2017. március 26. vasárnap, Emánuel, Larissza és Manuéla napja
Sörforradalom
Révay András
2016.12.05 17:12
Új söröző nyílt Budapesten, a József körúton, ám az állítás így – egymagában – nem teljesen fedi a valóságot. Valami már volt ott, de lehet, hogy a tulajdonosok úgy gondolták: még nem az igazi.

 Külföldön már egyre szélesebb körben ismert, Magyarországon még csak most kezd helyet követelni magának egy új stílus, irányzat, de nevezhetjük életformának is: a steampunk. A nyolcvanas évek Angliájából indult és formavilágával pillanatok alatt belopta magát a mindennapjainkban fogyasztott művészeti termékek közé. Mind gyakrabban bukkan fel fogaskerekek, réz idomok és a viktoriánus motívumok formájában filmek, színdarabok és zenekarok díszleteiben is. Azért a szó egy kicsit bővebb magyarázatot igényel. A steam, tehát a gőz kormeghatározó lett a gőzgép megjelenésével, és alkalmazása új fejezet nyitott a sörfőzésben, a whisky párlásban de még gasztronómiában is. Olyan eszköz vált elérhetővé, ami erőteljesen inspirálja a tudomány és technika úttörőit. A punk pedig eredeti értelmében szemben állására, az uralkodó nézetek elleni lázadásra utal. A steampunkban az emberek a divatot az egyénre szabják, életkortól függetlenül, szinte mindenki találhat benne valamit, ami tetszik neki.

 Bart Dániel, a Főzdefeszt alapítója, az Élesztő nevű söröző tulajdonosa szerint mindaz, ami az elmúlt pár évben kialakult, joggal nevezhető sörforradalomnak! Új ikonok, új koncepciók jelentek meg – a sörökről nem is beszélve. Mindezek csúcspontjaként 2006-ban Skóciában megnyílt egy olyan sörfőzde, melynek jelszavai, szellemisége, mondanivalója, külső megjelenése messzire sugárzott. Érthető tehát, ha ihlető hatása volt Magyarországon is. Amikor 2011-ben megszervezték az első Főzdefesztet – utalt rá Bart Dániel – akkor a rendezvényen többségében csak „dreherivókat” lehetett látni. Mellé pedig unalmas, régi sörkultúrát. Ugyanakkor tudtuk, mindez leáldozóban van, mert ott volt az új példa. Látszott már, hogy ezt lehet nagyszerűen is csinálni. Az a bizonyos skóciai sörfőzde a Brewdog volt, aminek a tulajdonosa most itt van, ennek a sörözőnek a megnyitásán.

 A világ egyik „legmenőbb” sörfőzdéje, a skót Brewdog óriási hatással volt azokra, akik ma új sörvilágot építenek Budapesten. Mathis Seliger, a Brewdog sörfőzője, a József körúti Krak'n Town földalatti multitap Underground bárjának megnyitásán elmondta: a kézműves sörkészítés a sörfőzés új korszakát jelenti, nemcsak Közép-Európában, de akár az egész világon is. Egy teljesen független irányzatot valósít meg ezért is költözött át Németországból Skóciába. A budapesti megnyitóra hozott magával olyan söröket, melyeket a Brewdog kocsmán kívül csapolva még soha sehol nem árusítottak, csak palackban vásárolhatta meg a fogyasztó. Ezek várhatóan felkeltik majd az itthoni „sörkirályok” érdeklődését.

 A Krak'n Town „kapitánya”, társtulajdonosa Szűcs Péter, megerősítette: a pincebár megnyitásával új mérföldkőhöz érkeztek. Egyik ilyen kőtől a másikig lassan érkeznek el, a hely belső kialakításán is látszik, ez igen időigényes munka. Hasonló környezetet próbáltak teremteni, mint amit az utcai szinten, a szalonban már elértek. Ugyanakkor az alsó teremben kettősség is mutatkozik, összehozzák a sört és a sportot, a helynek sportkocsma jelleget kívánnak adni. Megnyitnak ugyanitt egy másik, olyan teremt is, ahol cégek vagy nagyobb társaságok tarthatnak rendezvényt, egyszerre mintegy hatvan személy részére. Noha ennek a sörözőnek meglehetősen indusztriális berendezése van, a falfülkékben különböző művészek tárgyai adnak majd a helynek sajátos hangulatot. Az alkotásokat egy idő után cserélni fogják, nem halott, hanem élő kiállítást hozva létre ezáltal.

 Ám a fő attrakció mégis csak a sör! A pultban egyszerre tizenöt sörcsapból képesek különféle sört adni a vendégeknek. Ráadásul nem tizenöt önálló csap, hanem egyetlen test, 15 „autonóm” csapot hordoz. Mellettük tizenhatodikként – de az már külön – mint egyetlen nagyüzemi sör, a Guinness is elérhető, mert összefügg az ír sport- és kocsmakultúrával. Mivel a söröző iránt a Budapesten élő, angol ajkú közönség is várhatóan nagy érdeklődést fog tanúsítani, hozzájuk igazodik majd a sportközvetítések témája is. Rögbi, krikett, amerikai futball, curling közvetítések megtekintésére is lehetőség lesz. Bár Budapesten több sportbár is működik, olyan szinte alig van, ahol a sport élvezetéhez kézműves sörök kapcsolódnak. A „csapkínálat” folyamatosan változik, mert ugyanabból a sörből 2-3 hordónál többet egyszerre nem vásárolnak és azok ugyancsak 2-3 nap alatt el is fogynak. A helyükre mindig másokat rendelnek meg.

A bőséges választékot jelzi, hogy van köztük olyan is, amelyik – magyar sörként először – bronzérmet szerzett, nemzetközi sörversenyen! Ennek megfelelően az árak is erősen eltérőek alakulnak. Van 13,8 %-os, whiskys hordóban érlelt sör, ebből egy deci kerül annyiba, mint másokból fél liter! A sörök mellé a pincerészben is lehetőség lesz bizonyos ételek fogyasztására. Igaz, a konyha nem képes folyamatosan meleg étellel ellátni az alsó szintet, annál is inkább, mert a két rész nyitva tartása is eltérő. Az utcai, az éttermi, szalonosabb berendezésű terület délben nyit ki és éjjel egy óra tájban zár. Az alsó, híven nevéhez, az Underground-hoz, délután öt órától várja a vendégeket, és a külföldi sportközvetítések végéhez igazodva, hajnali 5 – fél hatig lesz nyitva. A szakácsok által előkészített ételeket tehát a lent dolgozó pultosok fogják befejezni és tálalni a vendégeknek, ám ezért a sörkülönlegességek élvezete biztos kárpótlást jelent!

Kapcsolódó témák

A szemközti, frissen tatarozott ház faláról, szépen kialakított fülkékből, Árpád és öt vezér néz le őrzőn egy új üzletre. Van mire vigyázniuk: a budapesti Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán, új helyére költözve, megnyílt a GoodSpirit Bar és Whisky szaküzlet.

Egy kis felújítás után ismét megnyitotta kapuit a Zwack Múzeum és Látogatóközpont. Tíz borász, több mint 30 féle bor és az idei karácsonyi Zwack Open vendégei találkozhattak egymással, hogy a kóstolgatás, beszélgetés során eldönthessék, ki-ki melyik palackot látná majd legszívesebben az ünnepi asztalon?

Akár csak tavaly, idén is, a tizenharmadik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A közönség egyöntetű álláspontja szerint jó lenne, ha ebből is hagyomány jöhetne létre. Ez a fesztivál ugyanis már az!

Beváltották a szervezők a tavaly – a XII. Újbor és Sajtfesztivál megnyitásán - tett ígéretüket. Persze könnyű dolguk volt, hiszen nem volt művészet előre látni, hogy 2016-ban olimpia lesz. Nos, idén, november 26-27-én, szombaton és vasárnap, a XIII. Újbor és Sajtfesztivált valóban az olimpia jegyében rendezik meg Budapesten, a Vajdahunyad várban.

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

Blog ajánló
Egy nap a városban Szuper program mára: a Kőbányai Víztározók
Ma délelőtt 10-től délután 4-ig ingyen és szabadon látogatható a Kőbányai Víztározó. A fenti két körülmény egyike sem szokott rendelkezésre állni, ugyanis a tározóban jellemzően nyolc méter magas víz áll, szóval oda lényegében képtelenség bejutni normál körülmények közt, pláne sétálgatni benne. Köszönöm csapatépítő angyalunknak, Áginak, hogy szólt, mert én aztán alaposan lemaradtam volna róla. Pedig ilyen jó móka: Némi további infó: a tározót eredetileg még gőzgépek segítségével látták el vízzel, a mai Kossuth tér mellől nyomták fel ide, jó 33 méterrel magasabbra a Duna szűrt vizét, ma már korszerűbb technológiákkal, de lényegében hasonló elven töltik fel a hatalmas medencéket. És a videóban fel nem ismert izé egyébként a levegőztető. Szóval: pulóvert érdemes vinni és érdemes arra számítani, hogy lesznek sorok, de ha nincs program szombatra, ezt mindenképp érdemes beiktatni, mert remek helyszín, ami ráadásul többnyire tökéletesen megközelíthetetlen. A helyszín az Ihász utca 29, a létesítmény megközelítése tömegközlekedéssel ajánlott, mert a parkolás a környéken nehézkes. Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el. Részletek itt.
Egy nap a városban Bazi jó zsidó kaják: Macesz Bistro
A Város Hősével az van, hogy miközben látszólag minden a régi mederben zajlik, valójában rengeteg ponton dolgozunk azon, hogy a rendszer még átláthatóbb, hatékonyabb legyen és hogy még több kisgyereknek tudjunk segíteni. Aki még sosem hallott róla: a Hős (aki lehetsz akár te is) átutal havonta valamilyen összeget az éhező gyerekeknek, cserébe elintézzük neki, hogy egy rakás budapesti étteremben kedvezménnyel fogyaszthasson, szóval a befizetett összeg kedvezmény formájában vissza is vándorol a zsebbe: úgy tudsz segíteni, hogy az nem került semmibe. Már több száz kisgyereket etetünk közösen a Hős Csapattal, ami nagyon menő dolog, és a hősösség egyre híresebb, amit tök jól bizonyít, hogy rengeteg étterem jelentkezik nálunk azzal, hogy be akar állni a sorba. Mi meg kimegyünk Ádámmal, teszteljük a helyet és ha jó, akkor tárt karokkal várjuk. Szóval: új taggal bővül a csapat, a Macesz Bistro ugyanis olyan jó, hogy nem értem, miért nem kerestem meg őket rögtön az induláskor. Ez egy zsidó étterem a belvárosban a Kazinczy utcánál, de a szokásos romkocsmás vagy a hangulatot kizárólag egy krétás táblával megteremteni kívánó helyektől eltérően igazi klasszikus belső térrel. Ilyet nem sokat találsz a bulinegyedben, vagy ha mégis, akkor az vagy erősen túl van árazva, vagy pocsék a kaja, vagy én még nem találtam rá. Fehér abroszok, szép teríték, a falakon régi emlékek, a csillárokon porcelánok. És zsidó kaják minden mennyiségben. Előételnek zsidó tojást ettem pászkával és kenyérrel. Könnyű start (nem), betolod, és érzed, hogy bajban leszel, de hát a munka az munka. Főételnek nyilván jöhetett egy kis sólet: az előétellel együtt ez már bármelyik tisztességes felnőtt embert kiüti. A sólet amúgy remek, a bab, a gersli állaga, mennyisége, íze pont olyan, amilyennek lennie kell, a kicsit zsíros, kívül ropogós, belül omlós libacombért meg tapsikolnak örömükben azok, akik valamiért tapsikolni szoktak, ha jó sóletet esznek. Őszintén szólva desszertet már egyáltalán nem akartam enni, de muszáj volt, mert ez a flódni a felajánlás: aki a Maceszben főételt rendel, flódnit kap ajándékba, ha Hős. És a desszert árát elnézve ez elég nagylelkű felajánlás, de a desszert íze alapján meg abszolút indokolt az ár. Ez ugyanis az egyik legjobb flódni, amit életemben ettem, már maga az alapsüti is kiváló, jók a rétegek, az arányok, az állagok, az alapanyagok, de az a körtés hab mellette már túlmegy minden határon, olyan finom tőle a végeredmény. Szóval: welcome Macesz a Hősök közt, welcome! Macesz BistroBudapest, Dob u. 26, 10720617876164H-Sz: 12-16 18-23Cs-V: 12-16 18-24
Városlátogatások Polignano a Mare - Puglia gyöngyszeme
                          Polignano a MareA vad sziklákra épült városka Puglia tartomány gyöngyszeme, látványa egyszerre félelmetes és romantikus.  Félelmetes, amikor a viharos tenger hullámai megtörnek a barlangokkal tűzdelt, szinte függőleges sziklafalon és romantikus, amikor a végtelen kék tengert látod magad előtt és alatt.Rövid séta után kiérünk a sziklaszirtekhez és csodálhatjuk a nyílt tenger vakító kékjét, mely megihlette a városka világhírű szülöttjét, Domenico Modugno-t is.Modugno itt írta híres dalát, mellyel 1958-ban megnyerte a San Remói fesztivált."Nel blu dipinto di blu" (Szállni a kékre festett égen), ha így nem ismerős, énekeljük a refrént: Volare (repül). Dalával soha nem látott sikereket ért el, és a kis pugliai tengerparti településről indult Mimmo Mr. Volare lett. A tengerparton álló szobra is kifejező, szállni, repülni a kék égbe.Az énekes gyönyörű dalaival beírta magát a szívünkbe. Emlékezzünk csak a tragikus sorsú Szécsi Pál által hazánkban is sikerre vitt „Távollét”, vagy a Piove (Eső), ismertebb címén: „Ciao, ciao bambina” című dalra.Több mint 230 dal, 38 mozifilm, 7 tévéfilm, 13 színházi előadás kötődik a nevéhez. A várost nem csak a romantikus lelkületű olaszok tartják zarándokhelynek, a világ minden részéből érkező turisták dúdolják a felejthetetlen dalokat. A városka tele van éttermekkel, bárokkal és fagyizókkal. A leghíresebb étterem közvetlenül a tengerparti sziklákra épült Ristorante Grotta Palazzese, ahol egy természetes barlang teraszáról gyönyörködhetünk a kilátásban. Sajnos a káprázatos látvány az árban is benne van. A kötelező minimális fogyasztás 100€, ezért mi csak bekukkantottunk egy közeli teraszról.A történelmi óváros sikátoraival, zegzugos ódon utcácskáival, sétára csábít. A keskeny utcák többnyire a tenger fölötti teraszban végződnek, a sziklákon és a fehérre meszelt házakon megtörik a napfény.A hangulatos városka rengeteg olasz filmnek szolgált természetes díszletként. Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=GIklO5R3wVY                                                                                                               by vinpet
Városlátogatások Nagyvárad
NagyváradNagyvárad Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábornak köszönhető. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza. A város alapításáról számos monda maradt fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak. Régi feljegyzések szerint a középkori Váradnak, éppen Szent László hatására, Budánál is több temploma volt. A későbbi évszázadokban a püspökség számos híres tudóst és írót adott a magyarságnak. A Szent László templom ajtaján és mennyezetén is a király életéből vett jelenetek láthatóak, vizet fakaszt a sziklából és templomot épít, vagy kunokat üldöz. A királyt a róla elnevezett templomba temették. A kapcsolódó legenda szerint a holttestét, kérése ellenére, nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron kívánták örök nyugalomra helyezni, ám a király földi maradványait szállító szekér csodálatos módon magától megindult Nagyvárad felé. A XV. században Várad a reneszánsz egyik központja lett, és elnyerte a "felix civitas" (boldog város) jelzőt.Később Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa.”Nevezetes látnivalók:A Városháza:Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli oldalon látható az óratoronnyal együtt a város szimbolikus létesítménye és meghatározza a városképet. Az 50 méteres torony korábban tűztoronyként működött.Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra. Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk a városba. Az első szinten található az óra szerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett “Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.A Szent László templom:Nagyvárad központjának legrégebbi temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint átadja a székesegyház kulcsait Várad püspökének. A bécsi akadémista festészet egyik művésze, Friedrich Schilcher alkotása, restaurálása folyamatban van.A Színház:A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz elemekkel. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. Ez a nap más szempontból is jelentős, ugyanis ekkor helyezték üzembe az elektromos közvilágítást. És lőn világosság!A Fekete Sas Palota:A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló színes ablak is a város szimbóluma.A Holdas templom:Az ortodox katedrálist mindenki csak holdas templom néven emlegeti. A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja. A Görögkatolikus Püspöki palota:A barokk és rokokó stílusjegyeket ötvöző görög-katolikus püspöki palota a történelem viharai során többször is rendeltetést váltott, szerencsére laktanya nem volt. Ma felújítva csodálhatjuk meg.A Grand Hotel Astoria:Az egykori kávézó megőrizte rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek. Itt nyomtatták ki a Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket.Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére. A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül. Talán a pincérre várnak?Az üresen hagyott székre bárki leülhet a „holt költők társaságába,” egy kis szellemi feltöltődésre.A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs, sajátos báját még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=PsD79v54M4U                                                                                                        By vinpet                                                                                                     Forrás: Internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!