2018. január 18. csütörtök, Piroska napja
Pincék rejtett kincsei
Révay András
2017.04.12 18:18
Huszonkilenc borászat, mintegy százötven borával – no és természetesen magukkal a borászokkal is – találkozhatott a látogató a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület hatodik alkalommal megtartott bemutatóján, Budapesten, a város legszebb kávéházában, a New York Palota termeiben.

 Badacsonytomaj, a borvidék központja éppen 30 évvel ezelőtt nyerte el a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” kitüntető címet. Idén erre a díjra esett a fókusz: előtérbe kerültek a muzeális borok, a badacsonyi borászok személyesen töltötték a friss és régi évjáratok nagy borait szakmai partnereik és a borkedvelők poharaiba. A két csoport képviselőiből nem volt hiány. Meg is töltötték a kávéház földszinti és emeleti részét. A tavalyi évhez hasonlóan mesterkurzusok is színesítették a rendezvényt, melyek az előadók, a témák, valamint a borok szempontjából is izgalmasak voltak, ám ezek elsősorban a szakembereknek szóltak. Egyetemi professzorok, nemzetközi borakadémikusok tartottak magas színvonalú előadásokat. De a látogatók többségét mégis csak a borkedvelő, csak mérsékelten borértőnek nevezhető közönség adta. A borral való ismerkedés egyik legjobb módja persze azért mégiscsak az, ha nem csak a bor, de a borász is szól hozzánk és pohárral a kézben sétálva a velük való beszélgetés is igazi élményt jelentett.

 Talán két éve annak, hogy befejeződött a villa felújítása, amelyik nevében Tolnai Klári színművésznő emlékét őrzi. Az ő egykori villájában Philipp Oser és Nagy László - feleségeik, Adrienn és Bea segítségével - olyan birtokot működtetnek, ahol a kiváló borokhoz magas színvonalú konyha és igényes vendéglátás párosul. A festői környezetben, szőlőskertek ölelésében fekvő Villa Tolnay tökéletes kikapcsolódást nyújt a jó levegőre, pihenésre vágyóknak és az igényes gasztronómia szerelmeseinek. A borászat a legszebb tételeivel érkezett a New York Palotába. Az egyik legérdekesebb közöttük a 2010-es évjáratú Zöldveltelini, a másik pedig a pincészet legkedvesebb fajtája, a fehér szőlők közül a legizgalmasabb, a Rajnai Rizling. Ebből egy 2006-os, tehát 11 éves volt kóstolható. A veltelinivel azt bizonyították, hogy a 40 éves öreg tőkékről, a szélsőségesnek mondott évjáratban is sikerült szép, elegáns bort készíteni. Finom, citrusos, fehérborsos illat- és íz jegyek jellemzik. Salátákhoz, fehér húsokhoz, de egy jó beszélgetéshez is bátran ajánlható. A rizling pedig „önmagáért beszél”. A hegy déli oldalán szüretelik a szőlőjét. Fahordós erjesztési és érlelési technikával készült, karakteres, izgalmas, sok arcát mutatja. Fiatalon élénk, barackos, virágos ízek, illatok mutatkoznak, palackban pedig akár tíz évet is eltölthet, ilyenkor megjelennek benne az érettebb jegyek.

 A Horváth pince kis, családi pincészet, a Szent-György hegy déli oldalán. Magukról azt mondják, „Őszinte borok, őszinte emberektől”, majd még hozzáteszik: „Ezt a tájat, a hegyeket, a szőlőt, a Balatont, érezni kell. Gyere el, ülj ki a teraszra egy pohár borral, és magába szippant örökre. Családunk több generáció óta itt műveli a szőlőit, és vár szeretettel téged a pincénél. Kóstolhatsz nálunk szép savú fehéreket, üdítő rozékat, simogató vöröseket, friss, illatostól a mély, testesig.” Náluk a Sauvignon Blanc friss, fiatalos, mégis elég magas „teste”, finom illata, egreses, őszibarackos jellege van. A Diófás dűlő nevét viselő palackban októberben szüretelt, 2012-es Cabernet Sauvignon egy kevés Pinot Noir-ral házasítva rejtőzött. Több mint egy évet töltött fahordóban, azóta palackban pihent. A jégbor tiszta Olaszrizlingből készült. A pince mellett lévő, kézi művelésű területen hagytak hozzá 2016 januárjáig – hálóval védett - szőlőt.

 Bemutatókon gyakran fordul elő, hogy a látogatót egy palack címkéje fogja meg. A „Fata” szó láttán nagyot téved, akinek erről a „fata morgana” jut eszébe. A történet érdekesebb. A pincészet alapítója ugyanis – még 1927-ben - Fata István kéményseprő mester volt. Fő tevékenysége mellett, kedvtelésből foglalkozott borkészítéssel, ezt viszik tovább ma a dédunokák. Egyik palackjukból – itt, a bemutatón – 2015-ös évjáratú Olaszrizling, kettős válogatást kóstolhatott a látogató. Kettős, mert dűlőszelektált, és mert hordóválogatás is. A másik, egy Kéknyelű – Olaszrizling, ugyancsak válogatás. Ennek a palackján a camino név áll, de ez sem a zarándokútra, hanem valami egészen másra, a dédnagypapára utal. A szó ugyanis a kémény olasz neve! A bor erőteljes, fás karakterű, ahol mindkét bor szép egységet alkotva érvényesül. Illatában a mandulás, rezedás jelleg mutatkozik, társulva az új fahordós érlelésnek köszönhetően némi vaníliával. Ízében a terület ásványossága köszön vissza. A pincészet ma már kóstoltatással, borvacsorák szervezésével is foglalkozik.

A Borbély Családi Pincészet életében kezdetektől fogva fontos szerepet kap a tradicionális borkészítés. Válogatás sorozatukban a nagyfahordós erjesztést és érlelést követően a család mottójává vált: „Tüzes borok, vulkáni ízek” karakterei teljesednek ki a palackos érlelést követően. Ezt az ízvilágot mutatták be az idei kóstolón a Kéknyelű, Bács-hegy Olasz rizling, Szürkebarát, Rózsakő és a féltve őrzött muzeális tételeik közül a 1991-es Olasz rizling boraikkal, mely utóbbi, szinte még a hobbi-borászkodás idején született. Mind jól mutatják, hogy a badacsonyi, vulkáni területen hosszú ideig eltartható borok készülnek, melyek akár még harminc év után is örömet tudnak szerezni! A badacsonyi borok némelyike igen széles körben ismert, más viszont kevésbé. Ilyen például a Rózsakő. Új, rendkívül sokoldalú fajta, önálló elismertséget csak a kétezres évek elején kapott, de a fogyasztók nagyon jól fogadják. A Kéknyelűhöz hasonlóan ásványos, de mégis „kedves” bort ad. Késői szüretelésre is alkalmas, de most még inkább száraz bort készítenek belőle. Jól párosítható a halételekhez és a tartalmasabb bárány- vagy marhahúsokhoz is.

A bemutató egyik asztalánál a táblán a Szent György Pince, a palackon a címkén viszont a Kiss név állt. De volt ott még valami más is! A névhasználat mindkét esetben jogos, először a pince kapott nevet, a palackokra pedig a tulajdonos neve került. Náluk nagyapától unokáig őrzik a borok a készítőjük keze nyomát. Kiss István lánya és unokája egyaránt kiveszi a részét a munkából. Az avíttas címkék viszont az 1979-es, 1980-as éveket idézik. A Balaton-felvidék legöregebb boraiból náluk van a legnagyobb választék. Az asztaluknál viszont a 2016-os Királyleányka iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. Szőlője eredetileg erdélyi területről származott, bora olyan élményt ad, mint amikor az ember vadászni megy és a nyiladékon meglát egy szép szarvast. Gyengédsége szinte átölel és elgondolkodtatóvá tesz. Az 1979-es Királyfurmint és az 1980-as évjáratú Olaszrizling viszont olyan, mint amikor a palackba zárt szellem kiszabadul, mesél! Bölcsen, éretten, megfontoltan. Csak lassan szabad kortyolgatni.

 Azt ma már mindenki tudja, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Nem meglepő tehát, hogy a badacsonyi borok bemutatóján sajtkészítő is helyet kapott. Badacsonytól 22 kilométerre, Lesenceistvándon működik a Szegi Családi Gazdaság. Szarvasmarhát, kecskét tartanak, a tejükből pedig sajtokat készítenek. Legújabb termékük a sonkával töltött paranyica. A tehéntejből több napig tartó munkával készül az eredetileg szlovák származású sajt. Jellegzetessége, hogy a sajttészta lágyabb, gyúrhatóbb, mint más, megszokott sajtoknál. A sonkát a sajtkészítés maradványaival táplált sertések húsának feldolgozásával állítják elő, a sajttésztára fektetik, és az egészet feltekerik. A gazdaság másik érdekessége a vörösborban érlelt sajt. Szintén tehéntejből, hosszú érleléssel készül, saját termelésű Otelló szőlő borában hat hónapig pihentetik. Érthető, ha a bemutató látogatóinak körében nagy sikere volt. 

Kapcsolódó témák

A cím talán félreérhető is lenne, ha valamiféle bortartó edényt vagy nagyobb tároló helyet gyanítanánk az olvasatán. Egészen másról van szó! Egy eddig még sosem volt, de elképzelhető, hogy ezután majd máskor megismétlődő rendezvény zajlott a budapesti Olasz Kultúrintézet patinás épületében. Az viselte ezt a címet.

Mint az elmúlt 26 évben mindig, az idén is kihirdették „Az év bortermelője – 2017” díj nyertesét. A kiválasztás folyamata egy évig tart és megszervezését, lebonyolítását a Magyar Bor Akadémia - mint a szőlő- és bortermelés legnagyobb szakmai szervezete – tartja kézben.

2017.12.06 17:16

Nagyon ritkán van arra lehetőség, hogy tíz – egyaránt a prémium kategóriába tartozó - borásszal találkozzon az ember egyazon este, és ráadásul még mindegyikük borait és történeteit élvezhesse saját hangulatának, kedvének megfelelő sorrendben. Most, karácsony közeledtével, erre kínált alkalmat a Gastro Design díjjal elismert Zwack Füves Bár, az idei decemberi Zwack Open keretében.

Lezajlott a szüret utáni időszak – borokról szóló - első nagyszabású rendezvénye; a most már joggal hagyományosnak tekinthető XIV. Újbor és Sajt Fesztivál. A helyszíne is a megszokott volt, két napon keresztül Budapesten, a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeumban lehetett találkozni a termelőkkel, kóstolni a borokat, sajtokat. Az esemény rangját egyetlen szám is jól jelzi: a borversenyre szerte az országból 456 minta érkezett!

November 25-én, szombaton és 26-án vasárnap rendezik meg Budapesten a Vajdahunyad várban, a XIV. Újbor és Sajt Fesztivált. A rendezvényre november 22-ig, kedvezményes áron, elővételi jegy vásárolható a Mezőgazdasági Múzeum pénztárában. A jegy ingyenes kóstolásokra jogosít és ajándék poharat is adnak hozzá.

Blog ajánló
Egy nap a városban Titkos tipp a Palatinus: a fürdő, ami szinte csak a tiéd
Budapest tele van fürdőkkel, rogyásig pakolták, szügyig, Budapest dúskál a fürdőkben. Ez azért nem gond, mert akármelyikbe bemész, tele van vendéggel: generációkon átívelő szórakozás fürdőbe járni, erre a biztos alapra jöttek bónuszként a turisták, akik közül sokan eleve azért érkeztek ide, mert hallották, hogy milyen jókat lehet itt fürdőzni. Szóval garantált a siker, ebből meg következik az, hogy a legtöbb hely akármennyire menő a történelmi-modern skála bármelyik végén, tele van látogatókkal. Szóval nem tudsz úgy leülni valahova, hogy ne ülne már ott eleve valaki. És akkor van egy fürdő, ami a legmodernebb mind közül, miközben úgy terpeszkedhetsz odabent, ahogy nem szégyellsz. Ez a Palatinus uszoda, amit iszonyú pénzekből újítottak fel két év alatt, nyáron jól tele is volt, télen viszont tök üres, mert ez történelmileg nem egy téli hely. A bauhaus épületet ugyanis nem nagyon használták évtizedeken keresztül semmire, az 1938-as építkezés óta csak folyamatosan romlott az állapota, kezdve azzal, hogy a világháború alatt szétkapták a homlokzatot egészen az évtizedek alatt bekövetkezett lassú elhasználódásig. Aztán 2015-ben nekiálltak az egésznek, elköltöttek rá közel 3 milliárd forintot, nyáron mindenki örült a szuper Palatinusnak, télen meg… télen meg mindenki elfelejtette, hogy nyitva van, vagyis senki sem felejtette el, az emberek eleve nem is tudják. Pedig tényleg megéri elmenni. Mondjuk busszal, mert mással nem jutsz be oda, de a 26-os elég sűrűn jár a Nyugati és az Árpád híd között, felugrasz rá és öt percen belül ott is vagy. A fürdő öltözője nagyon rendben van, látszik, hogy most készültek el vele, sehol semmi elhasználódás, kényelmes fülkék, megfelelő méretű kis tárolószekrények, amiket a karszalagoddal nyitsz, zársz. Mázli, hogy van egy gép, ami megmondja, melyik a te szekrényed, én ugyanis elég nagy zavarban voltam, amikor másfél órányi láblógatás után visszatértem az öltözőbe. Van sok hajszárító, tükör és van mérleg is, amit ingyen használhatsz. A fürdő két szinttel az öltöző alatt van. Az egyik oldalon találod a gyermekmedencét, ami hétköznap dél környékén konkrétan annyira üres volt, hogy ha odalátogatsz a gyerekeddel, úgy érzitek majd, mintha az egész csak a tiétek lenne. De a másik oldalon, a felnőtt medencében is csak négy-öt vendég volt, egy-egy szobányi sarkot el tudsz úgy foglalni, hogy csak a tiéd. A környezet egyébként kellemes, próbálták idézni a bauhaust, szóval semmi sincs túldíszítve, néhány elegáns fabetét, jól kiválasztott szék és növény dobja fel a hangulatot. A két fürdő közt van szauna, geotermikus szauna és gőzfürdő, egy folyosón végigsétálva meg a kültéri medencében találod magad, amit száz főre méreteztek, de összesen voltunk benne öten. Nyilván ez az állapot hamar változni fog, amikor megtalálják maguknak a Budapestien, feltelik majd a Palatinus, de még akkor is az egyik legjobb állapotú, legtisztább fürdő marad a városban, ráadásul itt vannak olyan spéci dolgok, mint a futójegy. Ezt direkt a futóknak szánják, kiváltod, átöltözöl, futsz egy kört, vagy többet, aztán újra belépsz, fürdesz egy kicsit, a kiváltástól számítva három órád van az egész bulira. Disclaimer: a Palatinus az Egy nap a városban blog hirdetője. PalatinusH-V: 8-20Budapest, Soó Rezső stny. 1, 1003
Egy nap a városban Látogatható Magyarország első magángalériája, csak épp csengetni kell az ajtónál
A budai várnegyed, azon túl, hogy a turisták számára kötelező látnivalókat tartogat, bújtat néhány rejtett gyöngyszemet is. Ilyen a Koller galéria, Magyarország első magángalériája, ahová Ági, az Egy nap a városban túravezető angyala kísért el minket (néha nekünk is tart városnézéseket). Ahhoz, hogy bejussunk, keressük meg ezt a cégért,... ...menjünk be az udvarba, el az utcalány szobra mellett, fel a lépcsőn,...  ... és csengessünk be. Csak bátran. Az ajtó kinyílik, és a galériáról lekukkant ránk Dániel, akinek a nagyapja kezdett még műalkotások értékelésével foglalkozni. - Körülnéznénk csak. - Persze, csak bátran. Ha kérdés van, állok rendelkezésre mondja Dániel, és már el is mélyed fent a munkájában. A falon modern alkotások, középen egy könyv, amiből kinézhetjük a részleteket és az árat. A poszt elején említettem, hogy ez Magyarország első magángalériája. Mit is jelent ez, mióta működik? 1756? 1843? 1911? Dehogy. Természetesen full hivatalosan csak 1989 óta. Hiszen korábban Magyar Fejedelemség, Magyar Királyság, Magyar Népköztársaság vagy Tanácsköztársaság névvel illették az országot, és a magángaléria intézménye a szocializmus magánvagyont korlátozó lépései után legelőször épp 1989-ben lett elérhető. Viszont a Koller galéria a Kft.-k bejegyzési lehetőségének első napján igényelt, és néhány nap múlva kapott is engedélyt, így az előnyük nem ölel fel eónokat, de napokat, heteket mindenképpen. Viszont ugyanezen intézmény korábban, 1953-tól Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége néven élt és virágzott megszakítások nélkül a rendszerváltásig, így azért nagyon is tekintélyes múltra tekint vissza az intézmény. A galéria mostani vezetője Köstler Dániel, akinek a nagyapja, Koller György vezette az alkotóközösséget, és a minőség iránti elköteleződése gyorsan ismertté tette. Ezt olvashatjuk a honlapon: Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt (illetve 1952-ben átmenetileg be is tiltották). Végül Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségével, elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szorítva Koller György vezetésével tovább működjön akkor még Munkácsy Mihály utcai székhellyel.  Eleinte tehát a Munkácsy Mihály utcában volt a székhely, aztán 1980-ban költöztek a Várnegyedbe, hogy megnyissák az ország első “magángalériát” - itt még csak idézőjelben -, ami azt jelentette, hogy engedélyt kaptak a rézkarcok mellett szobrok, kisplasztikák, valamint festmények bemutatására és forgalmazására. A helyszín: Amerigo Tot, a világhírű magyar-olasz művész háza. Ugyanaz a ház, amit ma is meglátogathatunk, így a méretei is eléggé szűkösek. De pont emiatt nagyon bájos is az egész jelenség, a szűk lépcsővel, különös elrendezéssel és egy mesebeli hátsó kerttel, ahonnan lepillanthatunk a városra. Odafent, az emeleten külön kiállítást találunk az épületet a galériára hagyó Amerigo Tot életéről, itt aztán tényleg nagyon személyes lesz az egész élmény. Egész kellemes kilátással: Szóval tök jó élmény ide eljönni, bátran csengessetek be, ne érezzétek úgy, hogy meg kell vennetek valamit pár százezer forintért, hacsak nem éreztek ellenállhatatlan vágyat rá. Koller GalériaCím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 5.
Városlátogatások Sárospatak
SárospatakÉvszázados oktatási és kulturális hagyományai alapján, „Bodrogparti Athén”-ként is emlegetik ezt az értékekben és műemlékekben gazdag várost. A település az Északi Középhegység lankáinak tövében, a Bodrog folyó két partján fekszik.A hely már az őskorban is lakott volt, az első feljegyzések 904-ben említik. Sárospatak nevének eredetére több változat is fellehető, de a legvalószínűbb, hogy a Bodrog patakról és a környező mocsaras, sáros területről kapta a nevétA város a reformáció egyik fellegvára volt, ma a térség idegenforgalmi és kulturális központja.Mai arculatát a reneszánsz műemlékek mellett a Makovecz Imre tervei alapján készült lakóházak és közintézmények színesítik. Ő tervezte többek között a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. Sárospatak látnivalói:A Rákóczi vár:A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit a várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal együtt, Perényi Péter építtette, később Bocskai majd a Rákócziak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat és a Vörös torony egy részét megrongálta a császári katonaság. A várban tartották a szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A várkastély impozáns része a közel négyzetes alaprajzú, Vörös-torony, mely a nevét a tető vörösfenyő borításáról kapta. A harmadik és negyedik szint között a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosókból lőrések nyílnak.Az udvari rész leglátványosabb építménye, a Lorántffy Zsuzsanna által reneszánsz stílusban építtetett oszlopos-árkádos lépcső, mely ma is a fejedelemasszony nevét viseli. (Lorántffy-loggia)A Szent Erzsébet templom:Sárospatak a középkorban a magyar királynők kedvelt birtoka volt, itt született II. András király és Gertrudis királyné lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is. (a nevek ismerősek a Bánk bán-ból) A templom is az Árpádházi királyok idejében épült, története évszázadokon át a vár történetéhez kapcsolódott. Vártemplomként működött, a templom északi fala a védőfal egyik szakasza lett beépített lőrésekkel, kilövőhelyekkel. A történelem viharaiban sűrűn cserélődtek a tulajdonosok és a vallások, mivel a törvény értelmében a jobbágyoknak azt a vallást kellett követniük, amit a vár ura képviselt. Rákóczi fejedelem végérvényesen a római katolikusoknak adta a templomotEgy hatalmas tűzvész után újjáépítették. Ide temetkeztek a vár gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak is. A templomot Szent Erzsébetről nevezték el, aki korán, már 20 évesen özvegyen maradt és hátralévő életét a szegények gyámolítására áldozta, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyéjét: a bizánci eredetű ruhadarabját, és a koponyacsont egy darabját. A templom előtti lovasszobor-csoport Szent Erzsébetet és a férjét ábrázolja búcsúzás közben.A Református Kollégium és Könyvtár:A legendás hírű Református Kollégiumot Perényi Péter alapította 1531-ben. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony meghívására érkezett ide Comenius, aki a 17. század leghíresebb pedagógusa volt, és az akkori legmodernebb pedagógiai elveket honosította meg az intézményben. Ő készítette el az iskola szabályzatát, melyben sok egyéb mellett, meghatározta az oktatás rendjét a tanórák közötti szünet és a nyári vakáció bevezetésével. Szükségessé tette a szemléltető eszközök használatát.Az iskolatörténeti kiállítás mellett a legszebb látnivaló a Pollack Mihály által tervezett nagykönyvtár, melynek négyszázötvenezer kötetes gyűjteményében számos ritkaságot is őriznek. Mennyezetén festett térhatású kupolát láthatunk, és a tudományt, a művészetet szimbolizáló alakokat.A gimnázium híres diákjai közé tartozott többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Szemere Bertalan, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály.A Makovecz tér:A Makovecz Imre nevét viselő tér 2015-ben elnyerte a „Magyarország legszebb tere” címet. A Comenius Tanítóképző Főiskola épületével szemben áll az általa tervezett Művelődés Háza, amelyet a világ tíz legszebb épülete közé soroltak.A téren álló „Pataki diák” bronzszobor Borsi Antal alkotása. A Megyer-hegyi Tengerszem:A Sárospatak közelében található Magyarország egyik különleges természeti képződménye, melynek kialakulásához az ember és a természet egyaránt hozzájárult.A nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen nem gleccser vájta mélyedés. A hajdani kőbányában, már a 15. századtól folytattak bányászatot, mivel a vulkáni eredetű, kemény kőzet kiválóan alkalmas malomkőgyártásra.További részleteket itt találsz: https://www.youtube.com/watch?v=hwf2uIkOOjAhttp://vinpet1942.blogspot.hu/2017/10/megyer-hegyi-tengerszem.htmlÉrdekességek:A külső várudvaron 1631-től 1648-ig egy ágyúöntő műhely működött.A magyar 500 forintos hátoldalán a sárospataki vár látható, az előoldalán pedig Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.A vár egyik sarokbástyáján van a „Sub-Rosa” erkély, melynek a mennyezetét rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A „sub rosa” kifejezésnek kettős jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=T0QitThIBSE                                                                                                   by vinpet
Városlátogatások Szekszárd
SzekszárdA krónikák 1015-ben említik először települést, később I. Béla király itt alapította meg a bencés apátságot, melynek romjai a régi vármegyeház belső udvarán láthatóak.Egyesek szerint a város neve is I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár). Korábban a várost Szegzárdnak hívták, még ma is fellelhető ez a felirat.A Garay tér:A köztudatban Garay János, mint „Az obsitos” költője, Háry János alakjának megteremtője maradt meg emlékezetünkben. A nagyotmondó Háry János alakja egy embertípus mulatságosan művészi megformálása, a népi szemlélet kitűnő ábrázolása, ma az Obsitos Udvarház párkányán üldögélve, bajszát pederve somolyog a szekszárdiakra.A történelmi városrész központja a Garay tér, ahol a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek szülőházának falán.’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?"/Garay János: Szekszárdi Bordal/A Béla király tér:A város központi terén áll a kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra.Belvárosi katolikus templom:Az 1805-ben épült copf stílusú templom nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma.A Szentháromság-szobor:A szobor a XVIII. században pusztító pestisjárvány szomorú emlékét őrzi. A gyilkos kórtól három szent nyújt védelmet: Kelet felé néz Szent Sebestyén, délnyugat felé Szent Rókus és északnyugat felé Szent János.A városháza:Az eredetileg klasszicista épület egy régi kocsma helyén épült, de talajmechanikai problémák miatt át kellett építeni, ekkor kapta szecessziós formáját.  Homlokzatán a város címerét láthatjuk.Régi vármegyeháza:A Pollack Mihály tervei alapján készült, klasszicista stílusú épület belső udvarán a bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza életét bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg.A Borkút:Az épület külső udvarán található egy pajzán, szoborkompozíciós kút, melyből neves alkalmakkor kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatunk. Sajnos ottjártunkkor nem működött a kút.Szent László szobra:Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. melyen a király egy kun vitéz karjaiból akar kiszabadítani egy szűzleányt. (ez ma már nehezen menne, kunok is elvétve vannak, szűzleányokról nem is beszélve.)Babits Mihály emlékház:A Babits Mihály utcában, a Séd patak kanyarulatánál a Babits Mihály Emlékház, a költő szülőházaRöpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Áll a régi ház még, zöld zsalújamögött halkul anyám mélabúja:ősz hajú, de gyermekarcú bánat.Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat!Itt a szoba, melyben megszülettem,melyet szemem legelőször látott;itt a kert, amelyben építettemhomokból az első palotákat.Amit én emeltem, mind homok volt:de nagyapám háza bizton áll mégs éveimből e fojtó romokbólhogy révébe merüljek, vár még."(Hazám! A ház)Babits Mihály szülőháza, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta meg. Az emlékház ma is eredeti állapotában áll, bútorokkal, a család mindennapi használati tárgyaival berendezve.Megnézhetjük a Babits család fotó albumát, Babits kézírását és egyéb relikviákat.Kálvária kilátó:Búcsúzóul tekintsünk le a bor városára a Bartina hegyen álló kilátóból, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. A Kálvária kilátót nem csupán a szép kilátás teszi érdekessé, hanem Kiss István Szőlő-szobor kompozíciója is, mely a város címerének jelképeiből tevődik össze. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=YbuG2zqFY3I                                                                                               by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!