2019. január 17. csütörtök, Antal és Antónia napja
Sörforradalom
Révay András
2018.11.20 16:23
Egy tavaly létrejött – utazó – kiállítás megörökítésére vállalkozott a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Könyvet adott ki a sörről – együttműködésben a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal. A kiállítás a tervek szerint évekig fog utazni az országban és az is elképzelhető, hogy külföldre is kiviszik. Ez az egyik oka annak, hogy a könyv maga is kétnyelvű, a szövege magyarul és angolul olvasható, nyelvgyakorlásnak is jó!

 Miért fontos a sör története – tette fel a kérdést dr. Katona Csaba, a MTA Történettudományi Intézetének történésze, a könyv bemutatása alkalmával. Foglalkozni kell vele, mert komoly érdeklődés nyilvánul meg iránta. Van Magyarországon egy olyan sörfogyasztó réteg, amelyik ma már szeretné megismerni, mi van a korsójában? Bátran kijelenthetjük a sörforradalom Nyugat-Európából és Amerikából megérkezett hozzánk is! Nagy számban jelentek meg a kisüzemi sörök és ez ráirányította a figyelmet a sör kultúrájára. Az igényes sör iránti érdeklődés sem új keletű. A két háború között, a Monarchia idején, itt Európában, a sör elegánsabb italnak számított, mint a bor! Sokkal komolyabb volt a gasztronómiában elfoglalt helye. Ezért nagyon is aktuális volt, hogy egy sörtörténeti kiállítás létrejöjjön, és még inkább, hogy annak tanulságait könyvben is összefoglaljuk.

Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgató-helyettese, a kötet szerkesztője megerősítette: a kiállítás ötletét már régóta dédelgette a múzeum, hiszen volt itt már kiállítás a kávé, a pezsgő, a szódavíz történetéről. Ez a múzeum a hétköznapi élet múzeuma, olyan dolgok gyűjteményét őrzi, amik mindig is a hétköznapi életünk részét képezték. Amikor a Kunszentmártoni Múzeum megkeresett minket – mondta - mert ők az ottani sörház történetét kívánják feldolgozni, ez új lendületet adott a megvalósításnak. A kiállítás, és most a könyv is összeköti a kereskedelmet és a vendéglátást. Az eredeti elképzelés az volt, hogy egy országos és egy kisebb múzeum – valamint a „Visegrádi Négyek” egy-egy múzeuma létrehoz egy kiállítást, ami a hazai és a Közép-európai sörtörténetet dolgozza fel. Ezért is volt cél, hogy két nyelven készüljön el ez a bátran hiánypótlónak nevezhető könyv.

 Azt szokták mondani, hogy a magyar ember bort, a német sört, az orosz vodkát iszik, sorakoznak az erre vonatkozó közhelyek. A magyar Alföld – főleg régen – erősen multikulturális hely volt. Kunszentmártonban Szilágyi Miklós néprajzkutató irányította a figyelmet sör szerepére – mondta el Hegedüs Krisztián, a Kunszentmártoni Múzeum vezetője. A források alátámasztják, hogy már a XVIII. század elején sorra nyíltak a sörházak a Jászságban, és ezt a települések is támogatták. Az adóbevételek szempontjából fontos volt, hogy közel 150 éven keresztül a mezővárosi parasztság volt a legnagyobb fogyasztó. A Nagykunságban nem voltak sörházak és ennek a jó minőségű vizek hiánya is oka lehetett! A jászok rokonai az oszétoknak, ott a mai napig hagyomány a házi sörfőzés. Beszélhetünk tehát kulturális szokások továbbéléséről is a Jászságban, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egykori jászsági földesúr, a Német Lovagrend szerepét sem.

Maczó Balázs, muzeológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállításnak és a kötetnek is része a vendéglátás ismertetése. A korabeli újságcikkekből olyan kép rajzolódik ki, hogy a sörfogyasztás a polgárság szokása, nem is igazi polgár, aki nem sörrel kezdi a napját! A XIX. század végén, Magyarországon is bevett szokás volt a munkaidőbe iktatott szieszta, olyankor bárki leguríthatott egy-két korsóval. Ennek ellenére a neves vendéglátóhelyek itallapján abban az időben alig volt sörválaszték. Míg ásványvizekből 8-10 félét kínáltak, borból oldalakat töltött meg az ajánlat, sörből világos volt meg barna. Ugyanakkor a sörgyárak igen jó marketinggel dolgoztak, az épületeik kifejezetten látványosságnak számítottak. Idehaza a legelső fényreklámot is a Dreher állította fel, ma pedig már Japánból hoznak be sört! A sörös palackok címkéjében szinte az egész elmúlt két évszázad tükröződik.

Tévhit, hogy a sör és a nő nem fér össze - állította a könyv bemutatóján Kulich Julianna, muzeológus. Már az ókori forrásokból kiderül, hogy például a sörnek istennője van! A kiállítást követően olyan kötetet kívántak elkészíteni, ami könnyed hangvételű, mindenki számára szórakoztató, miközben komoly ismereteket is nyújt. Találhatók benne technológiai kérdések, esik szó a sör alapanyagairól, illemszabályokról, hogy például koccintunk-e vagy sem sörrel? Vannak szemelvények sörhöz kapcsolódó irodalmi művekből, újságcikkekből, előkerülnek kultúrtörténeti érdekességek is. A bemutatón elhangzott: sokáig tartotta magát nálunk az a hiedelem, hogy az aradi kivégzésekkor az osztrák császári tisztek sörrel koccintottak, ezért magyar ember 1849 után 150 évig sörrel nem koccint! Ez teljességgel alaptalan! Tény: a császári tisztek nem hogy örültek volna, kifejezetten ellenezték a kivégzést. Részben mert egykori bajtársaikról volt szó, részben pedig a katonabecsület akkoriban nem tűrte a hadifoglyok megölését!

Bizonyos, hogy a könyvet szívesen forgatják majd azok is, akik az érdekességek iránt érdeklődnek. Találhatunk benne tanácsot: hogyan kell sörözni? Megtudhatjuk belőle, ki, miért és hogyan ivott sört a 19-20. század fordulóján? Miből származik a pech szó és milyen a peches ember söre? Valószínűleg azt is kevesen tudják, kik voltak a sörnevelők és vajon mennyi volt az akó, a pint, az icce és a meszely? Elmélyedhet az olvasó a sörfőzés külföldi és hazai történetében, felfedezve olyan meglepő adatokat, hogy például a Kék-Nílus völgyében hétezer éves, Kínában pedig kilencezer éves sörleletet találtak! Ráadásul ez utóbbihoz mézet, szőlőt és galagonyát is adtak. A római birodalomban is ismerték az árpasört, a mézsört, ezeket otthon állították elő, házi fogyasztásra. Minálunk a jászkunoknak volt kedvelt itala a kölespogácsából erjesztett, alacsony alkoholtartalmú boza.

                         EZ SÖR!
                        Szerkesztette: Dr. Török Róbert
                        Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
                        Pátria Nyomda 2018
                        ISBN: 978-615-5021-18-3
Kapcsolódó témák

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

A cím valójában egy verssor. Heine: Sabbat hercegnő románca című versének egyik sora, melyből pár szakasznyi megtalálható egy szakácskönyvben. A joggal nem mindennapinak nevezhető könyv bemutatóját november elején tartották Budapesten, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

2018.11.17 19:01

Ezer szónál többet mond egy kép – a híres kínai mondás ékes bizonyítékát most a Kossuth Kiadó legújabb könyve szolgáltatja. A szöveggel csak mértéktartón, képekkel viszont dúsan megtöltött könyv, nem a hagyományos útikönyvek sorát gazdagítja, tudásunkat viszont annál inkább! Kevéssé, inkább csak a mesékből ismert, bár nem túl messzi tájra kalauzolja olvasóját, háromezer kilométerre tőlünk hétezer év kincsei várják a felfedezőt.

Blog ajánló
Városlátogatások Salzburg, Mozart városa
Salzburg, Mozart városaA tekintélyes hegyek ölelésében fekvő város nevét, a fehér aranyról, a sóról (Salz) kapta, mivel gazdagságát és jólétét a sókereskedelemnek köszönheti. Az Alpok északi kapuja, Ausztria egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi városa, melyet a Salzach folyó szel ketté. A város a középkortól független, katolikus hercegérsekek irányítása alatt állt. A sókereskedelem jelentős hasznából gyönyörű barokk települést építettek, melyet észak Rómájaként is emlegetnek. A városképet uralja a Hohensalzburg fellegvár, óvárosa 1997 óta a világörökség része. Egy kis történelem:Salzburg nevében és történelmében szinte minden a sóról szól. 1517-ben nyílt meg itt az első bánya és abban az időben a sónak az aranyhoz mérhető értéke volt. A város jelentős bevételekre tett szert és gyorsan fejlődött. Gyönyörű templomok, pompás polgári paloták épültek, a fellegvárról nem is beszélve. Érdekes, hogy a só, ma étkezésünk első számú közellensége, sok étteremből eltűntek a sótartók is. Emlékezzünk csak gyermekkorunk egyik kedves meséjére, melyben a legkisebb királykisasszony azt mondta az apjának, hogy úgy szeretlek, mint az emberek a sót. Az öreg király először méregbe gurult, majd később belátta, hogy só nélkül az ételek ehetetlenek. A mai ostoba tiltás helyett a mértékletességre kellene nagyobb figyelmet fordítani. És ez nem csak a sófogyasztásra vonatkozik!Salzburgot ma mégsem a só révén emlegetjük, a város híres szülöttének Wolfgang Amadeus Mozartnak a neve összeforrt a településsel. A belvárosban sétálva lépte-nyomon valamilyen Mozarttal kapcsolatos relikviával találkozunk, a turisták kedvence mégis egy édesség, a Mozart golyó.A nugátkrémet, csokoládét és marcipánt tartalmazó gömb alakú édességet Paul Fürst nevű salzburgi cukrász készítette el. Sajnos a kiváló zeneszerző nem kóstolhatta meg ezt a cukrászati remeket, hiszen az édesség Mozart halálának 100. évfordulójára készült.   Séta a városban:A Fellegvár:Az erőd Salzburg város egyik jelképe. A kitűnő állapotban lévő erődítmény építése 1077 - ben, Gebhard érsek uralkodása alatt kezdődött, majd századokon keresztül folyamatosan erősítették tornyokkal, bástyákkal, falakkal és sáncokkal. Mai későgótikus formáját a középkorban, Leonhard von Keutschach érsek alatt nyerte el. Az erődöt többször megostromolták, de soha nem sikerült elfoglalni.A Salzburgi Székesegyház:A székesegyház építése 1614-ben kezdődött, Markus Sittikus érsek idején, az olasz udvari építész, Santino Solari tervei alapján. A tornyokat csak később, 1652 és 1655 között fejezték be.  A székesegyházba bejutni három hatalmas bronzkapun lehet, melyeket a hit, a szeretet, és a remény szimbólumai díszítenek. Több mint 10 000 ember befogadására alkalmas. A 71 méter magas nyolcszögletű kupola freskói az Ótestamentum eseményeit ábrázolják.A Mirabell kastély és kert:Az egykori Altenau kastély 1606-ban épült, Wolf Dietrich von Raitenau építette szerelmi ajándékként kedvesének, Salome Altnak. Halála után keresztelték át Mirabell kastélynak. A csodálatos barokk kastélyt 1818-ban a nagy tűzvész szinte teljesen elpusztította. A kastélyban ma a Salzburgi polgármester hivatala működik.A Mirabell kertben szebbnél-szebb virágokban gyönyörködhetünk, a sétautak mentén szökőkutakat és szobrokat láthatunk.A Mozart tér:Nem könnyű Wolfgang Amadeus Mozart szobrát turistamentesen lefotózni. Mozart bronzszobrát Mozart fiai jelenlétében leplezték le ünnepélyesen.Mozart szülőháza:A Gabonakereskedők utcájában, pontosabban 9. szám alatt született 1756. január 27-én Wolfgang Amadeus Mozart. Jelenleg az épület a Mozart Alapítvány tulajdona, és a művész hangszereit és a család képeit, dokumentumait bemutató kiállításnak ad otthont.Az aranygömb:Hivatalosan Sphaera az alkotás neve, a köznyelvben Férfi a Mozart golyón. Az alkotás a „Salzburgi művészeti projekt” 2007 keretében készült. A hivatalos leírások szerint nem Mozart-golyó, hanem egy modern alkotás, aminek a tetején áll egy férfi, aki "lehetne bármelyikünk".A Getreidegasse Salzburg bevásárló utcája:Színpompás, ötletdús cégérek jelzik a nemzetközi márkák, luxusholmik, ajándéktárgyak, hangulatos üzletek és kis butikok kínálatát.Sétáljunk egy kicsit a városban:Salzburg a zene európai fővárosa, évente több mint négyezer rendezvénye ide vonzza a zenerajongókat. Salzburg nem csupán a zene miatt érdekes város. Óvárosában sétálva, mintha Ausztria történelméről szóló könyv lapjai elevenednének meg a szemünk előtt. Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=-pLsMbD6ypk                                                                                              By vinpet
Városlátogatások Fót - A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom
A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom):Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte.http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!