2020. június 4. csütörtök, Bulcsú és Tormás napja
Nem félünk a vírustól – II. rész
Révay András
2020.03.03 11:03
Az UTAZÁS kiállítás hazai díszvendége idén Eger volt és ez jó alkalmat adott arra, hogy ne csak a város, de a tágabb környezete is bemutatkozhasson a közönség előtt. Heves mellett pedig egy másik megye, a 70. születésnapját ünneplő Bács Kiskun megye is kihasználta a lehetőséget, hogy megmutassa, mennyi élményt, különlegességet kínál a látogatóinak.

Eger és térsége, komplex kínálattal bíró vidék, sok egyedi attrakció, rendezvény várja az utazókat. A városba látogatók száma 2013 óta minden évben nő, ezért jelentős fejlesztések indultak. Megújult a Dobó tér, valamint a Végvári vitézek tere. Már látogatható a Török kert, növelik a bejárható kazamaták hosszát és számát. Rövidesen a Zárkándy bástya is elkészül, alagúttal kötik össze a belső várral. Kész viszont a nyugati oldalon a vársétány, itt egy tanösvény is helyett kapott. A Bazilikában 2022-re elkészül a rekonstrukció, megnyílik a Bazilika tornya is. Több, mint 10 km hosszú kerékpárút köti össze a város déli és északi pontját, Miskolctapolca - Ómassa irányában is van 60 km kerékpározási lehetőség. A borászaik kemény munkát végeznek, világszerte számos díjat szereztek az elmúlt években. Az Egri Csillag borok és a Bikavér Ünnepe is évről évre több látogatót vonz.

Szilvásváradról is bőséges ajánlattal érkeztek. Az itteni kirándulást a gyerekek gyorsan elfelejtik, mert az ősember barlangjába a túra bizony megerőltető. A Szalajka völgybe évente 600-700 ezer ember érkezik, mindent megtesznek azért, hogy őket ne csak odacsábítsák, de ott is tartsák. Elkészült a Lipicai Lovas Központ, itt díjugrató, díjlovagló és fogathajtó versenyeket, hagyományőrző lovas rendezvényeket szerveznek. Lesz lovastorna verseny is, ilyen eddig még az országban sehol nem volt. A Szalajka völgyben utazhatunk kisvonattal, ami az eseményekhez kapcsolódóan lehet mikulásvonat, nyuszivonat is. Az Ősember Fesztivál júniusban várja majd a látogatókat, júliusban rendezik Szilvásváradon a Gasztronómia kiállítást és kóstolást, természetesen a pisztrángra alapozva.

 Noszvajon nehéz kérdés: a programturizmus vagy az állandó attrakciók fejlesztése fontosabb? 2020-ban mind a kettőt gyakorolni fogják. Úgy látják: lényeges, hogy „jól megetessük, jól megitassuk” a hozzánk érkező turistákat, de programokat is kínáljunk számukra. Így lesz ez a Patakparti helyi termék piacon, ami 40 noszvaji termelőnek értékesítési pontja, mellette a rendezvénytérre kemencét építenek, ide kerül a háromnapos Kemencés napok és a Birs ünnep. A gyerekeknek szóló Meseút mellett lesz majd felnőtt Meseút, szerelemre, párkapcsolatra hangolva. A látogatás bombaszerű robbanását várják, a Galmping pikniken, május 24-én 10 svéd étterem vesz részt rajta. Noszvaj a különleges szálláshelyek Mekkája. A földön, levegőben, még föld alatt is vannak szokatlan szálláshelyek, lombkorona házak, buborék házak, konténerházak. Sok a barlang apartman is, a föld alatt is megszállhatnak a Noszvajra érkező vendégek.

Bélapátfalván áll Magyarország egyetlen épségben maradt, 1232-ben alapított ciszterci apátsága, ahol hazánk egyik legrégebbi templomi orgonáján csendülnek fel a dallamok koncert, szentmise során. Ezt a templomot egyszer az életben mindenkinek látnia kell. A barátságos, természeti és épített értékekben gazdag kisváros az év minden szakában várja látogatóit. A túrázóknak a Bélkő-hegy fehér mészkőszikláival kihagyhatatlan útvonal. A 816 méter magas csúcsára Magyarország egyetlen komplex típusú tanösvénye vezet fel. A hegy tetejére érve pedig páratlan látvány - hazánk egyik legszebb panorámája - tárul elénk, különleges sziklákkal: olyan, mintha nem is a saját bolygónkon lennénk. A Kéktúra is érinti Bélapátfalvát - ennek vonalán, az erdő közepén fekvő kis tisztáson található a Gilitka kápolna, melyet 1750-ben építettek Szent Anna tiszteletére. A gyönyörű környezetben a tavuk igazi horgászparadicsom. Kijelölt tűzrakó helyek csalogatnak bográcsozásra, nyárson sütésre, a nyáron pedig színvonalas kulturális események helye a tópart.

 A Gyógyvizek Völgyében három település, Egerszalók, Demjén és Egerszólát fogott össze, egymást erősítve jelennek meg a turisztikai palettán. Egerszalók, Európában egyedülálló látványosságával, a Sódombbal, de emellett a barlanglakások és Sáfránykert is egyre népszerűbb célpont. A 3D barlangmozi a technika segítségével repít vissza a dinoszauruszok idejéig. 2020-ban 12 nagyobb rendezvénnyel várják a vendégeket. Van hagyományőrző, népi mulatság, bor és gasztronómiai-, családos-, és fiatalos zenei program is. A következő a Szalóki Húsvét lesz. Idén több új attrakcióval készülnek, Tücsökkereső kalandjátékra hívják a gyerekeket és a szülőket. Elrejtőztek a kis tücskök a faluban, végig kell járni, begyűjteni a furfangos kérdések válaszait. Elkészül az Egerszalókot Egerrel összekötő kerékpárút, melynek segítségével már könnyedén elkerekezhetnek a vendégek akár a Bükk-hegységig. A túrára indulók részére helyi kerékpáros térképpel készülnek.

Folyamatos az érdeklődés a Zsóry-fürdő és a matyó népművészet iránt. Az idén 80 éves Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, a fedett élményfürdő, a csúszdapark minden évszakban kikapcsolódási lehetőséget kínál a gyerekekkel érkező családoknak. A víznek itt van a legmagasabb kéntartalma az egész országban. Az idei szezonra elkészül a fürdő előtt a Zsóry Gyógy- és Egészségpark és egy gyógyhelyhez méltó központ. Itt játszótér, növénytorony hang- és fényjátékkal, futópálya, fitnesz eszközök, állapotfelmérő pontok, aszfaltrajz, kávézó és információs pont is helyet kap. Fedett kerékpártároló és elektromos autótöltési lehetőség is lesz majd. A szezont április 12-13-án a Matyó Húsvét nyitja, itt a család minden tagja megtalálja a szórakozását, a kézműves vásártól a népi játékudvaron át a tojásfestésig. A színpompás matyó viseleteket közelről lehet megcsodálni, sőt fel is lehet ölteni egy fotózásra. Július első hétvégéjén a Város Napja, második hétvégéjén a Zsóry Fesztivál, augusztus első hétvégéjén pedig a Matyóföldi Folklórfesztivál következik. A leglátogatottabb a Matyó Múzeum, az UNESCO szellemi világörökség részét képező hímzéseseket, viseleteket évente ezrek nézik meg. Számos érdekességet tartogat a Mezőgazdasági Gépmúzeum is, itt a működőképes gépek, vízimalom, kovácsműhely és matyó fogadószoba látható. A Hadas városrész alkotóházaiban, a bútorfestő, mézeskalácsos, fazekas, szövő mesterségek és a népi hangszerek világába nyújtanak betekintést.

 Aki Budapest felől érkezik erre a vidékre, annak érdemes megállni Hatvanban. A főbb turisztikai célpontok egyike a régi pompájában álló Grassalkovich kastély, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak ad otthont. A 2021-es Vadászati Világkiállítás helyszíne lesz, a természet szeretetén alapuló vadászatot mutatják be a látogatóknak. Áprilisban itt a hatvani csata ideje, felelevenítik a dicsőséges tavaszi hadjárat első győztes ütközetét. A vendégek korhű bemutatót látnak, huszárokkal, fegyverekkel, ágyútűzzel. Érdekes lesz a hatvani Tuning és veteránautó találkozó, május elején több száz jármű érkezik. A hangnyomás mérés roppant szórakoztató, de legalább olyan érdekes lesz a Retro partizánok című rendezvény szeptember elején. A 60-as 70-es 80-as években Magyarországon is elérhető legteljesebb járműpalettát fogják bemutatni. A Sörfesztivál látogatóinak száma sem kevés, egyedi recept alapján készült barna- és búzasör is kóstolható. A legnagyobb kulturális attrakció a Munkácsy kiállítás lesz, kultúrtörténeti mérföldkőként emlegetik. A Hatvany Lajos Múzeumban, március 17. és július 14. között látható a világhírű Ásító inas és más páratlan alkotások sora. Különösen a kisgyermekes családoknak és a természetkedvelőknek nyújt kikapcsolódási lehetőséget a hatvani Vadaspark ahol számos magyar állat megtalálható. Többek között szürke marhát, vízibivalyt, mosómedvét, nyulat és szamarat is láthatunk.

Azt biztosan sokan tudják, hogy Bács-Kiskun megye területe a legnagyobb az országban. De azt már kevesebben, hogy itt terem a legtöbb szőlő és itt készül az a bor, amit különösen a fiatalok szeretnek, illatos és könnyed. Főleg a nyári hőségben szívesebben isznak ilyen borokat, mint, amiből egy pohárral is sok. A megyében, Hajóson van Európa legnagyobb pincefaluja. Több mint 1100 pince van itt, nincs hozzájuk lakóház, csak pince. Mellette van még másik három település, ahol szintén több száz pince van, csak nem ilyen egyediek, hogy lakóépület nélkül állnak. Ezt a négy falut 300 évvel ezelőtt, főleg sváb betelepülők hozták létre. Megóvott sváb jellegük miatt érdemes felkeresni, mindegyikben más-más különlegességek vannak Az egyiken, Nemesnádudvaron nemrég készül el a szenzációs babamúzeum.

 Ebben a megyében van a legtöbb termál- és gyógyfürdő, érdemes eljönni, mert itt gyógyulni lehet. Ilyen például Kiskunmajsa, Tiszakécskén szálloda is van. A megye kerékpáros lehetőségei ideálisak. Nincsenek hegyek, nem kell félni attól, hogy a gyerek begyorsul, aztán lezúg a domboldalon. A 3-5 méteres dombocskák itt már hegynek számítanak. A Duna-parton húzódik az Eurovelo 6-os útvonal. Van egy 200 kilométeres zarándokút is, amely része a magyar zarándokútnak. Esztergomtól indul és Kalocsát érintve, a Duna bal partján fut végig, a máriagyűdi kegytemplomig. Minden faluban van olcsó, 2000 Ft alatti szálláshely a zarándokok számára. Aki nem akar 10 kilométernél többet gyalogolni - a szomszéd falu épp annyira van - így különleges élménnyel gazdagodik. Nem kell csoportot szervezni, el lehet indulni egyedül vagy kettesben is. Szebb és és élményben gazdagabb, mint az El Camino!

Vannak a megyének természetes vizei, sokaknak fontos lehet, hogy ne az uszodák fertőtlenített klóros vagy másképp tisztított vizét használják. A kisgyermekeseknek jók a sekély tavak, a Soltvadkert mellettihez akár 1-2 éves gyerkőccel is oda lehet menni. Az ország 5. legnagyobb tava, a Szelidi-tó is itt van. Fantasztikus élményeket nyújt a szabad víz, a Duna is. Kenuval, kajakkal tökéletes kikapcsolódást kínál a rengeteg holtág. Áthúzódik ide a Gemenci erdő, benne szenzációs, természetközeli élményeket találunk. A falusi turizmus során biotermelők között lehet megtapasztalni, mennyivel más a fóliákban nagyipari módon megtermelt zöldség és gyümölcs, mint a bio módon megtermelt élelmiszer. A magyar nyelv szépen fejezi ezt ki, van az élelem és van a táplálék, ez utóbbi, amelyiket úgy gyártanak.

 

Szolnokon működik Magyarország egyetlen katonai repülőgép múzeuma, a RepTár. 2016 szeptemberében nyílott és már ebben az évben megkapták az év turisztikai attrakciója címet. Azóta is évente közel 80 ezer látogatója van és nemcsak múzeum, családi élmény is. Ugyanis a kiállított eszközöket gépek mellett tevékenységek is várják a látogatókat, például a MIG-29 szimulátorban. Van 4D mozi, új attrakció a 3D karika, ami vadászpilóta kiképző, a bátrak azt is kipróbálhatják. Beülhetnek két repülőgépbe, egy MIG-21 es vadászgépbe és egy JAK-52es gyakorló gépbe. Nagyon szeretik, mert pilótának érzik magukat benne. A legkisebbeket egy tematikus játszótér várja a szabadtéren. Egy katonai akadálypálya is rendelkezésére áll a látogatóknak, ahol vak labirintus, illetve csúszópálya található, a katonai kiképző eszközökkel együtt. Kúszó, mászó, erőt próbáló eszközök, minden, amihez erő és bátorság kell. A legnagyobb attrakció, amire Mosonmagyaróvárról, Budapestről, Zalaegerszegről, az ország minden pontjáról eljönnek, ez egy Messerschmitt BF-109-es. A legendás messzer, a második világháborús vadászgép, március 15-ig látható. Van egy nagyon friss információ, talán kulisszatitok is még, hogy egy kicsit tovább marad itt, ugyanis Krakkóból kapták kölcsön a Repülőmúzeumtól és egy második világháborús repülőgép is érkezni fog, de az még titok!

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Városlátogatások Firenze
FirenzeAz Arno folyó partján fekvő, történelmi emlékekben bővelkedő, reneszánsz várost egy blog keretei között bemutatni, lehetetlen vállalkozás. Az ókori rómaiak által alapított település műemlékeit megcsodálni több napot is igénybe vesz. A toszkán fővárost a „középkor Athénja”-ként is emlegetik.Nézzünk meg néhány érdekességet.Tudtátok, hogy a város felett egy titkos folyosó kanyarog, melyet Giorgio Vasari épített meg Cosimo de’ Medici toszkán nagyherceg megbízásából.  Ma Vasari folyosóként emlegetik. A közel egy km. hosszú járat egy-két emelet magasságban kanyarog a város felett. A Palazzo Vecchioból indul, ahol a Mediciek kormányzati hivatalai működtek, és az Uffizin át a folyó túloldalán álló pompás Pitti-palotáig vezet, ami a család otthona volt. A legenda szerint Cosimo nagyherceg a folyosót arra is használta, hogy személyesen kémlelje ki az utca hangulatát, illetve egyes házak belsejébe is betekinthessen onnan. A titkos járat elhalad a Santa Felicita-templom homlokzata előtt is. Egy innen nyíló erkélyen át a hercegi család az egyházi szertartásokon is részt vehetett, anélkül, hogy az alattvalókkal elvegyült volna.A folyosó, Firenze legöregebb hídja, a Ponte Vecchio (Öreg híd) fölött is áthalad. Ennek a láthatatlan folyosónak köszönhetjük a híd aranyműveseit. Korábban ugyanis mészárosok birtokolták, akik az állati hulladékot közvetlenül a folyóba dobták. Mikor azonban Cosimo megépíttette a folyosót, nem kívánta szagolni a rohadó hús bűzét. Kiadta a mészárosok útját, és a helyükre ékszer kereskedőket költöztetett. Az ékszerüzletek azóta is a híd jellegzetességei közé tartoznak.Firenze legismertebb műemlékei Uffizi képtárA Mediciek által alapított képtár nemcsak Olaszország, hanem az egész világ egyik legértékesebb és leggazdagabb gyűjteménye. Az elnevezés "irodákat", "hivatalokat" jelent, mivel a XVI század végén, amikor elkészült az U-alakú épület, a földszinten helyezkedtek el Toszkán Nagyhercegség hivatalai. Az első emeleten kaptak helyet a Mediciek udvari művészeinek a műhelyei, a legfelső szinten pedig a család gyűjteményei. Itt őrzik Botticelli két remekművét a Vénusz születését és a Tavaszt, itt láthatjuk Michelangelo festményét a Tondo Donit, Tizianótól az Urbinoi Vénuszt, Leonardo da Vincitől pedig a Három királyok imádását és az Angyali üdvözletet, hogy csak legismertebbeket említsem. A képtár valahol a turistaáradat mögött található.Piazza della SignoriaA Városháza tere, amelyen a legfontosabb események zajlottak a középkortól kezdve. Itt fogadták a város előkelő vendégeit, itt tartották évszázadokon keresztül Firenze védőszentjének, Keresztelő Szent János tiszteletére rendezett látványosságokat és itt végezték ki 1498 májusában eretnekként Savonarolát. aki letartóztatásáig a perjeli tisztet is betöltötte. A teret díszítő gyönyörű szobrok közül a Neptun szobor és szökőkút nem nyerte el a firenzeiek tetszését, túlságosan aránytalannak, ormótlannak tekintették a város lakói a művet, s éppen ezért azonnal a "Biancone", névvel illették, amelyet talán  "Nagy fehér szörnyűségként" lehetne lefordítani. Nem aratott túlságosan nagy elismerést a Hercules szobor sem, Baccio Bandinelli alkotása. A Városháza homlokzatán oroszlánt ábrázoló szobrot láthatunk mivel Firenze címerállata az oroszlán. A neve Marzocco. Marsnak, a háború istenének a nevéből származik az elnevezés, s a középkorban a Városháza mögötti épületekben éppen ezért oroszlánokat őriztek.A Városháza mellett találjuk, a szabadtéri szoborgyűjteménnyel díszített, gótikus stílusú Loggia dei Lanzi-t a tér egyik legjellegzetesebb épületét. Itt láthatjuk Benvenuto Cellini bronzból készült Perseus szobrát és Giambologna remekművét, a Szabin nők elrablását.Santa Maria Novella-bazilikaSanta Maria Novella-bazilika Firenze első gótikus temploma és egyben első bazilikája. 1279-ben kezdték el építeni és valamikor a 14. század közepén készültek el vele. A fehér és zöld márvánnyal burkolt külső falak számos fontos műalkotást rejtenek.Itt látható „Keresztelő Szent János élete” freskók, melyek a város akkori polgárait és szokásaikat lehet felfedezni. A templom további híressége a Spanyol-kápolna freskói, melyen az agarakként ábrázolt dominikánusok terelik az „elveszett bárányokat”. A bazilikához szorosan kapcsolódik két irodalmi alak, Dante és Boccaccio. Míg a Strozzi-kápolna 14. századi freskóját Dante „Isteni színjátéka” ihlette, addig a Filippo Strozzi-kápolna maga szolgált Boccaccio „Dekameronjának” első színhelyéül.A firenzei Dóm                                                                                       A firenzei Dóm, vagy hivatalos nevén a Santa Maria del Fiore (“virágos” Szűz Mária templom), Firenze egyik legtöbbet fényképezett, s legismertebb műemléke. 1296 szeptember 8-án rakták le a katedrális alapkövét, de az építkezés hosszan elhúzódott, több mint százötven évig tart. Ma is az egyik legnagyobb templom az egész világon. Ma sincs ennél magasabb épület Firenzében, a kupola kilátóteraszáról  csodaszép körpanoráma nyílik a városra, s a Firenze környéki dombokra.Firenzei képek:Nézzünk meg egy videót a városról:https://www.youtube.com/watch?v=-gxBIzaNfIw                                                                                                     By vinpet /forrás: internet/
Egy nap a városban Élet a járvány után - Önmaguktól függő mikroközösségek
Egyéni tragédiák ezrei zajlanak éppen ezekben a percekben, és szörnyű helyzetbe kerülnek emberek. És noha nagyon együttérzek velük, most mégis a vállalkozásokról szeretnék írni a járvány kapcsán, azoknak is csak egyetlen fajtájáról, ahol elég nagy a baj, pedig nem szabadna így lennie. És nem is kerülne sokba kimenteni őket. Definiáljuk a Pusztítás / Kieső Bevétel arányt: azt fejezi ki, hogy egységnyi pénzmegvonás mekkora negatív hatást képes kiváltani Budapesten, vagy méginkább a város kulturális szövetén. Az arány akkor nagy, ha a negatív hatás jelentős, már nagyon kis kieső bevétel esetén is. Vannak helyek, ahonnan hiányzó egymillió forintot meg sem érezni, máshol emiatt be kell zárni egy ikonikus térnek, ami a tulajdonosa személyes csődje miatt potenciálisan sosem nyithat meg újra. A két hely, amiről most írni szeretnék, mindenképp a legnagyobb Pusztítás / Kieső bevétel arányt felmutatni képes intézmények között van. 2020 márciusa előtt nem lehetett sejteni, hogy kétfelé lehet csoportosítani a vendégekkel dolgozó helyeket. Ma már annyira  tudjuk ezt, hogy csak ez látszik: az egyik csoportba tartozók átvészelhetik a kormány járványintézkedéseit, a másikuk nem. Egyikük meg tudja - vagy inkább: meg akarja - tartani a dolgozóit a veszteséges időkben is, a másikuk úgy hajítja ki őket egy perc alatt, mint a sicc. Kiugrott a nyúl a bokorból: akinek a profit az első, azoknak van tartaléka, nagy részük a dolgozókat is simán cserélgetik, ha kell. Hozzá is szoktak, tegyük hozzá. Akiknek a profit mindig is másodlagos volt, mert egyszerűen pontosan azt és úgy szerették csinálni, amit és ahogyan csináltak, és a bevételek csak fenntartották ezt a szeretetteljes tevékenységet - jó termék esetén meg még azért nyereséget is termeltek persze -, vagyis sokkal emberibb módon közelítették meg az egészet, azok most lehet, hogy végleg eltűnnek a városból. Most derül ki két dolog: az egyik, hogy mennyire hajszálon függnek Budapest legizgalmasabb helyei, a másik, hogy van-e értelme szoros kulturális közösségeket létrehozni. Mint írtam, két hely van, amik legjobban szíven ütöttek ebben az értelemben, amik nélkül Budapest nem lenne ugyanaz. Ha voltál már ott, tudod, ha nem voltál, hidd el. Olyan izgalmas pontjai a városnak, amikre ha véletlenül rábukkansz, nem hiszed el, hogyan lehet ilyen szenzációs szingularitás mellett csak úgy elsétálni, és miért nem voltál eddig itt. Nem a látvány, nem a hatszáz éves barikolt szesz, nem az élére vasalt profizmus, hanem valami egészen más. Az egyik ilyen szingularitás nekem a Jedermann. Hans Van Vliet, a Magyarországon élő holland zenész 2010-ben alapította azzal a céllal, hogy a nevéhez hűen - jeder Mann (oder Frau, teszem hozzá) - a város mindenféle embert bevonzó jazz-klubja legyen, ahol éjfélkor is lehet reggelit kérni, a hátszín meg kétezer forint akkor, amikor már mindenhol máshol hirtelenjében steak-szakértő pincérek kínálták kétszer ennyiért, és Wahorn András igyekszik szabályok nélküli zenét játszani. Mivel Hans gyakorlott klubmegálmodó - nevéhez köthető a budapesti Sixtus kápolna, a Pótkulcs, az Ötödik bejáró, a Castro, az Ellátó, a Jelen vagy a Most -, így pontosan tudta, mit akar, és hogy azt hogyan éri el. Tudta, hogyan lehet a város különös arcait egy helyre hívni. Egyébként 1990-ben jött Budapestre, három hétre, de megismerkedett a későbbi feleségével a másodikon. Azóta itt él, és azóta vendéglát. A Jedermann tényleg olyan hely, hogy ha koncert van, akkor minden asztalnál egymástól tökéletesen különböző ember ül. Életkorban 18-80, társadalmi státuszban anarchista programozótól öltönyös üzletemberig, mindenki. Ha sosem tudtad elképzelni, hogy valaha egyedül jársz majd kocsmába, és egyedül nézegeted az arcokat, és elegyedsz szóba velük, belépve erre a helyre akkor is azt mondod, hogy “ja, de, mégis el tudom”. Az egyik sarokban ülve, az asztali lámpa sárgás fényével az arcomon, a jazzt hallgatva a végtelenségig tudom fürkészni az embereket, akik éppolyan változatosak, amilyeneknek gyerekként elképzelted, csak épp elhitette veled a közélet meg a tévé, hogy nem így van. A másik nagyon különleges hely, ami egyike Budapest legfontosabb kulturális intézményeinek, és máris élő történelemnek számít: a Nyitott Műhely.  A Nyitott Műhely művészkörökben fogalom. Ha itt most elkezdeném bemutatni Finta Lacit, a hely gazdáját, akinek a pincéjének fenntartásához Esterházy Péter is utalt minden hónapban egy összeget, egy könyv telne be. Ennyire ismert személy ő az irodalmi, meg aztán a zenész, építész, film, képzőművész körökben. Egyszerűen azért, mert 2000-ben megnyitotta ezt az ideális helyen lévő befogadó teret. A Déli pályaudvar közel van, mégis, a pince annak szintjétől picit magasabban, eldugottabb helyen. Ha először mész be ide, nem igazán tudod, mi ez. Az illatok alapján, a kilincseket lenyomva, a régi deszkákból tákolt polcok között nagypapám műhelye ugrik be. Ott van a levegőben nem csak az eszközök, olajok, ottfelejtett tonnányi felhalmozat szaga, de hangulatában is, az ajtók közé benézve, a látványt befogadva is egyértelműen műhely-érzésünk van. Különös véletlen, hogy ez tényleg egy bőrös műhelynek nyitott, 20 évvel ezelőtt. Véletlen, mert  egyáltalán nem szolgált szinte egy percig sem bőrösműhelyként, lévén a barátokkal megült megnyitóbulin máris lefoglalták a képzőművész ismerősök, hogy itt bizony ők kiállítanak majd. Úgyhogy kiállítás lett, az első a több százból, ami azóta volt itt. De vannak itt koncertek, beszélgetések, filmklub és mindenféle kulturális esemény, minden héten több is. Én Török András új Budapest-könyvének elő-bemutatóján vettem itt részt, meghívott vendégként. Laci közben le is költözött ide. Reggel felkel, kinyitja az ajtót, és az nyitva van, amíg este le nem fekszik. Előfordul simán, hogy lemész, leülsz az egyik kávézóasztalhoz, de nem jön senki. Egyszerűen azért, mert nincs is ott senki! Laci elment valahová, és nem zárta be az ajtót, mert az nem illik a helyhez. Nyitott Műhely. Ha ott van, megkínál a levesből, amit főzött, ott hátul. Ha nincs, akkor megvárhatod. De a legkülönlegesebb a sarokban található, máig működőképes, és rendben tartott bőrösműhely (a lenti képen balra). A sarok, ami miatt az egész helyet megnyitották, hogy itt majd műhelymunka lesz, diákokkal, szabadon, beszélgetve. Ott lógnak a bőrök, és várják, hogy egy nap majd Lacinak megint lesz ideje bőrözni, kiállítani, ezzel foglalkozni. Mintha csak úgy alakult volna, tiszta véletlenségből, hogy Lacit istennek sem hagyják dolgozni a művészek, mert mindig újabb és újabb jelentkezik be, hogy itt adná elő magát. Persze azért nem ez a helyzet, Finta László élvezi a munkáját. Biztosan élvezi, hogy szeretik, hogy felfirkálnak róla valami frappáns mondatot a falra, hogy ez tölti ki az életét, annyira, hogy családot sem alapított, a hagyományos értelemben vett magánéletet sem alakított ki magának a Nyitott Műhelyben élve. Mindkét helyre igaz, a Nyitott Műhelyre és a Jedermannra is, hogy a bevételük zérusra esett vissza a járvány miatt. A kormány segítsége, ami abból állt, hogy bizonyos adóterheken valamennyit enyhített, nem sokat segített volna akkor sem, ha hiány nélkül megkaphatják, hiszen a számlák ugyanúgy jöttek, ahogy előtte. Egy nem változott, és ezt mi is észrevettük a saját háztartásunkban: a közüzemi, biztosítási számlák, tagdíjak, bérleti díjak megállíthatatlanul és változás nélkül jönnek, ezeknek a helyeknek pedig ez havi több százezer forint. A másik probléma, hogy egy ilyen családias helyen az alkalmazottak is szinte családtagok. Nem kérdés, hogy küzdenek értük, nem kérdés, hogy ki akarják bekkelni velük a járvány utánig, ez nem olyan “lecseréllek valaki másra, ha akarlak”, vagy “menj haza, éld túl, aztán legfeljebb visszajössz legatyásodva, hitelekkel” dolog. Csakhogy a kormány segítsége, a mi adónk segítsége erre a helyzetre előírta, hogy olyan helyeknek jár a bértámogatás, amik 15-50%-os visszaesést éltek meg a járvány miatt. 50%-nál nagyobb visszaesés felett nem segítenek, nem szállnak be az alkalmazottak bérébe, hogy ottmaradjanak, aki nem képes a korábbi bevétel felét előteremteni, az heroikusan ugyan megpróbálhatja ott tartani az embereket, de saját zsebből ez nem nagyon tartható sokáig. Miért nincs bevétel? Mert egy kulturális tér, ahol egyébként van vendéglátás, hogyan szállítana házhoz ételt? Persze, lehetne, és persze, van, aki igénybe is veszi a dolgot, szolidaritásból. De ki viszi házhoz a kiállítást, a koncertet? Anélkül mit ér egy rántotta, vagy egy tojásos nokedli? Nem enni járunk oda, és nem a szomszédból, hogy beugorjuk érte, ez nem megoldás. Voltak tartalékok, minimális tartalékok, amik mára elfogytak. Mondanom sem kell, ezek a helyek nem épp a maximális profitra hajtanak, inkább hasonlítanak a nonprofit helyekhez, mecenatúrákhoz: ha minden számla ki van fizetve, mindenki megkapta a pénzét, és a tulajdonosnak is maradt miből boltba menni, akkor az már jó. Most lehet azt mondani, hogy “ez egy kegyetlen világ, tessék beállni a sorba”, meg “úgy kell nekik”, de a helyzet az, hogy sem a Nyitott Műhely, sem a Jedermann nem lenne ilyen, ha a profit elsődleges lenne. Nem is léteznének. Nem csak azért, mert nagyobb profit esetén nem kapnánk olcsón steak-et a jazz-műsor mellé, vagy mert nem bírnánk ki egy magasabb belépődíjat az önkéntes adományok helyett, hanem mert minden megváltozna. Mélyen ott van a helyek genetikai kódjában az, hogy a közösség, ami a jelenlétével fenntartja, az család. És adnak pénzt, de nem azért, mert ez a gerince a kapcsolatnak. Ahogy a családtagunknak is adunk, úgy adunk ide is, és ezért cserébe egy családi vacsorán, családi beszélgetésen, családi koncerten ülünk, és így viszonyulunk mindenki másra is a helyszínen. Úgy adjuk a pénzt, mint ahogy a családi rendezvény előtt összedobjuk a rendezvény árát: igazából jólesik. Ez egy nyitott család, bárki bármikor csatlakozhat. És most az egyik családtag bajba került, és a családnak kell kihúzni a bajból, különben nincs több családi rendezvény. A Jedermannban most örökbe lehet fogadni helyeket, és terveznek valami webshop-szerűséget is. A Nyitott Műhely is a törzsvendégek segítségére számít, hogy kifizesse a számlákat. Ez most a teszt: elég erős-e ez a közösség ahhoz, hogy tényleg családnak lehessen nevezni? Vagy csak a jókedv, szórakozás, kulturális rendezvények iránti érdeklődés tartotta össze? Vagy valami mélyebb, emberek közötti erő, ami nem hagyja az intézményt eltűnni? Ha ezek a helyek most megmenekülnek, az mindennél erősebbé teszi őket. Akkor megmutatják, hogy érdemes családi közösségeket létrehozni, mert az erősebb háló, mint a nagy profit. Megmutatja, hogy ha itt ezentúl jönnek-mennek a járványok, akkor csak erre lehet számítani: a családra. Ha pedig elbuknak, akkor a nagyobb tőke köré gyűlő helyek erősödnek, valamint mindenkor a kormány segélycsomagjának kialakításától függ, hogy egy hely élhet-e, vagy nem. Képzeljétek el, milyen fontos kérdés ez. Ez dönti el, hogy milyen lesz Budapest a jövőben, hogy luxussátrakba térünk majd be minden sarkon, amiket egy perc alatt össze lehet pakolni, és máshol felverni, vagy megerősödnek a hagyományra, gyökerekre épülő közösségi terek, amiket fenntartják azok, akik szeretik, hogy vannak.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!