2019. november 13. szerda, Szilvia napja
Minden születés különlegesség
Révay András
2018.11.13 16:06
Igaz ez akkor is, ha eltekintünk a gyermek születésének misztériumától és a kifejezést a szó tágabb értelmezésében fogjuk fel. Minden évben eljön az ideje a borok születésének is, szeretjük, keressük, várjuk az újbort, a szüret utáni első megjelenését nagy érdeklődés kíséri. Míg korábban csak a franciáknál volt nevezetes ünnep az újbor, a Beaujolais Nouveau megérkezése, az elmúlt években nálunk is mind népszerűbbé vált ez az esemény. Olyannyira, hogy az idén már tizenötödik alkalommal fogja megtölteni a Vajdahunyad vár termeit az Újbor és Sajt Fesztivál közönsége.

 Csak lassan vált az újbor idehaza elfogadottá, de ma már tény, hogy tíz év alatt megtízszereződött az újborok forgalma – állapította meg a Fesztivál főszervezője, Ferenc Vilmos. A Fesztiválon hagyományos versenyre eddig száznál több pincészet nevezett és – bár még korántsem tartunk a végén – háromszáznál több minta érkezett be. A fesztivál borversenyének sajátossága, hogy ott csak ifjú borászok bírálhatnak, a versenyszellem élénkülése talán ennek is köszönhető. Az érdeklődés fokozódása a sajttermelőknél is érezhető, ők is egyre többen szeretnének bemutatkozni. Az elmúlt tizennégy év meghozta a rendezvény külföldi elismertségét is, a jegyvásárlás adatai azt mutatják, hogy a látogatók többsége már nem is magyar, sokan kifejezetten erre a rendezvényre érkeznek és foglalnak szállást Budapesten.

 Ez az esemény minden évben nagyon fontos számunkra is – erősítette meg Varga Máté, a fennállásának 25. évfordulóját idén ünneplő Varga Pincészetről szólva. A szüret után itt kapjuk az első visszajelzést az egész évi munkánkról. Mivel a bírálatban is részt vehetünk, egészen pontos képünk lesz arról, hogy pár hónap múlva milyen minőségű borok jelennek majd meg a piacon. Gazdaságunk a középkategóriában már meghatározóvá vált az országban. Az a célunk, hogy öt-tíz éven belül ugyanezt a helyet érjük el a prémium kategóriában is. Örömmel látjuk, hogy a primőr borok térhódítása a magas minőségű borok csoportjában is felerősödött. Igazolják ezt a kereskedelmi adatok és ezért fontos, hogy a bemutatkozásuk ezen a fesztiválon is sikeres legyen!

 A Fesztiválnak – öt év óta – díszvendége valamelyik megye. Idén Győr-Moson-Sopron megyére esett a választás, és díszvendég egy borvidék is. A XV. Újbor és Sajt Fesztiválon a Szekszárdi borvidéké lett ez a cím. A Borvidék elnöke, Bősz Adrián arra hívta fel a figyelmet, hogy észrevehetően változnak az igények és ezt komolyan veszik a borászok is. Korábban alig volt keletje az újbornak, ma viszont már nemcsak Márton napkor mennek a pincébe kóstolgatni, hanem igyekeznek minél hamarább a piacon is megjelenni a primőr borral. Ennek tudható be az is, hogy évről-évre növekszik a fesztivál borversenyére nevezők és a beküldött minták száma. Itt zajlik - a termelési lépések sorrendjét tekintve - az ország első borversenye, ahol a legelső „tételek” mérkőznek egymással, és ez kitűnő visszaigazolást is jelent a borásznak a munkája minőségét illetően.

A Szekszárdi borvidék nemcsak borainak minőségével hívja fel magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy náluk fontos a fiatalok szerepe – erősítette meg Bodri István, a Hegyközség elnöke. Az idősebb borász generáció komoly sikereket mondhat magáénak, „Az év borásza” kitüntető cím birtokosai közül öten dolgoznak itt és ezzel Szekszárd, a borvidékek között az első helyen áll. Ugyanakkor még egy roppant érdekes jellemző is figyelmet érdemel errefelé. A külföldi statisztikák adatai szerint az egész világon gondot jelent, hogy amikor az idősebb generáció átadja a vállalkozását a fiataloknak, ott ebbe a cégek negyven százaléka belebukik. Szekszárd ebből a szempontból kiemelkedőnek számít, mert a hagyományos pincészeteknél a generációváltás száz százalékban sikeres lett! Errefelé a pincészetek nemcsak egy negyedszázadnyi időre jöttek létre, hanem – természetesen azért még szülői segítséggel – ennél sokkal tovább talpon tudnak maradni.

Ugyancsak díszvendégként kapott meghívást a fesztiválra a Duna Borrégió Borút Egyesület. Elnöke, Koch Csaba elmondta, Magyarország szőlőterületének több, mint negyven százaléka tartozik ide: a Csongrádi borvidék ezer hektárral, a Kunsági borvidék 22 ezer hektárral és a Hajós-Bajai borvidék, közel kétezer hektárral. Sokan gondolják, hogy ebben a régióban csak homokon termelnek, de ez nem igaz, igen sokféle termőhely található náluk. Egyre több borász ismerte fel, hogy ha a termőhelynek megfelelő fajtákat választanak, akkor kiváló borokat állíthatnak elő. A könnyű fehér- és roséborok itt szép számmal megtalálhatók és erről a vidékről is két termelő – Gálné Dignisz éva és Frittmann János - nyerte már el „Az év borásza” kitüntető címet. A borászok és a fogyasztók csak kéz a kézben tudnak fejlődni, meg kell ismerniük egymást és ez a fesztivál nagy motorja ennek a fejlődésnek.

 Ménfőcsanakon működik a TEBIKE családi vállalkozás. Nevüket onnan kapták, hogy tehén, birka és kecsketejet dolgoznak fel és termékeik többségét idehaza adják el. Hosszú érlelésű sajtjaik a legkeresettebbek, tartósítószert, színezőanyagot nem használnak. Poroszlóról érkezik majd a fesztiválra a Füzes sajtműhely. Kézműves üzemben, ők is családi vállalkozásként dolgoznak és sokféle sajtot készítenek, a frissektől egészen a kétéves érlelésűekig. Békés megye egyik legkisebb zsáktelepülése, Magyardombegyház, állandó lakóinak száma 150. Csapatuk, Dús Ildikó polgármester vezetésével az idén is jelen lesz és ez nagy kihívás számukra, tavaly ugyanis ők nyerték a közönségdíjat. A sajtkészítést az önkormányzat indította – közmunkában, az idei évtől viszont már szociális szövetkezetként működnek. Kizárólag kecsketejet dolgoznak fel, így sajtjaikat a tehéntejre allergiások is fogyaszthatják.

Már a legelső Újbor és Sajt Fesztiválon is jelen volt, azóta is hűséges résztvevője a rendezvénynek a Dubicz Borászat és Szőlőbirtok – igaz, akkor még Borpalota néven dolgoztak. A Mátrai borvidék 112 éves pincészetében működnek, 110 hektárnyi szőlő termését dolgozzák fel. A fehérborokban a Mátra egyéni karaktert képvisel, talán ennek is köszönhető, hogy az Újbor és Sajt Fesztiválon már több díjat is nyertek! Megjelenésük jellegzetes. Véleményük szerint ugyanis fontos, hogy a fogyasztó már az első pillanatban meg tudja állapítani, honnan érkezett a bor és milyen „üzenete” van a címkecsaládnak. Boraik címkéjén a csúcsok hol a Mátra vonulatait jelképezik, másokon a moha formavilága, az erdei turistaút jelzése, a hegység köveinek jellegzetessége, a farönkök alakja, a fák évgyűrűje, a hegységben található 366 patak jelenik meg.

A látogatók ugyancsak régóta találkozhatnak a fesztiválon a Balatonszárszó melletti Kötcséről érkező Fáncsi Pince boraival. Nevét a Fáncsi hegyről kapta, az ő boraik a Balaton ízeit őrzik. Céljaik között nem is szerepel a „nagy” borok készítése, sokkal inkább a könnyű, jól iható borok előállítására helyezik a hangsúlyt. Jelszavuk: „Aki ma ellátogat hozzánk, vendégünk lesz holnap is”. Jelenleg negyvenöt hektár saját szőlőterületük van, de a környék termelőitől is vásárolnak szőlőt. Kínálatukban bőségesen szerepelnek fehérborok – Zöldveltelíni, Olaszrizling, Muskotály, Chardonnay - ugyanakkor rosé és vörösboraik – Merlot, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir – is jó helyezéseket érnek el az ország különböző borversenyein és ez alól az Újbor és Sajt Fesztivál sem kivétel.

Kapcsolódó témák

Megszokott helyszínéről, az épületből kikerülve, ismét a gyárudvaron, a szabad levegőn fogadta vendégeit a Zwack Open rendezvénye. Míg Petőfi öt pohár bor után írta magáról, hogy „…ing a lábam, a hangom meg elakad” – itt tizenkét borászat hatvan borával nézhettek szembe a kóstolásra vállalkozók. Várta őket Don Olivér Centurio – igaz, a név ez esetben nem egy római katonatiszt, hanem két bor megjelölésére szolgált.

Akárcsak tavaly az idén sem vette el a látogatók kedvét a fenyegető zivatar, melyből azért jutott a 8. Rosalia idejére is Budapesten, a Városligetben. Szerencsére csak rövid ideig tartó esőről volt szó, így a 63 borászatot felvonultató rendezvény igazi fesztivál hangulatban fogadhatta mindhárom napon a kóstolni, szórakozni vágyó vendégeket. Érdemes is volt eljönni, hiszen az idei VinAgora Nemzetközi Borverseny magasan díjazott boraiból 16 is jelen volt a kóstolólistákon.

Kemény próba, a programfüzet tanúsága szerint 162 különféle bor megkóstolásának lehetősége várt azokra, akik bemerészkedtek az immár hagyományosnak számító, „Badacsony New Yorkban” rendezvényre. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett sétakóstolón a látogatók a borvidék hegyeit „járhatták be” és ismerkedhettek az adott hegy borászataival, boraival. Budapesten, a New York kávéház látványos helyiségeiben 37 pincészet mutatta be borait, mi most persze – nem vitatva az önkényesség vádját - ennek csak egy töredékére vállalkozhatunk.

Nem első eset már a budapesti Veritas Borkereskedés történetében, hogy Magyarországtól távol eső vidékek borait mutatják be törzsközönségüknek. Volt már a poharakban Dél-Afrikából és Kaliforniából származó bor, most a meghívás még nagyobb távolságra szólt – egészen Új-Zélandig!

A borkedvelők körében már évek óta tisztes rangot vívott ki magának egy hagyományos rendezvény a Zwack Múzeumban. Ám az idei utolsó Zwack Open még külön nevet is kapott – nem véletlenül. Az Adventi Zwack Open során tíz kiállítóval, az ők közel ötven borával, ráadásul még néhány meglepetéssel is találkozhatott a látogató.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hol lehet a legjobb hummuszt enni a zsidónegyedben?
Ki gondolta volna még pár éve, hogy ilyen címmel írok posztot? Én biztosan nem! A helyzet az, hogy a város multikulti gasztronómiai palettája folyamatosan bővül, egyre megszokottabbak lesznek idegen országok gulasch-ai, sőt már túl is haladunk azokon, a fejlődés következő szintjeit ostromolva. Ahogy a pho leves uncsivá vált abban a szent pillanatban, hogy elfogadható mennyiségű helyen lehetett belőle elfogadható minőséget enni (a szusi az egyetlen, ami azelőtt ment ki a divatból, hogy ehettünk volna belőle jókat ötnél több helyen), úgy jár ugyanerre a sorsra talán a hummusz is nemsokára. Pedig most kezdene beindulni. Izraeli ismerősünk például úgy húzza a száját a budapesti hummuszra, mintha Tel-Avivban minden sarkon lehetne első osztályú gulyást enni. Volt azonban egy hely, ami neki is megfelelt, sőt, oda jár minden alkalommal, amikor Budapesten időzik. “Olyan, mint Izraelben” - mondja. Úgyhogy kíváncsi voltam, hol ez a rejtélyes hely a zsidónegyedben. Először azt hittem, a Dobrumba lesz az. A helyen a megnyitása óta nagyon nehéz leülni evésidőkben, én a legjobb hummusz tálamat itt ettem például. A FEJEDELMI HUMMUSZ TÁL nevű költemény egy szem húst nem tartalmaz, de nem is hiányzik belőle. Van rajta tahinikrém, marinált csicseriborsó, bio hagyma saláta, savanyú uborka, zöld olivabogyó, tojás, koriander és sült édeskömény. Baromi izgalmas cucc, élmény, nem a hummusz miatt persze. Az egyszerűen csak rendben van, amilyen rendben csak egy hummusz lehet. Mint kiderült izraeli ismerősöm nem erre a helyre gondolt, bár ezt is próbálta. A Dobrumbát lelkes utazók alapították, összesen hat barát, akik bejárták a Közel-Keletet, és egyszerre szeretik az izraeli, az arab, az örmény, a török konyhát, mindezt pedig egyben mutatják meg, egy nagyvárosi food barban. Azt a helyet, amit mi keresünk, izraeli tulajdonos nyitotta, és első ránézésre semmilyen körülmények között nem mennél be. Már a neve is olyan, mint ami saját magát is unja: Falafel Bar. Pedig a Wesselényi utcában található hely tényleg ígéretes. A 2600 forintos dubrumbás fejedelmi tál helyett itt a maximum, amit kiadhatsz egy hummusz tálért, az 1990 forint, 1890-ért csirkehúsos verziót adnak, sok zöldséggel. A zöldségek frissek, ízletesek, de nem olyan izgalmasak, mint a másik helyen. Ami izgalmat adhat, az a csípős szósz, meg persze a hús is nagyon rendben van. Összességében viszont a tál jó, ízletes, öröm: De kóstoljátok meg magatok, ne bízzatok bennem. Mindkettő szuper élmény, jó hummusztál, mindenféle jósággal. A Falafel Bar inkább az "utcai verzió", helyi zöldségek, könnyű elkészítés, míg a Dobrumba a bisztrós verzió, különlegesebb, aprólékosabb cuccokkal. DobrumbaCím: 1074 Budapest, Dob u. 5 Falafel BarCím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 30.
Városlátogatások Chania
Chania, Kréta szigetének egykori fővárosaAz egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanim-nak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya. ma a város jelképe. A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék.A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé.A Velencei kikötő:A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll.A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn.Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom:A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették.Agora:Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset:Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát.Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.Nézzünk meg egy videót:           https://www.youtube.com/watch?v=hotI_cIF08A                                                                   Készítette: vinpet                             
Egy nap a városban Házi tárlatvezetés egy fotóművésztől, aki mobillal fotózza a várost, ahol éppen jár
Amikor az ember sok dologgal foglalkozik egyszerre, időnként óhatatlanul is összeérnek az egyes tevékenységek. Még akkor is, ha elvileg nem érhetnének össze. Így aztán amikor levelet kaptam Sebestyén Sárától, hogy férjével megnéznék egy különleges helyen lévő high-tech házat, amit épp árulunk az én Menő Lakásom ingatlanközvetítői “lábán”, beugrott valami. Utánanéztem, és tényleg: Sára fotóművész, különleges formákat lát meg maga körül, ezekből pedig olyan összeállításokat készít, amik együtt képzőművészeti szempontból is értékelhető alakzatokat hoznak létre. Ahogy beszéltünk telefonon, rákérdeztem, és kiderült, hogy igazam volt. Közben persze benne voltam az ingatlanközvetítői “szerepben”, ami nálam pont olyan szerep, mint az összes többi, az újságírószerep, az urbanistaszerep, a gasztromegmondóember-szerep, a kritikus-szerep, az Apple-szakértő szerep. Levetkőznivaló, nyűgös, szűk ruha, amit az első adandó alkalommal eldobok, mert utálom, amikor egy elvárt viselkedési mintával vetnek össze. Feszengek, hülyén áll. Elvállalok időnként előadásokat, oktatásokat, moderátori szerepet is, csak hogy azok határait is kifeszegethessem annyira, hogy kényelmesen beleférjek. November végén egy T-Systems-es rendezvényen beszélek majd idegesítő vekkerekről és szemtelen tehenekről. Ez is egyfajta alkotó munka, azt hiszem. De lehet, hogy csak így érzem jól magam, vagy én így lázadok. Így teszem bele magam - a környezetembe. Szóval az ingatlanról gyorsan a művészetre terelődött a szó, onnan meg az ő házukra, ami egy hatalmas modern villa. – Egyébként eladó, nem akarod árulni? Ha eljössz, egy otthoni tárlatvezetést is tartok neked. – De, persze, megpróbálom eladni. A tárlatvezetés meg istenien hangzik, már indulok is. Ezennel összeolvadt a két szakma, elválaszthatatlanul. A ház maga egy nagyon különleges darab, egy 2000-ben átadott háromszintes villa, egy komoly építész munkája, aki értette, hogyan lehet izgalmas tereket létrehozni (eladó is, hehe). Itt kísért körbe Sára, aki elmondta: a képeket Leica lencsével ellátott okostelefonnal készítette, a hétköznapi élete, munkája, gyermekei nevelése közben. Elsőre azt gondolnánk, ilyet bárki készít nap mint nap, aki szeret közeli témákat fotózni, de Sára képei olyan arányokat, formákat fognak meg, amik valahogy, megmagyarázhatatlan módon "egyben vannak", és egyszerre tűnnek időtlennek és pillanatnyinak. Van, amelyik egy háztető és a napsugár találkozását örökíti meg, egy másik viszont egy függöny libbenését. Előbbi inkább időtlen, utóbbi inkább egyszeri és megismételhetetlen. Fény-árnyék, sima és egyenetlen felületek, textúrák. Olyan dolgok, amik körbevesznek minket minden nap, de így, kiemelve a kontextusból, figyelemreméltóvá válnak. Mindez egy különleges ház falain, átjárókban, szobákban, még a garázs egyik kivezető folyosóján is. Sára alkotását először a Három Hét Galériában, Maurer Dóra fotói mellett állították ki (összesen tíz művész munkáit lehetett megnézni), ezt egyébként igen megtisztelőnek érezte. Később Esztergomban, szülővárosában, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában állított ki egy adag fotót Tomas Opitz, a TOBE Gallery vezetőjének kurátori segítsége mellett, nyert már díjat a Ph21 Gallery egyik nemzetközi fotópályázatán, és az Ukiyo-e pályázaton eddig beválogatták a legjobb 60 közé. Szerettem látni, hogy az értékes alkotás lehetősége mindenki előtt ott áll, sem technológiai, sem időbeli akadálya nincs annak, hogy a bennünk élő kreativitást értékes módon éljük ki. Eszembe jutott Ion Barlandeanu, és az Ion B. szerint a világ című dokumentumfilm. A román művész sorsa olyan, mint valami mese: az utcán, pontosabban egy panelház tövében, a szabad ég alatt élt, eközben a szemetesből kikukázott magazinokból vágott ki képeket, majd ezeket kollázsokká illesztette össze. Az így kapott képek annyira erősek és sokatmondóak voltak, hogy sztárművésszé változtatták a hajléktalan Barlandeanu-t, aki még a legfontosabb megnyitója előtt is az utcán borotválkozott meg. Eszköze a művészetére egy koszos olló és ragasztó volt, lehetősége arra, hogy bárki lássa a műveit: gyakorlatilag semmi. Tök jó látni, hogy megtörténhet velünk is, már amennyiben van mondanivalónk, és látásunk a vizuális vagy más művészetekre, esztétikára. És - ez nagyon fontos - alkotunk annak ellenére, hogy tudjuk, valószínűleg magunknak tesszük azt.
Városlátogatások Santorini
Santorini az Égei-tenger gyöngyszemeA napfényben fürdő kék-fehér mesevilág a valóságban is olyan, mint a reklámokban, az utazási irodák prospektusaiban.A tenger felől közelítve a vízből kiemelkedő hatalmas sziklát látod, melyet a hegytetetőn épült hófehér házacskák mirtuszkoszorúként öveznek.A közel 300 méter magas meredek szikla tetejére három féle módon lehet feljutni: felvonóval, szamárháton és gyalog. A 600 lépcső megmászása ember és szamárpróbáló feladat, nézzünk csak az előző képen a cikk-cakkban felvezető útra. Tájékoztatásul csak annyi: az egyirányú szamár 5 € -ba kerül, de lehet retúrjegyet is venni.Egy kis történelem:Santorini a görög szárazföldtől dél-keletre fekvő a Kikládok szigetcsoport legnagyobb és legnépszerűbb szigete. Első lakói a minósziak. Konstantinápoly bukása után velencei uralom alá került, ekkor kapta mai nevét is, korábban Thirának hívták. A következő évszázadokban Naxos urai és az oszmánok irányították a szigetet, egészen addig, míg Görögországhoz nem csatolták. A bájos, idillikus sziget kialakulása meglehetősen drámai módon ment végbe. Mai félhold alakját az ie. 1500 körül bekövetkezett vulkánkitörés után nyerte el a korábban köralakú sziget. A kitörést követő szökőár elpusztította többek között a krétai civilizációt is. Egyes kellő fantáziával megáldott történészek szerint az elveszett Atlantisz legendája szervesen kapcsolódik Santorini történetéhez. Fira, Santorini fővárosa a tengerből kiemelkedő kalderára (vulkáni szikla tetejére), épült. A félhold alakú beomlott kráter meredek és sziklás hegyoldalára, szinte egymásba érve épültek a fehér-kék házak és templomok.A sziget Európa egyik legismertebb idegenforgalmi célpontja, a világ minden tájáról özönlenek a turisták. Az öbölben naponta kötnek ki az óriás, többezer utast szállító luxushajók, az érdeklődők mellett Santorini kedvenc helye a nászutasoknak is, sokan itt fogadnak örök hűséget. Fira luxusüdülőhely, drága szállodákkal és üzletekkel, sok filmcsillag és más celebritás is ellátogat ide. Csodálatos a kilátás innen a kalderára, különösen naplementekor.Fira leghangulatosabb, legszebb utcája a Plátia Firosztefáni, ahol az Ájiu Miná templom is található: a kék kupolás, fehér harangtoronnyal rendelkező templom Fira egyik jelképe.A vakító fehér házak és a kék kupolák mellett, a kis utcácskákat virágerdő övezi, ez tényleg a földi Paradicsom.A sziget teleülései közötti közlekedésre a legnépszerűbb járgány a quad, bár a meredek szerpentineken nem árt az óvatosság. Egy helyi monda szerint a legveszélyesebb kanyarokban még a buszvezetők is becsukják a szemüket.Sétáljunk egy kicsit a szigeten:Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=y6YryG3rldw                                                                                                  Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!