2018. szeptember 25. kedd, Eufrozina és Kende napja
A szerelem egyenlete
Révay András
2018.06.30 22:39
A cím kissé félrevezető. Hiába olvassuk végig a könyvet, nem találjuk meg benne azt a pontos, matematikai kifejezést, formulát, képletet, melyet megoldva vagy megtanulva bizonyosságot kaphatunk arról: mi a szerelem?

Ha viszont valaki ezek után csalódottan félre tenné vagy akár kézbe se venné Helen Hoang, a kaliforniai San Diegoban élő írónő első könyvét – az határozottan rossz döntés volna. Már elöljáróban annyit elmondhatunk róla: érdemes elolvasni. Minőségét már az is elég pontosan jelzi, hogy eddig tizennégy országban adták ki és nem kell különösebben nagy jóstehetség annak kijelentéséhez, hogy ez a szám igen gyorsan növekedni fog. Meglehet, a cím eredetihez közelibb fordítása „A csók hányados” esetleg találóbb lehetett volna, de ez már csak a tartalom ismerete után ötlik fel az angolul is tudó olvasóban. A könyv hátoldalán, az ismertető szöveg is könnyen tévútra vezethet. Manapság idehaza is elég sokat hallani az Asperger-szindrómáról és a kifejezés kétszer is előfordul a hátsó borítón. Szögezzük le: a könyv erről sem szól!

 Igaz ugyan, hogy amit korábban – szerte a világon - nagyon sokan betegségnek gondoltak, abban az írónő is érintett, 2016-ban állapították meg nála az autista spektrumzavart, régebbi nevén az Aspergert. A tünet hordozóira általánosságban jellemző a jó memória. Ők belülről látnak olyan helyzeteket, amiket mások csak felületesen, kívülről szemlélnek. Sajnos Magyarországon jelenleg sem a gyermekorvosok, sem a védőnők nincsenek kellően felkészülve, nehezen vagy alig ismerik fel a tüneteket. Ugyanakkor napjaink társadalmában mind nagyobb az intolerancia szinte mindennel szemben, ami más, ami nem sablonos, nem hétköznapi, nem „normális”. Az iskolákban először hiperaktívnak nevezik az ilyen gyerekeket és fegyelmezni próbálják őket. Az állapot felismeréséig akkor jutnak el, ha végül tapasztalt pszichológus vagy nevelési tanácsadó kezd a gyerekkel foglalkozni. Az első diagnózis hallatán a legtöbb szülő összeomlik, kétségbe esik, mert olyan szót hall, amivel addig csak filmdrámákban találkozott: „autizmus”. Szakemberek ma már hajlanak arra az álláspontra, hogy a jelenség enyhébb formáját kiveszik ebből a kategóriából, mert egyre inkább nem tartják betegségnek. Inkább olyan, mint a szemüvegesség. Egy állapot, amivel – ha kezelték - jól együtt lehet élni. Bizonyos helyzetekben még előnyt is jelenthet, ha kiderül a gyerekről, hogy SNI – tehát sajátos nevelési igényű.

 Helen Hoang regényének hősnője – akár csak a szerző maga – „Aspergeres”. De erről a könyvben alig esik szó, inkább csak utalások kerülnek elő benne, azok sem az elején. Egy ragyogó képességű – nem mellesleg ugyanolyan ragyogóan csinos – matematikai közgazdász, pontosabban ökonometrikus lány tisztában van a saját hibájával, nehezen alakít ki másokkal kapcsolatot. Felnőtt nő létére – pont ezért - ágybeli tapasztalatai is hiányosak, a dolgon változtatni szeretne. Gazdag, megengedheti magának, hogy tanítónak béreljen egy vonzó, fiatal férfit, aki egy ügynökség révén kínálja diszkrét szolgáltatásait. Az első 110 oldalon még a 16-os karikát is alig éri el az események leírása, ám a figyelmes olvasó azért találkozik megszívlelhető tanácsokkal. Mint például: „…az ágyba vezető út sosem a hálószobában kezdődik. Kell a csábítás, a romantika, a kézfogás és a tánc.” Milyen igaz! A matematikai közgazdász vásárlási szokásokat elemez, az adatokból következtetéseket von le, tanácsokat ad a forgalom növeléséhez. Észreveszi például az on-line vásárlásoknál, hogy a legtöbb nős férfi nem vesz alsóneműt. Még saját magának sem. Ezeket a feleségük veszi. (228. old.) A férfiaknak több alsóneműt vesznek nők, mint a férfiak maguknak. Következtetés: a nő, ha szereti a párját, vásárol neki, a férfi pedig, ha szereti azt, akitől kapta, viselni fogja! Gondolunk mi erre a saját, hétköznapi életünkben?

 Egy idő után persze elkerülhetetlen, hogy elő ne lépjen főszereplőnek a szex! Így azután nem éri csalódás azokat sem, akik a piros karikás 18-as tartalom miatt vennék meg ezt a könyvet. Van benne elég, de a szerző javára szól, hogy finoman, ízlésesen mégis érzékien képes ábrázolni a legforróbb jeleneteket is. A kitűnő tanító mellett a tanuló jól halad az ismeretek elsajátításában. Mi is tanulhatunk tőlük egyet’s mást! Nem marad el a konfliktus sem, melynek nem kevéssé meglepő oka van – de ez maradjon titok! Annyit azért ezekből a fejezetekből is megjegyezhetünk magunknak, hogy a közmondásos harag mellett a büszkeség is rossz tanácsadó! Az etnikumok, kultúrák keveredése, szoros egymás mellett élése Amerikában teljesen megszokott dolog és ebben a könyvben, e témakörben is találhatunk olyanokat, amit bizony jó lenne, ha viszontlátnánk a mi, hazai körülményeink között! Kiderül, hogy a meglátni – megismerni – elfogadni – megszeretni út bejárása nem is olyan nehéz, ha nyitottak vagyunk a másik, másféle emberek irányába! Akárhogy is! Ez a könyv szórakoztató, fordulatos, élvezetes olvasmány, tanulságoktól sem mentes. A hátsó borító belső oldalán az Álomgyár Kiadó már jelzi, hogy 2019 januárjában kézbe vehetjük Helen Hoang második könyvét. Az angolul „The Bride Test” – A menyasszony teszt - címen megjelent könyv nálunk „Menyasszony rendelésre” címmel lesz kapható.

 

Kapcsolódó témák

Az utóbbi években már egyre több magyar keresi fel Portugáliát. A megismerni vágyott helyszínek között első helyen a főváros, Lisszabon áll, de előkelő helyet foglal el a listán Fatima is. A Hibernia kiadónál most megjelent útikönyv hasznos társa lesz az errefelé utazóknak. A minden fontos részletre kitérő leírások mellett háromszáznegyven fénykép és tizennégy térkép segíti a tájékozódást.

Az Ünnepi Könyvhét bőséges kínálatában megjelent egy könyv, melyről – felületes belelapozás után is – nyomban Könyves Kálmán királyunk juthat eszünkbe. Az ő híres mondása volt: „Boszorkányokról pedig, akik nincsenek, róluk többé szó ne essék!” Ha a boszorkányok helyére azt írjuk: „A titkokról”, úgy a királyi mondat napjainkban is érvényes marad, bár mi egy illúzióval szegényebbek, helytálló ismeretekkel viszont lényegesen gazdagabbak leszünk.

Ezzel az egy mondattal a Kossuth Kiadó számos könyvheti újdonságát jellemezhetnénk. A harmincnál is több – különböző műfajú, és különböző korcsoport számára készült – könyv között jócskán talál majd az olvasó olyat, amire a címbeli állítás feltétlenül igaznak tekinthető.

Egy valóban különleges kötettel állt elő a Kossuth Kiadó az idei Könyvfesztiválon. A könyv – nem túlzás – három szempontból is bátran különlegesnek nevezhető. Élvezettel lapozgathatják úgy az irodalom, mint a képzőművészet kedvelői, no meg a nyelvészek is. A könyv háromnyelvű, magyarul, angolul, perzsául szól a szövege az olvasóhoz, ráadásul pedig gazdagon illusztrált.

Az 1985-ben elhunyt, Nobel-díjas német író, Heinrich Böll munkái, napjainkban idehaza nem tartoznak a legolvasottabbak közé. Pedig életében, életművében kitüntetett szerep jutott Magyarországnak. Az író három regénye köré csoportosítva ebből a kapcsolatrendszerből mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum most megnyílt, és május 6-ig látogatható kiállítása néhány kevésbé ismert, vagy éppen ismeretlen mozzanatot.

Blog ajánló
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!