2019. május 21. kedd, Konstantin napja
Musical a múzeumban
Révay András
2016.10.05 23:19
Ez év tavasza óta a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Operettszínház - mint nemzeti intézmények - stratégiai partnerekként működnek együtt kiemelt feladataik ellátása érdekében. A megállapodás legfontosabb része az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódik.

 Az előadás, Kocsák Tibor és Miklós Tibor, Lady Budapest című musicalje, Tábori György, Utazás című regénye alapján készült és október 21-én debütál Somogyi Szilárd rendezésében. A Budapesti Operettszínház ezzel a különleges bemutatóval tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtt. Az együttműködés célja, hogy a két intézmény közös jegyár- és bérletkonstrukciója minél nagyobb tömeget szólítson meg ezzel a kezdeményezéssel. A Lady Budapest előadásra szóló színházjeggyel rendelkező látogatóknak a kiállításra 50 %-os kedvezményes belépési lehetőséget ajánl fel a Múzeum. Ezt a gesztust viszonozva a kiállítás belépőjegyét felmutatva az Operettszínház 15 %-os kedvezményt ad a Lady Budapest produkció 2016-2017-es évadban lévő előadásainak jegyáraiból.

 Ez egy szokatlan együttműködés – állapította meg Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója – ami két intézmény között most kialakult. A múzeumban jelenleg látható „REJT/JEL/KÉPEK '56 - A forradalom tikos művészete” című kiállításban a művészeti alkotások ezúttal a történelem szolgálatába állnak, történeti forrásként mutatkoznak be. A forradalom alatt, vagy annak hatására születtek, a Kádár-korszakban, majd azt követően egészen napjainkig, de mégis jórészük a rendszerváltásig rejtve maradt. A kiállításban híres képzőművészek alkotásai kerültek nyilvánosság elé, köztük a Magyarországon eddig soha nem látott Chagall kép, vagy éppen Szalay Lajos grafikái - akit maga Pablo Picasso a világ legjobb grafikusának tartott. A közönségnek várhatóan hasonló – egymást kiegészítő - élményben lesz része, ha megnézi a kiállítást, és ha megnézi a musicalt.

 Gondolkodni több-, szeretni csak egyféleképpen tud az ember – foglalta össze a musical lényegét Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Akkor, ’56-ban, az események és a „menni vagy maradni” kérdés az ő családjában is rendszeresen napirenden volt. Az október 21-i bemutató után a színházban több diákelőadást is tartanak. Az élet és a színdarab egy pontban közös: a családokban mindig vannak erős asszonyok, akik a döntő pillanatokon átsegítik a gyenge férfiakat. Az Operettszínház Lady Budapest diákelőadásaira szervezett csoportjai ingyenesen nézhetik meg a kiállítást, ugyanígy az Operettszínházban most debütáló - kifejezetten az együttműködésre létrehozott - Történelmi Bérletsorozathoz kapcsolódóan a Múzeum ingyenes lehetőséget ad a bérletet megvásárló látogatóknak egy-egy kiállítás tárlatvezetéssel egybekötött megtekintésére.

 Hogyan lehet úgy túlélni egy eseményt, hogy emberi méltóságunk közben ne sérüljön meg – teszi fel a kérdést a darab, és a darabról szólva a rendező, Somogyi Szilárd is. Egy forradalmi helyzet miként változtatja meg az emberek viselkedését, az emberi kapcsolatokat? Hogy lehet szeretni ilyen helyzetben, és hogy lehet túlélni a szerelmet? A musicalben van tizenkét, különböző nemzetiségű utas, el akarják hagyni az országot. Ferihegyet már elfoglalták az oroszok, több gép nem száll fel, autóbusszal indulnak. Míg eljutnak Mosonmagyaróvárig, kiderül, hogy valami nincs rendben. A történet krimiszerű fordulatot vesz, valaki nem az, aminek látszik. A színpadon jól követhető, miként válik ellenséggé egy ember, hogy a saját bőrét mentse. Az oroszoktól nem várnak se jót, se rosszat, de az egyik orosz tisztről kiderül, hogy intelligens világpolgár, aki ráadásul beleszeret az egyik utasba. Az egész kiúttalan helyzet – kacagtató operett helyett – drámába fordul, csak a befejezésből nem lesz tragédia. A darabot a budapesti bemutató után röviddel már vidéken is láthatja a közönség.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!