2017. május 25. csütörtök, Orbán napja
Tizenhat ország dolgozik együtt
Révay András
2015.03.30 20:41
A Magyar Turizmus Zrt közreműködésével 2015. március 25-27. között hivatalos delegáció érkezett Magyarországra Kínából dr. Li Jinzao, a Kínai Állami Turisztikai Hivatal elnöke vezetésével. A látogatás célja a Kína-Közép-Kelet-Európa Turisztikai Promóciós Év ünnepélyes megnyitása volt A programsorozat megkoronázásaként került sor az Edutus Főiskola szenátusi ülésére, melyen Li Jinzao elnök úr részére Professor Honoris Causa címet adományozott a Főiskola Tudományos Tanácsa.

A díszdoktori oklevél átadása megmaradhatna a közönséget kevéssé érdeklő, apró hírek sorában, ám a háttérben sokkal többről van szó. Amint azt dr. Jandala Csilla, a főiskola mb. rektora ünnepi beszédében kiemelte, az utóbbi években Kína a világ legnagyobb turistákat küldő és egyben turistákat fogadó országává vált. Bár a magyarok részvétele ebben a forgalomban ma még csekély, a kapcsolatok jelentőségére mutat, hogy 2014 májusában a Kínai Állami Turisztikai Hivatal Kína-Közép-Kelet-Európa Turisztikai Regionális Koordinációs Központot alapított Budapesten, melynek 16 ország a részese, és aminek a vezetője Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató helyettese lett. A főiskolára azért vár kiemelt szerep ebben a programban, mert az első és mind a mai napig az egyetlen magyarországi felsőoktatási intézmény, mely turizmus képzése elismeréseként tagja lett a madridi székhelyű Turisztikai Világszervezetnek. „Remélhetően már a közeli jövőben megalakíthatjuk azt a szakértői csoportot, amelyik a képzési, továbbképzési csereprogramok kidolgozását elvégzi” – hangsúlyozta beszéde végén a rektor asszony.

Az oklevél és az ezzel járó professzori lánc átadása előtt dr. Bartók István, a Főiskola oktatási rektorhelyettese ismertette az 1958-ban született Li Jinzao elnök tudományos pályafutását. Közgazdasági tanulmányainak befejezése után kezdetben egyetemi oktató volt, miközben posztgraduális tanulmányokat is folytatott. Később a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Közgazdasági doktori fokozatának megszerzését követően különféle – szakirányú - állami hivatalokat töltött be, külföldi egyetemi meghívásoknak tett eleget. Egy időben az egyik kínai tartományi kormány elnökhelyettese is volt, majd 2011-2014 között miniszterhelyettesi tisztséget töltött be a Kínai Kereskedelmi Minisztériumban. A Kínai Állami Turisztikai Hivatalnak 2014 óta elnöke.

Az Edutus Főiskola Li Jinzao számára a Doctor Professor Honoris Causa címet gazdag életútja, kimagasló vezetői tapasztalata, valamint jelentős nemzetközi tudományos és oktatói tevékenysége okán adományozta. A kínai delegáció budapesti látogatása idején jelentették be, hogy térségünk és Kína kölcsönös vendégforgalmának erősítése érdekében az Air China 2015 májusától heti négy közvetlen járatot indít Peking és Budapest között. A hazánkba beutazó kínai turisták száma évről évre folyamatosan és dinamikusan, 15-20%-kal emelkedik, ami a kereskedelmi szálláshelyek forgalmában is hasonló mértékű növekedést eredményez. Míg 2007-ben 24 ezer kínai turista 55 ezer vendégéjszakát töltött a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2014-ben ez a két szám 90 ezerre és több mint 160 ezerre növekedett. A Magyarországra érkező kínai utazók zöme Budapestre látogat, ugyanakkor több kelet- és közép-európai országot érintenek körutazásaik alatt. Szervezett keretek között, csoportosan keresik fel a turisztikai célpontokat. Országunkat általában Ausztriával, Csehországgal, Szlovákiával, vagy ritkábban Lengyelországgal, illetve Németországgal együtt látogatják meg.

A díszoklevél és a professzori lánc átvétele után dr. Li Jinzao beszédében kiemelte, hogy az elismerés az egész kínai turisztikai ágazatnak szól. Ez egy olyan iparág – hangsúlyozta – mely roppant jelentős jövedelem-termelő képessége miatt megérdemli, hogy minden országban, akár a politikai, akár a gazdasági, kulturális kapcsolatok sorában az első helyre kerüljön! Kínában ezt komolyan veszik, ott 2014-ben a turisták száma meghaladta a százmilliót! Országaink kapcsolatában is igen nagyok a fejlődés lehetőségei. Várakozással és bizalommal tekintünk a Kína-Közép-Kelet-Európa Turisztikai Regionális Koordinációs Központ tevékenysége elé is, mert tizenhat ország együttműködése, közös erőfeszítése néhány éven belül bizonyára számottevő eredményekhez vezethet – erősítette meg Li Jinzao elnök.

Kapcsolódó témák

A naptár lapjait forgatva, egyre távolabb kerülünk az időszaktól, ami „vészkorszak” néven rögzült Európa történelmében. Egyéni, csoportos és társadalmi emlékezetünkben az akkor történtek mégsem halványulhatnak. A mindig újabb, felnövekvő generációknak tisztában kell lenniük azzal: volt idő, „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nem csak parancsra”.

Az alapkő letételével újabb különleges beruházás építését kezdte meg a XIII. Kerületi Önkormányzat. A jövő év második felére olyan ház épül fel, melyben egyaránt megtalálhatók lesznek lakások, élelmiszer- és más üzletek, vendéglátóhelyek. Egy sűrűn lakott környéken, az ott élők régi kívánsága teljesül általa.

A Turizmus Világnapján nyitotta meg ismét a kapuit Pest városának legrégibb épülete, így a főváros legújabb turisztikai látványosságává vált. A páratlan építészeti és kulturális örökséggel büszkélkedő Belvárosi Plébániatemplom több mint két éves rekonstrukciót követően újból látogatható és a nyitás után tudatosan törekszik a helyszínben rejlő turisztikai adottságok kihasználására.

Új városrésszel gazdagodott a főváros XIII. kerülete. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél egy jelentős területet a rendszerváltás utáni legelső köztársasági elnökről, Göncz Árpádról neveztek el. A kerületnek tehát az eddigi négy – önálló elnevezéssel jelzett – városrésze mellett már egy ötödik is van: a Göncz Árpád Városközpont!

2016.06.28 20:50

Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországot évről-évre rengeteg külföldi turista keresi föl és ez a gazdaságunknak jó. Azt is tudjuk, hogy jöhetnének még sokkal többen, tehát a bevételeink lehetnének lényegesen nagyobbak, de hát ezért többet is kell tennünk. Ennek érdekében a tavasszal jelentős változás következett be a turizmus ágazatának hazai irányításában.

Blog ajánló
Városlátogatások A Vaskapu és a Kazán szoros
A Vaskapu és a Kazán szorosA Duna hajózhatóvá tétele egészen a Fekete tengerig, már a római korban is foglalkoztatta az embereket. Az Al-Duna medre sziklákkal tarkított vadregényes zúgóin lehetetlen volt hajóval átkelni. A „Kazán” elnevezés is innen ered: úgy tartották, hogy a víz mélyén hatalmas, forró üstök vannak, és azok miatt fortyog állandóan a víz. A hajózás megkönnyítésére Tiberius császár  a szoros jobb partján utat építtetett a hajók vontatásának elősegítésére, melyet később Trajánusz császár folytatott.A történelem során, több helyen is alkalmazták ezt a módszert, gondoljunk csak a „volgai hajóvontatókra”. A római építmények pusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött, egészen a XIX. század elejéig. A Duna a Kárpátok déli áttörésénél volt legnehezebben hajózható.Nobel találmányának köszönhetően Széchenyi István és Vásárhelyi Pál irányításával a sziklák lerobbantásával és meder mélyítésével, ill. a part mentén sziklába vágott út építésével elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna ezen szakasza. Alacsony vízállásnál a hajók rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített úton fuvarozták tovább, majd rakták vissza a hajókra.Ma tábla jelzi a római császárok és Széchenyi emlékét, igaz az utóbbi már csak régi felvételeken látható, mivel víz alá került.A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. A szabályozás gigantikus mérnöki munkája, csak a Szuezi és a Panama csatornák beruházásaihoz volt hasonlítható. Jules Verne a „Dunai hajós”, míg Jókai Mór az „Aranyember” című regényeiben emléket is állít a Dunán legyőzendő akadálynak. A 125 éve elhunyt Baross Gábor a heroikus munka során fázott meg, és 44 éves korában, 1892. május 9-én tüdőgyulladásban meghalt. A szabályozás során 85 munkás vesztette életét.Ada Kaleh sziget egy korabeli képeslapon. A sziget legendája Kaleh szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól.A 1972-ben a Vaskapu vízlépcső megépítésével a Duna vízszintje jelentősen megemelkedett, biztosítva a hajózást az északi tengertől a Fekete tengerig. (Rajna-Majna-Duna csatorna)A duzzasztás hatására helyenként 80 méteres mélységet elérő folyó elborította többek között a kis Ada Kaleh-szigetet, Orsova történelmi városrészét, és a Széchenyi utat.A Kazán-szoros két részből áll. A felső a Nagy-Kazán-szoros, ami után átmenetileg kiszélesedik a folyó, majd újra összeszűkül: ez a Kis-Kazán-szoros. Közeledve a Kis-Kazán szoroshoz, a Mraconia öbölnél, egy sziklás hegyoldalban megpillantjuk Decebal dák király monumentális domborművét, melyet egy helyi oligarcha készíttetett pénzt nem kímélve.Tovább hajózva a Mraconia kolostor mellett haladunk el, melynek érdekes története van. A régi, középkorban épült templom az orosz-osztrák-török háború során megsemmisült. 1931-ben kezdték el a kolostor újjáépítését, ám az egészet elnyelte a vaskapui vízi erőmű. 1993-ban rakták le a legújabb kolostor alapkövét. A régi kolostorból csupán az ikonosztáz ajtói maradtak meg.A csónakos turisták kedvelt helye a Veteráni-barlang, mely nevét Veteráni Frigyes osztrák tábornokról kapta. A folyó egy kanyarulatot vesz, mielőtt víztömege a Vaskapuhoz érne. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a Duna végleg kilép a Kárpát-medencéből.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=XlvPk8VX5ys&                                                                                                   by vinpet                                                                                                                                 Forrás: internet
Egy nap a városban A legjobb ebédmenük nyomában: Zing
Ezt a sorozatot még kábé a blog indulásakor indítottuk el, nyomaszt is annyira a súlya minket, hogy csak akkor írjunk valamiről, ha valami igazán érdekesbe botlunk bele. Hiszen annak idején nagyon sok helyről hallottuk vissza, hogy ez a sorozat sokat tett azért, hogy az emberek leszokjanak a gyorséttermes ebédelésről és kipróbálják a környék jó éttermeit, szóval ilyen előzmények után az ember nem dobálózik csak úgy a szavakkal. De most azért csak muszáj volt legalább egy rész erejéig feléleszteni a sorozatot, mert az például még engem is meglepett, amikor kiderült, hogy a Zingnek is van ebédmenüje, nemcsak mindenféle hamburgere. Legalábbis a Nádor utcai Zingben van ilyesmi, a többiben szerintem nincs. A Nádor utcai étterem a jelek szerint valamiféle keltetőként funkcionál: itt próbálnak ki új recepteket, új fogásokat, új struktúrákat és ennek a része ez a menüztetés is déltől háromig. A két fogás 1490-be, a három 1790-be kerül, persze legalább, hiszen a fogásokat tudod pimpelni is, ami növeli az árukat (maximum 600 forinttal). Szóval amit ettünk: mentás zöldborsóleves joghurthabbal, quesadilla mártogatóssal, bárány curry és panna cotta sós karamellel. Kezdem a végé: az egész életemet le tudnám élni a desszert nélkül, az jött be legkevésbé. Sőt, az nem jött be. Viszont minden, ami előtte volt, az messze túlmutat egy 1490 fogásos ebédmenün, mert sokkal fantáziadúsabb és finomabb a mezőny átlagánál. A zöldborsóleves kísérletező, könnyű, friss, néhány éve még sokan még a balatonszemesi Kistücsökbe utaztak volna az ilyesmiért, most meg már megkapod ezt a minőséget menüben, Budapest belvárosában (a Kistücsök meg persze azóta tovább fejlődött). De az igazi csavar a második fogás volt: a quesadilla jobb, mint amit a legtöbb budapesti mexikói étteremben kapsz, a bárány curry meg jobb, mint amit a legtöbb budapesti indiaiban, hiába néz ki úgy, mint a sertéspörkölt tarhonyával. Utóbbi már tényleg majdnem a Pándzsáb Tandori szintje, ami meg versenyben van Mumbai jó indiai éttermeivel, ebédmenüben meg ez a minőség és változatosság egészen kivételes. Ja, és a Zing is Város Hőse tag, szóval aki támogatja az éhező gyerekeket, itt kedvezménnyel fogyaszthat. Nem ebédmenüt, de mindenféle más dolgot igen. Zing Nádor utca 17.H-Sze 9-23Cs-Szo: 9-24V: 10-18
Egy nap a városban Tökmag: a mosolygós vegán
Az egy négyzetméterre eső vegán helyek száma Újlipótvárosban kezdi elérni a kettőt, de ennek biztos köze lehet ahhoz, hogy az itt lakók igénylik az ilyesmit. Illetve nemcsak vegán, van hanem mentes, meg paleo, meg a többi izé is. Nem azért hívom izének, mert bármi bajom van az ilyesmivel, csak kevéssé vagyok érintett, így nem is tudom annyira lekövetni, hogy melyiknek milyen skillje van, melyik miben jó. A Tökmagban mindenesetre mindenki szuper kedves, szóval ha a vegánságtól ilyen lesz az ember, már megéri (nyilván nem). És ezzel rögtön jól meg is különbözteti magát a mezőnytől a Tökmag, na nem mintha a többi helyen mindenki undok lenne, de tényleg annyi magos, mindenmentes és alternatív hely nyílt már itt két-három háztömbnyi területen, hogy azt ilyen markáns jegyek nélkül nehéz lenne lekövetni. A Tökmagban viszont nagyon aktívan mosolyognak, tök őszintén állítják, hogy egészségesebb leszel a kajájuktól és boldogabb és az is látszik, hogy ez náluk nem marketingszöveg, tényleg hisznek benne. A hely amúgy jól is van berendezve, pedig a puritánság sokszor odáig fajul, hogy az ilyesmivel egyáltalán nem törődnek, a kaják meg határozottan változatosak: van céklaburger, szuper tökös burger, zöldségchips, szotyikrémes, mindenkrémes. És minden kábé annyiba, vagy valamivel többe kerül, mintha nem vegán lenne. Én egy korianderes bazsalikomos tofu csíkos szendvicset kértem, meg egy epres vegán turmixot és egy ilyen desszertet, aminek egyáltalán nem emlékszem a nevére, de azt hiszem, kölesből készült, és okvetlenül rendeld ki te is, ha belépsz hozzájuk, mert bőven megérdemli a kirendelést. A szendvics is messze jobb, mint amire számítottam, bár egy ideje már simán számítok arra, hogy jók ezek a szendvicsek, ez meg még laktató is volt, meg friss is, tényleg, mondom TÉNYLEG nem hiányzott belőle a hús. Még nekem sem. Pedig. TökmagHollán Ernő utca 5H-P: 9-21
Városlátogatások Selmecbánya
SelmecbányaA város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki legeltette nyáját, és két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Ezek hívták fel a pásztor figyelmét a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében. Egy másik legenda szerint, a korabeli Magyarország hármas lakat alatt volt, amelyeket fel kellett nyitni, hogy az ország európai nagyhatalommá válhasson. Az egyik lakat rézből, a másik ezüstből, a harmadik, pedig aranyból készült. Az elsőhöz a rézkulcsot Besztercebánya, a másodikhoz az ezüst kulcsot Selmecbánya, míg az arany kulcsot Körmöcbánya adta.Selmecbánya egy különleges város egyedülálló környezetben. Nagyon gazdag város volt, élénk kereskedelmi forgalommal, a városban fontos bányahivatalok, ismert tudományos és művelődési intézmények működtek. Ezeknek emlékét őrzik ma is a középkori paloták, gazdag polgárházak, és a szűk girbe-gurba utcácskák is, a  régi kis bányászházak között.Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.Mikszáth Kálmán írta a városról:„Ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya”Szentháromság-tér:Ez a tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, és itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is.A Szentháromság-szobrot az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították.Városháza:A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették.A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy, pedig az órákat.Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a helyi polgárok úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.Kálvária:Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük.Selmecbánya legértékesebb objektumaihoz tartozik a Kammerhof épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. Az épületben, múzeum és állandó kiállítások is vannak, melyek  a bányászat fejlődését mutatják be, a bányászati tudományokat, és az egyszerű bányászok életét egyaránt.                                                    Az Akadémia épületeA Klopacska:Ennek a fatoronynak a hangja volt az ébresztő, a kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz bányász, kezükben a pislogó bányamécsesekkel.              Csontváry művészetét is megihlette a táj és a város szépsége                                                       Selmecbányai utcarészlet                                                                                                    by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!