2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Türelem és cselekvő jóakarat
Révay András
2018.10.07 11:57
Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

 A szobor avatásán megjelent tömeg jócskán nagyobb volt annál, mint amennyit „ráérő nyugdíjasok”-nak lehetne nevezni. Sok száz ember érkezett és perceken belül kinőtte a szervezők által kijelölt területet. Más bizonyíték nem is kell arra, miként él az emléke, milyen tisztelet, szeretet, megbecsülés övezte Árpi bácsit! Mert engedte, szerette, hogy így hívják, nem szívelte az elnök urazást, mint ahogy a feleségét is Zsuzsa néninek szólíthattuk azon ritka alkalmakkor, amikor egy csésze kávét is elfogyaszthattunk a társaságában, hallgatva érdekes elbeszéléseit. Otthon volt a legkülönbözőbb témákban. Göncz Árpád József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus, a Magyar Köztársaság elnöke volt 1990 és 2000 között. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de az 1963-as amnesztiával szabadulhatott a fogságból. Minden tekintetben rendkívüli ember volt.

Ezzel a szoborral az egykori államfő emléke, történelmi személyisége előtt is tisztelgünk - mondta ünnepi beszédében dr. Tóth József polgármester, a szobor felavatásán. Hozzátette: az elnök a legmagasabb méltóságában is a köz embere maradt. Közvetlensége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása párosult a tekintéllyel. Érzékeny volt az emberi problémákra, szolgálta a védteleneket, fontosnak tartotta az emberi méltóság sérthetetlenségét. Kereste és szorgalmazta azon megoldásokat, amelyek előreviszik az országot és jobbá teszik az emberek életét. Az emberiség értékrendjéhez volt hű egész életében. Erkölcsi formát adott a Magyar Köztársaságnak.

Amikor először választották köztársasági elnökké 1990. augusztus 3-án, beszédében azt mondta: „Világéletemben a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni. Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei. Akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat. S akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.” Két héttel később pedig, Székesfehérváron, a Szent István szobránál, így szólt: „A közösség és az egyén emberi jogainak, a gondolat és szólás, az alkotó és építő cselekvés szabadságának teljességét igyekezzünk megvalósítani. És megbízhatóan körülbástyázni. És nem is csupán azzal, hogy törvényesen deklaráljuk, hanem azzal, hogy nemcsak magunkra, hanem másokra nézve is természetesnek tartjuk - hiszen minden jognak két oldala van: egy, ami feljogosít, egy, ami kötelez. Ahhoz, hogy e tudat a vérünkké váljék, nem elég a törvény: ehhez türelem kell és cselekvő jóakarat.”

 A szoboravatáson dr. Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke így emlékezett meg az egykori köztársasági elnökről: Jó és nemes dolog az emlékezés, a tiszta hagyományok őrzése. Ennek a tisztes polgári erénynek látjuk most tanúbizonyságát. Van abban valami szimbolikus, hogy az, akinek most a szobrát avatjuk, az évszázados nemzeti gyásznapon hagyott itt bennünket, 2015. október 6-án! A róla készült, egyik utolsó filmjében, Bibó Istvánról szólva azt mondta: Keveslem Bibó jelenlétét, a szavai és az élete mintaként szolgálnak. Szükség volna rá, hogy arca megint megjelenjen – láthatóan – a világban. Ezek a mondatok érvényesek Göncz Árpádra is! Egész élete a demokráciáért folytatott, következetes küzdelem jegyében telt. A XX. század mindkét totalitárius rendszerével szembeszállt. A történelmi távlat már megmutatja igazi nagyságát.

Erős Apolka Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásának leleplezése után Bródy János, a XIII. kerület díszpolgára előadta a „Ha én rózsa volnék" című dalt - mely Göncz Árpád egyik kedvence volt - majd a szobor megkoszorúzása következett. A hivatalos rész lezárása után a tisztelők is elhelyezhették virágaikat. Az alkotó, művéről – mely egy nap után, máris esztétikai vitákat gerjeszt - korábban elmondta: „Az embert kívánom ábrázolni, az Ő nézőpontját a mi szemszögünkből. Nagyjaink megítélése változik az idővel. Változik az emlékállítás formája, igénye is. Az emberi értékek, a humánum, a család, a haza szeretete azonban változatlan erények. Az általam megjeleníteni kívánt Göncz Árpád az, aki e kötelékek megtartásán, építésén munkálkodik.” A szobornak is a „Nézőpont” címet adta.

Kapcsolódó témák

Budapest Főváros XIII. kerülte 2013 óta ítéli oda a XIII. kerületi Építészeti-díjat. A díj a kerület közigazgatási területén, az elmúlt harminc évben megépült és használatbavételi engedélyt kapott, kiemelkedő építészeti színvonalú épületek tervezőinek elismerésére szolgál. Odaítélésről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásbizottság dönt.

Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Jehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben A Zene Világnapja rangjára emelte október elsejét. Ezt az alkalmat választotta Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata, hogy emléktáblát avasson a kétszeres Kossuth-, valamint Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Kocsis Zoltán tiszteletére.

Meglehetősen nehéz újat mutatni akkor, ha egy eseményre már a tizenhatodik alkalommal kerül sor. Pedig Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata és a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. – évente ismétlődően - már a tizenhatodik alkalommal rendezte meg az egynyári virágok bemutatóját a Gyöngyösi sétányon. Az adatokból kiderült, hogy bár a bemutató itt volt, a virágos felületek a kerületben mindenhol megújultak.

Szép környezetben fekvő, ismert szálloda volt a maga idején, Budán, a Hotel Rege. Az egykor jobb napokat látott épület most újra feltámadni látszik, benne, a helyén nyílik meg 2018 decemberében a Rege Residence – Szépkorúak Otthona.

A külföldről érkezett és saját országaikat bemutató kiállítók mellett legalább akkora érdeklődés kísérte a hazai utazási irodák és más turisztikai szolgáltatók ajánlatait. Számos, egészen meglepő is akadt közöttük, sőt olyan is, amelyik nem pénzköltésre, hanem egyenesen megtakarításra nyújtott lehetőséget!

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!