Tudjuk magunkról – és persze szinte az egész világ tudja rólunk – hogy mi, magyarok szeretünk jókat enni, inni. Vállalva az önkényesség vádját, könnyen lehetett ezen a kiállításon kiválasztani néhány olyan terméket, melyek bizonyosan a fogyasztók nagy többségének kedvencei közé tartoznak. Nem is volt nehéz dolgunk, mert az idén Olaszország különösen bőséges választékot vonultatott fel. A gyönyörű, hatalmas fagylaltos pultot pedig lehetetlen volt nem észrevenni! Az olasz fagylalt különleges, főként azért mert a „gelato” nem jégkrém. Naponta frissen készül, friss tejjel és nem tejporral. Az olasz fagylaltkészítő gép működése a mosógéphez hasonló. Az alapanyagot forgatás közben egyszerre keveri és hűti, az anyagtól függően mínusz 10-11 fokra. Automatikusan érzékeli az összetevőket a cukor- és zsírtartalmat és ehhez igazítja a hőfokot. A gyártók azt tapasztalják, hogy Itálián kívül az olasz fagylalt három országban a legkedveltebb: Albániában, Magyarországon és Lengyelországban. Ez azért is érdekes, mert mindhárom országban régi és magas színvonalú a fagylaltfogyasztási kultúra. Most a budapesti bemutatóra mintegy hatvan különböző fagylaltot hoztak és a közönség érdeklődése egybevág a korábbi évek tapasztalataival.
A fagylaltokhoz képest sokkal kisebb helyet foglalt el a kiállításon a Mátyás Pálinkaház. Rájuk nemcsak a tetszetős, szokatlan alakú palackok miatt volt érdemes felfigyelni, hanem azért is, mert az ismert pálinkafőzdék között az ő nevükkel ritkán találkozunk. Valójában két cégről van szó, a Kunság-Szesz Zrt. és Mátyás Pálinkaház 1994-ben indult családi vállalkozásként Kiskőrösön, és mára az ország egyik legnagyobb szeszipari üzemévé nőtte ki magát. Előbb az ipari üzem kezdett működni, a Pálinkaház csak 2013-ban nyílt meg. A pálinkák mellett érdekes termékük a Mátyás keserű likőr, mely harmincfajta gyógynövény kiáztatásával készül, három ízben. Van hagyományos – csak a gyógynövényes - de van mellette szilva- és meggyízesítésű is. Az egylépcsős rendszerű lepárlásból származó pálinkákból is többet hoztak a kiállításra.
A megszokott szőlő-, barack-, körte-, szilva- és birsalmapálinka mellett málna- és szamócapálinka is szerepel a kínálatukban. Mindegyik 40 fokos. Szabadföldi, nem fólia alatt termelt, apróbb szemű, de illatosabb, ízesebb szamócát vásároltak alapanyagnak Hatvan környékéről. Egyszerre vettek 25-26 mázsát, feldolgozásához olyan technológiát használnak, ami még a magokat is kiszűri. A gyümölcs-velőt hűtve, két hétig erjesztették, a főzésnél pedig ügyeltek a friss illat megtartására. Rövid tárolás után, melynek célja az ízek összeérése volt, a párlatot 40 fokra hígították, majd palackozták. A málnát Soltvadkertről vették, ám mivel az nem érett egyszerre, fagyasztva tárolták mindaddig, amíg a szükséges mennyiség össze nem jött. Kiolvasztás után a szamócával azonos módon dolgozták fel.
A BEERJET sörcsapolási rendszerrel nem először találkozhattak a kiállítás látogatói. Annyit már tudhattak róla, hogy a gép hat korsó sört hét másodperc alatt csapol. Ez világrekord, a kézi csapolásnál négyszer gyorsabb. Ráadásul messze magasabb higiéniai szinten működik, mint a kézi sörcsapok. Beállítható a sör típusának megfelelő habmennyiség, nincs melléfolyás, csapolási veszteség és ez az éttermek szempontjából fontos. A vásárló pedig azért örül, mert pontosan megkapja a kifizetett mennyiséget, 5, 4 vagy 3 decit és egy stadionban vagy fesztiválon lényegesen gyorsabb kiszolgálásban lesz része. Újdonság viszont, hogy gép szoftveres irányítását a magyar igényekhez igazították. Magyarországon a stadionokban más a sörfogyasztási szokás, mint Nyugat-Európában. Ott a mérkőzés előtt, olykor már két órával korábban megérkeznek, kezdik a fogyasztást. A mérkőzés után is még maradnak, beszélgetnek, kielemzik a látottakat – és isznak is hozzá! Nálunk ez csak fél órával korábban kezdődik és a félidőben éri el csúcspontját, illetve a második félidő alatt vannak sétáló vendégek, akik lent ragadnak. Azt, hogy a végén még maradhatnak, csak mostanában kezdik felfedezni a szurkolók és a sokkal gyorsabb kiszolgálásnak köszönhetően a látottakat megbeszélni is nagyobb kedvük van.
Rövid próba után kiderült, hogy még az olaszul tudók között sem érti mindenki pontosan a feliratot egy Szt. István körúti üzlet homlokzatán. Pedig érdemes megjegyezni, hogy ott, közel a Margit hídhoz, egy világbajnok dolgozik és az is világbajnok, ami kikerül a keze alól. A Forni Di Napoli ajtaján belépve Itáliába érkezik a látogató és túl azon, hogy valódi, hamisítatlan olasz ízek várják, az étel, amit a tányérjára tesznek, bizonyítottan a világ legjobbja! Ha pizzáról van szó – mert az már a feliratról is kiderül - mondhatjuk: na jó, az olaszoknak könnyű. Ám nem csekély meglepetésünkre, azt is gyorsan megtudjuk: a pizzakészítés világbajnoka magyar, a világbajnok pizza Budapesten készül!
Lassan megszokjuk már, hogy kedvenc édességeink elkészítői minden évben összemérik tudásukat. Nagy érdeklődés kíséri a Magyar Cukrász Ipartestület torta, fagylalt, bejgli versenyeit, most pedig – ahogy a naptárra nézünk- eljött az ideje a szaloncukrok versenyének. Meg is történt. Az Év Szaloncukrát idén ismét rekord számú nevezés után, 24 gyártó 165 szaloncukra közül választották ki. A nevezésre minden gyártó, kicsi és nagy egyaránt lehetőséget kapott. A verseny 8 kategóriájában összesen közel 200 kóstoló döntött a díjazottakról, rájuk 12 000 szaloncukor várt! Az eredmény kihirdetésének a Magyar Színház adott otthont – nem véletlenül.
Lassan már megszokottá vált, hogy a karácsony közeledtével a Magyar Cukrász Ipartestület meghirdeti a bejgli országos versenyét. Számítottunk is rá, de csalódnunk kellett – igaz kellemes módon. A bejglik összemérése idén a 6. alkalommal sem maradt el, de újabbal is kiegészült. Van egy másik, hagyományos karácsonyi sütemény, bár az inkább Franciaországban népszerű – a Fatörzs torta. Most ennek is meghirdették versenyét és az ötlet a vártnál sikeresebbnek bizonyult. Bőven volt jelentkező, így várható, hogy jövőre ismét válogathatunk a legjobb karácsonyi desszertek között.
A mindennapok embere valószínűleg keveset tud egy programról, mely valójában sokkal több figyelmet érdemelne. A „Magyarok kenyere” program jótékonysági kezdeményezés, melyben határon inneni és túli magyar gazdák búzát adományoznak rászoruló, nehéz körülmények között élő gyermekeket segítő szervezeteknek. A 2011-ben indult kezdeményezést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyarok Kenyere Alapítvány szervezi. Célja, hogy a felajánlott búzából sütött kenyér minden rászoruló asztalára eljusson. Az adományokat közös gyűjtőpontokon gyűjtik, majd az augusztus 20-i kenyér ünnepéhez kapcsolódóan ünnepélyes keretek között adják át.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
