2019. november 15. péntek, Albert és Lipót napja
Szerencse Tarsoly
Révay András
2019.08.08 18:35
Amibe, ha elég nagy volna, talán a Boldogasszony csipkéje is beleférne, de sajnos ez lehetetlen. Ez a tarsoly nem egy régi táska és a csipke sem valamilyen terítő vagy horgolt ruhadísz. Mindkettőt meg lehet enni! Bizonyára sokan meg is fogják, augusztus 18-19-20-án. Ebben a három napban várja ugyanis látogatóit a Magyar Ízek Utcája.

Az augusztus 20-i rendezvények kísérő eseményeként az idén már a tízedik alkalommal tehetnek sétát az érdeklődők a Magyar Ízek Utcájában. A rendezvény létrehozásával az volt a cél – mondta el Novotny Antal, főszervező az érdekességekről szóló sajtótájékoztatón - hogy Magyarország, a Kárpát-medence és a velünk élő nemzetiségek gasztrokultúráját, annak sokszínűségében mutassák be, teret adva olyan termelőknek, élelmiszer előállítóknak, akik minőségi, helyi alapanyagokból készítik termékeiket. A jubileumi évben több mint százötven kiállító vesz részt a rendezvényen. Az ország minden tájáról és a határon túlról is érkeznek csapatok egy-egy tájegységet jellemző hagyományos étel elkészítésére.

 A puliszka Pusztinából, Csángóföldről érkezik, az öhön az Alföldről, a káposztaleves egy mátyusfalvi faluból, a Felvidékről. Dödölle az Őrségből, paradicsomos töltött káposzta Szatmárból, halászlé a Dél-Duna mellől, birkapörkölt Karcagról, káposztás paszuly Kárpátaljáról, és így tovább. Az ételek mind helyben készülnek, a látogatók figyelemmel kísérhetik a hagyományos ételkészítési eljárásokat, elleshetnek izgalmas praktikákat melyek eredete a régmúltba nyúlik vissza. A rendezők azokra is gondoltak, akik a könnyebb ízeket kedvelik vagy húsmentesen táplálkoznak. Lesz jérceragu laskagombával, vajon pirított puliszka lecsómártással, és még sok más finomság. Ebben a három napban lehet majd megkóstolni a Szent István-napi kenyeret, Magyarország Tortáját és Magyarország Cukormentes Tortáját is.

 A kenyér a világ minden részén fontos szerepet tölt be az emberiség táplálkozásában hangsúlyozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. A jó kenyérhez két nagyon fontos dolog szükséges, a jó alapanyag és a jó szakember. Persze ismerni kell a hagyományokat, a fortélyokat, az ősi tudás titkait. A kenyér mindenhol az élet, az otthon szimbólumát hordozza. Az augusztus 20-i ünnepen, a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér pedig azt fejezi ki, hogy számunkra és élet az otthon és a haza összekapcsolódik! Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége. Ez az ünnep kiváló alkalom arra is, hogy a hazai pékek új szaktudással, ám hagyományos eljárással készült kiváló minőségű termékeiket bemutathassák. A Pékszövetség most már a nyolcadik alkalommal hirdette meg a kenyérversenyt, melynek legfontosabb eleme az államalapítás évfordulójára készülő Szent István-napi kenyér, míg a rozskenyér és az innovatív kenyér kategóriák nyertes termékei azoknak kínálnak alternatívát, akik nem fogyasztanak búzakenyeret. A fehér kenyér kategória nyertese a Pedró Pékség Szerencse Tarsoly kenyere, a rozskenyerek közül a Vela Kft. beregi rozskenyere lett a legjobb, míg az innovatív kategóriát ugyancsak a Pedró Pékség új, magyar nemesítésű királybúzás kenyere nyerte.

Amelyik kenyér a búzakenyér kategória versenyét megnyeri, az lesz minden évben a Szent István-napi kenyér. Ez a kenyér durum liszt felhasználásával, hagyományos, vadkovászos eljárással, almás gyümölcskovásszal készült, árulta el róla Vajda Péter tulajdonos, a Sukorópátkán dolgozó családi vállalkozás, a Pedró Pékség névadója. Ez a kenyér sokáig friss és puha marad. Alakját a hunok tarsolyáról mintázták. Azok számára különösen kedves lesz, akik szeretik a serclit, más néven gyürkét, mert a sarkokon kívül a teteje is leszedhető, elropogtatható. A belseje szaftos, szinte csillog, a bélzete lyukacsos és ez már önmagában is jelzője a kiváló minőségnek. A tizenhat órán át tartó kovászolás során nagyon sok íz- és aromaanyag képződik a tésztában és ezt még háromórás érlelés is követi. Ezáltal lesz szinte ellenállhatatlan ízű!

 Egy dunaföldvári cukrászmester alkotása, a Boldogasszony csipkéje lett az idén Magyarország Tortája. Az elnevezés némi magyarázatra szorul. Valószínűleg kevesen tudják, hogy már az ókorban is gyógynövényként ismert, Magyarországon is őshonos növény termése kitűnő vértisztító, vérszegénység és még másnaposság ellen is hatásos. Szabályozza a vércukorszintet, a leveleiből készített tea pedig rovarcsípés enyhítésére szolgáló borogatásra is használható. Aki eddig nem találta volna ki, annak eláruljuk, ez a növény a málna, mely dunántúli, népies nevét szépen csipkézett szélű leveleiről kapta. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete ezúttal már a tizenharmadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Évről-évre egyre több cukrászda verseng a címért, a nyertes tortát hatalmas érdeklődés kíséri.

 

 Üde, friss és nagyon gyümölcsös az idei győztes, mely jellegében közelebb áll a hazai hagyományos sütemények világához, készítésének technológiája viszont ötvözi a hagyományt és az új trendeket – árulta el róla készítője, Tóth Norbert. Majdnem 700 gramm málna van benne. Roppanós réteg, málnás áztatóval átitatott piskóta, málnás-fehércsokoládés krém, citromos-bazsalikomos felvert ganache (hűtve felvert tejszín és fehér csokoládé), málnalekvár és málnás meringue (habcsók) alkotják a tortát. A csipkét a torta tetején a citromos, bazsalikomos felvert ganache idézi, melyek közeit málnalekvár tölti ki. Liofilizált málnadarabokkal megszórt meringue- gekkel és zöldre színezett fehércsokoládé lapkákkal díszítették. A szakmai zsűri kétfordulós értékelés után hirdette ki a győztest. Az első körben a név nélkül nevezett 31 tortából választott ki a zsűri öt tortát, majd újrakóstolták a döntős tortákat és javaslatokat tettek azok tökéletesítésére. A döntőben a versenyzőknek a zsűri jelenlétében ismét el kellett készíteniük a tortákat, melyeket szakmai szempontok alapján pontoztak.

 Már nyolcadik éve gondolnak azokra is, akik nem ehetnek akármilyen édességet. Nekik készült Magyarország Cukormentes Tortája, idén Szegeden, Gyuris László cukrászmester „A Capella” cukrászdájában. A győztes „Kicsi Gesztenye” torta nem tartalmaz hozzáadott cukrot és gabonalisztet. Az őrölt csillagánizzsal fűszerezett áfonya kellemesen savanykás ízt, frissességet ad a süteménynek. Fontos összetevője még a mogyorós ropogós, aminek az ízét még mogyoróolaj és mandula paszta hozzáadásával is fokozta a cukrász. A torta tetejét cukormentes tejcsokoládé borítja, melyet koronaszerűen vesznek körül csokoládé ívecskék. Így a torta a harmonikus egyedi ízvilágához még elegáns küllemet is kapott. Egy szelet torta 14,9 g szénhidrátot és 204 kcal-t tartalmaz, tehát cukorbetegek is bátran fogyaszthatják!

Kapcsolódó témák
2019.10.17 20:43

Érte némi meglepetés azokat, akik az elmúlt hétvégén, Budapesten, a Tűzoltó utcában betértek az egyik romkocsma területén működő, „Pancs gasztroplacc” termelői piacra. A máshol is megszokott választékot itt most egy gombabolt gazdagította, de önmagában még ez is kevés. A piacon valóságos szarvasgomba minifesztivált rendeztek

Gyerekkora óta szakácsnak készült és legalább ugyanennyi ideje vágya volt, hogy egyszer saját étterme lehessen. Céltudatosságát, elhatározásának következetességét mi sem jelzi jobban, minthogy 21 évesen ő lett Magyarország legfiatalabb vendéglőse. Az idén negyedszázados évfordulóját ünneplő Matusz-Vad Zrt. tulajdonosa érdekes utat tudhat maga mögött.

A legjobb hazai éttermek, pincészetek, séfek, cukrászok sörfőzők mutatkoztak be a közönségnek – no meg egymásnak is – a négy napos Gourmet Fesztiválon, Budapesten, a Millenárison. Az óriási szabadtéri kóstoló – a hűvös idő ellenére – már a legelső napon rengeteg érdeklődőt vonzott.

De azért mégis van. Szokatlan találkozásra került sor a minap Budapesten, a Szarka utcai Andreas bisztróban. Mivel a jótékony ajándékozások többsége Karácsonykor éri el tetőpontját, akadt valaki, aki úgy gondolta, nem szeretne csepp lenni a tengerben. A jótékonyság nem egyszeri alkalom, be kellene építeni a mindennapokba és közösen más vállalatvezetőkkel, egész évben kell rendszeresen teret adni a segítésnek. Így talált egymásra a Pizza D’Oro cég és a bisztró – de még mások is.

A Budapesti Gazdasági Egyetemről elmondhatjuk, hazánk legnagyobb alkalmazott tudományok egyeteme. Nagy figyelmet fordít a gyakorlatorientált képzésre és a szakmai kapcsolatok ápolására. Folyamatosan együttműködik a vendéglátás különböző szereplőivel. Ezúttal már másodszor rendezhette meg a neves francia Olivier Roellinger melegkonyhás szakácsverseny kelet-európai szekciójának döntőjét, ahol a versenyzőknek fenntartható gazdálkodásból származó tengeri halakat, illetve más „tenger gyümölcseit” kellett alapanyagként felhasználniuk.

Blog ajánló
Egy nap a városban Házmesterek helyett éljenek a Közösségi Mesterek!
Ez a poszt két darab papírfecniről fog szólni, ennek ellenére ezt a két fecnit egy olyan bevezetővel fogom felvezetni, hogy azt gondolnátok, sokkal többről lesz végül szó. Nem lesz. Két fecni, amit az egyik lépcsőházban találtam, ahol a múlt héten jártam. Semmi több. De a papíron olvasott szövegek eszembe juttatták ezt a szót: házmester. A házmester szónak lett egy kellemetlen, büdös, sárgultbajszos csengése, és erről nyilván tehetnek a besavanyodott bácsik és nénik, akik ezzel a kitüntetéssel a zsebükben kiélvezték, hogy gyerekként beszélhetnek a lakókkal, függetlenül a köztük lévő nembeli, korbeli és taníttatásbeli különbségektől. Házmesternek lenni egyet jelentett a frusztráció kiélésével, azok részéről, akik mások vegzálásának lehetőségénél nagyobb kitüntetést életükben nem kaphattak volna. Aztán jöttek a közös képviselők, akik mindent tudtak, amit a házmesterek, kivéve hogy A. nem voltak elérhetőek a házban, és B. leszarták a csip-csup ügyeket. Sok helyen azonban továbbra is szükség volt egy olyan arcra, aki közel van, és foglalkozik a házzal, együtt él a lakókkal, és pontosan tudja, hogy Mari néni miért állítja azt, ami egyébként nem igaz, és mi benne az igazság, de mi az, ami meg már túlzás, és Mari néni, tessék lehiggadni. A házmestereknek kinőtt egy új generációja, akik szerveznek közös összejöveteleket, és esetleg a közösségre úgy tekintenek, mint lehetőségre. Oké, hogy össze vagyunk zárva - gondolják ők -, de ez nem egy börtön, nem elviselni kell egymást, hiszen mindannyian itt szeretnénk élni, és mindannyian jól szeretnénk élni. Ez közös bennünk. Induljunk ki ebből. És most következzen a két papírfecni. Lássuk: Láthatjuk, hogy a szöveg írója maga is érdeklődik a fizika iránt, sokkal inkább, mint mondjuk a neveléspszichológia vagy a szociálpszichológia iránt. Ennek meggyőző tanúbizonyságát adja: ahelyett, hogy a lakók viselkedését támadná (“anyád nem tanított meg…?”), vagy a szemetelés következményeit taglalná (“ki akar disznóólban élni…?”) rögtön egy váratlan ismeretterjesztéssel indít. Nevel, tanít: képzeljétek, van egy állandó G, nagyjából ugyanannyi, mint a bolygón bárhol. Ezen pedig mindenki elgondolkozik. A neveletlen disznók is, akik simán elsikkadnának a disznóól és a faragatlanság említése felett, mert számukra az ismerős terep. A másik üzenet még jobb. Csak a pozitív dolgokra koncentrál, dicsér, szeret, ölel. Valahol, mélyen, mégis érezzük, hogy ez nem a teljes történet. Érezzük, hogy valahol meg lettek említve a neveletlen disznók is, és ezt a neveletlen disznók is érzik, ahogy olvassák. Szeretnék, hogy őket is megdicsérné valaki, de valahol tisztában vannak azzal is, hogy ez nem ma történt meg. Én éltem olyan házban, ahol a házmester színes kiemelővel húzta ki - önkielégítés jelleggel - a pattogó, kioktató, sértő mondatait, amivel nyilván a neveletlen disznókat akarta megszólítani, ehelyett megszólított vele mindenkit, akik egyébként pedánsan viselkednek. Legyünk inkább ilyenek: szólítsuk meg azokat, akikkel közösséget akarunk vállalni, a többiek meg érezzék annak minden hátrányát, hogy nem e közösség részei. Elég büntetés lesz az, ha egyébként jó a csapat. Házmesterek és közös képviselők helyett - vagy mellett - nevezzünk ki Közösségi Mestereket! Ámen.
Egy nap a városban Hol lehet a legjobb hummuszt enni a zsidónegyedben?
Ki gondolta volna még pár éve, hogy ilyen címmel írok posztot? Én biztosan nem! A helyzet az, hogy a város multikulti gasztronómiai palettája folyamatosan bővül, egyre megszokottabbak lesznek idegen országok gulasch-ai, sőt már túl is haladunk azokon, a fejlődés következő szintjeit ostromolva. Ahogy a pho leves uncsivá vált abban a szent pillanatban, hogy elfogadható mennyiségű helyen lehetett belőle elfogadható minőséget enni (a szusi az egyetlen, ami azelőtt ment ki a divatból, hogy ehettünk volna belőle jókat ötnél több helyen), úgy jár ugyanerre a sorsra talán a hummusz is nemsokára. Pedig most kezdene beindulni. Izraeli ismerősünk például úgy húzza a száját a budapesti hummuszra, mintha Tel-Avivban minden sarkon lehetne első osztályú gulyást enni. Volt azonban egy hely, ami neki is megfelelt, sőt, oda jár minden alkalommal, amikor Budapesten időzik. “Olyan, mint Izraelben” - mondja. Úgyhogy kíváncsi voltam, hol ez a rejtélyes hely a zsidónegyedben. Először azt hittem, a Dobrumba lesz az. A helyen a megnyitása óta nagyon nehéz leülni evésidőkben, én a legjobb hummusz tálamat itt ettem például. A FEJEDELMI HUMMUSZ TÁL nevű költemény egy szem húst nem tartalmaz, de nem is hiányzik belőle. Van rajta tahinikrém, marinált csicseriborsó, bio hagyma saláta, savanyú uborka, zöld olivabogyó, tojás, koriander és sült édeskömény. Baromi izgalmas cucc, élmény, nem a hummusz miatt persze. Az egyszerűen csak rendben van, amilyen rendben csak egy hummusz lehet. Mint kiderült izraeli ismerősöm nem erre a helyre gondolt, bár ezt is próbálta. A Dobrumbát lelkes utazók alapították, összesen hat barát, akik bejárták a Közel-Keletet, és egyszerre szeretik az izraeli, az arab, az örmény, a török konyhát, mindezt pedig egyben mutatják meg, egy nagyvárosi food barban. Azt a helyet, amit mi keresünk, izraeli tulajdonos nyitotta, és első ránézésre semmilyen körülmények között nem mennél be. Már a neve is olyan, mint ami saját magát is unja: Falafel Bar. Pedig a Wesselényi utcában található hely tényleg ígéretes. A 2600 forintos dubrumbás fejedelmi tál helyett itt a maximum, amit kiadhatsz egy hummusz tálért, az 1990 forint, 1890-ért csirkehúsos verziót adnak, sok zöldséggel. A zöldségek frissek, ízletesek, de nem olyan izgalmasak, mint a másik helyen. Ami izgalmat adhat, az a csípős szósz, meg persze a hús is nagyon rendben van. Összességében viszont a tál jó, ízletes, öröm: De kóstoljátok meg magatok, ne bízzatok bennem. Mindkettő szuper élmény, jó hummusztál, mindenféle jósággal. A Falafel Bar inkább az "utcai verzió", helyi zöldségek, könnyű elkészítés, míg a Dobrumba a bisztrós verzió, különlegesebb, aprólékosabb cuccokkal. DobrumbaCím: 1074 Budapest, Dob u. 5 Falafel BarCím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 30.
Városlátogatások Chania
Chania, Kréta szigetének egykori fővárosaAz egyedülálló hangulatú, történelmi város Kréta északnyugati részén fekszik, 160 km-re a fővárostól, Herakliontól. Az ókori települést még Homérosz is említi Odüsszeusz történetében. A minószi királyság idején a virágzó város neve Kydonia volt, mai elnevezése a bizánci birodalomhoz köthető, eleinte Al Hanim-nak nevezték, majd az arab nevet módosítva, a Hania (Chania) lett a város neve. A település az évezredek során több ízben is gazdát cserélt, a görög, arab, bizánci, velencei és török uralom jellegzetességei ma is fellelhetőek. Az óváros jelentős része a velenceiek által létrehozott kikötő köré épült. A világ egyik legöregebb és legszebb világítótornya. ma a város jelképe. A kikötőt védő hullámtörő végére épült torony, ma már nem navigációs pont, csak történelmi emlék.A varázslatos település sajátos, mediterrán hangulatát, a faborítású ablakok, a tengerparti éttermekkel és kávézókkal díszített sétány, és a gyönyörű aprócska tereken megbúvó templomok teszik teljessé.A Velencei kikötő:A velenceiek által épített ívelt kialakítású kikötő, ma már történelmi és turisztikai látványosság, melynek egyik oldalán a várost védő Firka erőd bástyái magasodnak, míg a másik oldalon a már említett, egy minaret formáját utánzó világítótorony áll.A védett öbölben épült a Velencei hajógyár, melynek 23 műhelyéből napjainkra csak 7 maradt fenn.Panagia Trimartiri (Szűz Mária) templom:A templom a 13. századtól a török megszállásig (17. század) fogadta a hívőket, ekkor a hódítók elűzték a papokat és szappangyárat működtettek az épületben. Később megegyeztek a törökökkel és velencei stílusban újjáépítették.Agora:Chania árubőségtől roskadozó, a marseille-i piac mintájára tervezett, fedett piaca az agora, szintén a város egyik szimbólumává vált. A Hassan Pascha mecset:Az öbölben, a vízpart közelében található a gyönyörű mecset, amelyben most művészeti kiállítások láthatóak. A kikötőben álló mecset és a város több épülete is az oszmán időszak emlékét őrzi, ezek adják Chania keleti varázsát.Fedezzük fel a történelmi város igazi arcát, sétáljunk az óváros zegzugos utcáin és régi, szemet gyönyörködtető velencei épületek, hangulatos kávézók és éttermek bukkannak elénk.Nézzünk meg egy videót:           https://www.youtube.com/watch?v=hotI_cIF08A                                                                   Készítette: vinpet                             
Városlátogatások Santorini
Santorini az Égei-tenger gyöngyszemeA napfényben fürdő kék-fehér mesevilág a valóságban is olyan, mint a reklámokban, az utazási irodák prospektusaiban.A tenger felől közelítve a vízből kiemelkedő hatalmas sziklát látod, melyet a hegytetetőn épült hófehér házacskák mirtuszkoszorúként öveznek.A közel 300 méter magas meredek szikla tetejére három féle módon lehet feljutni: felvonóval, szamárháton és gyalog. A 600 lépcső megmászása ember és szamárpróbáló feladat, nézzünk csak az előző képen a cikk-cakkban felvezető útra. Tájékoztatásul csak annyi: az egyirányú szamár 5 € -ba kerül, de lehet retúrjegyet is venni.Egy kis történelem:Santorini a görög szárazföldtől dél-keletre fekvő a Kikládok szigetcsoport legnagyobb és legnépszerűbb szigete. Első lakói a minósziak. Konstantinápoly bukása után velencei uralom alá került, ekkor kapta mai nevét is, korábban Thirának hívták. A következő évszázadokban Naxos urai és az oszmánok irányították a szigetet, egészen addig, míg Görögországhoz nem csatolták. A bájos, idillikus sziget kialakulása meglehetősen drámai módon ment végbe. Mai félhold alakját az ie. 1500 körül bekövetkezett vulkánkitörés után nyerte el a korábban köralakú sziget. A kitörést követő szökőár elpusztította többek között a krétai civilizációt is. Egyes kellő fantáziával megáldott történészek szerint az elveszett Atlantisz legendája szervesen kapcsolódik Santorini történetéhez. Fira, Santorini fővárosa a tengerből kiemelkedő kalderára (vulkáni szikla tetejére), épült. A félhold alakú beomlott kráter meredek és sziklás hegyoldalára, szinte egymásba érve épültek a fehér-kék házak és templomok.A sziget Európa egyik legismertebb idegenforgalmi célpontja, a világ minden tájáról özönlenek a turisták. Az öbölben naponta kötnek ki az óriás, többezer utast szállító luxushajók, az érdeklődők mellett Santorini kedvenc helye a nászutasoknak is, sokan itt fogadnak örök hűséget. Fira luxusüdülőhely, drága szállodákkal és üzletekkel, sok filmcsillag és más celebritás is ellátogat ide. Csodálatos a kilátás innen a kalderára, különösen naplementekor.Fira leghangulatosabb, legszebb utcája a Plátia Firosztefáni, ahol az Ájiu Miná templom is található: a kék kupolás, fehér harangtoronnyal rendelkező templom Fira egyik jelképe.A vakító fehér házak és a kék kupolák mellett, a kis utcácskákat virágerdő övezi, ez tényleg a földi Paradicsom.A sziget teleülései közötti közlekedésre a legnépszerűbb járgány a quad, bár a meredek szerpentineken nem árt az óvatosság. Egy helyi monda szerint a legveszélyesebb kanyarokban még a buszvezetők is becsukják a szemüket.Sétáljunk egy kicsit a szigeten:Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=y6YryG3rldw                                                                                                  Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!