2017. május 25. csütörtök, Orbán napja
Patara csak egy van
Révay András
2017.05.04 22:17
A címet kezdő szó bizonyára sokaknak ismeretlen. Illenék is megmagyarázni, de ezzel egy kicsit még adósak maradunk. Elöljáróban csak annyit, hogy bár komoly történelmi háttér rejtőzik mögötte, most inkább felhőtlen szórakozásra utal.

Kezdjük talán ott, hogy a XVI. századi török hódítás során Tata vára a török-magyar harcok állandó színterévé vált. Ha Tata négybástyás vára török kézen van, az komoly akadálya sikeres dunántúli keresztény hadmozdulatok indításának. Egyik legnevezetesebb ostroma 1597. május 23-án volt, amikor gróf Pálffy Miklós, a császári seregek vezére csellel visszafoglalta a tatai várat a törököktől. Ennek állít emléket egy hagyományos rendezvény, melyet az idén már tizedik alkalommal szerveznek meg Tatán, május 19. és 21 között. A katonai hagyományőrző bemutatókon az 1591-1606 között lezajlott 15 éves, vagy más néven hosszú háború időszakának katonáit, életmódjukat, az alkalmazott harceljárásukat jelenítik meg egy hadimustrán, egy várostrommal, egy nyíltszíni csatával és az 1597-es várfoglalással. A korhű ruhák, haditechnikai eszközök és autentikus csatajelenetek egyedülálló élményt kínálnak a látogatóknak.

A rendezvényről szólva Horváth Gábor dandártábornok, a MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka kiemelte: annak érdekében, hogy minden a lehető legpontosabban adja vissza a korabeli történéseket, a dandár katonái maguk is részt vesznek a hagyományőrzők mustráján. Ráadásul nemcsak a dandár egyik szakasza, hanem velük együtt a kiképzést végrehajtó amerikai erők egy szakasza is ott lesz! Ezen kívül mind szombaton, mind vasárnap technikai bemutatóval kedveskednek azoknak a kicsiknek és nagyoknak, akik érdeklődnek a haditechnika, a korszerű katonaság iránt. Itt nemcsak a dandár technikai eszközeit láthatja majd a közönség, hanem a Hadihajós és tűzszerész ezred kutyás és aknakutató robot bemutatójára is sor kerül. A látogatók megismerkedhetnek a Magyar Honvédség világszerte elismert békefenntartó tevékenységével és toborzói sátor is lesz, ahol különféle érdekes szimulátorokat is ki lehet próbálni. A rendezvény részét képezi a jubileumi, X. Katonazenekari Fesztivál, négy zenekar részvételével.

Arról pedig, hogy egyáltalán mi is az a patara, dr. Négyesi Lajos ömt. alezredes, hadtörténésztől lehet részletes tájékoztatást kapni. Fennmaradt az a kézírásos dokumentum, amit gróf Pálffy Miklós küldött az ostrom lefolyásáról a császári udvarnak. A kor egyik ismert harci eszköze volt a petárda. Pálffy is ezt használta, de a nehezen olvasható levelében mintha inkább „polara” szerepelne. Ám nem kizárt, hogy az „l” estleg „t” lehet, ami olvasható potara, patara szavaknak is. Egy bizonyos: ilyen patara csak egy van, az is csak Tatán! A petárda elkészítésekor egy harang alakú, vastag falú bronz öntvényt lőporral töltöttek meg, és egy erősen megvasalt falapra kapcsok, csavarok segítségével szilárdan felerősítették. A fegyvert a kapura akasztották, és begyújtották. A robbanáskor keletkező hatalmas nyomás a falapot a szó szoros értelmében keresztüllőtte a kapudeszkákon. Elkészítéséhez az ágyúcsövek minőségével vetekedő bronz öntvényt kellett használni, különben a robbanás nem a kaput, hanem magát a petárdát vetette szét. Szintén nagyon kellett ügyelni arra, hogy milyen összetételű, égési sebességű, szemcsézettségű, lőport használtak a töltethez. Egy rosszul adagolt, gyenge minőségű töltet nem törte be a kaput, a túl nagy adag viszont a petárdát vetette szét. A petárdát tehát egyedileg, az adott kapu méretéhez, vastagságához, szerkezetéhez igazodóan volt célszerű elkészíteni Tata várának kapuját egy éjjel ilyennel robbantották be. Pálffy Miklós együtt nevelkedett Habsburg Rudolffal, aki Prágában komoly alkímiai tanulmányokat folytatott. Feltehetőleg a császár mellett Pálffy is közelebb került a kémiához és ezért volt képes különlegesebb robbanóanyagokat előállítani.

Voltak a harcoknak abban az időben egyéb nehézségei is. Például – egyenruha hiányában – nehezen lehetett felismerni a csatatér kavargásában, hogy ki a barát és ki az ellenség. A hagyományőrzők látványos harci bemutatóin, szombaton délelőtt, erről is képet kaphat a közönség. A várostromra délután kerül sor, Vasárnap délelőtt pedig egy teljes – történelemhű - korabeli csata bontakozik majd ki. Itt látható lesz, hogy a magyar viselet nem is különbözött olyan nagyon a töröktől. Az egyik lényeges eltérés volt viszont a török és a magyar szablya alakja. A penge görbülete más volt, de mivel rengeteg egymástól zsákmányolt fegyvert használtak ez nem jelentett biztos megkülönböztetést. A töröknek a markolata görbült makkban végződött, a magyar tetején címeres markolatkupak helyezkedett el. Erről, mint egy névjegyről a tulajdonost is felismerhették. A törökökéhez hasonló ruhák miatt a külföldi zsoldosok számára is gondot jelentett a magyar katonák felismerése.

A szervezők célkitűzése volt, hogy a lehető legnagyobb történelmi hűségre törekedjenek, a legkisebb részletekben is. Ez pedig óriási lehetőséget kínál a múzeumoknak. A tatai és a tatabányaival együtt, több hazai és külföldi múzeum fogott össze, és olyan együttműködés alakult ki, ami programok egész sorát nyitja meg. A Diák-patara például egy izgalmas történelem óra, ahol a gyerekek a játék során észre sem veszik, hogy közben tanítják is őket. Megismerhetik a végvári élet minden részletét. Eredeti környezetükben próbálhatók ki régi haditechnikai eszközök. Akik a csatazajt nehezebben bírják elviselni, azok a népművész árusok által kínált foglalkozásokon vehetnek részt. Ismerkedhetnek a török sátrakkal, konyhával vagy akár a háremmel is! A táncos lábúakat nemzetközi néptánc találkozó várja a szomjazókat pedig borudvar. A rendezvényen mintegy négyszáz hagyományőrző vesz részt, 140 muskétával, 60 ágyúval és különböző kézifegyverekkel. Érkeznek finnek, olaszok, németek, lengyelek, csehek, szlovákok a hazaiak mellé. A Tatai Patarán megemlékeznek a reformáció 500. évfordulójáról is.

www.tataipatara.hu

Kapcsolódó témák

Két új, kivételes értékű műtárgy került a közelmúltban a Nemzeti Múzeumba. Az egyikről a szakemberek hol tudtak, hol eltűnt szem elől, a másik egy család birtokában volt. Most mindkettő látható lesz, a nemzeti ünnep, március 15 délutánjától kezdődően.

Huszonhárom országból összesen háromszáz kiállító – közöttük száz hazai – volt a vendége, a kerek évfordulót, a negyvenedik születésnapját ünneplő, budapesti Utazás Kiállításnak. Már ezekből a számokból is látszik, hogy kínálatban nem volt hiány.

Idén huszadik alkalommal kerül megrendezésre magazinunk ezoterikus karácsonyi fesztiválja, amire természetesen ünnepi programmal készülünk. Ez évi sztárvendégünk Horgas Eszter világhírű fuvolaművész lesz, aki nemcsak zenéjével varázsolja majd el a látogatókat, de – Jakab Istvánnal beszélgetve – életének, karrierjének izgalmas részleteit is megosztja a jelenlévőkkel.

2016.09.20 20:53

A katonai repülőgépek világában járatlanok számára a cím joggal kelthet némi megütközést, ám mentségünkre szóljon, hogy mindkettő valós, ténylegesen használt elnevezés. Ráadásul mindkettő létjogosultságát a név eredeti – békés – viselőjéhez való nagyfokú hasonlóság támasztja alá. Ez állítás igazságáról bárki meggyőződhet, ha ellátogat Szolnokra a nemrég megnyitott RepTár kiállításra.

2016.07.09 22:45

Iskolai tanulmányai során Győrről bizonyára mindenki megjegyez néhány tényt. Hogy a folyók városa, hogy barokk város. Azt valószínűleg kevesebben tudják; Budapest és Sopron után az ország harmadik, műemlékekben leggazdagabb városa. Ez talán már elegendő hozzá, hogy felkeltse érdeklődésünket.

Blog ajánló
Városlátogatások A Vaskapu és a Kazán szoros
A Vaskapu és a Kazán szorosA Duna hajózhatóvá tétele egészen a Fekete tengerig, már a római korban is foglalkoztatta az embereket. Az Al-Duna medre sziklákkal tarkított vadregényes zúgóin lehetetlen volt hajóval átkelni. A „Kazán” elnevezés is innen ered: úgy tartották, hogy a víz mélyén hatalmas, forró üstök vannak, és azok miatt fortyog állandóan a víz. A hajózás megkönnyítésére Tiberius császár  a szoros jobb partján utat építtetett a hajók vontatásának elősegítésére, melyet később Trajánusz császár folytatott.A történelem során, több helyen is alkalmazták ezt a módszert, gondoljunk csak a „volgai hajóvontatókra”. A római építmények pusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött, egészen a XIX. század elejéig. A Duna a Kárpátok déli áttörésénél volt legnehezebben hajózható.Nobel találmányának köszönhetően Széchenyi István és Vásárhelyi Pál irányításával a sziklák lerobbantásával és meder mélyítésével, ill. a part mentén sziklába vágott út építésével elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna ezen szakasza. Alacsony vízállásnál a hajók rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített úton fuvarozták tovább, majd rakták vissza a hajókra.Ma tábla jelzi a római császárok és Széchenyi emlékét, igaz az utóbbi már csak régi felvételeken látható, mivel víz alá került.A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. A szabályozás gigantikus mérnöki munkája, csak a Szuezi és a Panama csatornák beruházásaihoz volt hasonlítható. Jules Verne a „Dunai hajós”, míg Jókai Mór az „Aranyember” című regényeiben emléket is állít a Dunán legyőzendő akadálynak. A 125 éve elhunyt Baross Gábor a heroikus munka során fázott meg, és 44 éves korában, 1892. május 9-én tüdőgyulladásban meghalt. A szabályozás során 85 munkás vesztette életét.Ada Kaleh sziget egy korabeli képeslapon. A sziget legendája Kaleh szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól.A 1972-ben a Vaskapu vízlépcső megépítésével a Duna vízszintje jelentősen megemelkedett, biztosítva a hajózást az északi tengertől a Fekete tengerig. (Rajna-Majna-Duna csatorna)A duzzasztás hatására helyenként 80 méteres mélységet elérő folyó elborította többek között a kis Ada Kaleh-szigetet, Orsova történelmi városrészét, és a Széchenyi utat.A Kazán-szoros két részből áll. A felső a Nagy-Kazán-szoros, ami után átmenetileg kiszélesedik a folyó, majd újra összeszűkül: ez a Kis-Kazán-szoros. Közeledve a Kis-Kazán szoroshoz, a Mraconia öbölnél, egy sziklás hegyoldalban megpillantjuk Decebal dák király monumentális domborművét, melyet egy helyi oligarcha készíttetett pénzt nem kímélve.Tovább hajózva a Mraconia kolostor mellett haladunk el, melynek érdekes története van. A régi, középkorban épült templom az orosz-osztrák-török háború során megsemmisült. 1931-ben kezdték el a kolostor újjáépítését, ám az egészet elnyelte a vaskapui vízi erőmű. 1993-ban rakták le a legújabb kolostor alapkövét. A régi kolostorból csupán az ikonosztáz ajtói maradtak meg.A csónakos turisták kedvelt helye a Veteráni-barlang, mely nevét Veteráni Frigyes osztrák tábornokról kapta. A folyó egy kanyarulatot vesz, mielőtt víztömege a Vaskapuhoz érne. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a Duna végleg kilép a Kárpát-medencéből.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=XlvPk8VX5ys&                                                                                                   by vinpet                                                                                                                                 Forrás: internet
Egy nap a városban A legjobb ebédmenük nyomában: Zing
Ezt a sorozatot még kábé a blog indulásakor indítottuk el, nyomaszt is annyira a súlya minket, hogy csak akkor írjunk valamiről, ha valami igazán érdekesbe botlunk bele. Hiszen annak idején nagyon sok helyről hallottuk vissza, hogy ez a sorozat sokat tett azért, hogy az emberek leszokjanak a gyorséttermes ebédelésről és kipróbálják a környék jó éttermeit, szóval ilyen előzmények után az ember nem dobálózik csak úgy a szavakkal. De most azért csak muszáj volt legalább egy rész erejéig feléleszteni a sorozatot, mert az például még engem is meglepett, amikor kiderült, hogy a Zingnek is van ebédmenüje, nemcsak mindenféle hamburgere. Legalábbis a Nádor utcai Zingben van ilyesmi, a többiben szerintem nincs. A Nádor utcai étterem a jelek szerint valamiféle keltetőként funkcionál: itt próbálnak ki új recepteket, új fogásokat, új struktúrákat és ennek a része ez a menüztetés is déltől háromig. A két fogás 1490-be, a három 1790-be kerül, persze legalább, hiszen a fogásokat tudod pimpelni is, ami növeli az árukat (maximum 600 forinttal). Szóval amit ettünk: mentás zöldborsóleves joghurthabbal, quesadilla mártogatóssal, bárány curry és panna cotta sós karamellel. Kezdem a végé: az egész életemet le tudnám élni a desszert nélkül, az jött be legkevésbé. Sőt, az nem jött be. Viszont minden, ami előtte volt, az messze túlmutat egy 1490 fogásos ebédmenün, mert sokkal fantáziadúsabb és finomabb a mezőny átlagánál. A zöldborsóleves kísérletező, könnyű, friss, néhány éve még sokan még a balatonszemesi Kistücsökbe utaztak volna az ilyesmiért, most meg már megkapod ezt a minőséget menüben, Budapest belvárosában (a Kistücsök meg persze azóta tovább fejlődött). De az igazi csavar a második fogás volt: a quesadilla jobb, mint amit a legtöbb budapesti mexikói étteremben kapsz, a bárány curry meg jobb, mint amit a legtöbb budapesti indiaiban, hiába néz ki úgy, mint a sertéspörkölt tarhonyával. Utóbbi már tényleg majdnem a Pándzsáb Tandori szintje, ami meg versenyben van Mumbai jó indiai éttermeivel, ebédmenüben meg ez a minőség és változatosság egészen kivételes. Ja, és a Zing is Város Hőse tag, szóval aki támogatja az éhező gyerekeket, itt kedvezménnyel fogyaszthat. Nem ebédmenüt, de mindenféle más dolgot igen. Zing Nádor utca 17.H-Sze 9-23Cs-Szo: 9-24V: 10-18
Egy nap a városban Tökmag: a mosolygós vegán
Az egy négyzetméterre eső vegán helyek száma Újlipótvárosban kezdi elérni a kettőt, de ennek biztos köze lehet ahhoz, hogy az itt lakók igénylik az ilyesmit. Illetve nemcsak vegán, van hanem mentes, meg paleo, meg a többi izé is. Nem azért hívom izének, mert bármi bajom van az ilyesmivel, csak kevéssé vagyok érintett, így nem is tudom annyira lekövetni, hogy melyiknek milyen skillje van, melyik miben jó. A Tökmagban mindenesetre mindenki szuper kedves, szóval ha a vegánságtól ilyen lesz az ember, már megéri (nyilván nem). És ezzel rögtön jól meg is különbözteti magát a mezőnytől a Tökmag, na nem mintha a többi helyen mindenki undok lenne, de tényleg annyi magos, mindenmentes és alternatív hely nyílt már itt két-három háztömbnyi területen, hogy azt ilyen markáns jegyek nélkül nehéz lenne lekövetni. A Tökmagban viszont nagyon aktívan mosolyognak, tök őszintén állítják, hogy egészségesebb leszel a kajájuktól és boldogabb és az is látszik, hogy ez náluk nem marketingszöveg, tényleg hisznek benne. A hely amúgy jól is van berendezve, pedig a puritánság sokszor odáig fajul, hogy az ilyesmivel egyáltalán nem törődnek, a kaják meg határozottan változatosak: van céklaburger, szuper tökös burger, zöldségchips, szotyikrémes, mindenkrémes. És minden kábé annyiba, vagy valamivel többe kerül, mintha nem vegán lenne. Én egy korianderes bazsalikomos tofu csíkos szendvicset kértem, meg egy epres vegán turmixot és egy ilyen desszertet, aminek egyáltalán nem emlékszem a nevére, de azt hiszem, kölesből készült, és okvetlenül rendeld ki te is, ha belépsz hozzájuk, mert bőven megérdemli a kirendelést. A szendvics is messze jobb, mint amire számítottam, bár egy ideje már simán számítok arra, hogy jók ezek a szendvicsek, ez meg még laktató is volt, meg friss is, tényleg, mondom TÉNYLEG nem hiányzott belőle a hús. Még nekem sem. Pedig. TökmagHollán Ernő utca 5H-P: 9-21
Városlátogatások Selmecbánya
SelmecbányaA város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki legeltette nyáját, és két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Ezek hívták fel a pásztor figyelmét a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében. Egy másik legenda szerint, a korabeli Magyarország hármas lakat alatt volt, amelyeket fel kellett nyitni, hogy az ország európai nagyhatalommá válhasson. Az egyik lakat rézből, a másik ezüstből, a harmadik, pedig aranyból készült. Az elsőhöz a rézkulcsot Besztercebánya, a másodikhoz az ezüst kulcsot Selmecbánya, míg az arany kulcsot Körmöcbánya adta.Selmecbánya egy különleges város egyedülálló környezetben. Nagyon gazdag város volt, élénk kereskedelmi forgalommal, a városban fontos bányahivatalok, ismert tudományos és művelődési intézmények működtek. Ezeknek emlékét őrzik ma is a középkori paloták, gazdag polgárházak, és a szűk girbe-gurba utcácskák is, a  régi kis bányászházak között.Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.Mikszáth Kálmán írta a városról:„Ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya”Szentháromság-tér:Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, és itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is.A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították.Városháza:A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették.A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy, pedig az órákat.Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a helyi polgárok úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.Kálvária:Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük.Selmecbánya legértékesebb objektumaihoz tartozik a Kammerhof épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. Az épületben, múzeum és állandó kiállítások is vannak, melyek  a bányászat fejlődését mutatják be, a bányászati tudományokat, és az egyszerű bányászok életét egyaránt.                                                    Az Akadémia épületeA Klopacska:Ennek a fatoronynak a hangja volt az ébresztő, a kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz bányász, kezükben a pislogó bányamécsesekkel.              Csontváry művészetét is megihlette a táj és a város szépsége                                                       Selmecbányai utcarészlet                                                                                                    by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!