Badacsonytomaj, a borvidék központja éppen 30 évvel ezelőtt nyerte el a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” kitüntető címet. Idén erre a díjra esett a fókusz: előtérbe kerültek a muzeális borok, a badacsonyi borászok személyesen töltötték a friss és régi évjáratok nagy borait szakmai partnereik és a borkedvelők poharaiba. A két csoport képviselőiből nem volt hiány. Meg is töltötték a kávéház földszinti és emeleti részét. A tavalyi évhez hasonlóan mesterkurzusok is színesítették a rendezvényt, melyek az előadók, a témák, valamint a borok szempontjából is izgalmasak voltak, ám ezek elsősorban a szakembereknek szóltak. Egyetemi professzorok, nemzetközi borakadémikusok tartottak magas színvonalú előadásokat. De a látogatók többségét mégis csak a borkedvelő, csak mérsékelten borértőnek nevezhető közönség adta. A borral való ismerkedés egyik legjobb módja persze azért mégiscsak az, ha nem csak a bor, de a borász is szól hozzánk és pohárral a kézben sétálva a velük való beszélgetés is igazi élményt jelentett.
Talán két éve annak, hogy befejeződött a villa felújítása, amelyik nevében Tolnai Klári színművésznő emlékét őrzi. Az ő egykori villájában Philipp Oser és Nagy László - feleségeik, Adrienn és Bea segítségével - olyan birtokot működtetnek, ahol a kiváló borokhoz magas színvonalú konyha és igényes vendéglátás párosul. A festői környezetben, szőlőskertek ölelésében fekvő Villa Tolnay tökéletes kikapcsolódást nyújt a jó levegőre, pihenésre vágyóknak és az igényes gasztronómia szerelmeseinek. A borászat a legszebb tételeivel érkezett a New York Palotába. Az egyik legérdekesebb közöttük a 2010-es évjáratú Zöldveltelini, a másik pedig a pincészet legkedvesebb fajtája, a fehér szőlők közül a legizgalmasabb, a Rajnai Rizling. Ebből egy 2006-os, tehát 11 éves volt kóstolható. A veltelinivel azt bizonyították, hogy a 40 éves öreg tőkékről, a szélsőségesnek mondott évjáratban is sikerült szép, elegáns bort készíteni. Finom, citrusos, fehérborsos illat- és íz jegyek jellemzik. Salátákhoz, fehér húsokhoz, de egy jó beszélgetéshez is bátran ajánlható. A rizling pedig „önmagáért beszél”. A hegy déli oldalán szüretelik a szőlőjét. Fahordós erjesztési és érlelési technikával készült, karakteres, izgalmas, sok arcát mutatja. Fiatalon élénk, barackos, virágos ízek, illatok mutatkoznak, palackban pedig akár tíz évet is eltölthet, ilyenkor megjelennek benne az érettebb jegyek.
A Horváth pince kis, családi pincészet, a Szent-György hegy déli oldalán. Magukról azt mondják, „Őszinte borok, őszinte emberektől”, majd még hozzáteszik: „Ezt a tájat, a hegyeket, a szőlőt, a Balatont, érezni kell. Gyere el, ülj ki a teraszra egy pohár borral, és magába szippant örökre. Családunk több generáció óta itt műveli a szőlőit, és vár szeretettel téged a pincénél. Kóstolhatsz nálunk szép savú fehéreket, üdítő rozékat, simogató vöröseket, friss, illatostól a mély, testesig.” Náluk a Sauvignon Blanc friss, fiatalos, mégis elég magas „teste”, finom illata, egreses, őszibarackos jellege van. A Diófás dűlő nevét viselő palackban októberben szüretelt, 2012-es Cabernet Sauvignon egy kevés Pinot Noir-ral házasítva rejtőzött. Több mint egy évet töltött fahordóban, azóta palackban pihent. A jégbor tiszta Olaszrizlingből készült. A pince mellett lévő, kézi művelésű területen hagytak hozzá 2016 januárjáig – hálóval védett - szőlőt.
Bemutatókon gyakran fordul elő, hogy a látogatót egy palack címkéje fogja meg. A „Fata” szó láttán nagyot téved, akinek erről a „fata morgana” jut eszébe. A történet érdekesebb. A pincészet alapítója ugyanis – még 1927-ben - Fata István kéményseprő mester volt. Fő tevékenysége mellett, kedvtelésből foglalkozott borkészítéssel, ezt viszik tovább ma a dédunokák. Egyik palackjukból – itt, a bemutatón – 2015-ös évjáratú Olaszrizling, kettős válogatást kóstolhatott a látogató. Kettős, mert dűlőszelektált, és mert hordóválogatás is. A másik, egy Kéknyelű – Olaszrizling, ugyancsak válogatás. Ennek a palackján a camino név áll, de ez sem a zarándokútra, hanem valami egészen másra, a dédnagypapára utal. A szó ugyanis a kémény olasz neve! A bor erőteljes, fás karakterű, ahol mindkét bor szép egységet alkotva érvényesül. Illatában a mandulás, rezedás jelleg mutatkozik, társulva az új fahordós érlelésnek köszönhetően némi vaníliával. Ízében a terület ásványossága köszön vissza. A pincészet ma már kóstoltatással, borvacsorák szervezésével is foglalkozik.
A Borbély Családi Pincészet életében kezdetektől fogva fontos szerepet kap a tradicionális borkészítés. Válogatás sorozatukban a nagyfahordós erjesztést és érlelést követően a család mottójává vált: „Tüzes borok, vulkáni ízek” karakterei teljesednek ki a palackos érlelést követően. Ezt az ízvilágot mutatták be az idei kóstolón a Kéknyelű, Bács-hegy Olasz rizling, Szürkebarát, Rózsakő és a féltve őrzött muzeális tételeik közül a 1991-es Olasz rizling boraikkal, mely utóbbi, szinte még a hobbi-borászkodás idején született. Mind jól mutatják, hogy a badacsonyi, vulkáni területen hosszú ideig eltartható borok készülnek, melyek akár még harminc év után is örömet tudnak szerezni! A badacsonyi borok némelyike igen széles körben ismert, más viszont kevésbé. Ilyen például a Rózsakő. Új, rendkívül sokoldalú fajta, önálló elismertséget csak a kétezres évek elején kapott, de a fogyasztók nagyon jól fogadják. A Kéknyelűhöz hasonlóan ásványos, de mégis „kedves” bort ad. Késői szüretelésre is alkalmas, de most még inkább száraz bort készítenek belőle. Jól párosítható a halételekhez és a tartalmasabb bárány- vagy marhahúsokhoz is.
A bemutató egyik asztalánál a táblán a Szent György Pince, a palackon a címkén viszont a Kiss név állt. De volt ott még valami más is! A névhasználat mindkét esetben jogos, először a pince kapott nevet, a palackokra pedig a tulajdonos neve került. Náluk nagyapától unokáig őrzik a borok a készítőjük keze nyomát. Kiss István lánya és unokája egyaránt kiveszi a részét a munkából. Az avíttas címkék viszont az 1979-es, 1980-as éveket idézik. A Balaton-felvidék legöregebb boraiból náluk van a legnagyobb választék. Az asztaluknál viszont a 2016-os Királyleányka iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. Szőlője eredetileg erdélyi területről származott, bora olyan élményt ad, mint amikor az ember vadászni megy és a nyiladékon meglát egy szép szarvast. Gyengédsége szinte átölel és elgondolkodtatóvá tesz. Az 1979-es Királyfurmint és az 1980-as évjáratú Olaszrizling viszont olyan, mint amikor a palackba zárt szellem kiszabadul, mesél! Bölcsen, éretten, megfontoltan. Csak lassan szabad kortyolgatni.
Azt ma már mindenki tudja, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Nem meglepő tehát, hogy a badacsonyi borok bemutatóján sajtkészítő is helyet kapott. Badacsonytól 22 kilométerre, Lesenceistvándon működik a Szegi Családi Gazdaság. Szarvasmarhát, kecskét tartanak, a tejükből pedig sajtokat készítenek. Legújabb termékük a sonkával töltött paranyica. A tehéntejből több napig tartó munkával készül az eredetileg szlovák származású sajt. Jellegzetessége, hogy a sajttészta lágyabb, gyúrhatóbb, mint más, megszokott sajtoknál. A sonkát a sajtkészítés maradványaival táplált sertések húsának feldolgozásával állítják elő, a sajttésztára fektetik, és az egészet feltekerik. A gazdaság másik érdekessége a vörösborban érlelt sajt. Szintén tehéntejből, hosszú érleléssel készül, saját termelésű Otelló szőlő borában hat hónapig pihentetik. Érthető, ha a bemutató látogatóinak körében nagy sikere volt.
