2016. december 4. vasárnap, Borbála, Barbara és Boróka napja
Mindig kell valami új
Révay András
2013.09.27 21:38
A „Raffinée” szó franciául azt jelenti – kifinomult. Bárki, aki megkóstolja a ChocoMe cég legújabb termékeit, egyet fog érteni abban: a névválasztás tökéletesen sikerült. A megnevezés pontosan illik a dobozok tartalmára.

Az eladási statisztikák bizonyítják, hogy a vásárlók által már jól ismert és kedvelt ChocoMe csokoládétáblák nyolcvan százalékán valamilyen liofilizált gyümölcs van. Ez adta az ötletet – árulta el Mészáros Gábor, a ChocoMe tulajdonosa, hogy mi legyen a fejlődés, a továbblépés iránya. Nem akartam, hogy a fogyasztók beskatulyázzanak minket valamilyen termék szerint. Olyasmit akartunk előállítani, ami itthon még nincs. Mivel a cégnek, akitől vásárolunk, van liofilizált meggy- és eperszem is a kínálatában, kitaláltuk, hogy ezeket drazsírozó gépben étcsokoládéval vonjuk be. De nem a megszokott fényes felületű drazsét készítjük, mert az lassú, időpocsékoló munka és másoknak is van olyan.

Helyette a meggyet inkább kakaóporba, az eperszemeket pedig önmagába forgatjuk bele. A szemek egy részéből ugyanis liofilizált eperport készítünk. Mivel nyáron elkezdtük a világ legjobbjának tartott piemonti mogyoró felhasználását is, ebből is készítünk tejcsokoládéval bevont, fahéjporba hempergetett drazsét. Az is nyilvánvaló lett, hogy az újdonságok csomagolása fontosabb, mint a táblás csokoládénál. Ez utóbbiaknál a díszített csokoládé önmagában is szép látvány. A drazsénál ez nincs így. Az volt a cél, hogy a csomagoláshoz készített doboz kínáló funkciót is ellásson. Megjelenése legyen vonzó, de informálja is a fogyasztót a tartalmáról. Már rápillantva azt a hatást keltse, hogy ezt most meg szeretném kóstolni!

A finom golyócskák kisebb betonkeverőhöz hasonló gépben készülnek. Eperből 120 dekát, meggyből másfél kilót, mogyoróból legfeljebb négy kilót lehet egyszerre betenni. A forgódobba kis részletekben adják a gyümölcshöz a folyékony csokoládét, miközben egy csövön folyamatosan levegőt fúvatnak be. Időnként egy-egy szemet kivesznek, kettévágják, így ellenőrzik, milyen vastag már rajta a csokoládé réteg. Csak annyit adnak hozzá, hogy a gyümölcs természetes íze megmaradjon – ugyanakkor megjelenjen a csokoládé kellemes kísérő íze is. Ha a vastagság megfelelő, jöhet a kakaó-, az eper- vagy a fahéjpor és utána már csak a hűtés és a csomagolás következik.

Az eperből és a meggyből – mely nagy, de könnyű - száz gramm, a mogyoróból százhúsz gramm van egy dobozban. A bemutatóval egy időben az interneten, másnap pedig már a kereskedelmi partnereknél is kapható volt mindhárom újdonság. Áruk a táblás csokoládékkal azonos. A ChocoMe új termékeinek sora októbertől egy újabb taggal is gyarapodik majd – árulta el Mészáros Gábor. Cukormentes étcsokoládéjuk alapanyaga a harmonikusan telt ízvilágú, kiváló belga csokoládé lesz, 53,9 százalék kakaótartalommal. Édesítőként a teljesen mellékízmentes maltitolt használják hozzá. Gyümölcsös és olajosmagvas ízesítéssel hozzák forgalomba.

A csokoládék mellé a bemutató más érdekességgel is szolgált. Az idei Hamburgerversenyt a Millenárison tartották június 24-én. A marhahúsból készült hamburger kategória nyertese, a városligeti Pántlika bisztró is jelen volt a csokigolyók bemutatóján. A győzelem titka a kézzel gyúrt húspogácsa kevés faggyúval, az egyéni recept szerinti fűszerezés, a fokhagymás, olívaolajas, kicsit majonézes mártás, no meg a zsemle. A Pántlikánál ez „lassúérésű” kovászolt kenyértésztából készül és kemencében sütik – nem túl szárazra. A zsemle és a hús találkozását sok friss zöldség, jégsaláta, paradicsom, uborka, hagyma koronázza meg. A bisztróban tucatnál is több - különböző városokról elnevezett - hamburger között válogathat a vendég, a városra jellemző ízkombinációban.

www.chocome.hu                                               www.pantlika.hu

Kapcsolódó témák

A Turizmus Világnapján nyitotta meg ismét a kapuit Pest városának legrégibb épülete, így a főváros legújabb turisztikai látványosságává vált. A páratlan építészeti és kulturális örökséggel büszkélkedő Belvárosi Plébániatemplom több mint két éves rekonstrukciót követően újból látogatható és a nyitás után tudatosan törekszik a helyszínben rejlő turisztikai adottságok kihasználására.

Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont!

2016.06.28 20:50

Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországot évről-évre rengeteg külföldi turista keresi föl és ez a gazdaságunknak jó. Azt is tudjuk, hogy jöhetnének még sokkal többen, tehát a bevételeink lehetnének lényegesen nagyobbak, de hát ezért többet is kell tennünk. Ennek érdekében a tavasszal jelentős változás következett be a turizmus ágazatának hazai irányításában.

Van egy rangos nemzetközi szervezet, melynek mibenlétéről eddig inkább csak az építész szakma legjobbjainak voltak ismeretei. Rajtuk kívül más alig halott róla. Pedig tevékenysége kiterjed az egész világra, szakértőinek véleménye fontos, iránymutató. Ez a szervezet most egyszerre két budapesti kerület munkáját is díjjal ismerte el!

2016.05.28 23:27

Ugyanazon a napon – néhány óra eltéréssel – két szálloda megnyitására is sor került Budapesten. Az AccorHotels 2016. május 24-én, egy ünnepélyes megnyitó keretében mutatta be az első két stílusos szállodáját Magyarországon – az Ibis Styles Budapest Centert és az Ibis Styles Budapest City-t.

Blog ajánló
Városlátogatások Oslo Norvégia fővárosa
Oslo Norvégia fővárosaA fővárost a skandináv Snorre saga szerint III. Harald norvég király alapította 1049-ben. A „sagák” tulajdonképpen a korabeli történésekről szóló elbeszélő költemények. V. Haakan volt az első király, aki uralkodása (1299-1319) alatt ide telepítette teljes udvartartását, és Oslo-t fővárossá emelte. Évszázadokon keresztül megtartották az Oslo nevet, majd 1624-ben IV. Keresztény dán és norvég király átkeresztelte a várost Christianiának.A történelem folyamán Norvégiát hosszú időn keresztül uralták a dánok vagy a svédek, ilyenkor a főváros Koppenhága vagy Stockholm volt.Miután 1814-ben Norvégia elszakadt Dániától, a város nevét Kristianiára változtatták, mert ez norvégosabb hangzású. A városi polgárság azonban visszakövetelte az Oslo elnevezést, melyet 1924-ben a norvég parlament véglegesített. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, sorra épültek a mai arculatot meghatározó épületek.A város az Oslo-fjord torkolatánál fekszik csodálatos környezetben. A hatalmas terület nagy részét erdők, parkok és csillogó tavak teszik ki.Az alig több mint 600 ezer lakosú Oslo a világ egyik legdrágább városa, vásárlás helyett érdemes a természet szépségeit csodálni.A Városháza:A monumentális városháza 1933 és 1950 között épült, hatalmas tömbjei uralják a városképet. Az Oslo fjord felől érkezők elsőnek ezt az épületet pillantják meg, mely a város szimbólumává vált.A két magas torony középen található Európa egyik legnagyobb órája.  Itt működik a főváros tanácsa, a főváros közigazgatási hivatala és több kulturális szervezet.Az óriási méreteknek megfelelően a belső terek is hatalmasak, amelyeket az ország legjobb művészeinek freskói és képei díszítenek, melyek Norvégia történelmét, kultúráját és művészetét mutatják be.A városháza előtt szökőkúttal díszített szabad tér nyílik a tengeröböl partjáig.A nagyteremben kerül sor a Nobel Békedíj ünnepélyes átadására, minden év december 10-én. A tudományos és a kulturális Nobel Díjak átadása a stockholmi városházán történik.Egy kis visszatekintés Nobel Alfréd életére: Mint tudjuk Nobel hírnevét és vagyonát a dinamit feltalálása alapozta meg. Állítólag véletlenül jött rá, hogy a könnyen robbanó nitroglicerint kovafölddel kell felitatni, így ütésre nem robban. Persze ez sem ment simán, néhányszor felrobbantotta a szomszédjait, ezért kísérleteit csak egy bárkán folytathatta. Nobel végakarata szerint, a díjak odaítélésénél, az ötletek eredetiségét, a kreativitást kell értékelni.A rossz-nyelvek még azt is mondják, hogy Nobel csak a négy alapműveletet ismerte. Mindenesetre a találmányának kirobbanó sikere volt.Még egy kis pletyi: a fáma szerint a matematikusokat azért nem lehet a díjban részesíteni, mert egy matematikus elszerette Nobel kedvesét.Az Akerhus erőd: A vár meredek, sziklás dombon fekszik, védve a kikötőt. A város az erőd köré épült a XI.-ik században Az erődöt magas tornyok védték, külső részeit földalatti folyosókon lehetett megközelíteni. Egy hatalmas középkori tűzvészben az erőd is megrongálódott, ezért később reneszánsz stílusban átépítették, de hadászati jelentősége csökkent. Az évszázadok során volt királyi lakhely, gabonaraktár, katonai bázis és börtön is. Ma állami fogadásokat tartanak itt, illetve múzeumként működik.Királyi palota:A Királyi Palota (Det Kongelige Slott) 1825 és 1848 között épült Károly János uralkodó megbízásából. A palotát hatalmas park veszi körül. A király nem érhette meg a palota befejezését, még azelőtt meghalt. Bernadotte svéd király, II. János Károly néven lett norvég király is, ma szobra ott áll az oslói királyi palota előtt, és a város egyik főutcáját is róla nevezték el.Egy érdekes királyi story: Az 1880-as évek elején, amikor XIII. Károly fia meghalt, a svéd országgyűlés külföldön keresett egy energikus uralkodót, akitől azt várták, hogy visszahódítja Finnországot. A választásuk Jean Baptiste Bernadotte-ra, Napóleon egyik tábornokára esett. A később sikeres uralkodónak magas volt a vérnyomása, és az akkor divatos terápia szerint az udvari orvos eret vágott a felséges karon, és mai szóhasználattal, majdnem dobott egy hátast, amikor meglátta a király tetoválását: „Mort aux rois”, azaz, halál a királyokra.A Vigeland park: Gustav Vigeland norvég szobrász életműve látható az impozáns parkban. Több mint 150 szobor van kiállítva. Vigeland az élet minden fázisát ábrázolta a kisgyerekkortól az öregségig. Varázslatos és hátborzongató alkotásai meglehetősen monumentálisak, a szocreál stílusra hajaznak. A szoborcsoport csúcsa, az egy tömbből faragott monolit. A teljes park jóval nagyobb a szoborparknál, kávézók, pavilonok tarkítják.A Székesegyház: Az Oslói székesegyház (Domkirke) J. Wigger tervei alapján épült és 1697-ben szentelték fel, majd a későbbiekben kibővítették és átalakították, a múlt század közepén nyerte el mai formáját. A templom belseje gazdagon díszített barokk stílusú.A modern Operaház: A jellegzetes formavilágú, szögletes épület a tengerből kiemelkedő jéghegy formáját mintázza. Az épület kialakításából adódóan, hogy nyugodtan felsétálhatunk a lejtős tetőre, ahonnan remek kilátás nyílik a kikötőre és a városra.A Nemzeti Színház: Az épület előtt áll a híres norvég író Henrik Ibsen és a kevésbé híres, de irodalmi Nobel-díjas Bjornswtierne Bjornson szobra. Érdekes, hogy még egy norvég írónő, Sigrid Undset is kapott Nobel-díjat, de a világhírű Ibsen pedig nem.A Fram Múzeum: A múzeum a sarkkutatás történetét, jelentős eseményeit és eszközeit mutatja be. A Fram az Északi-sark felfedezésére épített hajó neve, jelentése: „Előre.” Amundsen eredetileg az Északi-sarki expedícióra készült, de mivel Peary időközben elérte az Északi-sarkot, Amundsen titokban a Déli-sark felé indult. A sarkkutató szkúnert teljesen be lehet járni, közelről láthatjuk a fedélzetet, a kormányállást, a vezérlőt, Amundsen kapitány kajütjét és a hajó többi részét. Néhány szó a Déli-sark felfedezéséről:Amundsen 1911. december 14-én éri el elsőként a Déli-sarkot, Scott 1912. január 17-én. A vontatás módja sorsdöntő volt a felfedezők életében. Scott végzetes hibát követett el, amikor motoros szánokat és pónikat vitt magával, mert a motorok lefagytak, a pónik pedig elpusztultak a szélsőséges időjárásban. Amundsen eszkimó szánhúzó kutyáinak nem okozott nehézséget a hóviharokkal nehezített út. Scott és csapata lelkileg összetörve pillantotta meg a norvég zászlót a sarkon, a kimerültség, a csalódottság és az éhség végzett velük a visszafelé tartó úton.Itt látható még a Gjöa nevű hajó, amivel Amundsen az Északnyugati-átjárón eljutott az Atlanti óceánról a Csendes óceánra. A Viking hajók Múzeuma:A gyűjteményben számos híres és díszes viking hajót állítottak ki, amelyek közül a leghíresebb az 1903-ban talált Osebergit. Érdekes, hogy a hajót temetkezési célra építették, nem hajózásra szánták. Az Osebergit közel egy évezredig pihent egy agyagdomb alatt és tele volt gyönyörű korabeli faragott tárgyakkal.Képek a városról:Az első fotó az a szökőkutat ábrázolja, ahol egy nagy mutatóujj jelöli ki azt a pontot, ahol az 1624-es óriási tűzvész után IV. Keresztély király parancsára, újjá kellett építeni a várost.Érdekesség, hogy a szoborra kiírt pályázatot egy magyar művészházaspár nyerte meg, így az ő alkotásuk látható a régi városháza előtti téren.„The Giant Pointing Finger Fountain"További képek:Egyéb érdekességek:Nem nagyon látni a vezető divatmárkákat, a kirakatokat is eredeti norvég igénytelenséggel rendezik be. Egy tehetséges, kreatív kirakatrendezőre biztos állás vár.Igazi multikulti város, tanúja voltam, hogy egy norvég egy „afronorvégtól” kért útbaigazítást.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=Bu9qTcbMfSQ       2016 augusztus                                                Készítette: vinpet
Városlátogatások Bergen, a fjordok kapuja
BergenNorvégia második legnagyobb városát a fjordok kapujának is nevezik. A tengerparti város színes faházaival, festői rakpartjával népszerű turisztikai célpont. A látogatókat még a szinte állandóan zuhogó eső sem riasztja el, nevezik az „esernyők városának” is. Volt, hogy 84 napon keresztül esett, ez több, mint a bibliai özönvíz.Egy kis történelem:A várost III. Olaf király alapította 1070-ben, régi neve Bjørgvin volt. A kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően a skandináv kikötőváros a középkori Norvégia fővárosa volt. A XIII. században a német a Hansa szövetség itt nyitotta meg újabb európai központját. Ebben az időben vált fontos exportcikké az északi partokról érkező szárított tőkehal. (kinézete nem kifejezetten étvágygerjesztő, később lesz róla fotó)  A halászat ma is meghatározó a város életében. A Hansa városrész:Bryggen vagy Tyskebryggen (norvégül „A rakpart” vagy „A német rakpart”) Bergen régi rakpartja, a Hansa szövetség virágkorában épült. Az épületegyüttes emlékeztet a város fontos szerepére a középkorban. Az élénk színekben pompázó régi kereskedőházak átvészelték az évszázadokat, és 1979 óta a világörökség részét képezik.A keskeny házak egy valóságos labirintust rejtenek. A szorosan egymás mellé épített házak belsejében át lehet menni egyikből a másikba. egy háztömbben több család is élt. Az egymás mellett álló házakat keskeny sikátor választja el a többitől. Majdnem minden ház homlokzatán különleges cégéreket láthatunk. Ma a házak földszintjén üzletek, éttermek és kávézók találhatók.A színes faházaktól csak pár lépés, a halpiac. A bőséges kínálat a látogatókat is kóstolásra csábítja. Bergenben nem csak a halak harapnak, a halpiacon mi is haraphatunk valamilyen tengeri csemegét. A már említett szárított tőkehal mellett, ehetünk kagylót, rákot és kaviárt, sőt még bálnahúst is. Szaláminak feldolgozva jobban ízlett, mint a jávorszarvas. A minőségre a kis trollok vigyáznak.Bergenben télen sincs igazán hideg. A Golf-áram hatására a fjordokat nem fedi jégtakaró. Mint annyi más város Bergen is hét dombra épült. A belvárosból induló panorámasiklóval alig néhány perc alatt feljuthatunk a Fløyen hegyre, ahonnan festői panoráma tárul elénk.Bergen a térség kulturális centruma, leghíresebb szülötte Edvard Grieg. A róla elnevezett múzeumban megismerhetjük a híres zeneszerző életútját. Itt élt Ole Bull is, akit virtuóz hegedűjátéka miatt Schumann „észak Paganinijének” nevezett. Gyakran koncertezett együtt Liszt Ferenccel is, akivel jó barátok voltak.Bergen rengeteg látnivalót kínál. Kedves, barátságos város, érdemes idelátogatni.Egy helyi mondás: "Bergenben azért esik mindig, mert ez Isten kedvenc városa, így minden nap tisztogatja, fényesíti, csiszolgatja".Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=JF7txFX5rEo            2016 augusztus                                          Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!