2020. április 4. szombat, Izidor napja
A budapesti Las Vegas Kaszinó titkai és különlegességei
.
2015.07.10 10:40
Budapest méltán híres pezsgő és dinamikusan fejlődő éjszakai életéről: éttermek, klubok, kocsmák, romkocsmák és szórakozóhelyek rendkívül széles palettája fogadja a városba özönlő turistákat, akik közül sokan kifejezetten szórakozási céllal érkeznek ide, és persze a helyiek is szívesen kapcsolódnak ki a színes, izgalmas budapesti éjszakában. Természetesen nem hiányozhatnak a kínálatból a kaszinók sem a szerencsejátékokat kedvelők számára. A fővárosban jelenleg öt játékterem várja az érdeklődőket öt különböző belvárosi és külvárosi helyszínen, melyek mind a Las Vegas Casino láncolathoz tartoznak. A kaszinók 2014-ben és 2015-ben néhány éves szünet után nyitottak újra, így a főváros lakói és látogatói megújult és színvonalas helyszíneken élhetik át ismételten a játék izgalmait és a nyerés élményét.

A kaszinók története Magyarországon

Magyarországon a kaszinók a polgárosodás nyomán alakultak ki a 19. században, ekkor még inkább szórakoztatóközpontokként működtek, amelyek csak nevükben voltak azonosak a mai kaszinóval, szerencsejátékokat azonban ekkor még nem játszottak itt. Magyarországon a mai értelemben vett kaszinók története először az 1980-as években vette kezdetét, az akkori játéktermek főleg a nyugatról érkező turistákat voltak hivatottak kiszolgálni és kevésbé a helyi lakosságot. 1982-ben nyílt meg a Budapest Hilton Hotelben az első színvonalas, nemzetközileg is elismert kaszinó. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltásig még három játékterem nyílt Magyarországon: egy további kaszinó Budapesten, illetve Hévízen és Sopronban. A termek dolgozóit külföldön képezték ki, hiszen Magyarországon nem voltak elérhetők ilyen speciális tudású munkavállalók. A rendszerváltás után, mint a gazdaság sok más területén, megindult a magánvállalkozások elszaporodása, számos, mintegy 20 kaszinó, köztük luxuskaszinók is, nyíltak országszerte, ezeknek azonban csak töredéke tudott hosszú távon lábat vetni. Végül mindössze 3 kaszinó maradt fenn az egész ország területén: a soproni és Budapesten a Tropicana és a Las Vegas. 2012-ben ezek a játéktermek is megszűntek, majd 2014-től újabb fellendülés kezdődött a kaszinók történetében: 5 új terem nyílt, illetve nyitott újra a főváros különböző helyszínein. Annak ellenére, hogy a rendszerváltásig nem is volt lehetősége a hazai lakosságnak szervezett keretek között szerencsejátékokat játszani, ma nálunk is egyre többen fedezik fel a játékok izgalmát és kihívásait.

Forras: lajtaatchiv.hu

 

Budapest kaszinói – 2015-ös körkép

A Budapesten jelenleg működő 5 játéktermet a Las Vegas Casino üzemelteti. Az 5 Las Vegas játékterem a Sofitel Budapest, az Atlantis, a Corvin sétány, az Atrium Eurocenter és a Tropicana. A Sofitel és a Tropicana már 2014-ben elkezdték működésüket, a 3 további, újonnan létesített kaszinó 2015. január 1-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Forras: pokerlistings.com

 

A Sofitel Budapest a legismertebb a termek közül. Elhelyezkedése kiváló, a Lánchídtól az Erzsébet hídig nyúló gyönyörű panorámájú Dunakorzón helyezkedik el a Széchenyi téren, az ötcsillagos Sofitel Hotel földszintjén. Alapterületét tekintve közepes nagyságú, 720 m2-en 21 db játékasztal foglal helyet 5 különböző játékkal (Amerikai Rulett, Blackjack, Punto Banco és kétféle pókerjáték), illetve elektromos rulett asztalok és 104 db pénznyerő automata közül lehet választani. A kaszinó ismertségét növelte, hogy 2008-ban otthont adott a Budapesten első és eddig egyetlen alkalommal megrendezésre került nemzetközi pókerversenynek, a PokerStars által szervezett European Poker Tournak (EPT). Az EPT egy rangos európai pókerverseny- sorozat, évente növekvő számú résztvevővel és hatalmas nyereményekkel, mely Európa fővárosaiban és kiemelkedő nagyvárosaiban kerül lebonyolításra.

Az Atlantis a város külső 14. kerületében hasonló, 800 m2-es alapterületen 4 játékasztalt és 160 pénznyerő automatát vonultat fel. A Las Vegas Casino Corvin Sétány a legimpozánsabb méretű az 5 létesítmény közül, 1000 m2-es alapterületén 8 játékasztallal és 250 pénznyerő automatával büszkélkedhet.

Forras: fortunaweb.hu

 

A Budán található Atrium Eurocenter és a Vörösmarty tér közelében elhelyezkedő Tropicana 600 m2 körüli alapterületen szintén rulett és kártyaasztalokkal, valamint pénznyerő gépekkel fogadja a látogatókat.

A kaszinók vendégei idén nyáron a szerencsejátékok izgalmai mellett tombolasorsoláson is részt vehetnek kijelölt napokon, ahol nagy értékű ticketek kerülnek kiosztásra, melyeket a nyertes az este során játékba hozhat. A kaszinók dolgozói a cég által szervezett speciális képzéseken vettek részt, mivel a játéktermi feladatok színvonalas ellátásához megfelelő szakképzettségre van szükség. Az ilyen tudással rendelkező munkavállalókból azonban hiány volt a magyar munkaerőpiacon, hiszen eddig jóval kevesebb kaszinó üzemelt kisebb létszámú személyzettel. A speciális képzés elvégzése után mintegy 450 dolgozó állhatott munkába az év első napján.

A kaszinókat jelenleg a sokak által ismert filmproducer, Andy Vajna cége működteti. Andrew George Vajna magyar származású, de Amerikában nevelkedett filmproducer. Több magyar vagy magyar vonatkozású film producereként is fellépett, mint például az 1956-os forradalom témáját feldolgozó Szabadság, szerelem vagy a Miniszter félrelép. Sokáig az újságok címlapján volt a híres magyar színésznővel, Dobó Katával folytatott kapcsolata miatt is, majd a 2008-as Miss Universe Hungary résztvevőjével, Palácsik Tímeával kötött házassága vert nagy port a médiában. Most pedig a szerencsejátékok világában vállalt szerepe miatt került újra az érdeklődés középpontjába.

Kíváncsian várjuk, hogy milyen hatással lesz az 5 új játékterem a budapesti kaszinóélet alakulására és várjuk a magyarországi kaszinótörténet legújabb fejezetének kibontakozását.

Kapcsolódó témák

Ne lepődjön meg senki, aki a cím olvastán egy szót sem ért! Bár bizonyára vannak, akik értik, de errefelé nincsenek túl sokan. Pedig egyszerű. A négy szó jelentése: 1 – 2 - 3 – 4 – csakhogy törökül! Az ok pedig, hogy erről szó esik, egy érdekes új tanfolyam, a Budapesti Török Kulturális Intézet, a Yunus Emre Enstitüsü szervezésében.

Van egy szálloda Budapest belvárosában, amelyik egy időben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy helikopter leszállópálya volt a tetején. Aki viszont a járdán megy el előtte, más érdekességekre is felfigyelhet. Nem egy épületből áll, első pillanatban is markáns különbözőségek láthatók. Mindezek ellenére a homlokzat mégis harmonikus, még egy emléktábla is díszíti.

Jól illeszkedik az időszaki kiállítások sorozatába a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum „Füstölgéseink” címmel megnyílt legújabb kiállítása. A kávé története, a sör története után a dohányzás történetét mutatja be – kortárs alkotásokkal együtt. November 10-ig, keddtől vasárnapig látogatható.

Megújult arculattal, új programokkal és egy új műsorral jelentkezik a huszonkilenc éves Magyar Menedzserszövetség. Az Év Menedzsere díjat – már 25. alkalommal - nagyszabású gálaesten adták át idén és határozottan körvonalazódó terveik vannak 2020-ra is.

A két állítás látszólag ellentmond egymásnak, ám a történelem teremthet olyan helyzetet, ahol ez a kijelentés mégis igaz lehet. Az Alföldön, Budapesttől mindössze 76 kilométer távolságra, Cegléd és Nagykőrös között fekvő Nyársapát esetében éppen egy ilyennel találkozunk. A honfoglalás korából nincsenek rá vonatkoztatható adatok. Első írásos említésétől, 1367-től, önálló községgé válásáig, 1954-ig, legalább kilenc birtokosa volt, a Clarissa apácáktól a Rákócziakig.

Blog ajánló
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Városlátogatások A napfényes Olaszország
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!