2020. február 21. péntek, Eleonóra és Norina napja
Nem párbaj, inkább kettős, páros tánc
Révay András
2018.03.04 14:47
Valódi párbaj esetén egyenlőtlenek lettek volna az erőviszonyok, mert az előzetes válogatás után kiválasztott harminchárom pince közül 18 volt egri és csak 15 szekszárdi. Ám szerencsére összecsapásra – a szó valódi értelmében - nem került sor, bár azt sem tagadhatjuk, hogy ez a nap nem múlt el vérontás nélkül. Bőven folyt a bikavér!

 Az Eger – Szekszárd Bikavér párbajt a Corinthia Hotel báltermében rendezték meg és a szervezőknek az érdeklődésre nem lehetett panaszuk. A megjelent borászok és a látogatók véleménye egy ponton feltétlenül találkozott: szükség van ilyen rendezvényre! A Bikavér nevet egy időben sikerült elkoptatni és a „hétköznapi” borfogyasztók emlékeiben sajnos a szóhoz még negatív élmények társulnak. Ugyanakkor pedig a termelők jelenleg már komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ez alapjaitól változzon meg. Az állítás igaz mindkét borvidékre, amelyik a Bikavér név használatára jogosult. A bortípus rangjának emelésén sokat dolgoznak, hisznek ebben a történelmi borkategóriában, és úgy vélik, ez a kékfrankosra épülő, komoly, de mégsem túl nehéz vörösbor idehaza és külföldön is megfelel a mai kor fogyasztói igényeinek.

Ám ha „párbaj” akkor azért legyünk lovagiasak és a találkozóról szóló tudósításban az „első lövés” jogát a címvédőnek, Szekszárdnak adjuk. A bikavér szó ugyanis onnan indult el, még 1846-ban, ismertté Garay János verse nyomán vált. Szekszárd déli határában, a festői szépségű Faluhely-dűlőben található a Bodri Birtok és palackjaik címkéjén is a dűlő neve olvasható. A szőlőt ide 2001 és 2004 között telepítették. A Faluhely csoportba a válogatásaikat sorolják és ennek egyik tagja a Cabernet Sauvignon, és a Merlot mellett a Bikavér. A pincészet ezt a borát a jól felismerhető, nyomott üvegű, feliratos, szekszárdi palackba töltötte. Tartalma 2015-ös évjáratú Kékfrankos – Merlot – Cabernet Sauvignon - Kadarka házasítás. Bár fiatal a bor, mégis szép eredményeket ér el és a kóstolók körében is népszerű.

A Bikavérünket mi könnyedebbre hangoltuk – mondta el a borról szólva ifj. Gál Tibor. Erre a párbajra ezúttal egy rendkívül friss, 2016-os TiTi Bikavért hoztak. Igazán gyümölcsös, ízgazdag, dinamikus, elegáns, egri vörösbor. A 2016-os hihetetlenül jó évjárat volt ezért a borok nagyon izgalmas savszerkezet mondhatnak magukénak, komoly gyümölcsös aromával és szép illatokkal társítva. A vulkanikus talaj és a kézi művelés mindezt még megerősítette. Ez a Bikavér Kékfrankos – Kadarka - Syrah alapú, de van benne egy kicsi Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon és Merlot is így rendkívül sokszínű, sokrétű „díszes” borról beszélhetünk. Az elmúlt években az Egri Borvidék elindult a fiatalosítás irányába és ez a TiTi Bikavér ennek a lenyomatát őrzi. Játékos, kedves, behízelgő vörösbor.

Nagybetűvel írják – nem kicsivel - a nevet, ezért is tartják úgy az Egerben élő és dolgozó Balga családnál, hogy ez humorizálásra nem nyújt alkalmat. A hangsúlyt ők a bortermelésre helyezik! A bemutatóra a 2015-ös évjáratú Bikavért hozták. Az Egri Bikavér Szabályzatnak megfelelően, a házasítást Kékfrankosra építik, de van mellette még Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon és Blauburger. A vörösborokra általában jellemző, hogy a könnyebbet legalább félévig, a testesebbet inkább egy évig fahordóban érlelni kell. Ők erre a célra kisebb – többször töltött - barrique hordókat használnak, mert nem szeretnék, hogy a fa íze elnyomja a bor frissességét, üdeségét. Vannak, kik már a szüretkor egybegyűjtik a fajtákat – ők inkább külön szüretelnek, külön érlelnek és csak a palackozás előtt egy évvel kerül sor a házasításra, majd a bor 3-4 hónapot még a palackban is érlelődik. Ez a 2015-ös is a „könnyedebb” kategóriába sorolható, a cél egy „jóivású” bor elkészítése volt, ami rácáfol a még mindig létező előítéletre a 35 – 40 évvel régebben készített Bikavérekkel szemben. Ma már sok kis pincében jó és még jobb Bikavérek készülnek és a Balga pincészet is ebbe a sorba kíván tartozni.

 A Twickel Szőlőbirtok Bikavére Gróf Zichy névvel állt az asztalon és ennek komoly oka van. A tulajdonos édesanyját Zichy Mária Teréziának hívták, és a családja iránti tiszteletből kapta a pincészet prémium minőségű bora a nevet. A címke alatt, a palackban 2013-as évjáratú Bikavér rejtőzött, alapja 55 – 60 százaléknyi Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon és kevés Kadarka hozzáadásával. A 2013-as év kisé hűvösebb volt, de nem volt rossz. Inkább könnyedebb, gyümölcsösebb stílusú borok készítésére volt alkalmas. Éppen ezért ők sem új hordókba, inkább másod-harmadtöltésűekbe tették a bort, ezért lazább, jól fogyasztható csak csekély „hordófűszerrel” bíró bort kaptak. Mindegyiket külön érlelték, de a házasítás után a Bikavért még félévig tartályban érlelték tovább, majd a palackban is eltöltött még egy évet, mielőtt forgalomba került. A Kékfrankosnak köszönhetően, kimondottan jól illik a libacombhoz, nem túl fűszeres húsokhoz.

Sok évtizeddel ezelőtt Verpelét nevéhez még inkább az Olaszrizling kapcsolódott. A Varsányi Pincészetben is termelik, mind a mai napig, büszkék is rá, de a párbajra ők is Bikavért hoztak, mindjárt kettőt. Egy 2013-as és egy 2015-ös évjáratút. Mindkettőt úgy készítették, hogy az eredmény itt is inkább könnyed, gyümölcsös bor legyen. Ezért a 13-as két évet, a 15-ös pedig csak egy évet töltött tölgyfahordóban. Harmincöt százaléknyi Kékfrankos, 20 % Blauburger van benne, ezen kívül még Cabernet Sauvignon, Pinot Noir és Zweigelt teszi változatossá az ízeket. A 2013-as kissé eltér: 40 % Kékfrankos van benne és a Cabernet Sauvignon és Cabernet Franc 20-20 százaléknyi mennyiségben van jelen, a többi csak a „maradékon” osztozik. Pohárba kitöltve a kettőt – mivel két év van közöttük, az öregebb sokkal érleltebb hatást kelt, testesebb, karakteresebb fiatalabb társánál.

Ahogy mondani szokták, szinte zsebkendővégről párbajozott egymással a Vesztergombi és A Juhász Testvérek Pincészete, mert egyetlen asztalon, egymás mellett kaptak helyet. A Vesztergombi, Szekszárdról 2015-ös Bikavérrel állt ki a pástra, a borvidéken belüli előválogatás során erre esett a választás. Véleményük szerint ez nem is párbaj, inkább duett, együtt gondolkodás, páros tánc. Mivel csak ez a két borvidék használhatja a Bikavér elnevezést, jó, ha együttműködnek. A Vesztergombi az egyik legrégebbi olyan pincészet Szekszárdon, ahol Bikavér készül. Már az 1992-es Bikavér meghozta nekik „Az év borásza” címet és azóta az összetételben nem változtattak. Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Merlot és Kadarka adja a győztes receptet. Ezek íz- és illatjegyei jelennek mega borban, de a cél mindig az, hogy ne különálló fajták összességeként, hanem egy új egészként jelenjen meg a Bikavér. A lelkét a Kadarka adja, a fűszerei eredményezik a jó összhatást, amit a Bikavértől elvárnak.

Juhász Ádám, az egri Juhász Testvérek Pincészet főborásza, munkája során igen széles, nemzetközi tapasztalatokra támaszkodhat. Dolgozott Új Zélandon, majd egy Európai Uniós ösztöndíjnak köszönhetően a mesterképzés tanulmányait Franciaországban, Németországban és Dél-Afrikában folytathatta. Itt az egyetem elvégzése mellett dolgozni is volt lehetősége, közvetlenül ismerkedhetett meg a helyi szőlőtermeléssel, borkészítéssel. Ilyen szemmel nézve az egri Bikavért kétségtelen, hogy a nagy múltja mellett volt egy komoly megingás, ám most ismét nagy jövője van. Jó az irány, amit a borvidéken képviselnek, és ha sikerül a Bikavért egységesíteni, akkor az a bornak és a borvidéknek is nagy kiugrási lehetőséget jelenthetne. Jól látható, amikor külföldiek járnak a vidéken, hogy a bor nagy üzleti potenciált is hordoz. Igen fontos bora lehet Magyarországnak. Náluk a 2015-ös egri Bikavér Selection ötös házasítás. Negyven százalék Kékfrankosból, 20 % Blauburgerből, 20 % Merlotból és 10-10 % Cabernet Sauvignon – Cabernet Francból áll. Hordóban 18 hónapig érlelték és csak három hónappal ezelőtt palackozták. Szép, elegáns, mély, rubinvörös színe van, illatában a meggy és a szilva dominál. A Cabernetnek köszönhetően karaktere fűszeres. Kóstoláskor közepes testű száraz vörösbornak érezzük, mély, „húsos” tanninokkal, lecsengése közepes hosszúságú. A nemzetközi összehasonlítást tekintve ennek a Bikavér Párbajnak komoly jelentősége van. Külföldön sok hasonló kóstolót szerveznek. Nagyon fontos ugyanis, hogy a fogyasztók találkozhassanak a borászokkal, megismerhessék filozófiájukat. A borásznak is jó a fogyasztóval találkozni, meggyőzheti, hogy a Bikavér kilépett korábbi állapotából, ma már sikeres márkának ismerhető el!

Kapcsolódó témák

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

A Békési Pálinkafőzde idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi főzdéje ez alkalommal prémium termékcsaládját új taggal bővítette, debütál a Békési Barackpálinka – derült ki a forgalmazónál, a Veritas borkereskedésben tartott tájékoztatón.

Minden eddigit felülmúló sikerrel zárult az idei – sorrendben már a XVI. Újbor és Sajt Fesztivál. A borversenyre korábban sosem látott mennyiségű, 525 minta érkezett, mutatva ezzel a fesztivál rangjának növekedését a borásztársadalomban. Megrendezésének helye is változott, a Vajdahunyad várból az Erzsébet körútra, az egykor volt Royal, ma Corinthia Hotel díszes termeibe költözött.

Miközben határozottan örvendetes tény, hogy a pezsgőfogyasztás egyre népszerűbbé válik, az itallal kapcsolatos ismeretek elterjedtségéről nincsenek ilyen kedvező adatok. Érdekes felmérés tárgya lehetne például a kérdés: hányan vannak valóban tisztában, a címben szereplő három szó értelmével?

Blog ajánló
Egy nap a városban Hihetetlen: még jobb kenyerek, még távolabb Budapest központjától
Amikor legutóbb véletlenül belefutottam a Vadkovászos pékségbe az Örsön, és gyorsan rákerestem Google Mapsban, van-e valahol még belőle, valami különöset vettem észre. A találatok között felbukkant két Vadkovászos és egy harmadik, Vadkovász nevű pékség is. A 16. kerületben, nem sokkal Budapest határa mellett, több mint 13 kilométerre a 0-ás kilométert jelző Clark Ádám tértől. Nem messze egyébként a város egyik legjobb pizzájától, a 16. kerületi Kemencéstől. Többen mulattak legutóbb azon, hogy külvárosnak írtam le az Örs vezér tere környékét, de soha ilyen messze a központtól nem tudtam fellelni értékelhető kenyeret. És a poén az, hogy abban a pillanatban, amikor ezt megtaláltam, megtaláltam a Google Mapsszal még egyet, ennél sokkal messzebb. Már csak el kellett jutnom oda, hogy kipróbáljam, hűek-e a nevükhöz, és tényleg jó, kovászos kenyereket kapni-e ott. Esetleg jó kovászosat. (Ha nem érted, a vesző eltüntetése miért jelent változást a jelentésben, hamarosan egy külön posztomból megérted majd). Falusias környezetben egy családi házas autóbeállóra összeütött kis műhely hirdeti, hogy itt pékség található. Délután kettőkor nyitnak, legelőször keddenként a héten. Ekkor kezdik el árusítani az egész nap elkészült tésztákat, különféle kenyereket és péksütiket. A kenyerekben csak víz, liszt, só. Élesztőt nem használnak saját bevallásuk szerint, ahogy adalékanyagokat sem, a szakmában jónak számító Szabó Malom és a Garat Malom lisztjét veszik. A kenyerek kovászosak, a weboldal szerint 18-32 óráig érlelik, mielőtt kenyér születik belőle. Ez az idő nem a kovász érésére vonatkozik, az ugyanis náluk folyamatosan etetett, tehát immár három éves cucc. Ennek megfelelően a kenyerek drágábbak, közelítenek a belvárosi árakhoz, a fehér kenyér kilóára 1000 forint körül van (930 és 1200 forint között, attól függ, mekkora kiszerelést veszel). A végeredmény nagyon jó kenyér, nem éri el a legjobbak szintjét Budapesten, de közelítenek abba az irányba. Itt, Budapest keleti határánál pedig egyszerűen sci-fi. Ahogy korábban már kiszámoltam a pékségek megtérülésénél, kenyérrel nemigen lehet eltartani egy ilyen pékséget, hacsak nem csupa családtag dolgozik, lelkesedésből. Ennek megfelelően édes és sós péktermékeket is árulnak, túrós töltött batyut - vagy mit -, pogácsákat, csigákat. A kakaós csigájuk egyszerűen annyira valószerűtlenül SÁRGA volt, hogy nem bírtam otthagyni. Otthon beleharapva kiderült a megoldás: kurkumát tettek bele, ettől egzotikus íze is lett, meg jól is nézett ki. Oké, ez már make-up, de abból egy elegáns fajta. Összefoglalva: nem hiszem el, hogy imáim meghallgattak. Vajda ”Pékműhely” Józsi kakaós csigájának és kenyerének 2012-es felfedezése óta azt hangoztatom, hogy eljön az idő, hogy minden sarkon lesz kézműves pék, mert megéri. Az első, 2013 és ez utáni évek robbanása után azonban megtorpant a dolog, és noha kifizetődő lett jó péknek lenni, a pékségek száma egyáltalán nem követte mondjuk a speciality kávézók megállíthatatlan szaporulatát. Most látom újra, hogy megindult a második menet. Ezek az új helyek nem feltétlenül a csúcsot ostromolják, mert külvárosban inkább egy olyan kompromisszumot keresnek, amivel kifizetődő marad az üzlet, és a kereslet is megmarad. Viszont mivel látom, hogy megindult a differenciálódás, itt az ideje egy következő posztban leírni, hogyan értékelhetjük a pékségeket, és mit jelentenek az egyes minőségi szintek. Hogy mindent a helyén tudjunk értékelni, és azon belül üdvözölni vagy elutasítani. Vadkovász PékségCím: 1165 Budapest, Újszász u. 57.
Egy nap a városban Egy város legendás gasztrohelyei - az állandóság forradalma
Na, ez aztán egy igazi, tőrőlmetszett magazinos cím lett, igaz? És akkor most ilyenkor jönne egy húsz perc alatt összecsapott lista olyan helyekről, amik egyáltalán nem legendásak. Na nem. Olyat kaptok eleget máshol. Én pont azon gondolkoztam, vajon vannak-e? És ha nincsenek, mikor lesznek? És ha lesznek, kik válhatnak legendássá? Ott van például a Di Fara Pizza Brooklynban. Sosem voltam ott, de imádom, hogy létezik. Izing Róbert egy plasztikus bekezdésben foglalja össze, miért imádnivaló, részlet: Ha megbetegszik, a bolt bezár, és nincs pizza. Jellemző a hely horderejére, hogy amikor pár éve négy dollárról öt dollárra emelte egy szelet pizza árát, a Wall Street Journal egy teljes cikkben foglalkozott a lépéssel, és azzal, hogy ez milyen hatással lehet a New York-i pizzaárakra. Maga a hely elképesztően lepattant, mosdó nincs. Nem az a lényeg, hogy jó-e a pizzája, mert nyilván jó. Nem az a lényeg, hogy régóta üzemel, mert olyanból is akad pár kutyaütő. A lényeg az, hogy szeretik, töretlenül, megállás nélkül, és a pizzéria is szereti a vendégeket, szintén töretlenül. Sok legendás hely van még a világban, amik, ha megszűnnének, mintha egy darabot tépnének ki a városból. Lehet egy étteremnek akárhány Michelin-csillaga, ha nem része a városnak, ha nincs tele szeretettel, akkor holnap nyugodtan átköltözhetne a szomszédos országba, nem lenne érdemes könnyeket hullatni érte. Én úgy látom, hogy a legendás helyek az alábbi tulajdonságokból többet is fel tudnak mutatni, ideális esetben talán mindet: Kezdetektől a tulajdonosok dolgoznak a boltban A tulajdonosok minden nap megjelennek, mert kézben tartják az étel elkészítését, nem bízzák azt az alkalmazottakra, hacsak ők is nem lettek mára részei a legendának Odafigyelnek az alapanyagokra, a jó minőségre, de nem feltétlenül a csúcsra törekszenek. Általában nem túl gyorsan haladnak a korral, és nem újítják meg a konyhatechnológiát minden ötödik évben, szeretnek hagyományos módon elkészíteni valamit, ahogy elkezdték. Ezt általában el is várják tőlük. A hely régóta nyitva van, és várhatóan csak haláleset miatt zárhat csak be, ideális esetben úgy sem. Nem terjeszkednek, nem nyitnak évente új helyet, mert nem tudnák kézben tartani, és egyébként sem ez a céljuk. Jól érzik ugyanazon a területen magukat évtizedekig. Üzleti körökben az ilyen mozdulatlanságot szokás a lassú elmúlással azonosítani, de ezek a helyek rácáfolnak, és egy nagyon fontosat valósítanak meg így: a kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot. Nekünk, itt a budapesti gasztroforrongás utáni években, amikor tisztul ki a zavaros, és elkezdenek mennyiségben is felzárkózni a helyek a minőség után, bezárnak a hullámlovasok, meg sajnos bezárnak sokszor a jók is, mert nincs megbízható munkaerő, szóval nekünk még nem éppen ilyesféle igényünk van. Vagy nem tudjuk, hogy van-e. Akadnak évtizedek óta nyitva lévő, tetemes törzsvendégkört vonzó, nem is rossz éttermek, de valahogy mégis bennük van az a nehezen levakarható álflanc, kezdve a magukat túl komolyan vévő, de egyébként sokszor unalmas ételekkel egészen a pincérek kiszámított profizmusáig. Szóval elkezdtem így nézni a helyeket. A pár éveseket és a negyven éveseket is. Kiben van meg AZ? Ki fejlődhet azzá, hogy Domenico DeMarco pizzériájához hasonlóan Budapest kötelező célpontja legyen, de ne kurvuljon el? Turistacélpont, de nem turistalátványosság. Lehet egy fura hely a nyolcadik kerületben, mint a bezárt Arany Tacskó, csak jó konyhával és elhelyezkedéssel, de lehet az ötödik kerületben is, vagy a föld alatt. Lehet magyaros vagy zsidó konyha, kínai konyha, cigány konyha, mert mindegyik a város és a gasztronómia szerves részeinek számítanak, ahogy az olaszok New Yorknak. Van egy listám, és el is kezdem felkeresni ezeket a vállalkozókat egy mélyebb portréhoz. Lesz itt olyan pali, aki megtanította Budapestet gyrost készíteni, lesz föld alatti, szakadt hely, meg olyan édességek, amiket többé nem lehet kitörölni az emlékezetünkből, mégis csak egy helyen kapni őket. Írtam már róluk, csak nem így, nem ilyen szemmel. Szóval ha van tippetek, itt az alkalom, hogy bővíthessem a listámat, kommentben írjátok meg, szerintetek ki lehetne legendás matéria és miért, a fenti felsorolás mentén.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!