2017. október 22. vasárnap, Előd és Korinna napja
Mindig kell valami új
Révay András
2013.09.27 21:38
A „Raffinée” szó franciául azt jelenti – kifinomult. Bárki, aki megkóstolja a ChocoMe cég legújabb termékeit, egyet fog érteni abban: a névválasztás tökéletesen sikerült. A megnevezés pontosan illik a dobozok tartalmára.

Az eladási statisztikák bizonyítják, hogy a vásárlók által már jól ismert és kedvelt ChocoMe csokoládétáblák nyolcvan százalékán valamilyen liofilizált gyümölcs van. Ez adta az ötletet – árulta el Mészáros Gábor, a ChocoMe tulajdonosa, hogy mi legyen a fejlődés, a továbblépés iránya. Nem akartam, hogy a fogyasztók beskatulyázzanak minket valamilyen termék szerint. Olyasmit akartunk előállítani, ami itthon még nincs. Mivel a cégnek, akitől vásárolunk, van liofilizált meggy- és eperszem is a kínálatában, kitaláltuk, hogy ezeket drazsírozó gépben étcsokoládéval vonjuk be. De nem a megszokott fényes felületű drazsét készítjük, mert az lassú, időpocsékoló munka és másoknak is van olyan.

Helyette a meggyet inkább kakaóporba, az eperszemeket pedig önmagába forgatjuk bele. A szemek egy részéből ugyanis liofilizált eperport készítünk. Mivel nyáron elkezdtük a világ legjobbjának tartott piemonti mogyoró felhasználását is, ebből is készítünk tejcsokoládéval bevont, fahéjporba hempergetett drazsét. Az is nyilvánvaló lett, hogy az újdonságok csomagolása fontosabb, mint a táblás csokoládénál. Ez utóbbiaknál a díszített csokoládé önmagában is szép látvány. A drazsénál ez nincs így. Az volt a cél, hogy a csomagoláshoz készített doboz kínáló funkciót is ellásson. Megjelenése legyen vonzó, de informálja is a fogyasztót a tartalmáról. Már rápillantva azt a hatást keltse, hogy ezt most meg szeretném kóstolni!

A finom golyócskák kisebb betonkeverőhöz hasonló gépben készülnek. Eperből 120 dekát, meggyből másfél kilót, mogyoróból legfeljebb négy kilót lehet egyszerre betenni. A forgódobba kis részletekben adják a gyümölcshöz a folyékony csokoládét, miközben egy csövön folyamatosan levegőt fúvatnak be. Időnként egy-egy szemet kivesznek, kettévágják, így ellenőrzik, milyen vastag már rajta a csokoládé réteg. Csak annyit adnak hozzá, hogy a gyümölcs természetes íze megmaradjon – ugyanakkor megjelenjen a csokoládé kellemes kísérő íze is. Ha a vastagság megfelelő, jöhet a kakaó-, az eper- vagy a fahéjpor és utána már csak a hűtés és a csomagolás következik.

Az eperből és a meggyből – mely nagy, de könnyű - száz gramm, a mogyoróból százhúsz gramm van egy dobozban. A bemutatóval egy időben az interneten, másnap pedig már a kereskedelmi partnereknél is kapható volt mindhárom újdonság. Áruk a táblás csokoládékkal azonos. A ChocoMe új termékeinek sora októbertől egy újabb taggal is gyarapodik majd – árulta el Mészáros Gábor. Cukormentes étcsokoládéjuk alapanyaga a harmonikusan telt ízvilágú, kiváló belga csokoládé lesz, 53,9 százalék kakaótartalommal. Édesítőként a teljesen mellékízmentes maltitolt használják hozzá. Gyümölcsös és olajosmagvas ízesítéssel hozzák forgalomba.

A csokoládék mellé a bemutató más érdekességgel is szolgált. Az idei Hamburgerversenyt a Millenárison tartották június 24-én. A marhahúsból készült hamburger kategória nyertese, a városligeti Pántlika bisztró is jelen volt a csokigolyók bemutatóján. A győzelem titka a kézzel gyúrt húspogácsa kevés faggyúval, az egyéni recept szerinti fűszerezés, a fokhagymás, olívaolajas, kicsit majonézes mártás, no meg a zsemle. A Pántlikánál ez „lassúérésű” kovászolt kenyértésztából készül és kemencében sütik – nem túl szárazra. A zsemle és a hús találkozását sok friss zöldség, jégsaláta, paradicsom, uborka, hagyma koronázza meg. A bisztróban tucatnál is több - különböző városokról elnevezett - hamburger között válogathat a vendég, a városra jellemző ízkombinációban.

www.chocome.hu                                               www.pantlika.hu

Kapcsolódó témák

Nagyon sok ember életét mentheti meg az a két készülék, mely a XIII. kerületi Önkormányzat Visegrádi utcai Szakrendelőjének ma megnyílt CT és MR Diagnosztikai Centrumában állt munkába. Ilyen korszerű CT és csúcstechnológiájú MR berendezés nincs máshol az országban. Egész Európában is csak néhány van belőlük.

Budapest XIII. kerületének önkormányzata a tizenötödik alkalommal rendezte meg a Gyöngyösi sétányon az egynyári virágfajták és az ezek kombinációiból kialakított színpompás virágágyak bemutatóját. Az elmúlt négy évben, 67,5 millió forint ráfordítással, több mint 245 ezer db egynyári virágtövet ültettek ki a XIII. kerület különböző közterületeire.

Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli az idén a Kempinski Hotel Corvinus Budapest, maga a Kempinski pedig – mint Európa legöregebb luxusszálloda-csoportja – még ennél is több, éppen százhúsz éves múltra tekinthet vissza! A budapesti szálloda a kettős jubileumot egyes részeinek felújításával köszöntötte, melynek eredményeit megtekinthették az utazási szakma meghívott képviselői.

Ne tévesszen meg senkit a szivárványszínű zászló, mely nálunk mostanában meglehetősen vitatott szimbólum, és alatta a három betűt sem magyar női névként kell kiolvasni. Ezek együtt egy világszerte elismert, nagy jelentőségű szervezet jelképei. Az ICA három angol szó kezdőbetűje. Az International Co-operative Alliance jelentése: Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. Az 1895-ben alapított, 72 tagországot számláló szövetség július 1-én ünnepelte a 95. Nemzetközi Szövetkezeti Nap-ot.

A két fogalom nem zárja ki egymást. Annál is inkább, mert az ember és a tárgy viszonya már évezredek óta a civilizáció egyik központi kérdésévé vált. A mindennapjainkban hasznos tárgyak egy érdekes – olykor művészi – csoportjára enged betekintést a Műcsarnok legújabb kamarakiállítása, mely szeptember 3-ig látogatható.

Blog ajánló
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Egy nap a városban Ha Egerben jársz, és jót akarsz enni, ide menj - Macok és Brumbrum
Egyre több jó étterem nyílik az országban, Budapesten kívül. Na jó, nem nevezhetjük ezt robbanásnak, inkább arra hasonlít, mint amikor mézet öntünk az asztallapra, és nézzük, ahogy szétterül, mégis, egyértelmű a javulás. Most már a legtöbb nagyobb városban van legalább egy étterem, ahová érdemes elmenni, ha ott járunk, mert izgalmakat, de legalább jó kaját ígér. Itt tartunk most. Egerben ez az étterem feltétlenül a Macok. Ráadásul az étterem nem az az “eldugott, titkos tipp” kategória, gyakorlatilag az egri vár bejárata mellett található, pont olyan turisztikai csomópont mellett, ahol egyébként ritkán mennénk étterembe. És mégis. Az étlap ideális, szezonális, nem túl bő, de azért lehet választani, két minőségi húsmentes, és egy rakás húsos étel. És ezek nagyon választékosak, nincs két egyforma alapanyag: a fogas, pisztráng, csülök, marhapofa, szűz, kacsacomb, kacsamell mellett nyúl és muflon is kérhető, a húsokat szuperül készítik el, és ha szükséges, a köret (ez a szűk keresztmetszet) mellé relish-t vagy mártást készítenek, hogy kiegészítsék az ízkép hiányos vagy laposabb részeit. A levesek pedig hátborzongatóan jók. A főételek 3000 környékéről indulnak, lehet egész jó áron degusztációs menüt kérni, de van ebédmenü is, ami 1800 forintért három fogást kínál, és egyáltalán nem degradálja le a minőséget holmi tojásos nokedlire (amit egyébként imádok, na de értitek). Legfeljebb kisebb adagokat hoznak, a jóllakásnak a “hosszú élet titka” típusú, lájtosabb verzióját valósítja meg, de az ízek és a tömény állagok miatt így is eltelünk. Egy budapesti mezőnyben is best buy gyanús lenne. A helyen egyébként nemcsak a belső dizájn, a külső, hangulatos terasz, meg a kaják dobnak, hanem láthatóan nagyon megdolgozott vele egy marketinges. A borokat például sajátmárkás dobozokban tárolják egy üvegfalú szobában, mindegyikre ráírva: Hello Bikavér, Hello Csillag. A szódavízre azt írták: Hello Szódavíz. A “Hello valami” szókapcsolat mindenhol visszaköszön, saját betűtípussal, szóval a brandet elég komolyan veszik. Aki azonban erre jár, és nem szeretne egy gyors vacsiért kiadni 10 ezer körüli összeget, annak a szomszédban idén nyitott meg a  Brumbrum. A bohókás nevéből és a belső dizájnból sejthető, hogy a Macok testvéréről van szó, ugyanazon tulajdonosi körrel, medvés szimbólumokkal mindenfelé, csak itt még kötetlenebb a bisztróhangulat, sőt, a Brumbrum odáig megy, hogy magát büfének nevezi. Pontosabban lényegében, lényegében, lényegében büfének. A konyha ugyanaz, amit a Macokban is megszoktunk, csak ahelyett, hogy megszerkesztett ételpoétika kapna teret, itt egyszerűbb a koncepció, egyszerűbbek az ételek. Csirkepaprikás, borjúláb, toszkán pacal volt többek között a főételkínálatban ottjártamkor, de kérhetőek egri katonák is. Ezek kis falatok, amik bor mellé csúsznak nagyon kellemesen, szóval ide italozni-falatozni is be lehet térni. Sőt, kifejezetten annak szánták, amolyan egri DiVinónak. A Macokban kétszer ettem, a Brumbrumban egyszer, szóval azt hiszem bátran kijelenthetem: nem bánjátok meg, ha itt rendeltek. Nem hibátlan a konyha, de ügyesek, fantáziadúsak. Külön ezért ideautózni még éppen nem érdemes, de azért van programlehetőség Egerben bőven. Macok és BrumbrumCím: Eger, Tinódi Sebestyén tér 4. Nyitva MACOK BISZTRÓ ÉS BORBÁRHÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK: 12-22PÉNTEK-SZOMBAT: 12-23VASÁRNAP: 12-18 BRUMBRUM LÉNYEGÉBEN BÜFÉHÉTFŐ-KEDD: ZÁRVASZERDA-PÉNTEK: 12-23SZOMBAT: 8-23VASÁRNAP: 8-22
Egy nap a városban A populáris kimaxolva - Cserkuti Dávid kiállítása (ami ritkaságnak számít)
Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt kerestünk egy képregényrajzolót, akivel háromkockás képregények gyártásába foghatunk. Sorra kilincseltem a grafikusoknál, akik egymás után adták le a vázlatokat, de néhány reményteli pillanatot leszámítva nem sikerült megtalálni, amit kerestünk. Az utolsó grafikus, akivel ez ügyben tárgyaltam, azt mondta, akkor keresd meg Cserkuti Dávidot. Na neee. Ez volt az első reakcióm. Dávid nagyjából a magyar képregénykultúra császára, én pedig egy kis költségvetésű hobbiprojekthez akartam valakit, így aztán úgy gondoltam, mégse trombitás zenekart kérjünk fel úszógumit felfújni. Aztán némrég Dávid maga keresett meg. Egy ötlete volt, azt szerette volna megbeszélni velem, és mint kiderült, évekkel korábban is ismerősként üdvözölt volna, hiszen követte a blogokat, így még az is lehet, hogy lett volna belőle valami. A tanulságokat ebből mindenki vonja le maga, igen, jó nagy hülye voltam. Cserkuti Dávid munkáival mindenki találkozott, Piszkos Fred karaktereinek Korcsmáros Pál által eredetileg 1964-ben rajzolt fekete-fehér rajzait ő elevenítette fel, és az Unicum (és egyéb) reklámokon, de még az olyan világhírű videojátékokban is felbukkannak a munkái, mint például az Assasin’s Creed vagy a Skylanders. Most pedig kiállította (ez az első kiállítása, picit megváratott vele minket) jó néhány munkáját, grafikákat, storyboardokat, karakterrajzokat, plakátokat, könyveket, társasjátékot, el lehet merülni kicsit az univerzumában. Bár nagyon nem kell erőlködni, két másodperc alatt elfoglalja az agyad minden szegletét egy-egy munka. Cserkuti Dávid rajzai, hiába tartoznak teljes egészében a popkultúra zászlaja alá, mégis olyan elevenek, annyira ízük, szaguk van, hogy egy-egy grafika mellett el lehet időzni negyed órát is, amíg teljesen átadjuk magunkat az ottani világba.   Dávid nem emeli magát piedesztálra. Nem alkot úgy és olyan helyeken, ahol csak a szakma és néhány érdeklődő láthatja a munkáit, ő a tömegekre szeretne hatással lenni, a tömegkultúra keretein belül. Mert ő tudja, hogy ha a közepes vagy gyenge tehetségű művészeknek hagyják meg az emberek 99 százalékának elérhető vizuális élményeket, akkor bizony az emberek 99 százaléka joggal hiheti, hogy a mai vizuális művészet szar. A kiállítás október 27-ig megtekinthető a kArton galériában, az Alkotmány utca elején (18-as szám) hétköznapokon, be kell csengetni. Siessetek, hogy elérjétek még. Egyébként hamarosan a mozikban is találkozhatunk Dávid (és Garisa Zsolt) munkáival, eléggé menő lesz, nézzétek a lenti előzetest. Akik érdekelnek Dávid munkái, a blogján követheti ezek születését.
Városlátogatások A Gemenci-erdő
A Gemenci-erdő A Sió torkolatától délre, a Sárközben elterülő, 180 km2-es kiterjedésű Gemenci-erdő hazánk legnagyobb ártéri erdeje, melyet rendszeresen elönt az áradó Duna és a víz folyamatosan alakítja, formálja a tájat. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít az állat és növényvilágnak. Az erdő sokáig szinte áthatolhatatlan vadon volt. A nemzeti parki védettséggel bíró terület nem őserdő, de ne számítsunk parkerdőre sem.Pörbölyi Ökoturisztikai KözpontPörböly „Gemenc Kapuja” az ártéri erdő szélén található. Az Ökoturisztikai Központban megismerhetjük az ártéri erdő élővilágát, és a Sárköz népművészetét.Ha kisvasúttal szeretnéd felfedezni az ártéri erdőt, innen indulnak a Gemenci Erdei Vasút járatai. Az ártéri erdészeti kisvasút nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad. A 30 kilométeres pályán hétköznap Malomtelelőig, hétvégén Keselyűsig illetve Gemenc-Dunapart állomásig utazhatnak a kirándulók. Nyári hétvégéken a nosztalgiát a „Rezét” gőzmozdony biztosítja, időnként hatalmas füstfelhőket eregetve.A mozdony füstje színes függönyt terít a fák lombjai között.Az erdei vasút mentén tanösvények is várják a kirándulókat. A vadmegfigyelő, hangulatos erdei környezetben 15 perces sétával érhető el, ahol a bekerített erdőrészletben gímszarvasokat és vaddisznókat láthatunk.Látnivalók:NagyrezétAz erdei vasút nagyrezéti megállójából induló gyalogösvényen elérjük a Méhészeti Gyűjteményt, ahol többek között az üvegfalú kaptárokban élő méhek életével és méhészeti eszközökkel ismerkedhetünk meg.LassiAz állomáson Halászati Kiállítás és pihenőpark, kiépített tűzrakó hellyel várja a kirándulókat. MalomtelelőA Molnárka tanösvényen végig sétálva ismerkedhetünk meg a gemenci erdő állat és növényvilágával. Az állatvilág értékes egyedei: A védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és barna kánya. Na és a nagyvadak: gímszarvas és a vaddisznó. NyárilegelőA Rezéti-Duna partján található megállóhely magas partjáról jó rálátás nyílik a legnagyobb Gemenci mellékágra és a szemben lévő Veránka-sziget festői füzeseire. Gemenc- DunapartA megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjára vezet, ahol a madárlesből közvetlen közelről figyelhető meg a tó növény- és állatvilága.Keselyűs A Holt-Sió parton található állomás mellett a Keselyűsi tanösvény várja a kirándulókat. A tájékoztató táblák az erdőszerkezet átalakítását, valamint az erdő élővilágát mutatják be a látogatóknak.BárányfokA Bárányfoki tanösvény a jellegzetes ártéri tájat, a növényvilág jellemzőit és az erdei élőhelyeket mutatja be.Nézzünk meg néhány fotót az ártéri erdőről.A gemenci erdő Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, páratlanul gazdag vadállományával, Gemenc hazánk egyik legjelentősebb vadászterülete. Itt játszódik Homoki Nagy István többszörös díjnyertes természetfilmje:Gyöngyvirágtól lombhullásig.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=F9vm2XV18Eo                                                                                                      by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!