2020. április 10. péntek, Zsolt napja
Minden születés különlegesség
Révay András
2018.11.13 16:06
Igaz ez akkor is, ha eltekintünk a gyermek születésének misztériumától és a kifejezést a szó tágabb értelmezésében fogjuk fel. Minden évben eljön az ideje a borok születésének is, szeretjük, keressük, várjuk az újbort, a szüret utáni első megjelenését nagy érdeklődés kíséri. Míg korábban csak a franciáknál volt nevezetes ünnep az újbor, a Beaujolais Nouveau megérkezése, az elmúlt években nálunk is mind népszerűbbé vált ez az esemény. Olyannyira, hogy az idén már tizenötödik alkalommal fogja megtölteni a Vajdahunyad vár termeit az Újbor és Sajt Fesztivál közönsége.

 Csak lassan vált az újbor idehaza elfogadottá, de ma már tény, hogy tíz év alatt megtízszereződött az újborok forgalma – állapította meg a Fesztivál főszervezője, Ferenc Vilmos. A Fesztiválon hagyományos versenyre eddig száznál több pincészet nevezett és – bár még korántsem tartunk a végén – háromszáznál több minta érkezett be. A fesztivál borversenyének sajátossága, hogy ott csak ifjú borászok bírálhatnak, a versenyszellem élénkülése talán ennek is köszönhető. Az érdeklődés fokozódása a sajttermelőknél is érezhető, ők is egyre többen szeretnének bemutatkozni. Az elmúlt tizennégy év meghozta a rendezvény külföldi elismertségét is, a jegyvásárlás adatai azt mutatják, hogy a látogatók többsége már nem is magyar, sokan kifejezetten erre a rendezvényre érkeznek és foglalnak szállást Budapesten.

 Ez az esemény minden évben nagyon fontos számunkra is – erősítette meg Varga Máté, a fennállásának 25. évfordulóját idén ünneplő Varga Pincészetről szólva. A szüret után itt kapjuk az első visszajelzést az egész évi munkánkról. Mivel a bírálatban is részt vehetünk, egészen pontos képünk lesz arról, hogy pár hónap múlva milyen minőségű borok jelennek majd meg a piacon. Gazdaságunk a középkategóriában már meghatározóvá vált az országban. Az a célunk, hogy öt-tíz éven belül ugyanezt a helyet érjük el a prémium kategóriában is. Örömmel látjuk, hogy a primőr borok térhódítása a magas minőségű borok csoportjában is felerősödött. Igazolják ezt a kereskedelmi adatok és ezért fontos, hogy a bemutatkozásuk ezen a fesztiválon is sikeres legyen!

 A Fesztiválnak – öt év óta – díszvendége valamelyik megye. Idén Győr-Moson-Sopron megyére esett a választás, és díszvendég egy borvidék is. A XV. Újbor és Sajt Fesztiválon a Szekszárdi borvidéké lett ez a cím. A Borvidék elnöke, Bősz Adrián arra hívta fel a figyelmet, hogy észrevehetően változnak az igények és ezt komolyan veszik a borászok is. Korábban alig volt keletje az újbornak, ma viszont már nemcsak Márton napkor mennek a pincébe kóstolgatni, hanem igyekeznek minél hamarább a piacon is megjelenni a primőr borral. Ennek tudható be az is, hogy évről-évre növekszik a fesztivál borversenyére nevezők és a beküldött minták száma. Itt zajlik - a termelési lépések sorrendjét tekintve - az ország első borversenye, ahol a legelső „tételek” mérkőznek egymással, és ez kitűnő visszaigazolást is jelent a borásznak a munkája minőségét illetően.

A Szekszárdi borvidék nemcsak borainak minőségével hívja fel magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy náluk fontos a fiatalok szerepe – erősítette meg Bodri István, a Hegyközség elnöke. Az idősebb borász generáció komoly sikereket mondhat magáénak, „Az év borásza” kitüntető cím birtokosai közül öten dolgoznak itt és ezzel Szekszárd, a borvidékek között az első helyen áll. Ugyanakkor még egy roppant érdekes jellemző is figyelmet érdemel errefelé. A külföldi statisztikák adatai szerint az egész világon gondot jelent, hogy amikor az idősebb generáció átadja a vállalkozását a fiataloknak, ott ebbe a cégek negyven százaléka belebukik. Szekszárd ebből a szempontból kiemelkedőnek számít, mert a hagyományos pincészeteknél a generációváltás száz százalékban sikeres lett! Errefelé a pincészetek nemcsak egy negyedszázadnyi időre jöttek létre, hanem – természetesen azért még szülői segítséggel – ennél sokkal tovább talpon tudnak maradni.

Ugyancsak díszvendégként kapott meghívást a fesztiválra a Duna Borrégió Borút Egyesület. Elnöke, Koch Csaba elmondta, Magyarország szőlőterületének több, mint negyven százaléka tartozik ide: a Csongrádi borvidék ezer hektárral, a Kunsági borvidék 22 ezer hektárral és a Hajós-Bajai borvidék, közel kétezer hektárral. Sokan gondolják, hogy ebben a régióban csak homokon termelnek, de ez nem igaz, igen sokféle termőhely található náluk. Egyre több borász ismerte fel, hogy ha a termőhelynek megfelelő fajtákat választanak, akkor kiváló borokat állíthatnak elő. A könnyű fehér- és roséborok itt szép számmal megtalálhatók és erről a vidékről is két termelő – Gálné Dignisz éva és Frittmann János - nyerte már el „Az év borásza” kitüntető címet. A borászok és a fogyasztók csak kéz a kézben tudnak fejlődni, meg kell ismerniük egymást és ez a fesztivál nagy motorja ennek a fejlődésnek.

 Ménfőcsanakon működik a TEBIKE családi vállalkozás. Nevüket onnan kapták, hogy tehén, birka és kecsketejet dolgoznak fel és termékeik többségét idehaza adják el. Hosszú érlelésű sajtjaik a legkeresettebbek, tartósítószert, színezőanyagot nem használnak. Poroszlóról érkezik majd a fesztiválra a Füzes sajtműhely. Kézműves üzemben, ők is családi vállalkozásként dolgoznak és sokféle sajtot készítenek, a frissektől egészen a kétéves érlelésűekig. Békés megye egyik legkisebb zsáktelepülése, Magyardombegyház, állandó lakóinak száma 150. Csapatuk, Dús Ildikó polgármester vezetésével az idén is jelen lesz és ez nagy kihívás számukra, tavaly ugyanis ők nyerték a közönségdíjat. A sajtkészítést az önkormányzat indította – közmunkában, az idei évtől viszont már szociális szövetkezetként működnek. Kizárólag kecsketejet dolgoznak fel, így sajtjaikat a tehéntejre allergiások is fogyaszthatják.

Már a legelső Újbor és Sajt Fesztiválon is jelen volt, azóta is hűséges résztvevője a rendezvénynek a Dubicz Borászat és Szőlőbirtok – igaz, akkor még Borpalota néven dolgoztak. A Mátrai borvidék 112 éves pincészetében működnek, 110 hektárnyi szőlő termését dolgozzák fel. A fehérborokban a Mátra egyéni karaktert képvisel, talán ennek is köszönhető, hogy az Újbor és Sajt Fesztiválon már több díjat is nyertek! Megjelenésük jellegzetes. Véleményük szerint ugyanis fontos, hogy a fogyasztó már az első pillanatban meg tudja állapítani, honnan érkezett a bor és milyen „üzenete” van a címkecsaládnak. Boraik címkéjén a csúcsok hol a Mátra vonulatait jelképezik, másokon a moha formavilága, az erdei turistaút jelzése, a hegység köveinek jellegzetessége, a farönkök alakja, a fák évgyűrűje, a hegységben található 366 patak jelenik meg.

A látogatók ugyancsak régóta találkozhatnak a fesztiválon a Balatonszárszó melletti Kötcséről érkező Fáncsi Pince boraival. Nevét a Fáncsi hegyről kapta, az ő boraik a Balaton ízeit őrzik. Céljaik között nem is szerepel a „nagy” borok készítése, sokkal inkább a könnyű, jól iható borok előállítására helyezik a hangsúlyt. Jelszavuk: „Aki ma ellátogat hozzánk, vendégünk lesz holnap is”. Jelenleg negyvenöt hektár saját szőlőterületük van, de a környék termelőitől is vásárolnak szőlőt. Kínálatukban bőségesen szerepelnek fehérborok – Zöldveltelíni, Olaszrizling, Muskotály, Chardonnay - ugyanakkor rosé és vörösboraik – Merlot, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir – is jó helyezéseket érnek el az ország különböző borversenyein és ez alól az Újbor és Sajt Fesztivál sem kivétel.

Kapcsolódó témák

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

A Békési Pálinkafőzde idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi főzdéje ez alkalommal prémium termékcsaládját új taggal bővítette, debütál a Békési Barackpálinka – derült ki a forgalmazónál, a Veritas borkereskedésben tartott tájékoztatón.

Minden eddigit felülmúló sikerrel zárult az idei – sorrendben már a XVI. Újbor és Sajt Fesztivál. A borversenyre korábban sosem látott mennyiségű, 525 minta érkezett, mutatva ezzel a fesztivál rangjának növekedését a borásztársadalomban. Megrendezésének helye is változott, a Vajdahunyad várból az Erzsébet körútra, az egykor volt Royal, ma Corinthia Hotel díszes termeibe költözött.

Miközben határozottan örvendetes tény, hogy a pezsgőfogyasztás egyre népszerűbbé válik, az itallal kapcsolatos ismeretek elterjedtségéről nincsenek ilyen kedvező adatok. Érdekes felmérés tárgya lehetne például a kérdés: hányan vannak valóban tisztában, a címben szereplő három szó értelmével?

Blog ajánló
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!