2020. január 24. péntek, Timót napja
Szalinka, Szank-Franciscoból – II. rész
Révay András
2019.07.10 10:38
A Kiskunságban olyan ételeket és italokat kóstolhatnak az érdeklődők, melyek egyedülállóak hazánkban. Azon belül is, a Kiskunmajsához közeli, mindössze 2600 lakosú kisközség, Szank hívja fel magára számos érdekességgel a figyelmet. Aki már járt ott, egyet fog érteni azzal; még átutazóban is érdemes megállni itt, kicsit körülnézni, enni egy jó ebédet, megkóstolni más, helyi különlegességet. Az ittenieknek két jelmondatuk is van, a vendég tetszés szerint választhat belőlük. Az egyik filozofikusabb: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!”, a másik vidámabb: „Itt édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye”. A falu lakói dolgos, szorgalmas emberek és mindenek előtt optimisták. Hisznek abban, hogy még nagy fejlődés áll előttük. Erre a legjobb bizonyíték a falu határában felállított – a látogatókat fogadó – kép, melyen községükben toronyépületek láthatók. Ez az ő jövőjük: Szank-Franciso!

 Az egyik – bátran mondhatjuk – közkedvelt helyi érték, a Szalinka. Ahogy a nyelvújítás korában eleink azon gondolkodtak, miként tudnak ismert dolgoknak új nevet adni, új fogalmakat megjelölni, ezt folytatták az itteniek is. A környéken termett meggy nagy érték, de jut belőle lepárlásra, meggypálinka készítésére is. Mintegy nyolc éve kezdték és már akkor gondolkodtak rajta, hogyan lehet jól csengő, de a figyelmet is felkeltő nevet adni neki. Mivel a faluban bérfőzde nincs, mindenki otthon – persze bejelentve – kisüstben főzi, az Önkormányzat pedig azzal segíti a termelőket, hogy igyekszik az egységes megjelenésben közreműködni. A törekvést siker koronázta, a szanki pálinka szavak összevonásából létrejött a Szalinka, a csak erre a vidékre jellemző és csak itt kapható szanki meggypálinka.

A Kiskunságról valószínűleg mindenkinek a természet csodái jutnak eszébe, a szebbnél szebb arborétumok és homokbuckák, de a régió gasztronómiája is meglepően sokszínű. A Duna-Tisza közén igazi ínyencségekkel találkozhatnak a turisták, olyanokkal, amik sehol máshol az országban nem találhatók. Itt két ilyen is van. Szankon, az Ízek Házában a látogatók belekóstolhatnak a környék jellegzetes ízeibe és megtekinthetik a kézműves konyakmeggy készítési folyamatát is. Több mint száz éves hagyománya van a Magyarországon az eredetileg Franciaországban kitalált konyakmeggy gyártásnak, és ez a látványüzemben most újjáéled. Az ideérkező vendégek nagy üvegablakokon keresztül követhetik a konyakmeggy-gyártás folyamatát. Kizárólag helyi meggyet használnak, amit 80 százalékos szeszben három hónapig érlelnek, majd konyakaromával ízesített csokoládéval, kézi munkával borítanak be.

 Méhészek máshol is vannak az országban, sokfelé készül valóban nagyon finom méz, de akad egy, ami csak itt kapható. Egy észak-amerikai eredetű növény, mely selyemkóró, selyemfű, vaddohány néven is ismert, az alföldi, homokos talajt kedveli. Vannak, akik agresszív gyomnövényként irtani akarják, a méhészeknek viszont kincset ér. A selyemfűméz egészséges, gyógyhatású, ráadásul a virágporra allergiások is fogyaszthatják. A szanki méz országos hírű, nagyon finom és jó minőségű. Ezt jelzi az is, hogy már tizenegyedik éve rendezik meg a településen, június végén, a Méz- és Meggyfesztivált. A fesztivál kétnapos, ahol a vendégek megismerhetik, és kóstolhatják a helyben készített mézeket, a helyben termett meggyet, valamint az ezekből készült ínyencségeket, mint például a meggybólé, meggypálinka, meggylekvár, csokis meggy, meggyes rétes.

 Nem éri csalódás azokat sem, akik a gasztronómiai örömök mellett az általuk felkeresett vidék történelme, hagyományai iránt is érdeklődnek. Szank község polgármestere Patkós Zsolt, az idén júniusban megnyitott Kiskun Emlékhelyről szólva kiemelte: itt egy pillanat alatt a régmúltba léphetünk vissza. Az emlékparkot tízéves előkészítést követően avatták fel, a cél az volt, hogy bemutassák a kiskun identitást: azt a magyarságba olvadó népet, ami nemcsak harcos volt, hanem a térségben megtartotta hagyományait, illetve abban a korban jövőt épített. Nem azt kívánták hangsúlyozni, ami szétválaszt, hanem inkább azt, ami által ez a létesítmény a 33 kiskun település közös emlékhelyévé válhatna. Ebben az egyre inkább relativizálódó világban szükségünk van arra, hogy olyan értékek legyenek a birtokunkban, amit tovább tudunk adni.

 Azért jött létre, hogy ennek a 33 emlékezni akaró és tudó közösségnek gyökere legyen, de úgy, hogy képes az információkat XXI. századi módon átadni. Azoknak - gyerekeknek, felnőtteknek - akik nyitott lélekkel és értelemmel, érdeklődve figyelnek bennünket és talán mélyebb tartalmakat is szeretnének megismerni ebben a felszínes világban, itt Magyarországon. Annak pedig, hogy az Emlékhely miért pont Szankon jött létre, egyszerű oka van. Egy idős bácsi szántóföldjén csontokat vetett föl az eke. Kiderült: a település Árpád-kori temetőjének maradványait találta meg, a régészeti próbaföltárás pedig további eredményeket hozott. Megtalálták a templom körüli kettős, védelmi körárkot, gazdag érmeleleteket, és egy tömeggyilkosság bizonyítékai is előkerültek az 1240-es évekből.

Az emlékhelyen belül a kiállítás sokat bemutat a leletekből maketten vagy a maga valóságában. Képszerűen fölvillantva a történelmi hátteret, amennyit érdemes tudni ahhoz, hogy egy teljes kép rajzolódjon ki előttünk. A moziteremben néhány perces film szolgál bevezetőül, a kupolateremben pedig interaktív eszközök nyújtanak segítséget a mélyebb tudás megszerzéséhez úgy, hogy mellette még szórakozni is lehet. A rendezők igyekeztek a kiállítással nemcsak a szemre, a fülre és a gondolkodásra hatni, hanem az érzelmekre is! Lehetőség van például beöltözni a tanya gazdájának, gazdaasszonyának. Elkészült egy szépen illusztrált mesekönyv Szank vezérről, aki szállásterületül kapta a környéket, és akinek korába nyúlik vissza a tanítás: „Tedd a jót és kerüld a rosszat!” A „legendáskönyv” történelmi alaposságú, történész által lektorált, élményt és értéket is ad, a faluban minden évben megkapják majd a negyedik osztályos tanulók.

Az épületen kívül igyekeztek helyreállítani azt a környezetet, ahogy és ahol őseink élhettek. „Ezer méteren ezer év” megnevezéssel tanösvényt építettek fel. Az egy kilométeres körséta során a nomád pásztorok életmódjától a már letelepült, földházban lakó, Árpád-kori emberek életén keresztül, egy középkori lakóházig jutunk el, majd utána egy újkori tanyába léphetünk be. A felszín fölé emelkedő épületrészek rekonstrukciók, hitelességüket régészeti adatok támasztják alá, ahol pedig erre lehetőség nyílott, ott már eredeti, az adott korból származó tárgyak teszik teljessé az élményt. Az együttes azt sugározza, hogy igenis vannak olyan értékeink, gyökereink, melyek büszkévé tehetnek minket. Megtanít, hogy a pénz uralta világ nem minden, van a magasabb rendű értékek kora és van lehetőségünk arra, hogy ezt a világot – ha lehet – egy picit jobbá tegyük.

 

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictador mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!