2017. augusztus 16. szerda, Ábrahám és Rókus napja
Pincék rejtett kincsei
Révay András
2017.04.12 18:18
Huszonkilenc borászat, mintegy százötven borával – no és természetesen magukkal a borászokkal is – találkozhatott a látogató a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület hatodik alkalommal megtartott bemutatóján, Budapesten, a város legszebb kávéházában, a New York Palota termeiben.

 Badacsonytomaj, a borvidék központja éppen 30 évvel ezelőtt nyerte el a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” kitüntető címet. Idén erre a díjra esett a fókusz: előtérbe kerültek a muzeális borok, a badacsonyi borászok személyesen töltötték a friss és régi évjáratok nagy borait szakmai partnereik és a borkedvelők poharaiba. A két csoport képviselőiből nem volt hiány. Meg is töltötték a kávéház földszinti és emeleti részét. A tavalyi évhez hasonlóan mesterkurzusok is színesítették a rendezvényt, melyek az előadók, a témák, valamint a borok szempontjából is izgalmasak voltak, ám ezek elsősorban a szakembereknek szóltak. Egyetemi professzorok, nemzetközi borakadémikusok tartottak magas színvonalú előadásokat. De a látogatók többségét mégis csak a borkedvelő, csak mérsékelten borértőnek nevezhető közönség adta. A borral való ismerkedés egyik legjobb módja persze azért mégiscsak az, ha nem csak a bor, de a borász is szól hozzánk és pohárral a kézben sétálva a velük való beszélgetés is igazi élményt jelentett.

 Talán két éve annak, hogy befejeződött a villa felújítása, amelyik nevében Tolnai Klári színművésznő emlékét őrzi. Az ő egykori villájában Philipp Oser és Nagy László - feleségeik, Adrienn és Bea segítségével - olyan birtokot működtetnek, ahol a kiváló borokhoz magas színvonalú konyha és igényes vendéglátás párosul. A festői környezetben, szőlőskertek ölelésében fekvő Villa Tolnay tökéletes kikapcsolódást nyújt a jó levegőre, pihenésre vágyóknak és az igényes gasztronómia szerelmeseinek. A borászat a legszebb tételeivel érkezett a New York Palotába. Az egyik legérdekesebb közöttük a 2010-es évjáratú Zöldveltelini, a másik pedig a pincészet legkedvesebb fajtája, a fehér szőlők közül a legizgalmasabb, a Rajnai Rizling. Ebből egy 2006-os, tehát 11 éves volt kóstolható. A veltelinivel azt bizonyították, hogy a 40 éves öreg tőkékről, a szélsőségesnek mondott évjáratban is sikerült szép, elegáns bort készíteni. Finom, citrusos, fehérborsos illat- és íz jegyek jellemzik. Salátákhoz, fehér húsokhoz, de egy jó beszélgetéshez is bátran ajánlható. A rizling pedig „önmagáért beszél”. A hegy déli oldalán szüretelik a szőlőjét. Fahordós erjesztési és érlelési technikával készült, karakteres, izgalmas, sok arcát mutatja. Fiatalon élénk, barackos, virágos ízek, illatok mutatkoznak, palackban pedig akár tíz évet is eltölthet, ilyenkor megjelennek benne az érettebb jegyek.

 A Horváth pince kis, családi pincészet, a Szent-György hegy déli oldalán. Magukról azt mondják, „Őszinte borok, őszinte emberektől”, majd még hozzáteszik: „Ezt a tájat, a hegyeket, a szőlőt, a Balatont, érezni kell. Gyere el, ülj ki a teraszra egy pohár borral, és magába szippant örökre. Családunk több generáció óta itt műveli a szőlőit, és vár szeretettel téged a pincénél. Kóstolhatsz nálunk szép savú fehéreket, üdítő rozékat, simogató vöröseket, friss, illatostól a mély, testesig.” Náluk a Sauvignon Blanc friss, fiatalos, mégis elég magas „teste”, finom illata, egreses, őszibarackos jellege van. A Diófás dűlő nevét viselő palackban októberben szüretelt, 2012-es Cabernet Sauvignon egy kevés Pinot Noir-ral házasítva rejtőzött. Több mint egy évet töltött fahordóban, azóta palackban pihent. A jégbor tiszta Olaszrizlingből készült. A pince mellett lévő, kézi művelésű területen hagytak hozzá 2016 januárjáig – hálóval védett - szőlőt.

 Bemutatókon gyakran fordul elő, hogy a látogatót egy palack címkéje fogja meg. A „Fata” szó láttán nagyot téved, akinek erről a „fata morgana” jut eszébe. A történet érdekesebb. A pincészet alapítója ugyanis – még 1927-ben - Fata István kéményseprő mester volt. Fő tevékenysége mellett, kedvtelésből foglalkozott borkészítéssel, ezt viszik tovább ma a dédunokák. Egyik palackjukból – itt, a bemutatón – 2015-ös évjáratú Olaszrizling, kettős válogatást kóstolhatott a látogató. Kettős, mert dűlőszelektált, és mert hordóválogatás is. A másik, egy Kéknyelű – Olaszrizling, ugyancsak válogatás. Ennek a palackján a camino név áll, de ez sem a zarándokútra, hanem valami egészen másra, a dédnagypapára utal. A szó ugyanis a kémény olasz neve! A bor erőteljes, fás karakterű, ahol mindkét bor szép egységet alkotva érvényesül. Illatában a mandulás, rezedás jelleg mutatkozik, társulva az új fahordós érlelésnek köszönhetően némi vaníliával. Ízében a terület ásványossága köszön vissza. A pincészet ma már kóstoltatással, borvacsorák szervezésével is foglalkozik.

A Borbély Családi Pincészet életében kezdetektől fogva fontos szerepet kap a tradicionális borkészítés. Válogatás sorozatukban a nagyfahordós erjesztést és érlelést követően a család mottójává vált: „Tüzes borok, vulkáni ízek” karakterei teljesednek ki a palackos érlelést követően. Ezt az ízvilágot mutatták be az idei kóstolón a Kéknyelű, Bács-hegy Olasz rizling, Szürkebarát, Rózsakő és a féltve őrzött muzeális tételeik közül a 1991-es Olasz rizling boraikkal, mely utóbbi, szinte még a hobbi-borászkodás idején született. Mind jól mutatják, hogy a badacsonyi, vulkáni területen hosszú ideig eltartható borok készülnek, melyek akár még harminc év után is örömet tudnak szerezni! A badacsonyi borok némelyike igen széles körben ismert, más viszont kevésbé. Ilyen például a Rózsakő. Új, rendkívül sokoldalú fajta, önálló elismertséget csak a kétezres évek elején kapott, de a fogyasztók nagyon jól fogadják. A Kéknyelűhöz hasonlóan ásványos, de mégis „kedves” bort ad. Késői szüretelésre is alkalmas, de most még inkább száraz bort készítenek belőle. Jól párosítható a halételekhez és a tartalmasabb bárány- vagy marhahúsokhoz is.

A bemutató egyik asztalánál a táblán a Szent György Pince, a palackon a címkén viszont a Kiss név állt. De volt ott még valami más is! A névhasználat mindkét esetben jogos, először a pince kapott nevet, a palackokra pedig a tulajdonos neve került. Náluk nagyapától unokáig őrzik a borok a készítőjük keze nyomát. Kiss István lánya és unokája egyaránt kiveszi a részét a munkából. Az avíttas címkék viszont az 1979-es, 1980-as éveket idézik. A Balaton-felvidék legöregebb boraiból náluk van a legnagyobb választék. Az asztaluknál viszont a 2016-os Királyleányka iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. Szőlője eredetileg erdélyi területről származott, bora olyan élményt ad, mint amikor az ember vadászni megy és a nyiladékon meglát egy szép szarvast. Gyengédsége szinte átölel és elgondolkodtatóvá tesz. Az 1979-es Királyfurmint és az 1980-as évjáratú Olaszrizling viszont olyan, mint amikor a palackba zárt szellem kiszabadul, mesél! Bölcsen, éretten, megfontoltan. Csak lassan szabad kortyolgatni.

 Azt ma már mindenki tudja, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Nem meglepő tehát, hogy a badacsonyi borok bemutatóján sajtkészítő is helyet kapott. Badacsonytól 22 kilométerre, Lesenceistvándon működik a Szegi Családi Gazdaság. Szarvasmarhát, kecskét tartanak, a tejükből pedig sajtokat készítenek. Legújabb termékük a sonkával töltött paranyica. A tehéntejből több napig tartó munkával készül az eredetileg szlovák származású sajt. Jellegzetessége, hogy a sajttészta lágyabb, gyúrhatóbb, mint más, megszokott sajtoknál. A sonkát a sajtkészítés maradványaival táplált sertések húsának feldolgozásával állítják elő, a sajttésztára fektetik, és az egészet feltekerik. A gazdaság másik érdekessége a vörösborban érlelt sajt. Szintén tehéntejből, hosszú érleléssel készül, saját termelésű Otelló szőlő borában hat hónapig pihentetik. Érthető, ha a bemutató látogatóinak körében nagy sikere volt. 

Kapcsolódó témák

A Magyar Borút Rallye sikerének igazolására nem is kell több, mint egy szám: már 21 éve, mindig megrendezik. Az új ötlet tavaly társult hozzá; az autók mellett legyen egy rallye a motorok kedvelői számára is. Lett, és a kedvező tapasztalatok okán, az idén ismét megszervezik! A mezőny június 2-4. között vág neki a baráti és üzleti kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget kínáló motoros élménytúrának.

2017.05.05 22:24

Bizonyára bármelyik kvízműsorban sokaknak súlyos fejtörést okozna, ha ennek a három szónak a megfejtését kérné a játékvezető. Így elöljáróban azt is elárulhatjuk, hogy a minapi Zwack Open, borértőnek joggal nevezhető közönsége között is a megkérdezettek többsége, általában csak az egyikre tudta a választ.

Téved, aki a cím láttán gépelési hibára gondol. Nem elírás, nem véletlenül került az F helyére a T. A szó nagyon is átgondolt, ötletes lelemény, pontosan adja vissza egy rendezvény célját és hangulatát. Egy nagy szállodalánc borainak válogatása, tehát teszt zajlott, igazi fesztivál hangulatban.

A Kékfrankos hazánk legelterjedtebb kékszőlő-fajtája. Szinte az egész ország területén találkozhatunk vele. A Winelovers „Kékfrankos Április” nagykóstolóján a 12 hazai borvidék, közel ötven borászatának több mint száz Kékfrankosa és Bikavére mellett, határon túli magyar borászatok és osztrák pincék Kékfrankosai tették igazán izgalmassá a választékot.

A szemközti, frissen tatarozott ház faláról, szépen kialakított fülkékből, Árpád és öt vezér néz le őrzőn egy új üzletre. Van mire vigyázniuk: a budapesti Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán, új helyére költözve, megnyílt a GoodSpirit Bar és Whisky szaküzlet.

Blog ajánló
Egy nap a városban The Selection: belvárosi füstölő!
Szóval mindenki füstöl mostanában, a füstölés az új hamburger, vagyis már nem is új, hanem kábé egy éves, de hát mit lehet tenni, a füstölés jó. És ebben aztán tényleg van meló, ismerem a Sophie és Ben meg a Pántlika tulajdonosát, aki végigjárta az USA déli részét, hogy kiismerje a szakmát, fél napokat állt sorban, hogy kóstoljon, hónapokig kísérletezett azzal, hogy milyen fával érdemes füstölni a húsokat, ha jó ízt akar a végén, szóval ahogy írtam is, meló ebben van bőven. Ilyesmi lehet a Selectionnél is a Szabadság tér és a Bazilika közt, ahol mindent megfüstölnek neked Németh Ádámék, őt egyébként az RTL-es konyashowból ismerhetitek, megnyerte valamelyik évadot, és én is dolgoztam vele egy videóban, de most nem szóltam, hogy megyek, csak beültem és rendeltem. Az étlap izgi, van napi menü és az is teljesen vállalható: És van állandó étlap is chilivel, fogas filével, csirke lollipoppal, és persze pulled porkkal, amit jól ki is rendeltem: A pulled pork veszélyes elem, mert ebből ettem már egyszer olyan jót a boldogult füredi Malackrumpliban, hogy azóta is az államat keresem, és odáig még kábé senkinek sem sikerült felnőnie (még a Malackrumplinak sem, mert az elsőre zseniális pulled pork azért sokat vesztett a nyári hónapok alatt a lendületéből). És a Selection pulled porkja sem tud olyan szaftos szörnyeteg lenni, mint az volt, de jó technikával, nagy odafigyeléssel összerakott szendvics ez, aminek remek, kiegyensúlyozott ízvilága van, amit tök jól egészít ki a káposztasaláta és közepesen a krumpli. Én mondjuk szeretem, ha a füstölt húsíz mindent átmar, viszont aki csak azt szeretné, hogy valahol középen töltse ki tartalommal az életét, az csapjon le rá! The Selection1051 Budapest, Október 6. utca 19.V-Cs:11-23P-Szo: 11-00
Egy nap a városban Így tört be Magyarországra az olasz fagyi
Oké, mondjuk fagyit én viszonylag keveset nyalok, és azt a kevés élményt is sikerült teljesen tönkretenniük az olaszoknak. Igen, nemcsak az egykor hatalmas pun birodalmat és Spartacus rabszolgafelkelését verték le, hanem az én fagyizási szokásaimat is alaposan megkeserítették, amikor kábé hét éve elnyaltam náluk egy gombócot. Mert annyival jobb volt, mint az akkoriban még szinte egyeduralkodó hazai ipari, hogy egész dimenziók nyíltak meg a kettő között, és amikor hazajöttem abból a kirándulásból, meg is próbáltam felfedezni ezeket a dimenziókat, mert biztos voltam abban, hogy itthon is van valami az ipari és az olasz között, szerencsés esetben az olaszhoz közelebb. És volt, ebből készült el az első nagy fagyitesztünk 2010-ben, amit aztán megismételtünk 2012-ben és 2014-ben is (oké, kezd elég régi lenni a blog), és az utóbbi kettőben már benne volt a Fragola, ahová meghívtak minket a héten (igen, szponzorposzt), hogy nézzük már meg, hogyan készül a fagyi. Kis háttérsztori: Török Balázs, a Fragola tulajdonosa azért kezdett bele ebbe a bizniszbe pont hét éve, mert: sokat járt az olaszokhoz tud olaszul szeret mindent, ami olasz az olasz fagyit különösen a pizzánál is jobban jó fagyizó akkoriban még nem nagyon akadt szóval nyitott egy fagyizót A koncepció azóta is változatlan, mindennek valamilyen természetes izé az alapja: Balázs szerint ha a málnafagyihoz málnát használsz, az nem a legolcsóbb, de a legegyszerűbb megoldás, mert nem kell azzal vacakolnod, hogy mitől lesz málnás az íze és a színe, hiszen a málnától. Az alap tehát jellemzően valami gyümölcs (bár kísérleteztek például gazpachóval is), ehhez jön a varázslat, a tej-, vagy sorbet-alapú titkos összetevő, amit Balázs olasz mesterekkel közösen kísérletezett ki és ami egyébként Olaszországból is érkezik: ezt adják a gyümölcsökhöz, ettől lesz végül a fagyigépben fagyi a cuccból. Innen már valamelyik Fragolába kerül a végeredmény, Fragolából egyébként elég sok van: már nyolc, plusz a partnerek is árulják a fagyit, amik együtt készülnek kézzel és géppel Budán. Ha ki akarod próbálni valamelyik ízt, itt vannak a címek, érdemes próbálkozni, mert szponzorposzttól függetlenül tényleg jók!
Városlátogatások Tampere Finnország
Irány észak – Go to NorthSzámos védekezési mód kínálkozik az izzasztó kánikula enyhítésére. Csobbanhatunk, ihatunk hideg sört, sőt ezt a kettőt egyszerre is tehetjük vagy helyben járunk a párakapuk alatt. Mi egy északi utazás mellett döntöttünk, nem gondoltuk, hogy Finnországban, közelebbről Tamperében is hőhullám dühöng.A helyiek rövidnadrágban, ujjatlan pólókban sétálnak az utcán.Ha előbukkan a nap, érdekes módon a 20-21° C-ig is felkúszó hőmérséklet nagyon forrónak tűnik. Itt azért óvakodni kell a sörivástól, mert 5€ alatt nem nagyon kapsz egy korsóval. Gondoltad volna, hogy a finnek szaunázással védekeznek a hőség ellen, azt mondván, ha kijönnek a forró szaunából, a kinti levegő egész kellemes. A kikötőben még szaunahajó is bérelhető.Ennyi előzetes után ismerkedjünk meg a várossal is.TampereA terület már az ókorban is lakott volt, a két nagy tó és az őket összekötő folyó partja kedvezett a település kialakulásához. A falusiak a mezőgazdaságból és állattenyésztésből  éltek. A folyó nagyszerű lehetőségeket kínált a halászathoz, különösen a lazac fogásához. A várost III. Gusztáv svéd király alapította Tammerfors néven, mely a XVIII. század végére jelentős kereskedelmi központtá vált. Finnországhoz csatolva, Tampere hamarosan az ország egyik legnagyobb piacának és ipari központjának számított, a textil és a vasipar volt a meghatározó. Az ipari termelés mintegy felét itt állították elő, jellemzően „Északi Manchesternek” nevezték. A Näsijärvi és Pyhäjärvi tavak közötti 18 méteres szintkülönbség következtében, a gyorsfolyásúTammerkoski folyó energiájának a felhasználásával villamos erőművet építettek.A város számos területen úttörő szerepet játszott, napjainkban az informatika és a távközlési ipar a meghatározó. Az egyik városrészt, „Finnország Szilícium-völgyének” is nevezik. A városképet ma is uralják a magas kémények és vörös téglás gyárépületek, melyekben éttermek, mozik és egyéb szórakoztató intézmények működnek.Tampere, 200 ezer fő lakosságával (agglomerációval együtt 300 ezer), az ország második legnagyobb városa. A település legszembetűnőbb látnivalója a Näsijärvi tó partján lévő „Nasinneula” kilátótorony, mely 168 méteres magasságával Skandinávia legmagasabb építménye. Tengerszint feletti magassága 278 méter. A tetején kilátó és forgó étterem található. A torony liftjei 30 mp alatt visznek a látogatószintre, ahonnan teljes panorámájában nézheted a várost.A másik kilátó a Pynikki Observation Tower, ahonnan szintén gyönyörű a kilátás.A kilátótorony, a Särkänniemi szórakoztató park része, delfináriummal, hullámvasúttal és ezerféle más szórakoztató eszközzel. A hurokkal és csavarokkal megtűzdelt, Tornado névre keresztelt hullámvasút résztvevőinek sikítása már messziről hallatszik. Szem és gatya nem marad szárazon.Üljünk fel egy kisvonatra és ismerkedjünk a várossal.Bár nem egyszerű rátalálni a kisvonat megállóhelyére. Négy helybelit is megkérdeztünk, mindenki nagyon készséges volt, egyikük még bement a sarki ABC-be is érdeklődni, de nem tudtak segíteni. Tanácstalanul bámészkodtunk egy buszmegállóban, amikor észrevettem a kis táblát.Kiderült, hogy a megállótól kb.20 méteres körzetben érdeklődtünk. Úgy látszik a helyi lakosok nem utaznak a kisvonattal. Álljunk meg Tampere első szabadtéri szoborcsoportjánál, ugye nem baj, ha nem írom ki a finn nevét?A park tele van kisebb-nagyobb szobrokkal. A legmeghatóbb Yrjö Liipola emlékszobra, a „Kuru” nevű hajó áldozatairól. A parttól 1 km.-re futott zátonyra és 138 tengerész veszett hullámsírba.Egyéb kis szobrocskák és ötletes gyermekjátékok:Játszó gyerekeket ábrázoló szökőkút:Nézzük meg a Városházát!A politika és a történelem iránt érdeklődőknek ajánlható a Lenin Múzeum, melyet azon a helyen létesítettek, ahol Lenin és Sztálin találkozott 1905-ben.Lenin és én! A Lenin múzeum melletti sétányon látható a polgárháború emlékműve. Gondolom, azt jelképezi, ha háborúzol, nem marad se inged, se gatyád.A város egyik leghíresebb és legszebb temploma a Tampere  Katedrális, melyet Lars Sonck tervezett a nemzeti romantika stílusában. Építését 1907-ben fejezték be. A székesegyházban Hugo Simberg színes freskóit láthatjuk.Látogassunk el a piacra is, és kóstoljuk meg a híres helyi különlegességet, a mustamakkarát, amit mi egyszerűen csak véres hurkának hívunk. Érdekes, hogy a kisebb gyümölcsöket és zöldségféléket literben mérik.Nézzünk meg néhány szép épületet:Gyönyörködjünk a vidám, mosolygós finn lányokban: Tampere néhány évtizede még jellegzetes gyárváros volt, mára a város teljesen szinte zöldövezetté vált, csak a hatalmas vörös téglakémények emlékeztetnek a gyári időszakra. Élénk a kulturális élet, most rendezték meg a Tammerfest-et, mely népszerű zenei fesztivál. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=Wfct6UtR_RM                                                                                              by vinpet
Városlátogatások Taormina, Szicília drágaköve
Taormina, Szicília drágaköveA szicíliai városkáról hallva, képzeletünkben azonnal a Görög Színház és Csontváry csodálatos festménye jelenik meg. A személyes élmény messze felülmúlja a képzelet szépségeit. Taormina nem véletlenül vált Szicília jelképévé, itt megtapasztalhatjuk az egész sziget romantikus és mediterrán hangulatát. Már az ókorban is kedvelt üdülőhelynek számított, kellemes klímája és varászlatos atmoszférája miatt.A település természetes teraszként magasodik a kék tenger fölé, lélegzetelállító kilátást nyújtva az idelátogatónak.Sétáljunk végig a város főutcáján, a Corso Umbertón!  Gyönyörű mediterrán házak, épületek, az ezernyi áruval csalogató boltocskák, éttermek és fagyizók követik egymást. A szűk sikátorokkal szabdalt főutcát szinte mindenhol virág borítja. Az erkélyeken, kapualjakban és ablakokban pompázó díszes virágerdő szépségével és illatával teljesen elbűvöli a turistákat.Taormina legjelentősebb antik épülete a Görög Színház. A „Teatro Greco” valóban a görög időkből származik, de a római korban átépítették. A fantasztikus látvány Csontváryt is megihlette, több képet is festett róla. Híres festménye: A „Taorminai görög színház romjai” mellett itt készült többek között a „Holdtölte Taorminában” című kép is.A színpad háttere a naxoszi tengeröböl és az Etna gyakran füstölgő csúcsa. Szicília második legnagyobb szabadtéri színháza napjainkban divatbemutatóknak, koncerteknek és színielőadásoknak ad otthont.Taormina és Castelmola távolról nézve bikaszarv alakot képez, innen ered a város elnevezése is. (Taormina - Taurus)A várost a XX. század elejétől a művészek és írók fellegváraként tartják számon, sok külföldi híresség látogat ide. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=waMuNfYNS1A                                                                                                  by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!