Szlovákiának nyolc közigazgatási kerülete van, ezek közül a nagyszombati több olyan érdekességet is rejt, amit kevéssé ismerünk. Ráadásul alig 32 kilométerre van tőle Pöstyén is a világhírű gyógyfürdőhely. Nagyszombat, szlovákul Trnava, németül Tyrnau, latinul Tyrnavia, már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt. A „Borostyánút” is érintette és itt húzódott a Prágát Budával összekötő út is. Írásban először 1211-ben említették. Szabad királyi várossá 1238-ban IV. Béla emelte és kedvelt tartózkodási helye volt Nagy Lajos királynak is. A középkorban Közép-Európa legnagyobb, legszabadabb, leggazdagabb királyi városa, később sokáig a magyar kulturális élet központjának számított. Nem véletlen, hogy itt alapított egyetemet Pázmány Péter 1635-ben. Az egyetemet 1777-ben Mária Terézia Budára költöztette, de a város – ettől függetlenül - még sokáig jelentős egyházi központ maradt. Történelmi magjában sok templom áll. A szlovákiai városok közül itt a legmagasabb az egy főre jutó templomok száma, ezért kapta a „Kis Róma” nevet.
Nagyszombat Budapestről autópályán könnyen megközelíthető. Az autópálya matricát interneten, magyarul is megvehetjük. A város történelmi középpontjában, a Szent Péter téren áll a kereskedők patrónusának szentelt Szent Péter bazilika. Építészetileg a barokk és a gótika keveréke. Az Esterházy Imre által, a XVIII. században építtetett barokk kápolnában van a Nagyszombati Szűzanya kegyképe, mely – a máig fennmaradt hiedelem szerint – 1663-ban és 1708-ban véres könnyeket ontott. A templom azóta búcsújáró kegyhely lett. Nem kevésbé híres a város északkeleti részében található – egykor a Nagyszombati Egyetem részét képező – Keresztelő Szent János Katedrális, melynek alapítója Esterházy Miklós nádor volt. A templomot 2003-ban II. János Pál pápa is felkereste. Az 1637-16740 között készült, húszméteres főoltár valódi kora-barokk ékesség. A városban egykor nagy zsidó közösség is élt, zsinagógáikból néhány megmaradt. Az ortodox zsinagógában ma kávéház működik, de a belső építészeti jegyeket némileg megtartották.
Ugyancsak meglátogatásra érdemes nevezetesség az 1574-ben épült Várostornya. Száz év múlva, 1674-ben átépítették, rövidre rá,1683-ban leégett, de újjáépítették. Az 57 méter magas torony később tűztoronyként szolgált. Ma a földszintjén található a Tourinform iroda, itt városról több nyelven is kapható tájékoztatás. A tornyot 29 méter magasan kilátópárkány övezi, ide 143 lépcsőfok vezet fel. Fölötte az utcáról is jól látható ritkaság, egy 1729-ben készült mechanikus óraszerkezet mutatja a múló időt, a pontosságáról a pár méterrel lejjebb elhelyezett napóra segítségével győződhetünk meg – amennyiben süt a nap! A toronyban belül – három emeleten – a látogató megismerkedhet Nagyszombat keletkezésével, régebbi, majd újkori történelmével ezeknek mérföldköveivel, valamint magának a toronynak történetével.
Egy 1278-ból származó okirat alapján Nagyszombat a történelmi Magyarország szabad királyi városaként rendkívül termékeny szőlőhegyeket birtokolt, amelyek a mai Récsétől (Rača) egészen Szentgyörgyig (Svätý Jur) terjedtek. Csak kevesen tudják, hogy éppen Nagyszombat polgárai ültették és művelték Modor (Modra), Bazin (Pezinok) és Pozsony környékén, vagyis az egész Kis Kárpátokban húzódó szőlőültetvényeket. A bor a legfontosabb kereskedelmi áruk egyike volt, és azt tárolni is kellett valahol. A polgári házak alatt így egy terjedelmes pincelabirintus, ún. város a város alatt épült ki, amely titkait a látogatók az évente egyszer rendezett Nyitott borospincék napján fedezhetik fel. A középkori boltíves borospincék a polgári házak alatt rejtőzködő igazi gyöngyszemek. Nem titok, hogy gyakran kétszintesek, és a földalatti folyosókkal olyan bonyolult rendszert alkotnak, melynek a múltban egyebek között biztonsági szerepe is volt.
A Trnava régió napjainkban is a legjelentősebb szloválkiai borászatok bölcsője, amelyek nemcsak az itthoni, hanem a nemzetközi borászati versenyeken is a legjobb helyezéseket érik el. Közülük a budapesti bemutatón a Terra Parna és a Karpatská Perla pincészet jelent meg. A borászatok közelebbi megismerésére a Trnava Tourism is lehetőséget kínál. A túrák során a látogatók betekinthetnek a borászatok tereibe, megkóstolhatnak 12 bormintát, és a borászat mestereinek kíséretében az egyébként csak nehezen hozzáférhető, legrejtettebb helyeket is felfedezhetik. A Terra Parna négy hektáron kezdte a munkát 2003-ban, ma már nyolc hektáron dolgoznak és 35 ezer palack bort állítanak elő évente. Legjellemzőbb fajtáik a Portugieser, a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling és a Zöldveltelíni. A vörösborok közül pedig az eredetileg ukrajnai nemesítésből származó Alibernet kapható náluk.
A Karpatská Perla öregebb pincészet, már 1991-től létezik. Sőt, a család borászati tevékenységét a XI. századig vezeti vissza. Csehszlovákia fennállása idején nem volt lehetőségük saját borászat fenntartására, de ma már 60 hektáros ültetvényük van és évente négyszáz ezer palack bort készítenek. Ennek hetven százaléka fehérbor, a többi vörös, de vannak gyümölcsboraik is. Tizenötféle bort hoznak forgalomba, ezek közül a leggyakoribb a Rajnai Rizling és a Zöldveltelíni, vörösborok közül pedig Kékfrankos. Trnava régió a világhírű borászatok mellett mézbor pincészettel is büszkélkedhet, amely a világ legjobb mézborát gyártja. A mézbor hamarabb létezett, mint szőlőből készült bor. A fák méhek által lakott üregeiben a méz az esővízzel keveredve megerjedt, és így létrejött az első mézbor. Ma már persze ennél sokkal tisztább, biztonságosabb módon készítik, ezért olyan kiváló a minősége!
