A kiállításnak az Intrepid egykori repülőgép anyahajó, ma New Yorkban, a Hudson folyón horgonyzó és népszerű Tengeri, Légi és Űr Múzeumként szolgáló hadihajó adott otthont. A rendezvény felhívásában egy figyelemreméltó megállapítás olvasható: „Fedezze fel a drón technológia történetét, a legkorábbi pilóta nélküli repülő gépekről a 21. század fejlett rendszerekig. A kiállításon a különböző drónok, történelmi tárgyak, modell repülőgépek és ritka videók láthatók.”
A felhívás helytállónak bizonyult. A kiállítás látogatói megcsodálhatják mindazt, amire a drónok képesek voltak, s várhatóan képesek lesznek majd a jövőben. Az egyszeri, átlagos látogató, mielőtt belép a kiállítási sátorba, általában csak annyit tud, hogy a drónok fényképezésre alkalmasak. Ám az erről szóló ismerete hamarosan megváltozik, mert a kiállítás címe igaz: „Az ég a határ?”
Mi is az a DRÓN? Egyaránt jelenti az elsősorban katonai célú, pilóta nélküli repülőgépeket, valamint a kisebb, akár játék célra használatos távirányítású repülőgépmodelleket is. Az eszköz neve az angol drone szóból származik, jelentése zümmögés, zsongás, melyre az apró motorok hangja kezdetben hasonlított is. A köznyelvben leginkább a fényképezésre alkalmas - nagyjából a helikopter elve alapján működő – távirányítású repülőszerkezeteket emlegetik ezen a néven. Ma már a fotós üzletekben bárki megvásárolhatja a saját fényképezésre, videózásra alkalmas drónját. Ezek technikai fejlettsége lehetővé teszi, hogy egy gyakorlott amatőr - akár egy gyerek is - játszva irányítsa a drónokat, csakúgy, mint a távirányítású gyerekjátékokat, versenyautókat, motor és vitorlás csónakokat, avagy a modell repülőgépeket. A különbség annyi, hogy a drónok irányítása egy kicsit veszélyesebb, mint a játékoké. A fő gond nem az, hogy valakinek a fejére eshet egy rosszul irányított drón, sokkal inkább a drónok használatának az etikussága. A sajtó, mindenütt a világon, azzal van tele, morálisan azt feszegetik, hogy nincsen kellően szabályozva a drónok használata, különösen drónokkal történő fényképezés. Sokan vetik fel, hogy a drónnal készült fényképezés „belépés az emberek magánszférájába”, hiszen gyakran nem is tudunk arról, hogy valahonnan a magasból - amit talán nem is látunk - fényképeket készítenek rólunk. Joggal kifogásolják, hogy olyan fénykép készülhet rólunk, amihez nem is adtuk a beleegyezésünket. Mások azt állítják, hogy a drónokkal történő fényképezés kimeríti a kémkedés fogalmát. Az biztos, hogy ezen a kérdésen - főként jogászok - még sokáig fognak vitatkozni, mire a szabályzás egyértelmű lesz.
A nagyszabású kiállítás látogatói egy tablón megtekinthették - a kiállításnak helyt adó, ma már múzeumként használt - Intrepid repülőgép-anyahajón készült felvételt, amely egy katonai drónról készült. Van olyan drón, amit mozgás közben mutatnak be, s van olyan, aminek a hasznáról a felhasználás közben készült videó felvételen bizonyosodhatunk meg. A pilóta nélküli repülőalkalmatosságokat nagyon régen ismerik és használják a világon. Gondoljunk csak a meteorológiai ballonokra, amelyeket már a 18. században is készítettek. Ám a pilóta nélküli repülő eszközök története és elterjedésük igazán komolyan a huszadik században kezdődött meg. Ekkor már sokszor használtak katonai célra pilóta nélküli repülőgépeket, drónokat. Az 1950-es években a hidegháború idején a jet-meghajtású (sugárhajtómű), vagy a helikopter típusú drónokat kezdték katonai célokra alkalmazni.
Egy másik kiállítási tablón a látogatók összehasonlíthatják egy ember méretét a katonai felhasználású pilóta nélküli repülőgépek méretével.
A katonai felhasználást igazolja egy valódi - pilóta nélküli - bombázó drón helikopter bemutatása is, amely évtizedekig volt hadrendben. Látunk még pilóta nélküli repülőgépeket a huszadik századból, mellettük a huszonegyedik századi - jelenlegi - használatot, de betekinthetünk a jövő elképzeléseibe is. A drón technológia új perspektívákat teremt a fotósok, művészek, filmkészítők és színpadi produkciók számára. Ezt bizonyítja az egyik drón világítótest, amelyet a világhírű Cirque du Soleil Broadway „Paramour” című produkciójában használtak 2016-ban először.
A tudósító számára a leghasznosabbnak tűnő felhasználást a tűzoltóság mutatta be. A tűzoltók drónokkal keresik meg a tűzfészkeket, olyan helyszíneken, amelyek esetében például a lángoló háztetők nehezen, vagy sehogy sem megközelíthetők. A kiállításon bemutatták a drón postás prototípusát, amit az Amazon online megrendelt csomagküldeményeinek kiszállítására fejlesztettek ki. Nem elképzelhetetlen, hogy a drónok alkalmasak például az ipar, vagy mezőgazdaság feladatainak ellátására is, Esetleg légitaxiként is? Őszintén szólva, bizonytalan vagyok abban, hogy beülnék-e egy pilóta nélküli repülőalkalmatosságba.
A kiállítás talán egyik legérdekesebb, eredeti darabja, a Lady Gaga által használt, a Haus of Gaga, a Studio XO technológiai fejlesztési részlege és a TechHaus Volantis által készített „repülő ruha", ami nem más, mintegy nagyméretű drón, egy - pilóta nélküli - repülőalkalmatosság, amely az alkalmazása során mintegy egy méter magasan repült, „fedélzetén” a ruhába öltöztetett Lady Gaga-val. A kiállítás látogatói nemcsak az eredeti drónt, de a repülésről készült videofelvételt is megtekinthetik. (Az érdeklődők a youtube-on is megtalálhatják ezt az érdekes felvételt.)
Végül álljon itt egy magyar vonatkozású megjegyzés: a tudósítónknak nemrégiben nyilatkozott egy Amerikában élő magyar származású filmrendező, aki a közeljövőben, Sanghaj-ban készíti legújabb filmjét. Ebben a filmben drónokat használnak majd, de nemcsak világításra, hanem kameraként. Mobiltelefonokat szerelnek majd drónokra és így veszik fel Sanghaj legmagasabb épületének tetején a film egyes jeleneteit.
Azt, hogy egyáltalában mire használhatók a drónok, azt a fantázia dönti majd el, ahogyan a kiállítás címe is fogalmaz: "Drónok, az ég a határ?"
A kiállításról készült fotóriport ide http://www.tbarat.com/tombarat-photo/tombarat-us-photos/drones-sky-limit/ kattintva megtekinthető.
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
