2020. április 2. csütörtök, Áron napja
Patagóniától az Északi-sarkig – I. rész
Révay András
2020.02.22 12:33
Bemutatta a 2020. évre szóló utazási ajánlatait az 1000 út Utazási Iroda. Már mindjárt a katalógus címlapja is némi korrekcióra szorul, benne ugyanis 2021-re és 2022-re is találunk ajánlatokat. Ennek persze oka van: a hatalmas érdeklődés bizonyos utak iránt. Az irodától már eddig is megszokott óriási választékot ezúttal 25 új ajánlattal egészítették ki.

Amint azt a meghívott szakemberek már a bemutató elején megtudták, a kezdetben „Oroszország szakértője” néven híressé vált iroda mostanában több okból is az utazni vágyók egyik kedvencévé vált. Náluk az természetes, hogy az orosz mellett – ahol Szentpétervár és környezete esetében már az elektronikus ügyintézésre is lehetőség van – kínai, indiai, vietnámi, iráni és más nehezen hozzáférhető vízumok beszerzését is vállalják. A meghirdetett utak mellett készek egyéni utak megszervezésére is, cégeknek és magánutasok számára egyaránt. Ezek lehetnek akár kis létszámú, igényes, egzotikus körutazások vagy ugyancsak egzotikus üdülések, a világ legszebb helyein, ötcsillagos szállodákban, de kínálnak egy egész sort a mostanában egyre divatosabb „gasztro” utazásokból, melyekben borutak éppúgy helyet kaptak, mint távoli népek különleges ételeinek megkóstolása. Hogy megjöjjön az étvágyunk, kezdjük a katalógus áttekintését egy kis körúttal a finom ételek és italok világában.

A gasztronómiai jellegű utazások közül harminc kapott helyet a katalógusban. Ezek között van, ami az ital- van, ami az ételkülönlegességeket állítja a középpontba, de akad olyan is, ahol nyúlvadászat részesei lehetnek a résztvevők. Puskát persze ők nem kapnak kézbe, de a szemük láttára elejetett tapsifülesekből pompás ebédet tálalnak majd nekik, hozzá illő borok kíséretében. A szeptemberben induló hatnapos út Sevillában kezdődik, a spanyol finomságok és a feketeszőrű sertés sonkájának megkóstolása mellett lehetőség van az Alcazar megtekintésére, nem marad ki Cádiz híres óvárosa és katedrálisa sem. A nyúlvadászatra Andalúziában kerül sor, másnap Granada, végül Malaga következik, ahol délután még egy búcsúfürdésre is lehetőség van a Földközi-tengerben, az esti hazautazás előtt.

Magyarul beszélő idegenvezető várja a csoportot Szardínián, ahol már az első este tipikus szárd ételek és italok alkotják majd a vacsorát. Másnap biofarmon elköltött ebéd jelenti a változatosságot, miközben az i.e. 7. században alapított főváros, Cagliari megtekintésére is jut bőven idő. Nem lebecsülendő látványosság a helyi piac, aminek az emeletén frissen sült kenyér, hús, sajt, no meg gyümölcsök várják az utazókat. Délután a harmincas években alapított – több kisebb birtokból álló – Cantina Argiolas lesz a cél, finom falatkákkal, ízletes borokkal várja a látogatókat. Itt különböző szőlőfajtákkal kísérleteznek, mert a Földközi-tenger enyhe éghajlata ezekből a fajtákból egészen egyedi borok előállítására nyújt lehetőséget. Persze azok kóstolása sem marad el. Másnap Nora környékén készült felvágottak, sajtok, olíva alkotja az ebéd gerincét, miközben a római-kori város megtekintése sem marad ki a programból.

Akik a Turkish Airlines közvetlen járatával dél körül érkeznek Isztambulba, elsőként a legismertebb street food ételeket kínáló helyeket keresik fel. Megkóstolják a töltött, fekete kagylót és az is kiderül miért ájult el az imám? A helyiek szerint a frissen készült kokrecnél finomabb utcai étel talán nincs is – mód lesz ennek eldöntésére. A vacsorára egy helyi grill étteremben kerül sor és másnap is pár kisebb étterem választéka szerepel a programban, melynek legfőbb eseménye azért mégis csak a látogatás Nagy Szulejmán és Hürrem szultána (van, aki nem tudja kik ők?) sírjánál. A fűszerbazár – egy kis török édességgel „fűszerezve” meg az ugyancsak híres török kávé után az aranyban gazdag Nagybazárban nyílik majd lehetőség vásárlásra és olyan nap is lesz, amit a Topkapi palota megtekintése és egy halvacsora tesz emlékezetessé.

 Nem lesz könnyebb sorsa a borkedvelőknek sem, amikor választaniuk kell az Iroda kínálatából. Akik az európai borok között már kiismerik magukat, elmehetnek egy tartalmas bortúrára Dél-Afrikába! Bár itt a boroké lesz a főszerep, nem maradnak ki a maláj konyha remekei, egy másik vacsoránál pedig a strucc, a krokodil, az antilop és a kudu húsa sem hiányzik majd a svédasztalról. Felkeresik a csoport tagjai az 1685-ben alapított Groot Constantia borászatot, útba ejtik a Steenberg borfarmot, a Vergelegen birtokot, a vacsora és a szállás Ekkor Stellenboschban egy borfarmon lesz. A további napok közül kiemelkedik majd a Simonsig Borászatnál tett látogatás, ahol a kóstolólistán díjnyertes habzóborok szerepelnek, de vetekedni fog ezzel a franschhoeki borászatok felkeresését megkönnyítő nyitott borvillamos, amelyiknél ott szállhat le vagy fel az utazó, amelyik borászatnál éppen kedve tartja. Hogy ki mennyit kóstol az út tizenkét napja alatt, hát azt érdemes lesz közben feljegyezni.

 Dél-Afrikánál lehet egy picit távolabbra is utazni a jó borokra vágyakozóknak. Őket az Andok lábainál, Chile és Argentína pincészetei várják. Az ismerkedés a hagyományos, helyi ételekkel itt sem marad majd ki és persze mindegyiket remek borok kísérik majd. Santiago de Chilében a Matetic pincészet négyféle ultra prémium bort kínál az érkezőknek, Valparaisoban az Emiliana borászat 2018-ban elnyerte „a  világ legcsodálatosabb bora” címet, ők ötféle borral köszöntik a vendégeiket. Szerepel az utazás programjában Argentína leghíresebb borvidékének központja Mendoza, három éjszakát töltenek itt az utasok és minden nap más pincészeteket keresnek fel. Az esti programok között hatfogásos vacsora is helyet kapott. Buenos Airesben három éjszakát tölt a csoport, és hogy nappal sem fognak egy cseppet sem unatkozni, arra elég egyetlen példa: Még Uruguayba is áthajókáznak egy híres, 300 éves történelmi emlék kedvéért.

Nem maradnak szomjan a bornál erősebb italokat kedvelők sem, ők az ezer út közül választhatnak olyanokat, amik a whisky földjére vezetnek. Hogy azokból is több van? Miért lenne ez gond? Ki-ki ízlése szerint kiválaszthatja: a skót vagy az ír whiskyt részesítené előnyben, de akár azt is megteheti, hogy elutazik Skóciába, máskor pedig Írországba látogat. A skót whisky titkainak felfedezése közben, útba ejthet néhányat a misztikus skót kastélyok közül, mint például a Glamis Castle, II. Erzsébet édesanyjának családi rezidenciája, mely a világ egyik leghírhedtebb, kísértetjárta kastélya! Közben a jóféle nedűk is sorra kerülnek, előbb a Dallas Dhu whisky üzemben, mely ma már múzeumként is működik, máskor pedig a Loch Ness-tó partjáról vezet majd az út az 1838-ban alapított Glenn Ord Whisky gyárba. Itt levezethetik a feszültséget, ha mégis találkoztak volna a szörnnyel!

 Az Írországba utazók Cork-ba érkeznek és már az első este megkóstolhatják egy vacsora mellett a fekete Murphy-t vagy a Bearnish sört. Másnap egy kóstolóval egybekötött üzemlátogatás következik a több mint 200 éves Jameson Midleton Distillerybe. Itt készítik a világ legkelendőbb ír whiskey-jét. Az estét viszont már Kilkenny-ben töltik, ahol egy pub-túra során az itteni híresen erős, kesernyés ízű vörös sört kortyolgathatják. Másnap Galway városában - mely az idén Európa Kulturális Fővárosa címét is viseli és ahol állítólag Kolumbusz is járt – a történelmi emlékek megtekintése mellett a fő célpont a legrégebbi, 1757-ben alapított ír whiskey üzem lesz, no persze kóstolóval! Az útra egy látogatás teszi fel a koronát Dublinben, az Ír Whiskey Múzeumban, ahol búcsúzóul négy különféle whiskey-vel kínálják meg a vendégeket.

A programokról az iroda honlapján részletesebb tájékoztatás olvasható

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Városlátogatások A napfényes Olaszország
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!