2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
Ünnepre készülve
Révay András
2019.01.22 20:50
A kulturális és turisztikai együtt működés további elősegítése érdekében a kínai Shaanxi tartomány kormányzóságának Kulturális és Turisztikai Osztálya nagyszabású bemutatót tartott Budapesten, az InterContinental Szálló báltermében. A rendezvényen megemlékeztek arról, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének idén van a hetvenedik évfordulója!

 Shaanxi (Senhszi) tartomány a hagyományos belső kínai területek északnyugati részén terül el. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Xi’an (Hszian), ennek közelében találhatók a híres kínai piramisok. Bár szintén négyzetes alapúak, nem hasonlítanak az egyiptomiakra. Döngölt földből készült, lapos tetejű ősi halomsírok, melyeket az uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Kínában mintegy száz van belőlük, a többségük ebben a tartományban áll. Létezésük a nyugati világban az 1910-es évekig szinte teljesen ismeretlen volt. Később közülük kettő is nevezetesség vált. Han Jang Ling császár piramisában háziállatok és női szolgálók agyagszobrait tárták fel, az igazi világhírt viszont az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírjában megtalált agyaghadsereg hozta meg a vidéknek.

Shaanxi tartományt a kínai nép fontos bölcsőjének tekintik, itt volt a híres Selyemút kiindulási pontja. A Sárga folyót és a Qinling hegységet Kína „Anya folyója” és „Apa hegye” névvel ruházták fel. A fővárosban tizenhárom dinasztia alapított államot és ők 1180 éven keresztül uralkodtak. A tartományt Kína természetes történelmi múzeumaként ismerik, ötezernél is több értékes helyszínnel, ezen kívül 302 múzeum működik benne. A kulturális relikviák száma meghaladja az egymilliót, ezek között csak a tartományi fővárostól harminc kilométernyire felfedezett Agyaghadsereg három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerében körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található. Még akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek is vannak köztük.

Magyarország és Kína kapcsolatai jól fejlődnek. A 2018-as év – a kínai kormány és az EU közös szervezésében – Kínai-Európai turisztikai év volt. A nyitó- és záró rendezvényeket Olaszországban, Velencében és Shaanxiban, Xi’anban tartották. Kínában 2013-ban hirdették meg az „Egy öv – egy út” programot, melynek lényege, hogy komoly befektetésekkel, számos ország együttműködésével növekedhessen és felgyorsulhasson a kereskedelem. A program része például a Belgrád – Budapest gyorsvasút is és ugyancsak ennek keretében érkezett Xi’anból Budapestre az első kínai teherszállító vonat is 2017 áprilisában. A növekvő turistaforgalom mellett a gazdaság más területén is felélénkült az együttműködés, Shaanxi tartomány és Csongrád megye testvérmegyei kapcsolatban áll egymással, ami a magyar-román-szerb hármashatár miatt Európa egyik kapuját is jelentheti Kína számára.

A rendezvényre Wei Zengjun tartományi kormányzó-helyettes vezetésével Budapestre látogatott küldöttséget üdvözölte őexcellenciája Duan Jielong, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete. Előadásában kiemelte: a Xi’anban megalapított vízum központban egyszerűen igényelhető a magyar vízum. Talán ennek is köszönhető, hogy 2017-ben 250 ezer kínai turista érkezett Magyarországra, ami 32%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az pedig minden hazai szakember előtt ismert, hogy a kínai turisták az egyik legtöbbet költő utazóknak számítanak! Xi’anból már nyolc közvetlen légi járat indul, többek között Londonba, Rómába, Párizsba, Prágába és Madridba. A magyar nép történelme, kultúrája, Budapest látványosságainak hírneve vonzó a kínai turisták számára. Ezért Budapesten jött létre Kína turisztikai képviselete, amely nemcsak Magyarországot, hanem az egész Közép- és Kelet-európai régiót képviseli.

Az utazási szakemberek egyetértenek abban, hogy Kína megértése Shaanxiban kezdődik. Itt találták meg a 800 ezer évvel ezelőtt élt Lantian ősemberek maradványait, itt áll a Yan’an Pagoda, amely nevét a kilenc emeletéről kapta és a Tang dinasztia idején, valamikor 618 és 907 között építették. Ebben a tartományban is van egy óriás Buddha templom, amit ugyancsak a Tang dinasztia idején, de 598 – 649 között építettek fel. Az ökoturizmus kedvelői a Qinling (Csinling) hegységnél jobb helyet nem is találhatnának. A nyugat-keleti irányban húzódó 650 kilométer hosszúságával éghajlati és növényzeti választóvonal a kontinentális és a monszunhatás alatti területek között. A Sárga-folyó, mely a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, a maga 5464 kilométeréből 700 kilométer hosszan ebben a tartományban hömpölyög.

 A bemutató végén Shaanxi tartomány küldöttsége látványos műsorral köszöntötte a vendéglátókat abból az alkalomból, hogy rövidesen kezdődik Kína – és egyben a világ népességének mintegy negyede számára - a legfontosabb, hagyományos ünnep a Holdújév, a Tavaszünnep. A készülődés rá már hetekkel korábban elkezdődik. Mivel a piros a szerencse, a bőség, a gazdagság színe, ez az alapszíne, minden újévi dekorációnak. Ilyenkor az ablakokba papírból kivágott virágdíszeket tesznek, piros lámpásokat akasztanak ki, ősi táncokat – köztük tűztáncot – járnak. A családok összejönnek, sokféle ételt készítenek, gazdag vendéglátást szerveznek, mert az óévről bőségesen maradt ennivaló az újévben kedvező előjelnek számít. A tavalyi, meglepő fordulatokban gazdag Kutya évét idén február 5-én egy harmonikusabb, békésebb időszak, a Disznó éve váltja.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!