ismerősként üdvözölt volna, hiszen követte a blogokat, így még az is lehet, hogy lett volna belőle valami. A tanulságokat ebből mindenki vonja le maga, igen, jó nagy hülye voltam. Cserkuti Dávid munkáival mindenki találkozott, Piszkos Fred karaktereinek Korcsmáros Pál által eredetileg 1964-ben rajzolt fekete-fehér rajzait ő elevenítette fel, és az Unicum (és egyéb) reklámokon, de még az olyan világhírű videojátékokban is felbukkannak a munkái, mint például az Assasin’s Creed vagy a Skylanders. Most pedig kiállította (ez az első kiállítása, picit megváratott vele minket) jó néhány munkáját, grafikákat, storyboardokat, karakterrajzokat, plakátokat, könyveket, társasjátékot, el lehet merülni kicsit az univerzumában. Bár nagyon nem kell erőlködni, két másodperc alatt elfoglalja az agyad minden szegletét egy-egy munka. Cserkuti Dávid rajzai, hiába tartoznak teljes egészében a popkultúra zászlaja alá, mégis olyan elevenek, annyira ízük, szaguk van, hogy egy-egy grafika mellett el lehet időzni negyed órát is, amíg teljesen átadjuk magunkat az ottani világba.   Dávid nem emeli magát piedesztálra. Nem alkot úgy és olyan helyeken, ahol csak a szakma és néhány érdeklődő láthatja a munkáit, ő a tömegekre szeretne hatással lenni, a tömegkultúra keretein belül. Mert ő tudja, hogy ha a közepes vagy gyenge tehetségű művészeknek hagyják meg az emberek 99 százalékának elérhető vizuális élményeket, akkor bizony az emberek 99 százaléka joggal hiheti, hogy a mai vizuális művészet szar. A kiállítás október 27-ig megtekinthető a kArton galériában, az Alkotmány utca elején (18-as szám) hétköznapokon, be kell csengetni. Siessetek, hogy elérjétek még. Egyébként hamarosan a mozikban is találkozhatunk Dávid (és Garisa Zsolt) munkáival, eléggé menő lesz, nézzétek a lenti előzetest. Akik érdekelnek Dávid munkái, a blogján követheti ezek születését.
Városlátogatások A Gemenci-erdő
A Gemenci-erdő A Sió torkolatától délre, a Sárközben elterülő, 180 km2-es kiterjedésű Gemenci-erdő hazánk legnagyobb ártéri erdeje, melyet rendszeresen elönt az áradó Duna és a víz folyamatosan alakítja, formálja a tájat. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít az állat és növényvilágnak. Az erdő sokáig szinte áthatolhatatlan vadon volt. A nemzeti parki védettséggel bíró terület nem őserdő, de ne számítsunk parkerdőre sem.Pörbölyi Ökoturisztikai KözpontPörböly „Gemenc Kapuja” az ártéri erdő szélén található. Az Ökoturisztikai Központban megismerhetjük az ártéri erdő élővilágát, és a Sárköz népművészetét.Ha kisvasúttal szeretnéd felfedezni az ártéri erdőt, innen indulnak a Gemenci Erdei Vasút járatai. Az ártéri erdészeti kisvasút nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad. A 30 kilométeres pályán hétköznap Malomtelelőig, hétvégén Keselyűsig illetve Gemenc-Dunapart állomásig utazhatnak a kirándulók. Nyári hétvégéken a nosztalgiát a „Rezét” gőzmozdony biztosítja, időnként hatalmas füstfelhőket eregetve.A mozdony füstje színes függönyt terít a fák lombjai között.Az erdei vasút mentén tanösvények is várják a kirándulókat. A vadmegfigyelő, hangulatos erdei környezetben 15 perces sétával érhető el, ahol a bekerített erdőrészletben gímszarvasokat és vaddisznókat láthatunk.Látnivalók:NagyrezétAz erdei vasút nagyrezéti megállójából induló gyalogösvényen elérjük a Méhészeti Gyűjteményt, ahol többek között az üvegfalú kaptárokban élő méhek életével és méhészeti eszközökkel ismerkedhetünk meg.LassiAz állomáson Halászati Kiállítás és pihenőpark, kiépített tűzrakó hellyel várja a kirándulókat. MalomtelelőA Molnárka tanösvényen végig sétálva ismerkedhetünk meg a gemenci erdő állat és növényvilágával. Az állatvilág értékes egyedei: A védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és barna kánya. Na és a nagyvadak: gímszarvas és a vaddisznó. NyárilegelőA Rezéti-Duna partján található megállóhely magas partjáról jó rálátás nyílik a legnagyobb Gemenci mellékágra és a szemben lévő Veránka-sziget festői füzeseire. Gemenc- DunapartA megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjára vezet, ahol a madárlesből közvetlen közelről figyelhető meg a tó növény- és állatvilága.Keselyűs A Holt-Sió parton található állomás mellett a Keselyűsi tanösvény várja a kirándulókat. A tájékoztató táblák az erdőszerkezet átalakítását, valamint az erdő élővilágát mutatják be a látogatóknak.BárányfokA Bárányfoki tanösvény a jellegzetes ártéri tájat, a növényvilág jellemzőit és az erdei élőhelyeket mutatja be.Nézzünk meg néhány fotót az ártéri erdőről.A gemenci erdő Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, páratlanul gazdag vadállományával, Gemenc hazánk egyik legjelentősebb vadászterülete. Itt játszódik Homoki Nagy István többszörös díjnyertes természetfilmje:Gyöngyvirágtól lombhullásig.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=F9vm2XV18Eo                                                                                                      by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!