2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
Történelem és bor a „Kis Rómában”
Révay András
2019.04.27 11:33
Nagyszombat Pozsonytól mindössze 58 kilométerre fekszik, vonattal is, autóval is könnyen, gyorsan elérhető. Mégis, szinte alig tudunk róla valamit. E hiányosság csökkentése érdekében rendezett bemutatót a Szlovák Turisztikai Képviselet, a Szlovák Intézet és a Nagyszombati Régió Budapesten, meghívott szakemberek számára.

Szlovákiának nyolc közigazgatási kerülete van, ezek közül a nagyszombati több olyan érdekességet is rejt, amit kevéssé ismerünk. Ráadásul alig 32 kilométerre van tőle Pöstyén is a világhírű gyógyfürdőhely. Nagyszombat, szlovákul Trnava, németül Tyrnau, latinul Tyrnavia, már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt. A „Borostyánút” is érintette és itt húzódott a Prágát Budával összekötő út is. Írásban először 1211-ben említették. Szabad királyi várossá 1238-ban IV. Béla emelte és kedvelt tartózkodási helye volt Nagy Lajos királynak is. A középkorban Közép-Európa legnagyobb, legszabadabb, leggazdagabb királyi városa, később sokáig a magyar kulturális élet központjának számított. Nem véletlen, hogy itt alapított egyetemet Pázmány Péter 1635-ben. Az egyetemet 1777-ben Mária Terézia Budára költöztette, de a város – ettől függetlenül - még sokáig jelentős egyházi központ maradt. Történelmi magjában sok templom áll. A szlovákiai városok közül itt a legmagasabb az egy főre jutó templomok száma, ezért kapta a „Kis Róma” nevet.

Nagyszombat Budapestről autópályán könnyen megközelíthető. Az autópálya matricát interneten, magyarul is megvehetjük. A város történelmi középpontjában, a Szent Péter téren áll a kereskedők patrónusának szentelt Szent Péter bazilika. Építészetileg a barokk és a gótika keveréke. Az Esterházy Imre által, a XVIII. században építtetett barokk kápolnában van a Nagyszombati Szűzanya kegyképe, mely – a máig fennmaradt hiedelem szerint – 1663-ban és 1708-ban véres könnyeket ontott. A templom azóta búcsújáró kegyhely lett. Nem kevésbé híres a város északkeleti részében található – egykor a Nagyszombati Egyetem részét képező – Keresztelő Szent János Katedrális, melynek alapítója Esterházy Miklós nádor volt. A templomot 2003-ban II. János Pál pápa is felkereste. Az 1637-16740 között készült, húszméteres főoltár valódi kora-barokk ékesség. A városban egykor nagy zsidó közösség is élt, zsinagógáikból néhány megmaradt. Az ortodox zsinagógában ma kávéház működik, de a belső építészeti jegyeket némileg megtartották.

Ugyancsak meglátogatásra érdemes nevezetesség az 1574-ben épült Várostornya. Száz év múlva, 1674-ben átépítették, rövidre rá,1683-ban leégett, de újjáépítették. Az 57 méter magas torony később tűztoronyként szolgált. Ma a földszintjén található a Tourinform iroda, itt városról több nyelven is kapható tájékoztatás. A tornyot 29 méter magasan kilátópárkány övezi, ide 143 lépcsőfok vezet fel. Fölötte az utcáról is jól látható ritkaság, egy 1729-ben készült mechanikus óraszerkezet mutatja a múló időt, a pontosságáról a pár méterrel lejjebb elhelyezett napóra segítségével győződhetünk meg – amennyiben süt a nap! A toronyban belül – három emeleten – a látogató megismerkedhet Nagyszombat keletkezésével, régebbi, majd újkori történelmével ezeknek mérföldköveivel, valamint magának a toronynak történetével.

Egy 1278-ból származó okirat alapján Nagyszombat a történelmi Magyarország szabad királyi városaként rendkívül termékeny szőlőhegyeket birtokolt, amelyek a mai Récsétől (Rača) egészen Szentgyörgyig (Svätý Jur) terjedtek. Csak kevesen tudják, hogy éppen Nagyszombat polgárai ültették és művelték Modor (Modra), Bazin (Pezinok) és Pozsony környékén, vagyis az egész Kis Kárpátokban húzódó szőlőültetvényeket. A bor a legfontosabb kereskedelmi áruk egyike volt, és azt tárolni is kellett valahol. A polgári házak alatt így egy terjedelmes pincelabirintus, ún. város a város alatt épült ki, amely titkait a látogatók az évente egyszer rendezett Nyitott borospincék napján fedezhetik fel. A középkori boltíves borospincék a polgári házak alatt rejtőzködő igazi gyöngyszemek. Nem titok, hogy gyakran kétszintesek, és a földalatti folyosókkal olyan bonyolult rendszert alkotnak, melynek a múltban egyebek között biztonsági szerepe is volt.

A Trnava régió napjainkban is a legjelentősebb szloválkiai borászatok bölcsője, amelyek nemcsak az itthoni, hanem a nemzetközi borászati versenyeken is a legjobb helyezéseket érik el. Közülük a budapesti bemutatón a Terra Parna és a Karpatská Perla pincészet jelent meg. A borászatok közelebbi megismerésére a Trnava Tourism is lehetőséget kínál. A túrák során a látogatók betekinthetnek a borászatok tereibe, megkóstolhatnak 12 bormintát, és a borászat mestereinek kíséretében az egyébként csak nehezen hozzáférhető, legrejtettebb helyeket is felfedezhetik. A Terra Parna négy hektáron kezdte a munkát 2003-ban, ma már nyolc hektáron dolgoznak és 35 ezer palack bort állítanak elő évente. Legjellemzőbb fajtáik a Portugieser, a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling és a Zöldveltelíni. A vörösborok közül pedig az eredetileg ukrajnai nemesítésből származó Alibernet kapható náluk.

A Karpatská Perla öregebb pincészet, már 1991-től létezik. Sőt, a család borászati tevékenységét a XI. századig vezeti vissza. Csehszlovákia fennállása idején nem volt lehetőségük saját borászat fenntartására, de ma már 60 hektáros ültetvényük van és évente négyszáz ezer palack bort készítenek. Ennek hetven százaléka fehérbor, a többi vörös, de vannak gyümölcsboraik is. Tizenötféle bort hoznak forgalomba, ezek közül a leggyakoribb a Rajnai Rizling és a Zöldveltelíni, vörösborok közül pedig Kékfrankos. Trnava régió a világhírű borászatok mellett mézbor pincészettel is büszkélkedhet, amely a világ legjobb mézborát gyártja. A mézbor hamarabb létezett, mint szőlőből készült bor. A fák méhek által lakott üregeiben a méz az esővízzel keveredve megerjedt, és így létrejött az első mézbor. Ma már persze ennél sokkal tisztább, biztonságosabb módon készítik, ezért olyan kiváló a minősége!

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!