2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Múlt, jelen és jövő találkozása
Révay András
2017.11.14 21:16
November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

 Minden évben igyekszünk valami újat kitalálni, bővíteni azokat a lehetőségeket, amikről úgy gondoljuk, hogy fontosak a közönség számára – mondta el a rendezvény előtti sajtótájékoztatón Ferenc Vilmos, a fesztivál főszervezője. Az idén a sajt és a gasztronómia témakörében lepjük meg egy különlegességgel a vendégeinket. A másik örvendetes hír, hogy minden korábbit meghaladóan, már eddig négyszáz minta érkezett a borversenyre és a szám ezen a héten még növekedni fog. Ez a verseny tehát felzárkózott a „nagyok” közé, rangot jelent eredményt elérni benne. Ahogy ez már korábban is szokás volt, egy megye mellett egy borvidék is díszvendége lesz a fesztiválnak. Idén Somogy mellé a Villányi Borvidék társul és még harmadiknak egy fiatal társaság, a 2014-ben megalakult Balatoni Kör is a díszvendégek sorát gyarapítja.

Kimagasló évjárat az idei – tudtuk meg GereTamástól, aki a Villányi Borvidék képviseletében vett részt a tájékoztatón. Minden szőlőfajtából hatalmas nagy minőségűt szüretelhettek és ez a megállapítás jószerével az egész országra nézve igaz lehet. A szüret korán kezdődött, sokáig tartott, ki lehetet várni az utolsó percig a szőlő megérését. Érdemes lesz a fesztiválon sorra kóstolni az újborokat. Igaz a borvidék erőssége nem a korai fajtákban mutatkozik meg, hanem a nagy vörösboroknál, amik majd három-négy-öt-hat év múlva kerülnek a fogyasztók asztalára. Gere Tamás pincészete – mint családi vállalkozás – 1980-ban kezdte működését és azóta jól felismerhető stílusban készítik boraikat. A bemutatón egy liba-napi Oportóval szerepelnek.

 A magyar paraszti kultúrában évszázadok óta elképzelhetetlen a szalonna és a kolbász bor nélkül. Ha semmi más, már önmagában ez a tény is indokolja, hogy az Újbor és Sajtfesztiválon helyet kapnak a kolbászok készítői is. A Darnózseliben dolgozó Darnó Hús Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Kovács Péter büszkén sorolhatta, hogy ők az a húsipari vállalkozás, akiknek a vitrinjében 25 darab Magyar Termék Nagydíj sorakozik, több díjazott termék a fesztiválon kóstolható is lesz. A Darnó olyan üzem, amelyik nála nagyobb alvállalkozót foglalkoztat, mert egyes kolbászaikat a Gyula Hús készíti, hozzá még ők az a húsüzem Magyarországon, ahol csak tengeri sót használnak a gyártáshoz. Hentesáruikhoz semmiféle allergént nem használnak és ők voltak azok is, akik beengedték a kamerát a „boszorkánykonyhába”, így a közönség meggyőződhet arról, hogy a szilveszteri virslit is ugyanúgy gyártják, mint mondjuk a júniusit. A családi vállalkozásban egyszerre három generáció dolgozik, a nagyapa, az apa és a fiú már együtt veszi ki a részét a munkából. Ők úgy látják, ezen a fesztiválom a múlt, a jelen és a jövő találkozik, a múltat a fesztivál helyszíne képviseli, a jelen mindenkor az éppen friss újbor, a jövő pedig a bírálatot végző ifjú borászok kezében van.

 Békés megye egyik legkisebb zsáktelepülése, Magyardombegyház, állandó lakóinak száma 150. Dús Ildikó polgármester különösen arra büszke, hogy sajtműhelyük már önállóan is megáll a lábán. Négy éve fogtak kecske tenyésztésbe, háromszáz állatot nevelnek, százmillió forint értékű sajtkészítő üzemükben a legkorszerűbb berendezéseket használják. Náluk minden a nőkön múlik. A falu önkormányzata, a képviselő testület, nőkből áll, a sajtokat nők készítik – no és a kecskék is „lányok”. Korábban mindig csak önkormányzati rendezvényeken volt lehetőségük arra, hogy bemutatkozzanak, most úgy érezték: eljött az ideje, hogy országos nyilvánosság elé lépjenek. Kizárólag kecsketejet dolgoznak fel, így sajtjaikat a tehéntejre allergiások is fogyaszthatják. Tizenötféle sajtot készítenek, ezeknek több előnyös tulajdonságai is van. A kecskesajt hozzájárul az immunrendszer védelméhez, segít a csontritkulás megelőzésében és a pajzsmirigy működésére is jótékony hatású.

A Csopakon dolgozó Söptei Pincészet tulajdonosa, Söptei Zsolt, a Balatoni Körről azt mondta el, hogy tagjaik száma ma már 35-re nőtt. Egyesületük megalakulásával úttörő szerepű gasztronómiai és borászati összefogás jött létre. Céljuk, hogy a Balaton környékén lehetőleg az ott termelt nyersanyagokra épüljön a vendégek ellátása. Sok helyi rendezvényt, versenyt szerveznek, de ami a legfontosabb, ami máris a legnagyobb sikereket érte el, az a Balaton Bor megalkotása, bevezetése. Legelőször 2016-ban, a 2015-ös évjáratú Olaszrizling viselhette ezt a nevet, tavaly 21 borászat harmincezer palack borral jelent meg a piacon, az idén pedig már 24 borászat hatvanezer palack borán olvasható ez a márkanév. A cél, hogy átlépve az országhatárokat, Tokaj mellett a Balaton borrégió neve is beépüljön a külföldi borkedvelők tudatába.

 Sándor Tamás korábban elnyerte már ezen a fesztiválon „Az Év Sajttermelője” címet. Több országban, főként Svájcban dolgozott szakácsként, séfként, ott sajtiskolát is végzett. A Büki Sajtmanufaktúra tehén- és kecsketej feldolgozásával foglalkozik. A vidékükön egyre többen csatlakoznak hozzájuk és kezdenek sajtokat előállítani. Az Újbor és Sajt Fesztiválon a régi, hagyományos friss termékekből – zsendice, orda, joghurt, aludttej, gomolya – tartanak bemutatót. Belőlük hidegkonyhai különlegességeket is készítenek. Ilyen lesz például az aludttejből készült, erdei gyümölcsös sajttorta vagy a szarvasgombából és szilvásváradi füstölt pisztrángfiléből, szőlőmag-olaj hozzáadásával készült sajtkrém. Magyarországon már régebben is volt kéksajt gyártás, ezt a hagyományt is felélesztik.

 A Fáncsi Hegyi Pince a Dél-Balatonon, Kötcsén dolgozik az első boraikkal 2011-ben jelentek meg. Három különleges bort mutattak be: az első egy „zöldbor” a Zöldveltelíni, ami Sopron és Pécs mellett náluk is szépen megterem. A második az Irsai Olivér, a harmadik pedig, a Szürkebarát egy meglepő változata, a Pinot Gris Pink, amit némi malíciával akár „Rózsaszínbarát”-nak is nevezhetnénk. Céljuk egy olyan turisztikai központ létrehozása Kötcsén, ahol minden korosztály számára teljes értékű kikapcsolódást nyújthatnak. Vendégeik kényelmére különös gondot fordítanak, ízlésesen kialakított panzió, jakuzzi és finn szauna is várja a hozzájuk érkezőket. Kisebb létszámú csoportok számára még konferenciák megtartására is van lehetőség.

Günzer Tamás Pincészete is a Villányi Borvidéken található, mintegy huszonöt éve készítenek borokat. Rosé Cuvée-jük tavaly ezen a fesztiválon nemcsak a Top Tíz-be került, hanem ott még a Champion díjat is megkapta. Folyamatosan tapasztalják, hogy az újborokra egyre nagyobb igény és kereslet van, ezért ők is fokozottan ügyelnek ezek minőségére. A most bemutatott rosé is hasonlóan készült, mint a tavalyi, mellette pedig egy fehér cuvée-vel szerepelnek, ami Ottonel Muskotály, Olaszrizling és Chardonnay házasítás. A vállalkozás 1991-ben indult és az első palack bort 1998-ban töltötték le. Ma már 330 ezernél tartanak és terveik között szerepel, hogy szőlőterületükben szeretnék elérni a hatvan hektáros nagyságot. Günzer Tamásnak fia és lánya is részt vesz a vállalkozásban így van kinek továbbadni majd a mesterséget.

 Az 55 hektáron gazdálkodó Kristinus Borbirtok – a Balaton déli partjának lankáin - nevét a tulajdonosáról, dr. Wolfgang Kristinusról kapta. Szeretnének minden piaci igényt kielégítő borokat készíteni, a mindennapok borfogyasztói számára csakúgy, mint a legmagasabb minőségi elvárásokat támasztóknak – beleértve a külföldi vásárlókat is. A borversenyre idén egy Irsai Olivérrel, egy Sauvignon-nal és egy Roséval neveztek be. Mivel a Balatonnál dolgoznak, vörösboraiknál is inkább a gyümölcsösségre a frissességre törekednek. Közülük nem egy már a tavasszal megtalálható lesz a boltok polcain. A borászat mellett a vendéglátásra is nagy figyelmet fordítanak, egész évben nyitva tartó éttermükben öt szakács dolgozik és Magyarországon egyedülálló szolgáltatásuk a bor mozi.

Kapcsolódó témák

Akik részt szeretnének venni Európa legnagyobb sörünnepén, azoknak nem kell egészen Münchenig utazniuk, hiszen most Budapesten is átélhetik a legnagyobb sörfesztivál minden örömét 2018. szeptember 27-30. között az Októberfest Budapesten! Az arányok persze mások lesznek, de ez számunkra inkább kellemesebb.

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!