2019. február 19. kedd, Zsuzsanna napja
Üzenet a jövőnek
Révay András
2018.10.05 19:48
Budapest Főváros XIII. kerülte 2013 óta ítéli oda a XIII. kerületi Építészeti-díjat. A díj a kerület közigazgatási területén, az elmúlt harminc évben megépült és használatbavételi engedélyt kapott, kiemelkedő építészeti színvonalú épületek tervezőinek elismerésére szolgál. Odaítélésről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásbizottság dönt.

 Ennek a kerületnek a vezetősége kiemelt figyelmet fordít a mi szakmánkra, az építészetre. Nem minden kerületben van ez így – állapította meg a díj átadásakor Arató György a XIII. kerület főépítésze. Ki is használjuk a lehetőséget, mert itt az elmúlt húsz év alatt tizenötezer lakás és 920 ezer négyzetméter területű irodaház létesült! Ezek az épületek üzennek. Üzennek a jövőnek és úgy ötven év múlva majd arról beszélnek, hogy a kétezres évek elején milyen nagy figyelem kísérte errefelé az építő tevékenységet. Milyen gondossággal sikerült kiválasztani a legjobb tervezőket. Ma a városokat elsősorban nem az állam fejleszti, hanem az ingatlanfejlesztők. Az ő lendületük határozta meg a kerület új arculatát. Elég csak végignézni a Váci úton, ahol pár évtizede még gyárkények sorakoztak, ma pedig modern irodaházak állnak. Némelyiküket éppen a mai díjazottunk tervezte. Ez az üzenet nem csak az építészetről szól. Beszél a kultúráról, egy társadalmi magatartásról, mennyire fontos, hogy az építészet – ami határterület a gazdaság és a művészet között – miként kapcsolódik a valósághoz. Hogy azok a házak mennyire tudnak a társadalmi örökségbe betagozódni. Aki nyitott szemmel jár ebben a kerületben, láthatja, hogy ez itt elég jól sikerült! Látható, hogy egy-egy épület nemcsak a telkét foglalja el, hanem „átengedi” magát a nagyközönségnek. Az irodaházak is megnyitják az udvarukat, beépülnek a kerület életébe, annak színterévé lesznek. Szólni kell arról, hogy az a tervező, aki ma a díjat kapja, már „letette a névjegyét”, nemcsak ebben a kerületben – másutt is. Az egész országban vannak már bizonyítékai az ő művészetének.

A díjat 2018-ban elnyert Tima Zoltán Ybl Miklós-díjas építész munkásságáról Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke mindjárt az elején elárulta: Diplomavédése óta egy közegben dolgozunk, szakmai előre menetelét, sikereit, egyre kiemelkedőbb építésszé érését végig követhettem. Orvos szülők gyermeke, így a generációs építészcsaládok hátszele nélkül érte el azt, amit joggal tekinthet magáénak. A KÖZTI volt első és máig utolsó munkahelye, ahol elég sűrű konkurencia közepette emelkedett ki. Mi kell ehhez egy ilyen márkás, nagy tervező irodában: pályázati eredményeket, díjakat kell produkálni, szükségesek a vezetői képességek, a kapcsolatteremtési és annak megtartási képessége és még sok-sok más tulajdonság is, de a legfontosabb a tehetség.

 Tima Zoltán az eltelt 29 évben elvégezte a Mesteriskolát, meghívott oktatóként tanított az alma materében, ugyanott államvizsga-bizottsági elnökké választották, tagja volt a Magyar Építész Kamara és a MÉSZ elnökségének, a Magyar Művészeti Akadémia egyik legfiatalabb tagjává választották. Számtalan díjjal ismerték el munkásságát, mint például az Ybl Miklós díj, a Budapest Építészeti Nívódíj, a Pro Architectura díjak, vagy a Csonka Pál díj. Már eddig is számtalan jelentős középület vezető tervezője volt. A Dorottya udvari irodaház, a Sasad Resort, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Sky Courtja, a 2A és a 2B terminálok rekonstrukciója, vagy a közelmúltban átadott új utasmóló épülete is nevéhez kötődik. De a vezetésével készült el a Kossuth tér rekonstrukciója, a Látogató Központ és a Múzeum, valamint a Parlament előtti mélygarázs is. Az egészségügyi feladatok közül sikerrel teljesítette a soproni Erzsébet kórház diagnosztikai épületének megtervezését és nem véletlenül, külön kiemelve sorolhatjuk fel az angyalföldi munkáit!

A Riverside apartmanház, a Római kert lakóépület, a Riverloft lakó és irodaépület, a Budapest Bank székháza szinten e kerületet gazdagította. A Váci úti GTC White Hause-ról, a „fehér házról” érdemes külön is szólni. Ennél az épületnél szintetizálódik mindaz, amit Tima Zoltán az eltelt közel 30 esztendő alatt az építészetről tanult és tanított. A hajdani Felvonógyár elegáns befoglalása, a mindennemű feltűnni vágyás hiánya a Váci út legizgalmasabb, legszebb épülete. A homogenitás, a szigorú, de konzekvens szerkesztés, a mementóként megtartott egykori homlokzat műemléki rangra emelése professzionális megoldás, az építészek, a tervezők alaptörvényének, a „genius loci”-nak tudatos alkalmazása. Tima Zoltán tökéletesen megérezte, mit kíván itt a „hely szelleme”.

A díjat a kerület polgármestere, dr. Tóth József adta át Tima Zoltánnak, aki köszönetében megerősítette: „Jól látszik a kerület arculatán, hogy itt komoly figyelemmel foglalkoznak az építészekkel és az építészettel. Lassan húsz éve próbálok élni a lehetőséggel, igyekszem azon, hogy magam is korszerűvé alakítsam a kerület arculatát azokon a helyeken, ahol erre lehetőséget kaptam.” Ilyen például a Közép-Kelet-Európa vezető ingatlanfejlesztőjének részét képező, GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság is, amelyiknek szinte az összes épülete ebben a kerületben van. Itt áll a Metro Irodaház a Váci út és Gács utca sarkán, a Center Point a Váci út 81-ben és tervezik már Pest első „felhőkarcolóját”, az egészen különleges látványt nyújtó, csavart toronyépületet. Az elképzelés szerint a 90 méter magas Twist - Budapest City Tower a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésében, közvetlenül az Árpád híd metrómegállónál épül majd fel.

 

Kapcsolódó témák

Ez a három szó a 2018. évi Prima Primissima díjak átadásakor is elhangzott az egyik díjazott, Nagy Csaba építész méltatásakor. Tiszteletére – néhány nappal később – a XIII. kerületben is ünnepséget rendeztek, mert eddigi tevékenységének összegzésekor kiderült: munkásságának számottevő része a fővárosnak ebben a kerületében valósult meg. Több olyan alkotás fűződik a nevéhez, ami nemcsak az épület funkcióját tekintve érdemel figyelmet, hanem városképi szempontból is jelentősnek nevezhető.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Jehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben A Zene Világnapja rangjára emelte október elsejét. Ezt az alkalmat választotta Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata, hogy emléktáblát avasson a kétszeres Kossuth-, valamint Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Kocsis Zoltán tiszteletére.

Meglehetősen nehéz újat mutatni akkor, ha egy eseményre már a tizenhatodik alkalommal kerül sor. Pedig Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata és a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. – évente ismétlődően - már a tizenhatodik alkalommal rendezte meg az egynyári virágok bemutatóját a Gyöngyösi sétányon. Az adatokból kiderült, hogy bár a bemutató itt volt, a virágos felületek a kerületben mindenhol megújultak.