2017. június 23. péntek, Zoltán és Édua napja
Szeretnénk olyan lenni, mint ő!
Révay András
2016.09.29 21:09
Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont!

 Kevés olyan politikusa volt Magyarországnak, aki már életében olyan osztatlan elismerést és népszerűséget mondhatott magáénak, mint dr. Göncz Árpád. Az egész ország „Árpi bácsija” Budapesten született, 1922. február 10-én. 1932-ben a Werbőczy Gimnáziumban érettségizett, jelesre. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán 1944-ben szerezte meg diplomáját. Volt katona a II. világháborúban. 1945-ben belépett a Kisgazdapártba. 1948 után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Általános amnesztiával 1963-ban szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író és műfordító. 1983-ban József Attila díjat kapott. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990 és 2000 között a Magyar Köztársaság elnöke.

A Göncz Árpád emlékkő és a városrészt jelölő tábla leleplezésekor tartott névadó ünnepségen Dr. Tóth József polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy a XIII. kerület Göncz Árpád szellemiségét, az emberekről, a világról alkotott nézetét, életútját követendő példának tekinti. Ez a hely különösen alkalmas arra – emelte ki a polgármester – hogy emlékhellyé váljon. Az elkövetkező tíz esztendőben ugyanis a főváros megújulásában központi szerepe lesz. Göncz Árpád egész életében a köz ügyét szolgálta. Vallotta, hogy a köz ügye mindenek felett való. Legmagasabb méltóságában is „közember” maradt. Népszerűségének talán ez a titka. Ő a szerénység iskolájának padját koptatta, meg tudta szólítani az egész magyar népet. Tudott hatni az emberekre. A kivételek közé emelkedett, akiket nem rontott meg a hatalom. Rendíthetetlenül hitt abban, hogy kialakulhat még értelmes politikai kultúra Magyarországon. Napjainkban mintha ez már tovatűnő álom lenne. Rangot adott az államfői funkciónak. Szeretnénk olyan lenni, mint ő! Váci Mihály írta: „Akit a nép ajkára vesz, vállára veszi azt/ Akit a nép vállára vesz, szívébe zárja azt/ Akit a nép szívébe zár, nem hal meg soha!”

 Nem lehet nem szólni arról, hogy napjainkban nálunk az eredményes politika a gyűlöletre épül. Azt üzenik, ha sikeres politikus akarsz lenni, meg kell nevezni az ellenségedet. Mintha azt mondanánk: gyűlölj – és akkor könnyebb lesz az életed! Én bízom abban, hogy a színvonal is lehet érték, még a sunyisággal szemben is. Az Elnök úr viszont folyamatosan próbált következetesen, a nyíltszívűségre, az emberi jóérzésre és a tisztességre hatni. Példát mutatott: ahol sok embernek rossz a helyzete, ott a jótékonykodásnak és nem az urizálásnak van helye! Szeretném azt gondolni, folyamatosan úgy cselekedni, hogy még mindig a tiszta, emberi érzések az irányadók a szemüveget nem viselők számára, ezen eltorzított világban, és a „gyűlöletiparosok” hatása kevésbé lesz erősebb. Hiszem, hogy Magyarország lélekszámában közepes ország, de nagy nemzet – zárta beszédét a polgármester!

Kéri László politológus a kerület díszpolgára megemlékezésében Göncz Árpád sorsát a huszadik századi magyar politikatörténet legkülönösebb kalandjaként jellemezte. Rámutatott arra is, milyen érdekes helyre került ez a Göncz Árpád Városközpont. A terület egyik oldala az „értelmiségi, mindig újat akaró, kritikus” Újlipótváros, a másik pedig az erősen szolidáris, munkás, „proli” Angyalföld, ahol az örökké alul levők büszke öntudata nyilvánul meg. Az elmúlt évszázadban nagyon kevés azon politikusok száma, akik ezt a kettőt képesek voltak összeegyeztetni. Betetőzi mindezt a Dunának a szomszédban álló hídja, mely rímel rá: Árpád-híd. Árpád, mint híd! Valóban híd volt ő, a magyar rendszerváltás két pillére, a kezdeti két nagy párt között. Évtizedeken keresztül magasan vezette a politikusok népszerűségi listáját. Mielőtt köztársasági elnök lett, csak nagyon szűk körben ismerték. Hirtelen, 68 évesen állította a történelem nagy feladat elé, olyan korban, amikor az emberek inkább már az emlékeikből élnek, ám ő még ekkor is képes volt felnőni a feladathoz.

A Göncz Árpád Alapítvány elnöke. dr. Gulyás András, a család nevében szólva hangsúlyozta, a III. Köztársaság elnökének közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, mély szociális érzékenysége állt a máig töretlen népszerűsége mögött. Hosszú ideig, tíz esztendeig volt az ország első embere. Nem előkelő volt, hanem egyszerű és egyenes. Egy volt közülünk, csak jobb! Ez a demokratikus államférfi meghatározása.

Egy közösség életében igen fontos, hogy miként gondolkodunk a múltunkról – mondta az ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Ne csak a közbeszéd szintjén foglalkozzunk azokkal az emberekkel, akik hozzátettek valamit az örökségünkhöz, hanem szimbolikusan is tegyük meg azokat a gesztusokat, amivel tartozunk például a modernkori Magyarország legjelentősebb köztársasági elnökének! Budapest fejet hajt a rendszerváltás folyamatában meghatározó szerepet játszó államférfi emléke előtt.

 Göncz Árpád egyetemes értékeket képviselt. Érzékeny volt a problémákra, szolgálta a védteleneket, fontosnak tartotta az emberi méltóság sérthetetlenségét. A hazafiság, a demokrácia és az emberiség értékrendjéhez volt hű egész életében. Kereste és szorgalmazta, azon megoldásokat, amelyek előreviszik az országot és jobbá teszik az emberek életét. A kialakuló új városrész jó lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, hogy Göncz Árpád államfő emlékét történelmi személyiségként őrizze. A kerület további szándéka a terület színvonalas közterületi megújítása, és az ahhoz szervesen kapcsolódó, Göncz Árpád köztársasági elnöknek méltó emlékhelyet állító képzőművészeti alkotás elhelyezése.

Kapcsolódó témák

A két fogalom nem zárja ki egymást. Annál is inkább, mert az ember és a tárgy viszonya már évezredek óta a civilizáció egyik központi kérdésévé vált. A mindennapjainkban hasznos tárgyak egy érdekes – olykor művészi – csoportjára enged betekintést a Műcsarnok legújabb kamarakiállítása, mely szeptember 3-ig látogatható.

Folytatódik Budapesten az AccorHotels lánchoz tartozó Ibis szállodák felújítása. Korábban az Ibis Styles Budapest Centert és az Ibis Styles Budapest City-t mutathattuk be olvasóinknak, most a Hősök teréhez közeli, egykor volt Liget szálló, az Ibis Budapest Heroes Square új fiatalos stílus szerinti átalakítása kezdődött el.

A naptár lapjait forgatva, egyre távolabb kerülünk az időszaktól, ami „vészkorszak” néven rögzült Európa történelmében. Egyéni, csoportos és társadalmi emlékezetünkben az akkor történtek mégsem halványulhatnak. A mindig újabb, felnövekvő generációknak tisztában kell lenniük azzal: volt idő, „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nem csak parancsra”.

Az alapkő letételével újabb különleges beruházás építését kezdte meg a XIII. Kerületi Önkormányzat. A jövő év második felére olyan ház épül fel, melyben egyaránt megtalálhatók lesznek lakások, élelmiszer- és más üzletek, vendéglátóhelyek. Egy sűrűn lakott környéken, az ott élők régi kívánsága teljesül általa.

A Turizmus Világnapján nyitotta meg ismét a kapuit Pest városának legrégibb épülete, így a főváros legújabb turisztikai látványosságává vált. A páratlan építészeti és kulturális örökséggel büszkélkedő Belvárosi Plébániatemplom több mint két éves rekonstrukciót követően újból látogatható és a nyitás után tudatosan törekszik a helyszínben rejlő turisztikai adottságok kihasználására.

Blog ajánló
Egy nap a városban A világ legkényelmesebb ülőhelyét egy új budapesti reggelizőhelyen találtuk meg
Reggelizőhelyként nehéz kitűnni a tömegből. Persze, hogy lehet kérni tojásrántottát, meg mindenféle salátát és szendvicseket, lazacosat, érlelt sonkásat, meg joghurtot, meg zabkását. Meg valami bizarr módon tortákat. Persze ez nem igaz minden reggelizőhelyre, de amik most nyitnak, kábé ezeket hozzák.  És a Cinnamon nemrég nyitott. Itt, ha beszerzel pár nem méregdrága, de jó minőségű alapanyagot, és összerakod, mint a legódarabokat, akkor nagyon nem mehet félre a dolog.  Nem ezen bukik meg egy reggelizőhely. Egy reggelizőhely azon bukik meg, ha nem elég kényelmes. A reggelit általában alvást követően fogyasztjuk, éppen ezért fél lábbal még az ágyban vagyunk. Egy reggelizőhely olyan, mint amilyennek egy télikertet rendeznénk be a saját otthonunkban, sok fény, sok párna, sok meleg, andalító zene. A Cinnamonnak, noha alig egy-két asztal fért el a helyen, tökéletesen sikerült ezt megvalósítani, ráadásul modern köntösben. “Egy cortadót kérek.” “Capuccino jó lesz?” Persze, válaszolom, bár valahol olvasom a falon az újhullámos kávé szót. A pult mögött a hölgy leadja a rendelést, hogy capuccino, a barista morog valamit, erre odakiáltok, hogy igazából a cortado lenne a legjobb. Köszönöm, ez az! - kiáltja elégedetten a srác. Még nem egyeztettek a hullámokról, de új a hely, újak a felszolgálók is, érni kell. Ilyen pohárban egyébként még nem kaptam cortadót: Persze gondolni kell a délutánra, estére is: a Cinnamonban borokat is kapunk, meg Aperol SpritzOT, úgyhogy akár egész nap ellehetünk itt. Ági, az Egy nap a városban túraangyalának elmondása szerint azért is nagyon örömteli a hely, mert  "A környék totál halott volt eddig, sehová nem tudtál beülni a Budai kettő és a Coyote között." Ő már csak tudja, hiszen itt lakik. De én nem ezért írok róla. Hanem mert az egész kávézó dísze, a kényelem csimborasszója, a fáradt reggeli órák legnagyobb segítője ez a szék itt: A világ legkényelmesebb reggelizőszéke. Egyben hinta. Ezen falatozni, leönteni magad kávéval, a lehető legtökéletesebb napkezdés. Na, ezzel lehet kitűnni a reggelizőhelyek között. Hintaszéket minden reggelizőhelyre Budapesten! CinnamonCím: 1027 Budapest, Csalogány u. 21Nyitva: H-P 07:30 - 19:00, Szo-V 08:00 - 16:00
Egy nap a városban Vagány kocsma a másvilágról - Krak’n Town
"Hova menjünk ma este" kocsmát általában két szempont alapján választok. Az egyik az ital: ha jó sört csapolnak, ha kivételesek a borok, piramidálisak a koktélok ésatöbbi, hajlandó vagy bárhová beülni, attól függetlenül, hol és milyen környezetben teszik azt elém. Aztán van, amikor egy hangulatos jazz-lokálban beszélgetnék szívesen, esetleg egy hatalmas szilfa árnyékában iszogatnék akármit, vagy épp süppedős fotelekben dumálnék valakivel. Ilyenkor a kényelem lesz a kiválasztás szempontja, elsősorban. Vannak olyan kivételes helyek, ahol ez a kettő egymásra talál. Van, ahol egyik sem stimmel. És vannak az olyan helyek, mint a Krak’n Town, ami behoz a képbe egy harmadik szempontot. A Krak’n Town egy különleges kinézetű kocsma Budapesten, a Rákóczi tér mellett a József körúton. A Nagykörút kifejezetten arról híres, hogy bármi, ami nyit rajta, abból árad a dögszag, a vakolat mállani kezd, a pincérek bunkók és télen rohadék hideg van odabent. Nyáron meg megfősz. Ha esetleg valakinek nem jött meg a kedve a körúti kocsmákhoz, tudnám folytatni. Ez a hely viszont nemcsak hogy igényes, hanem már-már túlvilági. Már a cégéren látszik, hogy sok pénzt toltak bele, odabent viszont egészen leesik az állunk. Hogy mást ne mondjak, a pincérek jelmezbe öltöztek, és ez még csak az egyik furcsaság. Ez ugyanis egy steampunk kocsma. Aki nem tudná, gyorsan összefoglalom: ez a stílusirányzat inkább egy fantázia, egy szerepjáték, ami a neoviktoriánus stílusból nőtt ki, és mindig is megmaradt underground hóbortnak. A steampunk stílusban a műanyag nem létezik, csak fémmel, textillel és fával építkeznek, a vadnyugat keveredik a robotikával, egy mechanikus ló, fém testtel például egy ideális szállítóeszköznek tűnik ebben a világban.  Úgyhogy bemenni egy steampunk kocsmába annak, aki keveset tud erről a szubkultúráról, minimum zavarbaejtő. De egyébként meg állati nagy élmény. Egy korábbi posztomban már említettem, hogy sajnos elfelejtettünk játszani, és a felnőtteknek szinte sehol nem kínál senki olyan szórakozást, ami változatos és meglepetésszerű lenne, ahol éppen úgy érezhetjük magunkat, mint a Willy Wonkához belépő gyerekek. És noha a Krak’n Town sem több vizuális élménynél, abban mégis erősebb bármelyik másik budapesti intézménynél.  Pont ezért fura a helyzet: a hangulata - a város kínálatához képest - tök egyedi, ezért aztán nem mondhatod, hogy “na, ma olyan steampunk kedvemben vagyok, menjünk ide”. Akkor miért? Szerencsére segítségünkre siet az itallap: nagyon jó kézműves söröket csapolnak, összesen nyolc kapható, köztük akad még lager is. A hobbi sörivóknak, mint én. De a többi ital is figyelemreméltó: ha átugorjuk a Johny Walker-es részeket, Scapa whiskyvel, Diplomatico és 23 éves Zacapa rumokkal találkozunk, amiket a rajongókon kívül ritkán vesz meg más otthonra, lévén minimum 20 ezer forint egy palack belőlük. Itt viszont kóstolgathatunk ilyen italokat is, sőt tequilában, ginben, konyakban és keserűkben is megtalálták a legjobbakat. A konyha pedig a stílushoz passzol. Kifinomultságtól mentes, erőteljes, emberes adagokkal. Steakek, kolbászok, csülkök, haggisek és pie-ok, amiket karamellás sajttortával fojthatunk le. Szűk étlap, de angolosan odaver, én a pie-om felét sem bírtam megenni. A felszolgálás profi, pedig már csak az a tény, hogy a tulajdonos rá tudta venni az itt dolgozókat a mindennapos kosztümös hülyülésre, a haldokló nyugatra emigrált magyar felszolgáló-hadsereg népességének ismeretében kész csoda. De itt összetartó csapatról lehet szó, a weboldalon, a bemutatkozás menüpont alatt olykor novellákat írtak a fiúklányok, szóval látszik - sejtjük -, hogy élvezik ezt az újdonságot. Több ilyen helyet kérünk. Nem kifejezetten a steampunkra gondolok, nem is a kosztümre, de a meglepetésre, a felnőttjátékra, arra, hogy nyugodtan szakadjunk ki a raklapbútoros, nyerstégla-nyersfal vonalból, a fehér falra fekete logó festésből, legyen olyan változatosak a város kocsmái, amilyen változatos maga a város. Itt írtam egyébként korábban arról, hogyan lehet lakást berendezni steampunk stílusban. 
Városlátogatások Arad
AradA Maros folyó mentén elterülő város már az ókorban is lakott volt. A régészeti kutatások során napvilágra került bronzkori és vaskori leletek is bizonyítják. A honfoglaló magyar törzsek is megtelepedtek itt. Feltételezések szerint István király „Orod” nevű ispánjáról kapta a város a nevét. Sajnos lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar anyanyelvű.Egy kis történelem:Arad mellett egy Szent István korából származó földvár maradványait tárták fel. Ebben a várban tartották 1131-ben azt az országgyűlést, amelyen felkoncoltak 68 főurat, II. (Vak) Béla ellenfeleit, akiket a király hajdani megvakíttatásáért felelősnek tartottak. A várat a tatárok lerombolták, majd a középkorban Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadai foglalták el. A török idők után a várat megerősítették, új sáncokkal és bástyákkal látták el. A XVIII. század közepétől indult meg a város jelentős fejlődése, ekkor épült az új városháza is.A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau táborszernagy, a "bresciai hiéna", akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. 1849. október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom tábornokát.A magyar szabadságharc vértanúinak emlékére a kivégzés helyszínén egy márvány obeliszket állítottak.Zala György szobrászművész készített egy szoborcsoport is, „Ébredő Szabadság” címmel, melyen a szabadságot jelképező Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején Mátyás király Fekete seregének sisakja látható, és Szent István kardjára támaszkodik. A tizenhárom aradi vértanú domborított arcképe a talapzaton körben helyezkedik el.Az emlékművet eredetileg az aradi városközpontban állítottak fel, de a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra a „Megbékélési Park” nevű téren, ahol a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére egy diadalívet is elhelyeztek.Az Aradra látogató magyarok mindig elhelyezik az emlékművön a megemlékezés koszorúit.Séta a városban:                                                                  A vasútállomás                                                              A VárosházaPáduai Szent Antal katedrálisSzínházA víztorony és a sétáló utca                                                               Ortodox katedrálisTovábbi szép épületek:Egy aktualitás:Az Arad Megyei Múzeumban a napokban kibontották az 1977 óta feltekerve tárolt, Feszty Árpád Krisztus temetése című, triptichonját restaurálás céljából. A 13 méter hosszú, 4 méter magas triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második, jóval nagyobb olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.RészletNézzünk meg egy videót Aradról:https://www.youtube.com/watch?v=74LOG3Ja6FQ                                                                                                 by vinpet                                                                                             forrás: internet
Városlátogatások Temesvár a Bánság fővárosa
TemesvárA városról 1266-ban találták meg az első hiteles írásos említést, ekkor a Magyar Királysághoz tartozott.  A Bánság fővárosa nevét a Temes folyóról kapta, bár a Temes mellett a Bega folyó is közrefogta, mocsaraival, szerteágazó vadvizeivel természetes védelmet nyújtva a hódítók ellen. Sajnos a mocsárvilág kedvezett a járványoknak és a fertőzéseknek, ez gátolta a város fejlődését, ezért szabályozták a folyókat és lecsapolták a mocsarat, és új medret ástak a Temes folyónak, létrehozva a Bega csatornát.Egy kis történelem:Temesvár Károly Róbert uralkodása idején, 1315-ben királyi székhely, Magyarország fővárosa volt, egészen 1323-ig. Később a települést városi rangra emelték és megkezdődött rohamos fejlődése. A XV. században, a törökverő Hunyadi János és családja is itt élt, később itt végezték ki Dózsa Györgyöt. Losonczy István hősies helytállása ellenére Temesvár 1552-ben török uralom alá került, mely alól 1716-ban szabadították fel a környéket a Savoyai Jenő által vezetett osztrák csapatok. Az 1700-as években Mária Terézia rendeletére különböző népcsoportokat telepítettek itt le, így lett Temesvár az akkori Magyarország etnikailag egyik legszínesebb városa. A Habsburg birodalom Temesvárt Bécs mintájára építette ki.Az 1800-as években már Magyarország legfejlettebb városa volt, itt vezették be az országban először a gázvilágítást, majd később a villanyvilágítást az utcákon.Temesvár igazi multikulturális város, hisz lakosságát magyarok, románok, németek és szerbek alkotják. A kulturális sokszínűségének köszönhetően Kis Bécsnek is nevezik a várost.A közelmúlt történelméhez fűződik a romániai forradalom, (1989) melyben Temesvár volt a megmozdulások kirobbantója.Sétáljunk a városban:Látnivalók az egykori Losonczy, később Dóm-téren (ma Unirii /Egyesülés/ tér)A barokk stílusú római katolikus dómtemplom 1736-73 között épült, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak. A Szentháromság-szobor az 1738-39-es pestisjárványnak állít emléket.A Szerb Ortodox Püspöki palota: A temesvári „rácz püspökség” épületének homlokzatát, Székely László, Temesvár főépítészének tervei alapján újították fel.Szerb ortodox székesegyház és katedrális:A palotasor a gyönyörű, virágos parkkal, hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel.A Lloyd palota földszintjén étterem, az emeleten a Politechnikai egyetem rektorátusa működik.Az Operaház:Szép épületek:Egy kis téren található a Mária kápolna, melyet Dózsa György feltételezett kivégzésének helyén állítottak fel.Hunyadi várkastély:Temesvár gyönyörű város, bár még sok a felújításra váró épület, a nemzetközi zsűri méltán ítélte oda az Európa Kulturális Főváros címet 2021-re. Addigra biztosan tovább szépül a város.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=DihNQPNA8KE&                                                                                                    by vinpet                                                                                               forrás: internet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!