2020. február 21. péntek, Eleonóra és Norina napja
Visszatért az utazási kedv – I. rész
Révay András
2017.03.07 11:54
Huszonhárom országból összesen háromszáz kiállító – közöttük száz hazai – volt a vendége, a kerek évfordulót, a negyvenedik születésnapját ünneplő, budapesti Utazás Kiállításnak. Már ezekből a számokból is látszik, hogy kínálatban nem volt hiány.

 Bár az is tény, hogy tavaly jobb volt. A 39. kiállításon 28 ország 350 kiállítójának ajánlatait ismerhették meg a látogatók. A kép pedig még szomorúbb, ha 2013-mal a 36. kiállítással hasonlítjuk össze. Akkor öt kontinensről harminc ország mintegy ötszáz kiállítója jelent meg. Nos, a következtetéseket vonják le azok, akiknek ez a dolguk! Aki csak azért látogatott a HUNGEXPO Vásárközpontba, mert előnyös lehetőségeket keresett, szép helyre, megfizethető áron szeretne utazni, valószínűleg nem távozott üres kézzel. Szlovákiának például fontosak a külföldről érkező vendégek. Tavaly összesen ötmilliónál is több turista kereste fel a szomszédos országot, ami azt jelenti, hogy szinte minden szlovák állampolgár kézen foghatott volna egy turistát – mondta el tréfásan a kiállításon az ország bemutatkozására megjelent Érsek Árpád, a Szlovák Köztársaság építésügyi és közlekedési minisztere.

Tőle megtudhattuk azt is: ők tisztában vannak azzal, hogy a turista csak akkor jön vissza, ha elégedett! A hegyek, a Duna- és az Ipoly-menti tájak egyaránt vonzzák a látogatókat, akik, ha szépet látnak, jókat esznek-isznak, valószínűleg eljönnek máskor is. Az UNESCO Világörökség listáján is bőséggel szerepelnek szlovákiai helyszínek. Selmecbánya, Vlkolinec, a romantikus hegyi falu, Lőcse, a „fekete város”, ahol a Szt. Jakab templomban a világ legmagasabb, fából faragott oltára áll, Szepeshely, „a szlovák Vatikán”, de ilyen még Bártfa is, ahol egész Európában a legjobb állapotú gótikus erőd áll. A természet kedvelőit hétezer ismert barlang és a kárpáti bükk őserdőben 40 méter magas, 250 éves bükkfák rengetege várja. Pozsonyban, május 20-án minden évben újra eljátsszák a csatát, amikor Napóleon ostromolta a várost. A Bratislava City Card tulajdonosai a tömegközlekedési eszközöket korlátlanul használhatják, tíz múzeumba és 2 galériába ingyen mehetnek be. Végül ne feledkezzünk meg olyan ehető történelmi emlékről sem, mint például a pozsonyi kifli!

 Északi szomszédunk mellett jelen volt a kiállításon déli szomszédunk, Horvátország is. Magyar nyelvű tájékoztatót is hoztak magukkal, amiben elsősorban a magyar turisták körében is népszerű „kétarcú sziget”, Vir érdekességeire hívták fel a figyelmet. Az egyik vonzerő például, hogy a szolgáltatások területén dolgozók között sokan beszélnek magyarul. Akik strandolni jönnek, azok harminc kilométer hosszú, homokos partszakaszon találhatnak maguknak – és pénztárcájuknak - megfelelő helyet, a mozgékonyabbakat jól kiépített kerékpárutak várják. A sziget autóval hat óra alatt elérhető Budapestről. Zadar városától 20, a zadari repülőtértől pedig 35 kilométer távolságra van, a szárazfölddel híd köti össze. A szigeten idősek és fiatalok, pihenésre vagy szórakozásra, éjszakai életre vágyók, a búvárkodást vagy a gasztronómiai örömöket kedvelők egyaránt jól érezhetik magukat.

Először mutatkozott be az Utazás Kiállításon „A csoda királysága”. Minden okuk megvan arra, hogy így nevezzék magukat, mert az európai ember számára valóban csoda, amit Kambodzsában láthat. Az ország igen sok légitársasággal elérhető, és ha már ott vagyunk, az Aveera Travel több, jól szervezett 1 hetes, kilenc napos vagy 14 napos programot kínál. Közülük is talán a legfontosabb, a hely, amit hírből szinte mindenki ismer: a XII. század elején, II. Suryavarman király uralkodása alatt épült Angkor Wat. Az idegenforgalom fejlesztése napjainkban, Kambodzsában elsőrendű feladat és ez meg is látszik a szolgáltatások minőségén. Phnom Penh igazi világvárossá nőtte ki magár – a szó valódi értelmében is – erről meggyőződhetünk a 133 emeletes ikertornyok tetejéről! A khmer újév idején (április 14-16.) egy sereg kulturális fesztiválban gyönyörködhet az utazó, a khmer árnyszínház például a Világörökségnek is része. Sihanouk Ville viszont a homokos tengerparton heverészni vágyóknak nyújt páratlan lehetőséget, no és ne feledkezzünk meg a változatos és ízletes khmer konyha finomságairól sem.

 Jól kezdődött ez az év az 1000 Út Utazási Iroda számára. Bár őket mindenki elsősorban, mint „Oroszország szakértője” ismeri, jelentős sikereket értek el az egzotikus utak szervezésében is. Garantáltan több indulási dátummal tudnak csoportokat küldeni Peruba, ezen kívül Laosz, Kambodzsa, Madagaszkár, Namíbia, Burma, a közép-amerikai országok iránt is komoly érdeklődést tapasztaltak. Felfedeztek egy hiányt is a magyar utazási piacon, ezért elkezdtek gasztro-utazásokat szervezni például Korzikára, de Francia- és Olaszország, Portugália, Grúzia is szerepel a listán. Kínálnak utakat Bordeaux leghíresebb pincészeteibe, whisky-utakat Írországba, nem feledkezve meg a helyi konyha különlegességeiről. A kulturális körutazások listáján – sok más helyszín mellett - Mauritius, Málta is szerepel.

 Igen sok lehetőséget kínál az érkezőknek a Hispaniola sziget keleti részén fekvő Dominikai Köztársaság. Fejlett infrastruktúra, gyönyörű tájak, nagyon kedves emberek fogadják az utazót. A többség persze a világ egyik legcsodálatosabb, hófehér és aranybarna homokos tengerpartja miatt érkezik, de a háromezer méter magas hegyek is kitűnő kirándulási lehetőséget jelentenek. A Köztársaságban több nemzeti park is van, az egyik leghíresebb Saona szigetén található. Aki a kultúrát keresi sem fog csalódni. Itt jött létre az első település az amerikai kontinensen, itt van a legrégebbi utca, az legelső kórház, katedrális és egyetem. A snorkelezők és a könnyűbúvárok számára feltárul a tenger élővilága, sok szép korallzátony látogatható. Mindinkább tért hódít az ökoturizmus, túrák indulnak a kakaó- és dohányültetvényekre. A szállodák többsége all inclusive szolgáltatást nyújt, az árszínvonal Magyarországhoz hasonló, a helyi gasztronómia különlegességeit feltétlenül érdemes megkóstolni, a dominikai konyha teljesen megfelel a magyar ízlésnek. Az ország egészséges, az utazóknak védőoltásra nincs szükségük.

 Az Utazás Kiállítás indonéz pavilonjában megjelent őexcellenciája Wening Esthyprobo, Indonézia budapesti nagykövete, aki elsőbben is arra hívta fel a figyelmet, hogy Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, ennél fogva egyik legfőbb vonzereje a gyönyörű tengerpartok sokasága. Az indonéz szigetvilág a gasztronómiájáról is híres, számtalan ízletes étele közül mégis a sült rizs talán a legjellemzőbb, azt a kiállítás látogatói is megkóstolhatták. A rendkívül népes, 250 milliós indonéz lakosságnak is ez a legnagyobb kedvence, de legalább ilyen népszerű a tyúk- és a kecskeszaté. Ezek pálcikára tűzött, fűszeres, pácolt, nagyon finom, grillezett húsok, talán a saslikra, rablóhúsra hasonlítanak leginkább. További érdekesség, hogy bár Indonézia iszlám ország, a vallásnak egy szabadabb felfogású ágát követik. Ezért az alkoholfogyasztás, vásárlás sem jelent problémát sőt, vannak rizsből készült, saját alkoholos italok is. Bali szigetén, ahol a lakosság többsége  hindu vallású, a prem nevű édeskés rizsbort fogyasztják, de az Európában megszokott italok is kaphatók. Ám mindezeken túl, talán a legkülönlegesebb élményt Indonéziában az orchideák elbűvölő sokasága jelenti. Az összesen 17 508 sziget mindegyikén találunk olyan virágot, ami csak ott él.

A ViaSale Travel az első olyan – Spanyolországban bejegyzett – utazási iroda, amelyik a Kanári szigetek négy legnépszerűbb szigetére viszi el utasait. Ráadásul – amit ott senki nem csinál – az érkezőket az iroda magyar munkatársai fogadják. Az idén a Wizz Air és a Ryanair társaságok közvetlen járatokat indítanak Budapestről mind a négy szigetre. A repülési idő általában öt óra. A szigetek Spanyolországhoz tartoznak, tehát mindenhol európai biztonság, nyugalom uralkodik, a napi középhőmérséklet pedig télen – nyáron 20 és 30 fok között marad. Egész évben talán 5 vagy hat napon esik. Mind a négy sziget valamiért más. Tenerife a 3500 méteres Teide hegy és a világ legjobb kalandparkja okán vonzó. Fuerteventura 150, hófehér homokos strandja közül az egyik egybefüggően 22 kilométer hosszú. A legkisebb sziget, Lanzarote fehérbora világhírű, Gran Canaria szigetén pedig a Las Palmas labdarúgó csapata az élvonalba tartozik. Előfordulhat, hogy kifogunk ott egy Barcelona vagy Reál Madrid meccset is. Egy igazi, élménydús látogatáshoz Tenerifére kell egy hét. Fuerteventura és Lanzarote együtt fér bele egy hétbe, mert komppal 25 perc alatt lehet átjutni egyikről a másikra Gazdaságosan bánva az idővel, Gran Canaria valamelyik nyaraláshoz hozzászervezhető. Az iroda vezetői a téli szezonra már törzsutas kedvezménnyel is kedveskedni szeretnének vásárlóiknak.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Egy nap a városban Hihetetlen: még jobb kenyerek, még távolabb Budapest központjától
Amikor legutóbb véletlenül belefutottam a Vadkovászos pékségbe az Örsön, és gyorsan rákerestem Google Mapsban, van-e valahol még belőle, valami különöset vettem észre. A találatok között felbukkant két Vadkovászos és egy harmadik, Vadkovász nevű pékség is. A 16. kerületben, nem sokkal Budapest határa mellett, több mint 13 kilométerre a 0-ás kilométert jelző Clark Ádám tértől. Nem messze egyébként a város egyik legjobb pizzájától, a 16. kerületi Kemencéstől. Többen mulattak legutóbb azon, hogy külvárosnak írtam le az Örs vezér tere környékét, de soha ilyen messze a központtól nem tudtam fellelni értékelhető kenyeret. És a poén az, hogy abban a pillanatban, amikor ezt megtaláltam, megtaláltam a Google Mapsszal még egyet, ennél sokkal messzebb. Már csak el kellett jutnom oda, hogy kipróbáljam, hűek-e a nevükhöz, és tényleg jó, kovászos kenyereket kapni-e ott. Esetleg jó kovászosat. (Ha nem érted, a vesző eltüntetése miért jelent változást a jelentésben, hamarosan egy külön posztomból megérted majd). Falusias környezetben egy családi házas autóbeállóra összeütött kis műhely hirdeti, hogy itt pékség található. Délután kettőkor nyitnak, legelőször keddenként a héten. Ekkor kezdik el árusítani az egész nap elkészült tésztákat, különféle kenyereket és péksütiket. A kenyerekben csak víz, liszt, só. Élesztőt nem használnak saját bevallásuk szerint, ahogy adalékanyagokat sem, a szakmában jónak számító Szabó Malom és a Garat Malom lisztjét veszik. A kenyerek kovászosak, a weboldal szerint 18-32 óráig érlelik, mielőtt kenyér születik belőle. Ez az idő nem a kovász érésére vonatkozik, az ugyanis náluk folyamatosan etetett, tehát immár három éves cucc. Ennek megfelelően a kenyerek drágábbak, közelítenek a belvárosi árakhoz, a fehér kenyér kilóára 1000 forint körül van (930 és 1200 forint között, attól függ, mekkora kiszerelést veszel). A végeredmény nagyon jó kenyér, nem éri el a legjobbak szintjét Budapesten, de közelítenek abba az irányba. Itt, Budapest keleti határánál pedig egyszerűen sci-fi. Ahogy korábban már kiszámoltam a pékségek megtérülésénél, kenyérrel nemigen lehet eltartani egy ilyen pékséget, hacsak nem csupa családtag dolgozik, lelkesedésből. Ennek megfelelően édes és sós péktermékeket is árulnak, túrós töltött batyut - vagy mit -, pogácsákat, csigákat. A kakaós csigájuk egyszerűen annyira valószerűtlenül SÁRGA volt, hogy nem bírtam otthagyni. Otthon beleharapva kiderült a megoldás: kurkumát tettek bele, ettől egzotikus íze is lett, meg jól is nézett ki. Oké, ez már make-up, de abból egy elegáns fajta. Összefoglalva: nem hiszem el, hogy imáim meghallgattak. Vajda ”Pékműhely” Józsi kakaós csigájának és kenyerének 2012-es felfedezése óta azt hangoztatom, hogy eljön az idő, hogy minden sarkon lesz kézműves pék, mert megéri. Az első, 2013 és ez utáni évek robbanása után azonban megtorpant a dolog, és noha kifizetődő lett jó péknek lenni, a pékségek száma egyáltalán nem követte mondjuk a speciality kávézók megállíthatatlan szaporulatát. Most látom újra, hogy megindult a második menet. Ezek az új helyek nem feltétlenül a csúcsot ostromolják, mert külvárosban inkább egy olyan kompromisszumot keresnek, amivel kifizetődő marad az üzlet, és a kereslet is megmarad. Viszont mivel látom, hogy megindult a differenciálódás, itt az ideje egy következő posztban leírni, hogyan értékelhetjük a pékségeket, és mit jelentenek az egyes minőségi szintek. Hogy mindent a helyén tudjunk értékelni, és azon belül üdvözölni vagy elutasítani. Vadkovász PékségCím: 1165 Budapest, Újszász u. 57.
Egy nap a városban Egy város legendás gasztrohelyei - az állandóság forradalma
Na, ez aztán egy igazi, tőrőlmetszett magazinos cím lett, igaz? És akkor most ilyenkor jönne egy húsz perc alatt összecsapott lista olyan helyekről, amik egyáltalán nem legendásak. Na nem. Olyat kaptok eleget máshol. Én pont azon gondolkoztam, vajon vannak-e? És ha nincsenek, mikor lesznek? És ha lesznek, kik válhatnak legendássá? Ott van például a Di Fara Pizza Brooklynban. Sosem voltam ott, de imádom, hogy létezik. Izing Róbert egy plasztikus bekezdésben foglalja össze, miért imádnivaló, részlet: Ha megbetegszik, a bolt bezár, és nincs pizza. Jellemző a hely horderejére, hogy amikor pár éve négy dollárról öt dollárra emelte egy szelet pizza árát, a Wall Street Journal egy teljes cikkben foglalkozott a lépéssel, és azzal, hogy ez milyen hatással lehet a New York-i pizzaárakra. Maga a hely elképesztően lepattant, mosdó nincs. Nem az a lényeg, hogy jó-e a pizzája, mert nyilván jó. Nem az a lényeg, hogy régóta üzemel, mert olyanból is akad pár kutyaütő. A lényeg az, hogy szeretik, töretlenül, megállás nélkül, és a pizzéria is szereti a vendégeket, szintén töretlenül. Sok legendás hely van még a világban, amik, ha megszűnnének, mintha egy darabot tépnének ki a városból. Lehet egy étteremnek akárhány Michelin-csillaga, ha nem része a városnak, ha nincs tele szeretettel, akkor holnap nyugodtan átköltözhetne a szomszédos országba, nem lenne érdemes könnyeket hullatni érte. Én úgy látom, hogy a legendás helyek az alábbi tulajdonságokból többet is fel tudnak mutatni, ideális esetben talán mindet: Kezdetektől a tulajdonosok dolgoznak a boltban A tulajdonosok minden nap megjelennek, mert kézben tartják az étel elkészítését, nem bízzák azt az alkalmazottakra, hacsak ők is nem lettek mára részei a legendának Odafigyelnek az alapanyagokra, a jó minőségre, de nem feltétlenül a csúcsra törekszenek. Általában nem túl gyorsan haladnak a korral, és nem újítják meg a konyhatechnológiát minden ötödik évben, szeretnek hagyományos módon elkészíteni valamit, ahogy elkezdték. Ezt általában el is várják tőlük. A hely régóta nyitva van, és várhatóan csak haláleset miatt zárhat csak be, ideális esetben úgy sem. Nem terjeszkednek, nem nyitnak évente új helyet, mert nem tudnák kézben tartani, és egyébként sem ez a céljuk. Jól érzik ugyanazon a területen magukat évtizedekig. Üzleti körökben az ilyen mozdulatlanságot szokás a lassú elmúlással azonosítani, de ezek a helyek rácáfolnak, és egy nagyon fontosat valósítanak meg így: a kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot. Nekünk, itt a budapesti gasztroforrongás utáni években, amikor tisztul ki a zavaros, és elkezdenek mennyiségben is felzárkózni a helyek a minőség után, bezárnak a hullámlovasok, meg sajnos bezárnak sokszor a jók is, mert nincs megbízható munkaerő, szóval nekünk még nem éppen ilyesféle igényünk van. Vagy nem tudjuk, hogy van-e. Akadnak évtizedek óta nyitva lévő, tetemes törzsvendégkört vonzó, nem is rossz éttermek, de valahogy mégis bennük van az a nehezen levakarható álflanc, kezdve a magukat túl komolyan vévő, de egyébként sokszor unalmas ételekkel egészen a pincérek kiszámított profizmusáig. Szóval elkezdtem így nézni a helyeket. A pár éveseket és a negyven éveseket is. Kiben van meg AZ? Ki fejlődhet azzá, hogy Domenico DeMarco pizzériájához hasonlóan Budapest kötelező célpontja legyen, de ne kurvuljon el? Turistacélpont, de nem turistalátványosság. Lehet egy fura hely a nyolcadik kerületben, mint a bezárt Arany Tacskó, csak jó konyhával és elhelyezkedéssel, de lehet az ötödik kerületben is, vagy a föld alatt. Lehet magyaros vagy zsidó konyha, kínai konyha, cigány konyha, mert mindegyik a város és a gasztronómia szerves részeinek számítanak, ahogy az olaszok New Yorknak. Van egy listám, és el is kezdem felkeresni ezeket a vállalkozókat egy mélyebb portréhoz. Lesz itt olyan pali, aki megtanította Budapestet gyrost készíteni, lesz föld alatti, szakadt hely, meg olyan édességek, amiket többé nem lehet kitörölni az emlékezetünkből, mégis csak egy helyen kapni őket. Írtam már róluk, csak nem így, nem ilyen szemmel. Szóval ha van tippetek, itt az alkalom, hogy bővíthessem a listámat, kommentben írjátok meg, szerintetek ki lehetne legendás matéria és miért, a fenti felsorolás mentén.
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!