2019. június 26. szerda, János és Pál napja
Újrarajzolt „Boldog békeidők”
Révay András
2018.11.29 19:16
Hol is tarthatta volna máshol legújabb könyvének bemutatóját az Álomgyár Kiadó, mint a Kék Macska című regény egyik eredeti helyszínén, Budapesten, a Nagymező utca 17-ben. Persze a hely mára erősen megváltozott – már ami a belső terek egy részét illeti – de a szelleme? Nos, abban még ott leng az előző századforduló illata.

A bevezetés könyvet említ, ilyenkor arról illik beszélni, de nem mehetünk el szó nélkül egy érdekes egybeesés mellett, ami a könyv hitelét erősen alátámasztja. Budán, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban van egy kamarakiállítás, február 3-ig még látogatható: „A handlétól a Grand Caféig”. Témája: Zsidók az 1867 és 1919 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban. A magyarországi zsidóságot polgári jogaikban egyenjogúsító 1867. évi törvény ugyanis ezen a téren nagy változásokat eredményezett. De mi köze ennek a könyvhöz? Hátoldalán, a rövid ismertetés szerint történetét valós események ihlették, és tessék! A könyvben, mindjárt az elején, a 19. oldalon felbukkan az egyik főszereplő neve és hogy létező ember volt – no meg mit csinált – arra a múzeumban eredeti bizonyítékot találunk. A SOMOSSY MULATÓ műsorlapját, 1887. február 21-én vasárnapról. Igazgató tulajdonos: Somossy Károly.

Már életében legendák övezték, róla is külön regényt lehetne írni. Neki köszönheti Budapest, hogy az itt folyó életet a maga idején Párizzsal, Béccsel emlegették egy sorban. Az 1828-ban Győrben született Singer Károly a 48-as szabadságharcban toborzótisztként vett részt, így a bukás után menekülni kényszerült, de viszonylag hamar visszatért az országba. Pincér volt, később cirkuszi mutatványos, majd nyitott egy kis kávéházat, ám az nem lett igazán jó hírű. Így azután Singer úr magyarosított névvel a varieté műfaj felé fordult. A Somossy névnek az igazán várt dicsőséget a Nagymező utcai korszak hozta el. Előbb bérelte, majd megvásárolta a 17-es számú házat és a kor két legnagyobb bécsi tervező párosával létrehozta Budapest legnagyobb és legelegánsabb szórakoztatópalotáját, a Somossy Orfeumot!

 Itt térjünk vissza könyvhöz, melyről gyorsan kiderül, hogy a szerző, Borbás Edina filmszerűen írta meg. Lévén maga is sikeres forgatókönyv író és a bemutatón azt is elárulta, nem bánná, ha egyszer film lenne a könyvből. A ma is álló falak között ugyanis – több mint száz éve - szinte már feledésbe merült botrányok történtek. Az író ezeket korabeli újságcikkekből és egyéb visszaemlékezésekből feltárta, beépítette ebbe a könyvbe. Somossy Károly meghatározó alakja volt a századforduló lokáléletének és róla ma már senki sem beszél. Nagyban köszönhető neki, hogy Európa vezető arisztokráciája ide járt mulatni – és nem nagyon fékezte magát a bársonyfalú szeparékban. Krúdy Gyula azt írta róla: „Ő az, aki megtanította Pestet mulatni.”

A könyv címadója, a Kék Macska, szintén létező lokál volt a Király utca 15-ben. Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is rosszallóan beszélt róla. Ennek is áll még az épülete, benne most is vendéglátás folyik, de már teljesen más stílusban. Borbás Edina szándékosan összemosta a két helyszínt, annak érdekében, hogy a kor jellegzetességeit állíthassa előtérbe. Ugyanakkor ő azt is elmondta: a valóban megtörtént botrányokat kissé visszafogottabban ábrázolta, mint ahogyan azok megtörténtek. Pedig az írók inkább kiszínezni szoktak, hogy még „szaftosabb” legyen a történet. Ennek a kornak az eseményeiről szólva, ilyen megoldásokra semmi szükség nem volt. A díva, Carola Cecília is élt akkor – a bemutatón most Csősz Boglárka személyesítette meg és olyan személyiségek bukkantak fel a környezetében, akiknek a történetei akkor nemzetközi port kavartak Berlintől Amerikáig!

A botrányokat Somossy Károly is átélhette – őt a könyv bemutatása alkalmával Faragó András keltette életre – de azt is le kell szögezni: maga a könyv nem töményen a szexualitásról szól! Akármennyire is sikamlós a téma, a lokálélet, a szerző a jó ízlés határait nem lépte át. Sokkal inkább romantikus kalandregénynek nevezhetnénk, hiszen Károly és Cecília élete bőven tartalmazott hozzá valós elemeket. A díva a saját korában – mondhatjuk – ikonikus személy volt, mostanára pedig ő is teljesen eltűnt. A mulató falain belül a lábai előtt hevertek a főrangú férfiak, ugyanazok, akik az utcán már nem biztos, hogy köszöntek volna neki. Az Operaház felépítése akkor kétmillió koronába került és – tény – ő egy gazdag úrtól egymillió koronát csalt ki egyetlen év alatt! Nem lehetett tehát egy ostoba bárcicus. Tudhatott valamit.

 A könyv története több szálon fut. A szerző saját bevallása szerint, megírását a porosz államminiszter valóban megtörtént botránya indította el, ugyanakkor igyekezett a kor minden „rétegét” bemutatni. A szegény kisember, a személyzet, a művészek, a lokáltulajdonos és a politikusok, mind szóhoz jutnak benne. Volt egy másik korabeli újságcikk is, ami lendületet adott a könyvhöz, egy gazdag amerikai kereste budapesti rokonát. Ki ne szeretne ilyen hirdetés nyomán változást az életében? Borbás Edina elmondta: akárhogy kutatott, nem derült ki, hogy a hirdető megtalálta-e rokonát, így azután elkezdett álmodozni írás közben. Teremtett egy szereplőt, aki a romantikát testesíti meg. Az ő életében egy villanásra megjelenik Dobos C. József, a híres torta kitalálójának alakja is – az epizódnak később fontos jelentősége lesz. Ebből talán már sejthető, hogy a könyv nem nélkülözi a fordulatokat és bátran kezükbe vehetik azok is, akik előnybe részesítik a szikár tények mellett a „happy end” megoldásokat.

                        Borbás Edina
                        KÉK MACSKA
                        Álomgyár Kiadó 2018
                        GyomaPress Nyomdaipari Kft.
                        ISBN 978-615-5929-07-6
Kapcsolódó témák

Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban.

Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.

Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.

Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.

Egy tavaly létrejött – utazó – kiállítás megörökítésére vállalkozott a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Könyvet adott ki a sörről – együttműködésben a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal. A kiállítás a tervek szerint évekig fog utazni az országban és az is elképzelhető, hogy külföldre is kiviszik. Ez az egyik oka annak, hogy a könyv maga is kétnyelvű, a szövege magyarul és angolul olvasható, nyelvgyakorlásnak is jó!

Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!