2017. március 26. vasárnap, Emánuel, Larissza és Manuéla napja
Nézz Kossuth szemébe!
Révay András
2017.03.14 20:46
Két új, kivételes értékű műtárgy került a közelmúltban a Nemzeti Múzeumba. Az egyikről a szakemberek hol tudtak, hol eltűnt szem elől, a másik egy család birtokában volt. Most mindkettő látható lesz, a nemzeti ünnep, március 15 délutánjától kezdődően.

A tárgyak egyike egy Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípia. A szó az első, gyakorlatban is alkalmazott fényképészeti eljárás neve, amelyet 1839. augusztus 19-én hoztak nyilvánosságra. „Direkt pozitív” eljárás, közvetlenül pozitív képként jeleníti meg a valóságot. A kép, attól függően, hogy az ezüstjében sötét vagy világos felületet tükröztetünk, pozitív vagy negatív képet mutat. Minden egyes felvétel egyedi példány, csak reprodukció útján sokszorosítható. Kossuth számos ábrázolása közül ez a kép azért kiemelkedő fontosságú, mert a felvétel 1852-ben, fotográfiai eljárással készült, így teljesen hitelesnek tekinthető. Kossuth arca szinte szemből látható, mintegy a szemébe nézhetünk a forradalom és szabadságharc vezetőjének. A képet a kiállítás megnyitása előtt két nappal, nyilvánosan, legelőször a sajtó képviselőinek mutatták be.

Az 1848-49-es forradalom nem csak a magyar történelem kiemelkedő eseménye, de ugyanezt jelenti ennek a múzeumnak is - állapította meg a tárgyak bemutatásakor Varga Benedek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Múzeum az események ikonikus helyszíne volt. Gyűjteménye, mely a forradalom és szabadságharc relikviáiból, történeti emlékezetét hordozó tárgyakból áll, most hallatlanul fontos darabbal gazdagodott. Ez a kép tudatosíthatja bennünk, hogy a nemzet nagyjai közül sokan – időben - nem is állnak olyan távol tőlünk. A Kossuthról készült dagerrotípia pontosan azt érzékelteti, hogy nem is annyira a múlt ő, hiszen már a fényképhez hasonló megörökítést látunk róla. Sőt, hangfelvétel is készült vele, amit a kiállítás látogatói számára szintén felelevenítünk! A kép Amerikába készült, a szabadságharc leverését követően és igazán az a megkapó benne, hogy valóban olyan, mintha a szemünkbe nézne.

A műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank Értéktára vásárolta meg, és helyezte letétbe a Múzeumba – erősítette meg Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek fő célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. A program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az eddig megvásárolt, hazahozott művek listája a Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható.

 Ez a műtárgy csak rövid ideig lesz látható, ugyanis fényre, a hő és a páratartalom változásaira nagyon érzékeny – mondta el dr. Lengyel Beatrix, a kiállítás kurátora. A dagerrotípia március 15-én délutántól, miután az állami ünnepség lezajlott, egészen április másodikáig tekinthető meg. Sajnos nagyon sérülékeny, ha nem vigyázunk rá, akár egészen el is feketedhet az ezüstözött része. Kossuth Lajos a szabadságharc leverését követően, 1851-1852-ben körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, hogy támogatókat toborozzon a magyar ügy érdekében. Ennek során, a Boston Daily Evening Transcript című napilap 1852. május 17-i számában tudósított arról, hogy „Kossuth kormányzó ma reggel Southworth & Hawes galériájában ült egy dagerrotípiához.” Ez az ú.n. negyedlemez méretű (kb. 11 x 8 cm) Kossuth dagerrotípia portré J. J. Hawes leszármazottainál maradt fenn. Feltehetően egy sztereodagerrotípia egyik fele. Novomeszky János amerikai-magyar műgyűjtő a családtól vásárolta meg, és 2002-ben megmutatta a Történeti Fényképtár muzeológusainak. Novomeszky váratlan tragikus halála után gyűjteménye több helyre került, ekkor a Kossuth-dagerrotípia eltűnt a múzeum munkatársainak látóköréből. Csak 2015-ben bukkant fel újra, és vehette meg a Magyar Nemzeti Bank. Hosszú és szakszerű restaurátori munka után lehet most megtekinteni.

 Érdekes a második emléktárgy is, amivel a Magyar Nemzeti Múzeum Ereklyegyűjteménye gyarapodik. Leszármazottak őrizték meg a márciusi ifjak egyikének, a székely származású Oroszhegyi Józsának börtönévei alatt készített „rabfaragását”, egy talpas pohárkát. Az 1848-as pesti forradalmi ifjak köréhez tartozó Oroszhegyi Józsa - eredeti nevén Szabó József (1822-1870) - Nagykolcson született. Pesten 1841-ben orvosi tanulmányokba kezdett, majd 1844-től a Jelenkor „Újdonság" rovatát vezette. Ekkor kötött barátságot Petőfivel, Jókaival, Vahot Imrével. 1848. március 15-én ott volt velük a Pilvax kávéházban, a Nemzeti Múzeum előtt, együtt indultak kiszabadítani Táncsics Mihályt. A szabadságharc kezdetén a honvédorvosi karba jelentkezett, később szabadcsapatokat vezetett, ezért a szabadságharc leverése után távollétében a császári bíróság halálra ítélte. Két éven át bujdokolt álnéven, majd elfogták, de ítéletét 10 év - vasban letöltendő - várfogságra változtatták. Büntetését a josephstadti várbörtönben töltötte, ez idő alatt faragta emlékpoharát, melyet családjának ma élő tagja most a Nemzeti Múzeumnak adományozott, így a nyilvánosság is megismerheti.

Kapcsolódó témák

Huszonhárom országból összesen háromszáz kiállító – közöttük száz hazai – volt a vendége, a kerek évfordulót, a negyvenedik születésnapját ünneplő, budapesti Utazás Kiállításnak. Már ezekből a számokból is látszik, hogy kínálatban nem volt hiány.

Idén huszadik alkalommal kerül megrendezésre magazinunk ezoterikus karácsonyi fesztiválja, amire természetesen ünnepi programmal készülünk. Ez évi sztárvendégünk Horgas Eszter világhírű fuvolaművész lesz, aki nemcsak zenéjével varázsolja majd el a látogatókat, de – Jakab Istvánnal beszélgetve – életének, karrierjének izgalmas részleteit is megosztja a jelenlévőkkel.

2016.09.20 20:53

A katonai repülőgépek világában járatlanok számára a cím joggal kelthet némi megütközést, ám mentségünkre szóljon, hogy mindkettő valós, ténylegesen használt elnevezés. Ráadásul mindkettő létjogosultságát a név eredeti – békés – viselőjéhez való nagyfokú hasonlóság támasztja alá. Ez állítás igazságáról bárki meggyőződhet, ha ellátogat Szolnokra a nemrég megnyitott RepTár kiállításra.

2016.07.09 22:45

Iskolai tanulmányai során Győrről bizonyára mindenki megjegyez néhány tényt. Hogy a folyók városa, hogy barokk város. Azt valószínűleg kevesebben tudják; Budapest és Sopron után az ország harmadik, műemlékekben leggazdagabb városa. Ez talán már elegendő hozzá, hogy felkeltse érdeklődésünket.

2016.06.21 20:19

A címben foglalt kijelentést egy magyarországi város választotta jelmondatának. Jelzi: mintha tudatában lenne annak, hogy sokan, nem sokra tartják – ugyanakkor kellő önbizalomról is árulkodik. Hogy eldönthessük, a lebecsülésnek vagy az önbizalomnak van-e nagyobb alapja, látogassuk meg! Töltsünk el egy kis időt Cegléden!

Blog ajánló
Egy nap a városban Szuper program mára: a Kőbányai Víztározók
Ma délelőtt 10-től délután 4-ig ingyen és szabadon látogatható a Kőbányai Víztározó. A fenti két körülmény egyike sem szokott rendelkezésre állni, ugyanis a tározóban jellemzően nyolc méter magas víz áll, szóval oda lényegében képtelenség bejutni normál körülmények közt, pláne sétálgatni benne. Köszönöm csapatépítő angyalunknak, Áginak, hogy szólt, mert én aztán alaposan lemaradtam volna róla. Pedig ilyen jó móka: Némi további infó: a tározót eredetileg még gőzgépek segítségével látták el vízzel, a mai Kossuth tér mellől nyomták fel ide, jó 33 méterrel magasabbra a Duna szűrt vizét, ma már korszerűbb technológiákkal, de lényegében hasonló elven töltik fel a hatalmas medencéket. És a videóban fel nem ismert izé egyébként a levegőztető. Szóval: pulóvert érdemes vinni és érdemes arra számítani, hogy lesznek sorok, de ha nincs program szombatra, ezt mindenképp érdemes beiktatni, mert remek helyszín, ami ráadásul többnyire tökéletesen megközelíthetetlen. A helyszín az Ihász utca 29, a létesítmény megközelítése tömegközlekedéssel ajánlott, mert a parkolás a környéken nehézkes. Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el. Részletek itt.
Egy nap a városban Bazi jó zsidó kaják: Macesz Bistro
A Város Hősével az van, hogy miközben látszólag minden a régi mederben zajlik, valójában rengeteg ponton dolgozunk azon, hogy a rendszer még átláthatóbb, hatékonyabb legyen és hogy még több kisgyereknek tudjunk segíteni. Aki még sosem hallott róla: a Hős (aki lehetsz akár te is) átutal havonta valamilyen összeget az éhező gyerekeknek, cserébe elintézzük neki, hogy egy rakás budapesti étteremben kedvezménnyel fogyaszthasson, szóval a befizetett összeg kedvezmény formájában vissza is vándorol a zsebbe: úgy tudsz segíteni, hogy az nem került semmibe. Már több száz kisgyereket etetünk közösen a Hős Csapattal, ami nagyon menő dolog, és a hősösség egyre híresebb, amit tök jól bizonyít, hogy rengeteg étterem jelentkezik nálunk azzal, hogy be akar állni a sorba. Mi meg kimegyünk Ádámmal, teszteljük a helyet és ha jó, akkor tárt karokkal várjuk. Szóval: új taggal bővül a csapat, a Macesz Bistro ugyanis olyan jó, hogy nem értem, miért nem kerestem meg őket rögtön az induláskor. Ez egy zsidó étterem a belvárosban a Kazinczy utcánál, de a szokásos romkocsmás vagy a hangulatot kizárólag egy krétás táblával megteremteni kívánó helyektől eltérően igazi klasszikus belső térrel. Ilyet nem sokat találsz a bulinegyedben, vagy ha mégis, akkor az vagy erősen túl van árazva, vagy pocsék a kaja, vagy én még nem találtam rá. Fehér abroszok, szép teríték, a falakon régi emlékek, a csillárokon porcelánok. És zsidó kaják minden mennyiségben. Előételnek zsidó tojást ettem pászkával és kenyérrel. Könnyű start (nem), betolod, és érzed, hogy bajban leszel, de hát a munka az munka. Főételnek nyilván jöhetett egy kis sólet: az előétellel együtt ez már bármelyik tisztességes felnőtt embert kiüti. A sólet amúgy remek, a bab, a gersli állaga, mennyisége, íze pont olyan, amilyennek lennie kell, a kicsit zsíros, kívül ropogós, belül omlós libacombért meg tapsikolnak örömükben azok, akik valamiért tapsikolni szoktak, ha jó sóletet esznek. Őszintén szólva desszertet már egyáltalán nem akartam enni, de muszáj volt, mert ez a flódni a felajánlás: aki a Maceszben főételt rendel, flódnit kap ajándékba, ha Hős. És a desszert árát elnézve ez elég nagylelkű felajánlás, de a desszert íze alapján meg abszolút indokolt az ár. Ez ugyanis az egyik legjobb flódni, amit életemben ettem, már maga az alapsüti is kiváló, jók a rétegek, az arányok, az állagok, az alapanyagok, de az a körtés hab mellette már túlmegy minden határon, olyan finom tőle a végeredmény. Szóval: welcome Macesz a Hősök közt, welcome! Macesz BistroBudapest, Dob u. 26, 10720617876164H-Sz: 12-16 18-23Cs-V: 12-16 18-24
Városlátogatások Polignano a Mare - Puglia gyöngyszeme
                          Polignano a MareA vad sziklákra épült városka Puglia tartomány gyöngyszeme, látványa egyszerre félelmetes és romantikus.  Félelmetes, amikor a viharos tenger hullámai megtörnek a barlangokkal tűzdelt, szinte függőleges sziklafalon és romantikus, amikor a végtelen kék tengert látod magad előtt és alatt.Rövid séta után kiérünk a sziklaszirtekhez és csodálhatjuk a nyílt tenger vakító kékjét, mely megihlette a városka világhírű szülöttjét, Domenico Modugno-t is.Modugno itt írta híres dalát, mellyel 1958-ban megnyerte a San Remói fesztivált."Nel blu dipinto di blu" (Szállni a kékre festett égen), ha így nem ismerős, énekeljük a refrént: Volare (repül). Dalával soha nem látott sikereket ért el, és a kis pugliai tengerparti településről indult Mimmo Mr. Volare lett. A tengerparton álló szobra is kifejező, szállni, repülni a kék égbe.Az énekes gyönyörű dalaival beírta magát a szívünkbe. Emlékezzünk csak a tragikus sorsú Szécsi Pál által hazánkban is sikerre vitt „Távollét”, vagy a Piove (Eső), ismertebb címén: „Ciao, ciao bambina” című dalra.Több mint 230 dal, 38 mozifilm, 7 tévéfilm, 13 színházi előadás kötődik a nevéhez. A várost nem csak a romantikus lelkületű olaszok tartják zarándokhelynek, a világ minden részéből érkező turisták dúdolják a felejthetetlen dalokat. A városka tele van éttermekkel, bárokkal és fagyizókkal. A leghíresebb étterem közvetlenül a tengerparti sziklákra épült Ristorante Grotta Palazzese, ahol egy természetes barlang teraszáról gyönyörködhetünk a kilátásban. Sajnos a káprázatos látvány az árban is benne van. A kötelező minimális fogyasztás 100€, ezért mi csak bekukkantottunk egy közeli teraszról.A történelmi óváros sikátoraival, zegzugos ódon utcácskáival, sétára csábít. A keskeny utcák többnyire a tenger fölötti teraszban végződnek, a sziklákon és a fehérre meszelt házakon megtörik a napfény.A hangulatos városka rengeteg olasz filmnek szolgált természetes díszletként. Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=GIklO5R3wVY                                                                                                               by vinpet
Városlátogatások Nagyvárad
NagyváradNagyvárad Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábornak köszönhető. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A város alapításáról számos monda maradt fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak, éppen Szent László hatására, Budánál is több temploma volt. A későbbi évszázadokban a püspökség számos híres tudóst és írót adott a magyarságnak. A Szent László templom ajtaján és mennyezetén is a király életéből vett jelenetek láthatóak, vizet fakaszt a sziklából és templomot épít, vagy kunokat üldöz. A királyt a róla elnevezett templomba temették. A kapcsolódó legenda szerint a holttestét, kérése ellenére, nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron kívánták örök nyugalomra helyezni, ám a király földi maradványait szállító szekér csodálatos módon magától megindult Nagyvárad felé. A XV. században Várad a reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a "felix civitas" (boldog város) jelzőt.Később Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa.”Nevezetes látnivalók:A Városháza:Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli oldalon látható az óratoronnyal együtt a város szimbolikus létesítménye és meghatározza a városképet. Az 50 méteres torony korábban tűztoronyként működött.Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra. Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk a városba. Az első szinten található az óra szerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett “Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.A Szent László templom:Nagyvárad központjának legrégebbi temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint átadja a székesegyház kulcsait Várad püspökének. A bécsi akadémista festészet egyik művésze, Friedrich Schilcher alkotása, restaurálása folyamatban van.A Színház:A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz elemekkel. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. Ez a nap más szempontból is jelentős, ugyanis ekkor helyezték üzembe az elektromos közvilágítást. És lőn világosság!A Fekete Sas Palota:A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló színes ablak is a város szimbóluma.A Holdas templom:Az ortodox katedrálist mindenki csak holdas templom néven emlegeti. A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja. A Görögkatolikus Püspöki palota:A barokk és rokokó stílusjegyeket ötvöző görög-katolikus püspöki palota a történelem viharai során többször is rendeltetést váltott, szerencsére laktanya nem volt. Ma felújítva csodálhatjuk meg.A Grand Hotel Astoria:Az egykori kávézó megőrizte rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek. Itt nyomtatták ki a Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket.Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére. A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül. Talán a pincérre várnak?Az üresen hagyott székre bárki leülhet a „holt költők társaságába,” egy kis szellemi feltöltődésre.A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs, sajátos báját még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=PsD79v54M4U                                                                                                        By vinpet                                                                                                     Forrás: Internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!