2018. július 20. péntek, Illés napja
Múlt, jelen és jövő találkozása
Révay András
2017.11.14 21:16
November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

 Minden évben igyekszünk valami újat kitalálni, bővíteni azokat a lehetőségeket, amikről úgy gondoljuk, hogy fontosak a közönség számára – mondta el a rendezvény előtti sajtótájékoztatón Ferenc Vilmos, a fesztivál főszervezője. Az idén a sajt és a gasztronómia témakörében lepjük meg egy különlegességgel a vendégeinket. A másik örvendetes hír, hogy minden korábbit meghaladóan, már eddig négyszáz minta érkezett a borversenyre és a szám ezen a héten még növekedni fog. Ez a verseny tehát felzárkózott a „nagyok” közé, rangot jelent eredményt elérni benne. Ahogy ez már korábban is szokás volt, egy megye mellett egy borvidék is díszvendége lesz a fesztiválnak. Idén Somogy mellé a Villányi Borvidék társul és még harmadiknak egy fiatal társaság, a 2014-ben megalakult Balatoni Kör is a díszvendégek sorát gyarapítja.

Kimagasló évjárat az idei – tudtuk meg GereTamástól, aki a Villányi Borvidék képviseletében vett részt a tájékoztatón. Minden szőlőfajtából hatalmas nagy minőségűt szüretelhettek és ez a megállapítás jószerével az egész országra nézve igaz lehet. A szüret korán kezdődött, sokáig tartott, ki lehetet várni az utolsó percig a szőlő megérését. Érdemes lesz a fesztiválon sorra kóstolni az újborokat. Igaz a borvidék erőssége nem a korai fajtákban mutatkozik meg, hanem a nagy vörösboroknál, amik majd három-négy-öt-hat év múlva kerülnek a fogyasztók asztalára. Gere Tamás pincészete – mint családi vállalkozás – 1980-ban kezdte működését és azóta jól felismerhető stílusban készítik boraikat. A bemutatón egy liba-napi Oportóval szerepelnek.

 A magyar paraszti kultúrában évszázadok óta elképzelhetetlen a szalonna és a kolbász bor nélkül. Ha semmi más, már önmagában ez a tény is indokolja, hogy az Újbor és Sajtfesztiválon helyet kapnak a kolbászok készítői is. A Darnózseliben dolgozó Darnó Hús Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Kovács Péter büszkén sorolhatta, hogy ők az a húsipari vállalkozás, akiknek a vitrinjében 25 darab Magyar Termék Nagydíj sorakozik, több díjazott termék a fesztiválon kóstolható is lesz. A Darnó olyan üzem, amelyik nála nagyobb alvállalkozót foglalkoztat, mert egyes kolbászaikat a Gyula Hús készíti, hozzá még ők az a húsüzem Magyarországon, ahol csak tengeri sót használnak a gyártáshoz. Hentesáruikhoz semmiféle allergént nem használnak és ők voltak azok is, akik beengedték a kamerát a „boszorkánykonyhába”, így a közönség meggyőződhet arról, hogy a szilveszteri virslit is ugyanúgy gyártják, mint mondjuk a júniusit. A családi vállalkozásban egyszerre három generáció dolgozik, a nagyapa, az apa és a fiú már együtt veszi ki a részét a munkából. Ők úgy látják, ezen a fesztiválom a múlt, a jelen és a jövő találkozik, a múltat a fesztivál helyszíne képviseli, a jelen mindenkor az éppen friss újbor, a jövő pedig a bírálatot végző ifjú borászok kezében van.

 Békés megye egyik legkisebb zsáktelepülése, Magyardombegyház, állandó lakóinak száma 150. Dús Ildikó polgármester különösen arra büszke, hogy sajtműhelyük már önállóan is megáll a lábán. Négy éve fogtak kecske tenyésztésbe, háromszáz állatot nevelnek, százmillió forint értékű sajtkészítő üzemükben a legkorszerűbb berendezéseket használják. Náluk minden a nőkön múlik. A falu önkormányzata, a képviselő testület, nőkből áll, a sajtokat nők készítik – no és a kecskék is „lányok”. Korábban mindig csak önkormányzati rendezvényeken volt lehetőségük arra, hogy bemutatkozzanak, most úgy érezték: eljött az ideje, hogy országos nyilvánosság elé lépjenek. Kizárólag kecsketejet dolgoznak fel, így sajtjaikat a tehéntejre allergiások is fogyaszthatják. Tizenötféle sajtot készítenek, ezeknek több előnyös tulajdonságai is van. A kecskesajt hozzájárul az immunrendszer védelméhez, segít a csontritkulás megelőzésében és a pajzsmirigy működésére is jótékony hatású.

A Csopakon dolgozó Söptei Pincészet tulajdonosa, Söptei Zsolt, a Balatoni Körről azt mondta el, hogy tagjaik száma ma már 35-re nőtt. Egyesületük megalakulásával úttörő szerepű gasztronómiai és borászati összefogás jött létre. Céljuk, hogy a Balaton környékén lehetőleg az ott termelt nyersanyagokra épüljön a vendégek ellátása. Sok helyi rendezvényt, versenyt szerveznek, de ami a legfontosabb, ami máris a legnagyobb sikereket érte el, az a Balaton Bor megalkotása, bevezetése. Legelőször 2016-ban, a 2015-ös évjáratú Olaszrizling viselhette ezt a nevet, tavaly 21 borászat harmincezer palack borral jelent meg a piacon, az idén pedig már 24 borászat hatvanezer palack borán olvasható ez a márkanév. A cél, hogy átlépve az országhatárokat, Tokaj mellett a Balaton borrégió neve is beépüljön a külföldi borkedvelők tudatába.

 Sándor Tamás korábban elnyerte már ezen a fesztiválon „Az Év Sajttermelője” címet. Több országban, főként Svájcban dolgozott szakácsként, séfként, ott sajtiskolát is végzett. A Büki Sajtmanufaktúra tehén- és kecsketej feldolgozásával foglalkozik. A vidékükön egyre többen csatlakoznak hozzájuk és kezdenek sajtokat előállítani. Az Újbor és Sajt Fesztiválon a régi, hagyományos friss termékekből – zsendice, orda, joghurt, aludttej, gomolya – tartanak bemutatót. Belőlük hidegkonyhai különlegességeket is készítenek. Ilyen lesz például az aludttejből készült, erdei gyümölcsös sajttorta vagy a szarvasgombából és szilvásváradi füstölt pisztrángfiléből, szőlőmag-olaj hozzáadásával készült sajtkrém. Magyarországon már régebben is volt kéksajt gyártás, ezt a hagyományt is felélesztik.

 A Fáncsi Hegyi Pince a Dél-Balatonon, Kötcsén dolgozik az első boraikkal 2011-ben jelentek meg. Három különleges bort mutattak be: az első egy „zöldbor” a Zöldveltelíni, ami Sopron és Pécs mellett náluk is szépen megterem. A második az Irsai Olivér, a harmadik pedig, a Szürkebarát egy meglepő változata, a Pinot Gris Pink, amit némi malíciával akár „Rózsaszínbarát”-nak is nevezhetnénk. Céljuk egy olyan turisztikai központ létrehozása Kötcsén, ahol minden korosztály számára teljes értékű kikapcsolódást nyújthatnak. Vendégeik kényelmére különös gondot fordítanak, ízlésesen kialakított panzió, jakuzzi és finn szauna is várja a hozzájuk érkezőket. Kisebb létszámú csoportok számára még konferenciák megtartására is van lehetőség.

Günzer Tamás Pincészete is a Villányi Borvidéken található, mintegy huszonöt éve készítenek borokat. Rosé Cuvée-jük tavaly ezen a fesztiválon nemcsak a Top Tíz-be került, hanem ott még a Champion díjat is megkapta. Folyamatosan tapasztalják, hogy az újborokra egyre nagyobb igény és kereslet van, ezért ők is fokozottan ügyelnek ezek minőségére. A most bemutatott rosé is hasonlóan készült, mint a tavalyi, mellette pedig egy fehér cuvée-vel szerepelnek, ami Ottonel Muskotály, Olaszrizling és Chardonnay házasítás. A vállalkozás 1991-ben indult és az első palack bort 1998-ban töltötték le. Ma már 330 ezernél tartanak és terveik között szerepel, hogy szőlőterületükben szeretnék elérni a hatvan hektáros nagyságot. Günzer Tamásnak fia és lánya is részt vesz a vállalkozásban így van kinek továbbadni majd a mesterséget.

 Az 55 hektáron gazdálkodó Kristinus Borbirtok – a Balaton déli partjának lankáin - nevét a tulajdonosáról, dr. Wolfgang Kristinusról kapta. Szeretnének minden piaci igényt kielégítő borokat készíteni, a mindennapok borfogyasztói számára csakúgy, mint a legmagasabb minőségi elvárásokat támasztóknak – beleértve a külföldi vásárlókat is. A borversenyre idén egy Irsai Olivérrel, egy Sauvignon-nal és egy Roséval neveztek be. Mivel a Balatonnál dolgoznak, vörösboraiknál is inkább a gyümölcsösségre a frissességre törekednek. Közülük nem egy már a tavasszal megtalálható lesz a boltok polcain. A borászat mellett a vendéglátásra is nagy figyelmet fordítanak, egész évben nyitva tartó éttermükben öt szakács dolgozik és Magyarországon egyedülálló szolgáltatásuk a bor mozi.

Kapcsolódó témák

Mielőtt a cím, így együtt olvasván bárkiben is megütközést keltene, sietünk leszögezni, a szavaknak ezúttal egyáltalán nincs semmi bántó, obszcén tartalma, jelentése! Rövidesen találkozhatunk velük üzletek polcain, érdekes új borok palackjainak címkéjén. Ezek mindhárman bornevek!

Bár azzal valószínűleg sokan egyetértenek, hogy néhány pohárka finom bor mellett könnyebben megy az udvarlás, ezúttal nem erről volt szó. A joggal hagyományosnak tekinthető Zwack Open borbemutató a megszokott helyszínéről, a Zwack Múzeumból – a melegre való tekintettel – kiköltözött a gyárudvarra. Szó, ami szó, a jegesvödröknek ott, az „udvarlás” során is nagy keletjük volt.

Ha hiszik, ha nem, ezek a szavak egy borokat felvonultató rendezvény részprogramjait jelzik. Sokat fejlődött a Rosalia, 2012. az első Magyar Rosé Mustra óta. Azóta kiköltözött a Városligetbe, ahol az idén már 73 borász és húsznál több egyéb kiállító várta, hogy bemutatkozhasson a látogatóknak. A cím pedig azt jelzi, hogy a rendezők megoldották: amíg a papa-mama kóstolgat, a gyerekek se maradjanak szórakozás nélkül.

A Gellért Szállóban tartották idén a Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóját, ahol a hazai borvidékek mintegy ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére várta értő közönségét. A rendezvényt megelőző borteszten a nemzetközi borakadémikusokból álló, független, szakmai zsűri 60 bort vakon kóstolva állapította meg a rangsort. Bemutatásukat a két első helyezettel kezdjük.

Több volt szokásos borbemutatónál a hetedik „Nagy Badacsony Kóstoló” a budapesti New York Palotában. A korábbiaknál nagyobb területen zajlott és a rendezőknek arra is volt gondja, hogy felhívják a látogatók figyelmét néhány érdekességre. Lesz például az idén a hegy táján három Bortriatlon, lesz Pünkösdi Eljegyzés, Rózsakő Fesztivál, Badacsonyi Szüret és Márton-napi Vigasság. Akit érdekel a szép táj, a jó bor, a finom ételek – akár minden hónapban talál ott szórakozást!

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Krakkóval
Ismerkedés Krakkóval A város legendája:A mondabeli sárkány Krakkó egyik jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából. De hogy kerül ide a sárkány? A választ a történelmi legendák adják meg.A legenda szerint, Krakus herceg uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó egyfejűnek ez sem volt elég.A megoldás végül egy furfangos cipészmester agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak. Egy kis történelem:Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított. A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig koronázó város maradt.  „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.” Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép történelmi barátságára. A magyar kapcsolatok: IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el. Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.Séta a városban:Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az óváros a világörökség része.A Királyi vár: A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos, felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához hozzájárulóknak állít emléket.A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének, Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát. A következő átjáró a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A Waweli székesegyház:A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna, melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A főoltár mögött található a Báthory-kápolna. Már a várba vezető feljáróról látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni. Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra, aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is volt.Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván rongálják a nekidőléssel.A FőtérA korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható, aki ebben az épületben lakott.Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének 100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a templomot.A városháza:A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az oroszlánok vannak így.A Mária-templom:A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot 1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban őrtoronyként használták. A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán. Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal. A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a riadókürtöt. Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy, hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.A Posztócsarnok:A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel ételeket és italokat is lehet kóstolni.Az egyetem:A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur).Egyéb látnivalók: A Szent András-templom:A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített tornyai a XII. század végén épültek.A Szent Péter-Pál templom:Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12 apostol kőszobra.A lengyel gasztronómia:Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű, tartalmas levest meg kell kóstolni.Néhány kép a városról:Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=rUN7nvLwP1Q                                                                                                                  By vinpet
Városlátogatások Halstatt a mesebeli városka
Halstatt a mesebeli városkaA Hallstatti tó partján fekvő bájos, barokk kisváros Felső-Ausztria egyik leglátogatottabb települése. A festői kilátás egyszerűen elvarázsolja az idelátogatókat. A hegyoldalba épített színes faházikók, az ezer színben pompázó virágok, a tó kristálytiszta vizében tükröződő kis templom együttes látványa, a romantika szívet-lelket simogató megjelenése.A városka egyetlen főutcából áll. A tó és a sziklafal közti szűk helyre bezsúfolt házak tarka egyvelege. A főutcán a kis, díszes boltocskák az ajándéktárgyak garmadáját kínálják, igaz az árakhoz hozzáadják a nagymama életkorát is. Sétánk során megcsodálhatjuk az ablakokról leomló virágerdőt, a festett homlokzatokat és a házak között megbúvó kis sikátorokat egyaránt.A Főtér:A térhez érve olyan érzése van az embernek mintha egy mesefilm díszletei közé tévedt volna. Az aranyos házikókkal övezett tér közepén egy Szentháromság szobor áll, melyet egy tűzvész emlékére emeltek.A városba egy alagúton keresztül lehet bejutni, melynek megépítése előtt a hegy és a tó közé épült település, szinte teljesen el volt vágva a külvilágtól csak vízi úton volt megközelíthető. Még Ferenc József császár is hajón érkezett látogatóba.A tó legmélyebb pontja 125 méter, a kristálytiszta víztükör az Alpok hegyeit vetíti elénk.Nézelődjünk és gyönyörködjünk!Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=avCodANZ4u8                                                                                                            by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!