2020. február 22. szombat, Gerzson és Zétény napja
Optimizmus és folyamatos növekedés – I. rész
Révay András
2018.03.06 11:06
Ez jellemzi a nemzetközi és a hazai turizmust, és ez a két tényező határozta meg a most véget ért 41. Utazás kiállítást is. A HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba 23 ország 280 kiállítója hozta el újdonságait. A belföldi díszvendég Hévíz, a külföldi ezúttal Marokkó volt. A kiállítók – hosszú évek után – ismét két pavilont töltöttek meg, így a látogatók több mint 25 ezer négyzetméteren válogathattak az irodák, régiók és országok kínálatából.

Az igen látványos marokkói pavilonba látogató Mohammed Sajid, a Marokkói Királyság turisztikai minisztere szerint, ahogy Hévíz Magyarországon a turizmus motorja, úgy Casablanca is az Marokkóban. A városnak ő korábban a polgármestere volt. Marokkó és Magyarország turisztikai kapcsolatai tavaly ősz, a közvetlen légi járatok elindulása óta egyre szorosabbak, Budapestről alig 3,5 óra alatt el lehet jutni Marrákesbe, és nagyjából négy óra alatt Agadirba. A repülőút elteltével garantáltan más világba csöppen az európai utazó. Az afrikai föld jellegzetes színe fogadja a vörös városként is emlegetett Marrákesben, amely királyi város révén az ország legjelentősebb turisztikai attrakciója. Jellegzetes városfala, lenyűgöző óvárosa a világ minden tájáról vonzza az egzotikumra éhes látogatót, és ez az egyik legrégebbi UNESCO világörökségi helyszín (1984). A város temérdek látnivalójával, egész évben kellemes klímájával és a szinte korlátlan napsütéssel, várhatóan igazi sláger lesz a nyaralók körében. A dél-marokkói Agadirban inkább a fehér a domináló szín - köszönhetően nemcsak a vakító fehér épületeknek, hanem a mindig fodrozódó tenger habjának is. Klasszikus párost alkot vele az Atlanti-óceán kékje. A város évente 300 verőfényes nappal büszkélkedhet, tágas homokos strandja az egyik legszebb az óceán partvidékén, és a közelében található számos nemzeti park Marokkó vad természeti szépségét tárja a látogató elé.

 Azt, hogy Spanyolország nagyszerű üdülőhely, Magyarországon valószínűleg mindenki tudja, ezért a kínálatból most inkább mást emelünk ki. Madrid Operaháza ebben az évben ünnepli fennállásának 200. évfordulóját! A Prado Múzeum 2019-ben emlékezik meg saját kétszázadik évfordulójáról, habár az ünnepek hivatalosan már 2018 végén elkezdődnek, Fortuny és Rubens kiállításaival. Madridban a fesztiválokon kívül minden évben számtalan nagy koncertet szerveznek, és ez alól 2018 sem lesz kivétel. A Metallica, a brit OMD zenekar, Roger Water, Bruno Mars, Bob Dylan, Iron Maiden és Liam Gallagher is szerepel a fellépők között. Valencia pedig az egyik legélénkebb hely Európában. Kiváló helyen fekszik, a Földközi-tenger mellett, ragyogó időjárást és strandokat, csodálatos történelmi helyszíneket, bevásárlási lehetőségeket, kitűnő éttermeket és bárokat kínál vendégeinek, hogy élvezzék az ízletes ételeket vagy táncolják az éjszakát. A RyanAir-rel Budapestről hetente két alkalommal, közvetlen járatokkal elérhető.

 Nehéz is volna azzal az állítással vitatkozni, ami az UTAZÁS kiállításnak évről-évre  egyik legmegbízhatóbb partnere, Szlovákia pultjai fölött volt olvasható. Persze ez nem véletlen, a magyar utazók számára a harmadik legkedveltebb európai ország! Kovács Zoltán, a Szlovák Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője korábban vállalkozó volt, jól ismeri a piac kívánalmait. Ezért van, hogy ma már a leginkább látogatott helyeken mindenhol beszél a személyzet magyarul. Szlovákia turisztikai kínálata rendkívül színes. Sok helyszíne az UNESCO Világörökség programjának része. A legnagyobb európai vár, Szepes, kivilágítva már éjjel is látogatható és sokan keresik fel Lőcsén Európa legnagyobb fából faragott oltárát is. Ám aki inkább borzongani szeretne, elmehet a bajmóci kastélyba, ahol ebben az évben már a 25. alkalommal kerül sor a „Szellemek és kísértetek nemzetközi fesztiváljára”.

 Északi szomszédunk mellett jelen volt a kiállításon déli szomszédunk, Horvátország is. Magyar nyelvű tájékoztatót is hoztak magukkal, amiben elsősorban a szinte már „magyar sziget”-nek is nevezhető „kétarcú sziget”, Vir érdekességeire hívták fel a figyelmet. Az egyik vonzerő például, hogy a szolgáltatások területén dolgozók között itt is sokan beszélnek magyarul. Akik strandolni jönnek, azok harminc kilométer hosszú, homokos partszakaszon találhatnak maguknak – és pénztárcájuknak - megfelelő helyet, a mozgékonyabbakat jól kiépített kerékpárutak várják. A sziget autóval hat óra alatt elérhető Budapestről. Zadar városától 20, a zadari repülőtértől pedig 35 kilométer távolságra van, a szárazfölddel híd köti össze. A szigeten idősek és fiatalok, pihenésre vagy szórakozásra, éjszakai életre vágyók, a búvárkodást vagy a gasztronómiai örömöket kedvelők egyaránt jól érezhetik magukat.

 Ali Marzouki, a Tourism Authority of Thailand marketing menedzsere különösen azt tartja fontosnak, hogy a magyar utazók száma a korábbiakhoz viszonyítva tavaly 19 százalékkal nőtt. Ez különösen annak köszönhető, hogy a közép-keleti légitársaságok, mint például a Qatar és az Emirates nagyobb gépeket állítottak forgalomba, ezáltal javult a kapcsolat Európa és Thaiföld között. A magyarok főleg az érdekes helyi kultúrát és a tengerpartot szeretik. Rengeteg ott a látnivaló. Van vagy ezer templom, jó szórakozást nyújtanak az elefántok, a helyi élet érdekességeinek óriási variációja szerepel a kínálatban. Nem túlzás azt állítani, hogy Thaiföld a világ konyhája! A thai ételek finomak, egészségesek, ráadásul egy szempontból a magyarnak is rokonai. Ott is szeretik a fűszerezettséget, a csípős ételeket. Ami viszont eltérő: nem fűszerporokat, hanem friss fűszereket használnak és ez az ízekben jelentős különbséget okoz.

 Egy hatalmas plakáttal már a bejáratnál találkozhatott a látogató és az épületen belül sem érte csalódás. Nehéz volna arra röviden válaszolni, hogy mit kínál Kína a magyar utazóknak? Két évvel ezelőtt megalakult Budapesten a Kínai Állami Turisztikai Hivatal irodája. Feladata a turizmus-diplomácia erősítése Kína és Magyarország között és hogy minél több kínai turista látogasson Magyarországra. Kínában annyit tudnak, hogy ez az ország nagyon szép, de nem igazán ismerik. Ezért az UTAZÁS kiállításon több, itt dolgozó, utazásokat kínáló iroda is megjelent. Magyarországról is egyre többen utaznak Kínába, érdeklődésük középpontjában mostanában Peking, Sanghaj, Szián áll, de szeretnék, ha minél több tartományba ellátogathatnának. Tibet és Jünnan képviselői például kimondottan ezért jöttek el most erre a kiállításra. Mindkét tartomány nagyon szép, természeti látványosságokban igazán gazdag. A trópusi éghajlatú, legdélibb, Hainan sziget is csodás, nem is beszélve a kimondottan gyönyörű Szecsuanról. Tény, hogy a magyarországi kínai éttermeket nem mindenki szereti, de Kínában mások az ízek, sokkal finomabbak! Ott is nagyon szeretik a húsokat, zöldségeket, gyümölcsöket, és aki még ettől is ódzkodik, azt vigasztalhatja, hogy a reggeli a szállodákban azért többé-kevésbé európai.

(folytatjuk)

Kapcsolódó témák

Mostanában, amikor szinte az egész világ a klímaváltozás okaival, következményeivel foglalkozik, Budapesten, a XIII. kerületben beszéd helyett inkább tesznek azért, hogy csökkenjen a légszennyezés. Teszik ezt úgy, hogy mindjárt a főváros egyik égető gondjának enyhítéséhez is hozzájáruljanak!

Akár ez is lehetett volna a 79. OMÉK jelmondata, az igazságot ugyanis híven tükrözi. Kiállítóiban és látogatóiban egyaránt vegyes érzelmeket keltett. Mindjárt a belépéskor zavarba jöttek. Az épületeken belül ugyanis - a többi kiállításnál megszokottól eltérően – egyáltalán nem volt semmiféle jelzés, számozás, útbaigazítás! Sem a pavilonok sarkán, sem a közöttük lévő utak felett. Mindenki ténfergett, tekergett, amíg véletlenül rábukkant arra a kiállítóra, akit keresett.

Az épület alapkövét 2017 áprilisában rakták le, 26 hónap múlva pedig a hivatalos átadására kerülhetett sor. Már a terveit is kimagasló minőségűnek ítélte, és díjazta az építészszakma, leglátványosabb megoldása, hogy egy zöld domb alá süllyesztették az üzleteket. A 4,3 milliárd forintos önkormányzati beruházásban felépült Klapka Központ a legkorszerűbb építészeti elképzelések megvalósítása mellett a környezettudatos gondolkodást is tükrözi.

Jelenleg már – próbaüzemben - a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Párisi Udvar Hotel Budapest. A Ferenciek terén álló Párisi Udvar, Budapest egyik legismertebb, Európában is egyedülálló épülete, melynek teljes felújítása öt évvel ezelőtt kezdődött. A történelmi jelentőségű helyreállítás szigorú műemlékvédelmi szabályok szerint, szakrestaurátorok bevonásával, a legkiválóbb szakemberek közreműködésével zajlott.

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Blog ajánló
Egy nap a városban Hihetetlen: még jobb kenyerek, még távolabb Budapest központjától
Amikor legutóbb véletlenül belefutottam a Vadkovászos pékségbe az Örsön, és gyorsan rákerestem Google Mapsban, van-e valahol még belőle, valami különöset vettem észre. A találatok között felbukkant két Vadkovászos és egy harmadik, Vadkovász nevű pékség is. A 16. kerületben, nem sokkal Budapest határa mellett, több mint 13 kilométerre a 0-ás kilométert jelző Clark Ádám tértől. Nem messze egyébként a város egyik legjobb pizzájától, a 16. kerületi Kemencéstől. Többen mulattak legutóbb azon, hogy külvárosnak írtam le az Örs vezér tere környékét, de soha ilyen messze a központtól nem tudtam fellelni értékelhető kenyeret. És a poén az, hogy abban a pillanatban, amikor ezt megtaláltam, megtaláltam a Google Mapsszal még egyet, ennél sokkal messzebb. Már csak el kellett jutnom oda, hogy kipróbáljam, hűek-e a nevükhöz, és tényleg jó, kovászos kenyereket kapni-e ott. Esetleg jó kovászosat. (Ha nem érted, a vesző eltüntetése miért jelent változást a jelentésben, hamarosan egy külön posztomból megérted majd). Falusias környezetben egy családi házas autóbeállóra összeütött kis műhely hirdeti, hogy itt pékség található. Délután kettőkor nyitnak, legelőször keddenként a héten. Ekkor kezdik el árusítani az egész nap elkészült tésztákat, különféle kenyereket és péksütiket. A kenyerekben csak víz, liszt, só. Élesztőt nem használnak saját bevallásuk szerint, ahogy adalékanyagokat sem, a szakmában jónak számító Szabó Malom és a Garat Malom lisztjét veszik. A kenyerek kovászosak, a weboldal szerint 18-32 óráig érlelik, mielőtt kenyér születik belőle. Ez az idő nem a kovász érésére vonatkozik, az ugyanis náluk folyamatosan etetett, tehát immár három éves cucc. Ennek megfelelően a kenyerek drágábbak, közelítenek a belvárosi árakhoz, a fehér kenyér kilóára 1000 forint körül van (930 és 1200 forint között, attól függ, mekkora kiszerelést veszel). A végeredmény nagyon jó kenyér, nem éri el a legjobbak szintjét Budapesten, de közelítenek abba az irányba. Itt, Budapest keleti határánál pedig egyszerűen sci-fi. Ahogy korábban már kiszámoltam a pékségek megtérülésénél, kenyérrel nemigen lehet eltartani egy ilyen pékséget, hacsak nem csupa családtag dolgozik, lelkesedésből. Ennek megfelelően édes és sós péktermékeket is árulnak, túrós töltött batyut - vagy mit -, pogácsákat, csigákat. A kakaós csigájuk egyszerűen annyira valószerűtlenül SÁRGA volt, hogy nem bírtam otthagyni. Otthon beleharapva kiderült a megoldás: kurkumát tettek bele, ettől egzotikus íze is lett, meg jól is nézett ki. Oké, ez már make-up, de abból egy elegáns fajta. Összefoglalva: nem hiszem el, hogy imáim meghallgattak. Vajda ”Pékműhely” Józsi kakaós csigájának és kenyerének 2012-es felfedezése óta azt hangoztatom, hogy eljön az idő, hogy minden sarkon lesz kézműves pék, mert megéri. Az első, 2013 és ez utáni évek robbanása után azonban megtorpant a dolog, és noha kifizetődő lett jó péknek lenni, a pékségek száma egyáltalán nem követte mondjuk a speciality kávézók megállíthatatlan szaporulatát. Most látom újra, hogy megindult a második menet. Ezek az új helyek nem feltétlenül a csúcsot ostromolják, mert külvárosban inkább egy olyan kompromisszumot keresnek, amivel kifizetődő marad az üzlet, és a kereslet is megmarad. Viszont mivel látom, hogy megindult a differenciálódás, itt az ideje egy következő posztban leírni, hogyan értékelhetjük a pékségeket, és mit jelentenek az egyes minőségi szintek. Hogy mindent a helyén tudjunk értékelni, és azon belül üdvözölni vagy elutasítani. Vadkovász PékségCím: 1165 Budapest, Újszász u. 57.
Egy nap a városban Egy város legendás gasztrohelyei - az állandóság forradalma
Na, ez aztán egy igazi, tőrőlmetszett magazinos cím lett, igaz? És akkor most ilyenkor jönne egy húsz perc alatt összecsapott lista olyan helyekről, amik egyáltalán nem legendásak. Na nem. Olyat kaptok eleget máshol. Én pont azon gondolkoztam, vajon vannak-e? És ha nincsenek, mikor lesznek? És ha lesznek, kik válhatnak legendássá? Ott van például a Di Fara Pizza Brooklynban. Sosem voltam ott, de imádom, hogy létezik. Izing Róbert egy plasztikus bekezdésben foglalja össze, miért imádnivaló, részlet: Ha megbetegszik, a bolt bezár, és nincs pizza. Jellemző a hely horderejére, hogy amikor pár éve négy dollárról öt dollárra emelte egy szelet pizza árát, a Wall Street Journal egy teljes cikkben foglalkozott a lépéssel, és azzal, hogy ez milyen hatással lehet a New York-i pizzaárakra. Maga a hely elképesztően lepattant, mosdó nincs. Nem az a lényeg, hogy jó-e a pizzája, mert nyilván jó. Nem az a lényeg, hogy régóta üzemel, mert olyanból is akad pár kutyaütő. A lényeg az, hogy szeretik, töretlenül, megállás nélkül, és a pizzéria is szereti a vendégeket, szintén töretlenül. Sok legendás hely van még a világban, amik, ha megszűnnének, mintha egy darabot tépnének ki a városból. Lehet egy étteremnek akárhány Michelin-csillaga, ha nem része a városnak, ha nincs tele szeretettel, akkor holnap nyugodtan átköltözhetne a szomszédos országba, nem lenne érdemes könnyeket hullatni érte. Én úgy látom, hogy a legendás helyek az alábbi tulajdonságokból többet is fel tudnak mutatni, ideális esetben talán mindet: Kezdetektől a tulajdonosok dolgoznak a boltban A tulajdonosok minden nap megjelennek, mert kézben tartják az étel elkészítését, nem bízzák azt az alkalmazottakra, hacsak ők is nem lettek mára részei a legendának Odafigyelnek az alapanyagokra, a jó minőségre, de nem feltétlenül a csúcsra törekszenek. Általában nem túl gyorsan haladnak a korral, és nem újítják meg a konyhatechnológiát minden ötödik évben, szeretnek hagyományos módon elkészíteni valamit, ahogy elkezdték. Ezt általában el is várják tőlük. A hely régóta nyitva van, és várhatóan csak haláleset miatt zárhat csak be, ideális esetben úgy sem. Nem terjeszkednek, nem nyitnak évente új helyet, mert nem tudnák kézben tartani, és egyébként sem ez a céljuk. Jól érzik ugyanazon a területen magukat évtizedekig. Üzleti körökben az ilyen mozdulatlanságot szokás a lassú elmúlással azonosítani, de ezek a helyek rácáfolnak, és egy nagyon fontosat valósítanak meg így: a kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot. Nekünk, itt a budapesti gasztroforrongás utáni években, amikor tisztul ki a zavaros, és elkezdenek mennyiségben is felzárkózni a helyek a minőség után, bezárnak a hullámlovasok, meg sajnos bezárnak sokszor a jók is, mert nincs megbízható munkaerő, szóval nekünk még nem éppen ilyesféle igényünk van. Vagy nem tudjuk, hogy van-e. Akadnak évtizedek óta nyitva lévő, tetemes törzsvendégkört vonzó, nem is rossz éttermek, de valahogy mégis bennük van az a nehezen levakarható álflanc, kezdve a magukat túl komolyan vévő, de egyébként sokszor unalmas ételekkel egészen a pincérek kiszámított profizmusáig. Szóval elkezdtem így nézni a helyeket. A pár éveseket és a negyven éveseket is. Kiben van meg AZ? Ki fejlődhet azzá, hogy Domenico DeMarco pizzériájához hasonlóan Budapest kötelező célpontja legyen, de ne kurvuljon el? Turistacélpont, de nem turistalátványosság. Lehet egy fura hely a nyolcadik kerületben, mint a bezárt Arany Tacskó, csak jó konyhával és elhelyezkedéssel, de lehet az ötödik kerületben is, vagy a föld alatt. Lehet magyaros vagy zsidó konyha, kínai konyha, cigány konyha, mert mindegyik a város és a gasztronómia szerves részeinek számítanak, ahogy az olaszok New Yorknak. Van egy listám, és el is kezdem felkeresni ezeket a vállalkozókat egy mélyebb portréhoz. Lesz itt olyan pali, aki megtanította Budapestet gyrost készíteni, lesz föld alatti, szakadt hely, meg olyan édességek, amiket többé nem lehet kitörölni az emlékezetünkből, mégis csak egy helyen kapni őket. Írtam már róluk, csak nem így, nem ilyen szemmel. Szóval ha van tippetek, itt az alkalom, hogy bővíthessem a listámat, kommentben írjátok meg, szerintetek ki lehetne legendás matéria és miért, a fenti felsorolás mentén.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!