2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
A természet igézete
Révay András
2015.04.23 20:04
Kínán kívül Magyarországon mutatkozik be először a 20. századi kínai festészet egyik legkiválóbb mestere, Qi Baishi, az egész életművét átfogó, retrospektív kiállításon. A Magyar Nemzeti Galériában a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből közel 110 festmény látható június 28-ig.

 „Előbb a természet után dolgozz, azután fess a képzelet után szabadon!” Hosszú élete folyamán ez volt a végső tanulság, amit maga és az utódai számára iránymutatóként állított hazájának egyik legmegbecsültebb művésze. A festészet a legmagasabb rangú művészi kifejezési forma a kínaiak számára. Qi Baishi (Csi Paj-si, 1864–1957) eleinte fa- és pecsétfaragóként szerzett komoly hírnevet, és csak élete derekán fordult a festészet felé. Madarakat, virágokat ábrázoló képeivel, merész és ötletes színhasználatával kitágította a hagyományos kínai piktúra kereteit. Főként az élet apró jelenségei érdekelték, a környezetében látott egyszerű motívumokat örökítette meg: virágokat, zöldségeket, gyümölcsöket, állatokat, köztük leginkább rákokat, halakat, békákat és rovarokat.

Nagyon fontos számunkra, hogy a legjobban tisztelt kínai mester életmű kiállítása külföldön, először Magyarországon látható – hangsúlyozta a tárlat bemutatásakor Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese. Qi Baishi festményei az 1930-as években jutottak el Európába. A magyar közönség is 1930-ban láthatta először képeit. A Nemzeti Szalon Kínai Képzőművészeti Kiállításán huszonkilenc képét mutatták be, 1938-ban pedig ismét a Nemzeti Szalonban már ötvenhárom képpel szerepelt a művész. A Pekingi Művészeti Akadémiával jelenleg is nagyon jó a kapcsolatunk, az elmúlt hónapokban nyílt ott meg egy nagy Munkácsy kiállításunk, mely előzőleg Sanghajban szerepelt. Mindkét helyen roppant sikeres volt, több százezren látogatták és szakmai körökben is nagy visszhangot keltett.

Qi Baishi a 20 század legnagyobb kínai festőművésze volt és Pekingi Művészeti Akadémia legelső tiszteletbeli elnöke. Tavaly ünnepeltük születésének 150. évfordulóját, ennek tiszteletére készült el ez a kiállítás – mondta el a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója, Wang Mingming. A pekingi Munkácsy kiállítás, és most ez a budapesti igazolja, hogy a művészetek, a kultúra között nincsenek határok. A művészet az, ami átlép minden korláton, népeken, földrajzi határokon. Az emberi lelket érinti meg és ez a világ kultúrájában rendkívüli jelentőségű. Qi Baishi most látható, több mint száz művén jól nyomon követhető festészetének alakulása. Tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezi.

Érdekes egybeesésre hívta fel a figyelmet Wu Hongliang, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgató-helyettese. Itt a Magyar Nemzeti Galériában a képek hátteréül a falakon a zöld színt választották. Ugyanez történt Pekingben is a Munkácsy képeknél – pedig a rendezők nem beszéltek össze. Talán azért, mert a zöld szín a tavaszt szimbolizálja és a két mester a maga korában a megújhodást volt képes jelenteni – és jelenti is mind a mai napig. Ennek a mostani kiállításnak a címe: A természet igézete. A természet a kínai kultúrában az ember és a világ legalapvetőbb kapcsolatát jelenti. Az a kínai írásjel, amit magyarul „igézet”-nek fordítottak, kínaiul jelenti még azt is, hogy boldogság, élvezet – és ez a kínai festészetben nagyon fontos, lényegi elem, hiszen a festészet a világot ábrázolja.

A kínai festészet mindennek a mértékévé a természetet emelte és a természet részeként gondolkodott az emberről. Az emberi értékek – jelképes formában – gyakorta jelen vannak ezeken a képeken is, sokszor természeti adottságokkal azonosítva. Így lett a bambusz – a qunzi – a konfuciánus értelemben vett erényes ember, a hivatalnok jelképe, míg az örökzöld fenyő a kitartásé, a rendíthetetlenségé és az erőé. Az írástudó piktúra a monokróm tusképeket tekintette követendő mintának, ezért a kínai festészet egyik sajátos vonása a redukált színskála volt. Qi Baishi szívesen festette e technikával a „Négy Úr” néven emlegetett növényeket, a szilvavirágot, az orchideát, a bambuszt és a krizantémot, de gyakori témája volt a bazsarózsa, a lótusz, valamint a korábban ritkábban megörökített lilaakác és a szulák is.

 Ezáltal nem csupán új utat nyitott az írástudó piktúra előtt, de az ő munkái révén vált a kifinomult kínai festészet széles körben ismert és értett művészi kifejezésformává Kínában. A kalligráfiát is nagy hangsúllyal használta kompozícióiban. Éppen akkor kötelezte el magát a tradicionális kínai festészet mellett, amikor kortársai figyelme a nyugati festészeti minták felé fordult. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből itt, most kiállított hat mű között vannak Qi Baishi nevezetes, rákokat és halakat ábrázoló festményei, amelyek a mester védjegyének, egyik legismertebb témájának számítanak. Újdonság, hogy a kiállítótérben kialakított múzeumpedagógiai foglalkoztatóban a látogatók a kiállítás megtekintése során szerzett információkat aktív módon is használhatják, például kipróbálhatják az íráshoz, festéshez, kalligráfiához használt tárgyakat.

Kapcsolódó témák
Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!