2019. július 22. hétfő, Magdolna és Magda napja
A budapesti Las Vegas Kaszinó titkai és különlegességei
.
2015.07.10 10:40
Budapest méltán híres pezsgő és dinamikusan fejlődő éjszakai életéről: éttermek, klubok, kocsmák, romkocsmák és szórakozóhelyek rendkívül széles palettája fogadja a városba özönlő turistákat, akik közül sokan kifejezetten szórakozási céllal érkeznek ide, és persze a helyiek is szívesen kapcsolódnak ki a színes, izgalmas budapesti éjszakában. Természetesen nem hiányozhatnak a kínálatból a kaszinók sem a szerencsejátékokat kedvelők számára. A fővárosban jelenleg öt játékterem várja az érdeklődőket öt különböző belvárosi és külvárosi helyszínen, melyek mind a Las Vegas Casino láncolathoz tartoznak. A kaszinók 2014-ben és 2015-ben néhány éves szünet után nyitottak újra, így a főváros lakói és látogatói megújult és színvonalas helyszíneken élhetik át ismételten a játék izgalmait és a nyerés élményét.

A kaszinók története Magyarországon

Magyarországon a kaszinók a polgárosodás nyomán alakultak ki a 19. században, ekkor még inkább szórakoztatóközpontokként működtek, amelyek csak nevükben voltak azonosak a mai kaszinóval, szerencsejátékokat azonban ekkor még nem játszottak itt. Magyarországon a mai értelemben vett kaszinók története először az 1980-as években vette kezdetét, az akkori játéktermek főleg a nyugatról érkező turistákat voltak hivatottak kiszolgálni és kevésbé a helyi lakosságot. 1982-ben nyílt meg a Budapest Hilton Hotelben az első színvonalas, nemzetközileg is elismert kaszinó. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltásig még három játékterem nyílt Magyarországon: egy további kaszinó Budapesten, illetve Hévízen és Sopronban. A termek dolgozóit külföldön képezték ki, hiszen Magyarországon nem voltak elérhetők ilyen speciális tudású munkavállalók. A rendszerváltás után, mint a gazdaság sok más területén, megindult a magánvállalkozások elszaporodása, számos, mintegy 20 kaszinó, köztük luxuskaszinók is, nyíltak országszerte, ezeknek azonban csak töredéke tudott hosszú távon lábat vetni. Végül mindössze 3 kaszinó maradt fenn az egész ország területén: a soproni és Budapesten a Tropicana és a Las Vegas. 2012-ben ezek a játéktermek is megszűntek, majd 2014-től újabb fellendülés kezdődött a kaszinók történetében: 5 új terem nyílt, illetve nyitott újra a főváros különböző helyszínein. Annak ellenére, hogy a rendszerváltásig nem is volt lehetősége a hazai lakosságnak szervezett keretek között szerencsejátékokat játszani, ma nálunk is egyre többen fedezik fel a játékok izgalmát és kihívásait.

Forras: lajtaatchiv.hu

 

Budapest kaszinói – 2015-ös körkép

A Budapesten jelenleg működő 5 játéktermet a Las Vegas Casino üzemelteti. Az 5 Las Vegas játékterem a Sofitel Budapest, az Atlantis, a Corvin sétány, az Atrium Eurocenter és a Tropicana. A Sofitel és a Tropicana már 2014-ben elkezdték működésüket, a 3 további, újonnan létesített kaszinó 2015. január 1-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Forras: pokerlistings.com

 

A Sofitel Budapest a legismertebb a termek közül. Elhelyezkedése kiváló, a Lánchídtól az Erzsébet hídig nyúló gyönyörű panorámájú Dunakorzón helyezkedik el a Széchenyi téren, az ötcsillagos Sofitel Hotel földszintjén. Alapterületét tekintve közepes nagyságú, 720 m2-en 21 db játékasztal foglal helyet 5 különböző játékkal (Amerikai Rulett, Blackjack, Punto Banco és kétféle pókerjáték), illetve elektromos rulett asztalok és 104 db pénznyerő automata közül lehet választani. A kaszinó ismertségét növelte, hogy 2008-ban otthont adott a Budapesten első és eddig egyetlen alkalommal megrendezésre került nemzetközi pókerversenynek, a PokerStars által szervezett European Poker Tournak (EPT). Az EPT egy rangos európai pókerverseny- sorozat, évente növekvő számú résztvevővel és hatalmas nyereményekkel, mely Európa fővárosaiban és kiemelkedő nagyvárosaiban kerül lebonyolításra.

Az Atlantis a város külső 14. kerületében hasonló, 800 m2-es alapterületen 4 játékasztalt és 160 pénznyerő automatát vonultat fel. A Las Vegas Casino Corvin Sétány a legimpozánsabb méretű az 5 létesítmény közül, 1000 m2-es alapterületén 8 játékasztallal és 250 pénznyerő automatával büszkélkedhet.

Forras: fortunaweb.hu

 

A Budán található Atrium Eurocenter és a Vörösmarty tér közelében elhelyezkedő Tropicana 600 m2 körüli alapterületen szintén rulett és kártyaasztalokkal, valamint pénznyerő gépekkel fogadja a látogatókat.

A kaszinók vendégei idén nyáron a szerencsejátékok izgalmai mellett tombolasorsoláson is részt vehetnek kijelölt napokon, ahol nagy értékű ticketek kerülnek kiosztásra, melyeket a nyertes az este során játékba hozhat. A kaszinók dolgozói a cég által szervezett speciális képzéseken vettek részt, mivel a játéktermi feladatok színvonalas ellátásához megfelelő szakképzettségre van szükség. Az ilyen tudással rendelkező munkavállalókból azonban hiány volt a magyar munkaerőpiacon, hiszen eddig jóval kevesebb kaszinó üzemelt kisebb létszámú személyzettel. A speciális képzés elvégzése után mintegy 450 dolgozó állhatott munkába az év első napján.

A kaszinókat jelenleg a sokak által ismert filmproducer, Andy Vajna cége működteti. Andrew George Vajna magyar származású, de Amerikában nevelkedett filmproducer. Több magyar vagy magyar vonatkozású film producereként is fellépett, mint például az 1956-os forradalom témáját feldolgozó Szabadság, szerelem vagy a Miniszter félrelép. Sokáig az újságok címlapján volt a híres magyar színésznővel, Dobó Katával folytatott kapcsolata miatt is, majd a 2008-as Miss Universe Hungary résztvevőjével, Palácsik Tímeával kötött házassága vert nagy port a médiában. Most pedig a szerencsejátékok világában vállalt szerepe miatt került újra az érdeklődés középpontjába.

Kíváncsian várjuk, hogy milyen hatással lesz az 5 új játékterem a budapesti kaszinóélet alakulására és várjuk a magyarországi kaszinótörténet legújabb fejezetének kibontakozását.

Kapcsolódó témák

Jól illeszkedik az időszaki kiállítások sorozatába a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum „Füstölgéseink” címmel megnyílt legújabb kiállítása. A kávé története, a sör története után a dohányzás történetét mutatja be – kortárs alkotásokkal együtt. November 10-ig, keddtől vasárnapig látogatható.

Megújult arculattal, új programokkal és egy új műsorral jelentkezik a huszonkilenc éves Magyar Menedzserszövetség. Az Év Menedzsere díjat – már 25. alkalommal - nagyszabású gálaesten adták át idén és határozottan körvonalazódó terveik vannak 2020-ra is.

A két állítás látszólag ellentmond egymásnak, ám a történelem teremthet olyan helyzetet, ahol ez a kijelentés mégis igaz lehet. Az Alföldön, Budapesttől mindössze 76 kilométer távolságra, Cegléd és Nagykőrös között fekvő Nyársapát esetében éppen egy ilyennel találkozunk. A honfoglalás korából nincsenek rá vonatkoztatható adatok. Első írásos említésétől, 1367-től, önálló községgé válásáig, 1954-ig, legalább kilenc birtokosa volt, a Clarissa apácáktól a Rákócziakig.

Szokatlan, de roppant érdekes film bemutatóját tartották Budapesten, a XIII. kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjában. Témája – anélkül, hogy látták volna – ismerős minden olyan család számára, ahol „tizenéves” korú gyermek él. Napjaink egyik nagyon nagy problémájáról, a fiatalok drogfogyasztásáról szól.

Ne lepődjön meg, aki ezt a szót még soha nem hallotta. Nincs vele egyedül – mostanáig. Ám aki jelen volt Budapesten a Nagycsarnokban a Portugál napokon, nemcsak a szóval, de a szappannal is találkozhatott. No és persze volt ott még sok más.

Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a fagyit, amiről most mindenki beszél - Kell fagylalt?
Az utóbbi hetek legfontosabb híre volt fagyi fronton, hogy egy kultikus vidéki fagyizó nyitott budai egységet. A mindszentkállai Kő fagyi? egy olyan nevet választott, ami kicsit a budai úri népeknek ad fricskát. A Kell fagylalt? név önmagában nem poén, de a Kő fagyi? mellett egyértelmű a poén. A hely az Artigiana Gelati, szintén kultikus budapesti fagyizótól nem messze található, picit kiszorulva a Déli - Moszkva tér fő ütőereinek forgalmából, a csendeskés Maros utcában. Amikor ott jártunk, előbbi intézményben 20 fő állt sorba, utóbbiban senki. De ez azért elég hektikusan változik. Meg hát új hely még, de fontos tudni: nincs sor, nem kell fél órát várni, hogy kipróbáld azt, amikről most minden fagyiőrült beszél. A gyümölcsfagyikban nincs tej, tehát tejérzékenyek is simán ehetik, és az ízük mesés. Mégsem ez az igazi erősségük szerintem, én legalábbis a több helyen is kapható Damniczki-féléket, na meg a miskolci Desszertemben kaphatóakat jobban szeretem. Nekem a tejes fagyik jöttek be jobban, a csokoládé, tökmag, és főleg a mogyoró. A gombócokat itt nyugodtan nevezhetjük, debreceniesen, gömbnek. Mert azok, nemcsak a kanálból való távozás után, de kint, a melegben tíz percet ülve is. A citromot leszámítva mindegyik olyan stabilan tartotta magát, mint egyes kerekded szilikonbetétek a ráncosodó bőr alatt. Már-már gyanúsan jól bírták a kiképzést, és a kanál alig tudta megkarcolni őket később is, ami egyrészt jó, mert a nagy melegben tovább tart az állag, másrészt fura érzés ezt az állagot nyalni, vagyis inkább harapni. A Kell fagylalt? egy nagyon jó új fagyizó Budapesten azoknak, akik természetes ízű, jó minőségű fagyikat szeretnének kóstolni. Próbáljátok ki, a héten óriási meleg jön, most még tűrhető, most még annyian sem lesznek, mint eddig. Odabent le lehet ülni, a fagyi gömbje 350 forint. Kell fagylalt?Cím: 1122 Budapest Maros utca 17.
Egy nap a városban Elfogytak Budapest szabad tűzfalai? Lefestették az első budapesti tűzfalfestményt, a Vasarelyt
Amikor a folyamat elkezdődött, nem hittem volna, hogy idáig jutunk. Ma gyakorlatilag lépten-nyomon új tűzfalfestménybe botlunk, az egykor mindenfelé ásító, sokszor leromlott állapotban is lévő tűzfalakra egyre több helyen pingálnak színes alakokat. Eleinte találgattuk, melyik mit jelent, aztán versenyeket is rendeztek így, az utcán. Utcai művészet témakörben. Aztán, ahogy egyre több jött, egyre immunisabbak lettünk a dologra. Ahogy általában lenni szokott, a valódi aranykor sosem az akkor élőknek izgalmas. Az aranykor mindig előtte izgalmas, amikor beindul, és utána, amikor már nincs. A mai tűzfalfestmények egy része tetszik, más részük nem. Egy részüknek van célja, értelme, rendeltetése, másoknak nincs. Nekem nyilván azok tetszenek jobban, amelyeknek van: ilyen például a Róth Miksa festmény, ami Róth Miksa egykori lakóháza - ma Róth Miksa emlékház - közelében került fel a falra, így hatalmas, mindenki által látható formában tárja elénk a művész egy alkotását, és egyben tanít, hogy itt a közelben történt valami ezzel az alkotóval. És még sorolhatnám, de nem teszem. Az első budapesti tűzfalfestmény rendesen megelőzte ezt az aranykort, meg minden azt követő kezdeményezést. Ezt mindenki ismeri: Victor Vasarely egyik alkotását vitte fel a Városháza Park-i tűzoltóság falára Rapa és Vegaz, a Színes Város égisze alatt, immár 9 éve. Az alkotásnak szimbolikus jelentősége volt. Egyrészt ez volt az első, ezzel indult el a budapesti tűzfalfestés folyamata. Másrészt Victor Vasarely, született Vásárhelyi Győző művei egyébként is utcán bukkannak fel itt-ott, szülővárosomban, Győrben például a színház oldalán nézegettem minden nap gyerekkoromban egy művét. Ez a szimbólum most eltűnt. Helyette a napokban ez látszott: Aztán ez: De még nincs kész, legkorábban vasárnap lehet számítani az átadásra (frissül majd a poszt a kész művel). Lefestették tehát - az elsőt. Talán mert elfogytak a szabad felületek? Vagy az utcai művészet, a falfestmény sorsa, hogy vége legyen, átfessék, átadja a helyét az újnak? Megkérdeztem Flór Pétert a Színes Várostól: kiderült, hogy ők festik át a saját első munkájukat, és nem azért, mert nem szerették, vagy mert elfogytak a felületek. A fő ok elmondása szerint az volt, hogy a Vasarely alját hónapokkal ezelőtt telegraffitizték egy éj leple alatt, és ahelyett, hogy helyreállították volna a régit, kitaláltak egy újat. A fal mostantól olyan oplimpikonok előtt állít emléket, akik Budapest nevét öregbítették, olyan sportolók, mint Zsivóczki Gyula, Gyarmati Dezső, Balczó András vagy Egerszegi Krisztina. És nem, nem fogytak el a szabad felületek, a következő tíz évben még simán tudnak dolgozni Péter elmondása szerint üres felületre. Mostantól emlékeinkben létezik már csak az első, ami nekem egyébként nagyon bejött, mert visszafogott volt, nem harsányan, szélig tartó telítettséggel nyomta az arcunkba a színeket, hanem egy igazi művész érzékeny, arányos, valamit és semmit is tartalmazó munkájával. Áginak köszi a képeket
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!