2019. június 26. szerda, János és Pál napja
2015. április 15. - 2015. április 19.

Újra itt van Magyarország legnagyobb lakáspiaci rendezvénye, a Lakásvásár, amit ezúttal a CONSTRUMA kiállítás csatlakozó programjaként rendeznek meg április 15-19. között a budapesti HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont, F csarnokában.

Napfény, emelkedő hőmérséklet, közelgő nyár – ilyenkor az emberek többsége már nem igazán vágyik arra, hogy beüljön valahova. A mi kedvenc kiülős helyeinket ajánljuk most mindenki figyelmébe.

2015.05.04 16:07

Egyre nagyobb divatja van nálunk is a reggelizőhelyeknek, ahol barátokkal, kollégákkal, kellemes környezetben és ínycsiklandó finomságokkal indíthatjuk a napot. Nézzük, mi melyik 8 helyet találtuk a legjobbnak.

Nagyszabású borkiállítás és vásár várja a látogatókat szeptember 10. – 14. között a 23. Budavári Borfesztiválon. A díszvendég, Olaszország, a borai mellett jellegzetes ételeit is bemutatja.

2015.06.03 13:56

Az EFA 2015. május 20-án közreadta a 2015-2016-os évre EFFE (Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért) minősítést kapott fesztiválok listáját. A nemzeti zsűrik illetve a nemzetközi zsűri értékelő munkájának megfelelően 31 ország 761 fesztiválja került be az EFFE-minősítettek első körébe. A minősített fesztiválok listája megtekinthető a www.effe.eu honlapon. Az online fesztiválkalauz, amely Európa legjobb fesztiváljairól tájékoztatja majd a közönséget, 2015 nyarán indul el.

2015. június 11. - 2015. június 14.

Tegnap kezdődött a négynapos, hajnalba nyúló fesztiválhangulat az V. Jubileumi Sörfesztiválon, a Budai Várban. A résztvevők több mint 200 féle sörkülönlegességet, valamint 17 vendéglátós közel 130 féle fogását kóstolhatják meg. Kiemelt szerepet kap a streetfood, az idei vendégország pedig Belgium, így 30 ismert és kevésbé ismert belga sörféle sorakozik fel. A felhőtlen szórakozásról 15 fellépő gondoskodik, akik esténként 2 színpadon koncerteznek. A fesztivál sajtóreggelivel nyitotta meg kapuit, melyen Rakonczai Imre, a Neoton Família, valamint Nagy Feró és a Beatrice is szerepet kapott.

Az idén debütáló „Budapest - A fiatal tehetségekért” programot a Főváros több alkotói ágra kiterjesztő tehetséggondozó és egyben támogatói célzattal indítja el a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. szervezésében. A program távlati célja: a különböző területről érkező fiatal tehetségek számára kiállítási és bemutatkozási lehetőség biztosítása.

A fiatal francia rendezőnő, Lucie Borleteau első nagyjátékfilmje, a FIDELIO – ALICE UTAZÁSA nyerte a 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Hullámtörők díját. A Borislav Andjelic vezette háromtagú zsűri különdíjat ítélt a finn J.-P. Valkepää MEGLÉPTEK című alkotásának. A 2015. április 10-18. között Budapesten rendezett 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon nyolc, egy-egy kivételes női sorsot ábrázoló film versenyzett a Hullámtörők-díjért. Idén a közönség díjat Taika Waititi és Jemaine Clement új-zélandi filmje, a HÉTKÖZNAPI VÁMPÍROK kapta.

Már hagyomány a budapesti Benczúr Hotelben, hogy a szálloda földszinti terének falát galériaként használják, kortárs művészek bemutatására. Az augusztus 4-én megnyílt és szeptember 1-ig látható 117. kiállítás viszont egy kicsit eltér a korábbiaktól. A látogatók most nem egyetlen művész alkotásaival találkoznak és a képek többségének eredetije nem is itt található.

Negyedik alkalommal rendezi meg az Őrzők Alapítvány és a Magyar Állami Operaház a Zongoraáriák estet, amelynek bevételét a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán kezelt daganatos és leukémiás gyerekek gyógyítási feltételeinek javítására fordítják. Idén – Liszt Ferenc október 22-i születésnapja előtt - október 19-én várják a közönséget az Operába.

Hosszú és igen alapos előkészületek után megnyílt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb állandó kiállítása. Mint arról a nyitás előtti munkák ismertetésekor olvasóinknak már beszámoltunk (http://www.utazonet.hu/hazaviheto-kiallitas-c504.html), a két emeletre kiterjedően, tíz teremben látható gyűjtemény a háború kitöréséhez vezető úttal kezdődően, a tragikus befejeződésig, a teljes időszakot felöleli.

Hogy valakit hősnek tekintünk-e vagy sem, az erősen függ attól, mi magunk mit gondolunk a cselekedetéről. Ha valaki embereket ment meg, azt nagy valószínűséggel hősnek gondoljuk. Akkor hát minek nevezzük azt, akinél a megmentettek száma ötven- és hetvenezer közé tehető?

Ha Magyarországon a kínai áru kerül szóba, az emberek többsége cipőre vagy ruhára gondol. Hogy a kínai áruk választéka mennyivel bővebb, arról szerezhet némi fogalmat magának az, aki az elkövetkező pár napban ellátogat Budapesten az Asia Centerbe.

Nemcsak a gyerekek, de a régi fegyverek iránt érdeklődő felnőttek számára is érdekes időszaki kiállítás nyílt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum földszintjén. A Múzeum és Máday Norbert magángyűjtő közös kiállítása hat korszakra bontva mutatja be a magyar kard történetét, a honfoglalás korától egészen a jelenkorig.

Pár éve indult Magyarországon egy kezdeményezés, melynek lényege, hogy a fagylalt napján minden, az akcióban részt vevő fagyizóban féláron fagyizhatunk. Emellett a szokás része az is, hogy a fagyizók egy, a környezetükben lévő közintézményt, például kórházat vagy óvodát is meglepnek egy kis finomsággal. Íme a budapesti fagylaltozók listája, ahova ma érdemes betérnünk.

Már szinte hazajárnak a szlovén képzőművészek a budapesti I. kerületbe, a Várnegyed Galériába. Ezért nem is volt meglepő, hogy a Szlovén Kultúra Napja alkalmából ismét ott nyílt gyűjteményes kiállításuk „A lélek tükre” címmel.

Alig egy év elteltével, ismét budapesti kiállítással örvendeztette meg művészetének kedvelőit a Tatabányán élő és dolgozó Jakobi Anna Mária. Képeinek ezúttal a IX. kerületi Lónyai utcában található eReSz Kultúrpont adott otthont.

A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.

Ma már egyáltalán nem ritkaság, hogy az utcákon török vagy görög éttermekkel, falatozókkal találkozunk. Van belőlük sok. Ám Budapesten, a közelmúltban megnyílt apró kis étterem a ritkaságok közé tartozik. A „Bábuska”, amint azt a neve nyomban elárulja, orosz ételeket kínál.

Jó érzékkel választották ki a rendezők a témát a nyári évad utolsó beszélgetéséhez az újlipótvárosi Firkász kávéház „Délutáni frissítő” című programsorozatában. A szétáradó verőfénytől búcsúzva, hazai képzőművészetünk egyik legérdekesebb egyéniségének – minden részletében még ma sem teljesen ismert – életútját tekintették át.

Blog ajánló
Egy nap a városban Van egy műemlék, ami még a Párisi udvarnál is jobban megváltozik hamarosan
Eladja a Danubius Hotels Group a Gellért szállót - olvasom tegnap. A magyar vevő felújítja az épületet, majd az üzemeltetést egy nemzetközi szállodaláncra bízza. Nem is hinnénk, mi fog történni a következő években. Senki sem sejti, aki nem járt még a Gellért Hotelben, és nem is fogja: legtöbbünk számára a felújítás a homlokzat letakarítását jelenti majd. A Gellért szálloda, mint név ugyanis a mai napig annyira erős a külföldiek szemében, hogy simán foglalják le a szobákat, lakosztályokat az egykor jobb időket is megért szállodában. Aztán amikor megérkeznek, akkor jönnek rá, hogy bizony itt megállt az idő abban a távoli múltban, amikor a Gellért név többet jelentett. Nekem rendkívül szórakoztató volt meglátogatni néhány évvel ezelőtt, egy Márton napi borozás alkalmával, a Nixon lakosztályt. Nem is nagyon részletezném, mit tapasztaltam, a képek magukért beszélnek. Egy gigantikus SZOT üdülő - fejezte ki magát az egyik tervezőnk az Én Menő Lakásom csapatából, akit inkább megdöbbentettek az állapotok. A szállóból luxusszálloda lesz tehát, miközben szerintem az ide érkező külföldieknek eddig is az volt a fejében, hogy ez az. Ahogy nekünk is. Gellért - micsoda marketing erővel bíró név, nem? Egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, mert megint megszűnik egy élő múzeum, ami úgy volt az elmúlt évszázad kiállítása, hogy nem is akart az lenni. Nevet, mert az épület megkapja végre azt a törődést, ami jár neki, ami a nevéhez illik. Hogy honnan gondolom? A vevő az Indotek Csoport, Jellinek Dániel, a tulajdonos pedig nem szokta elszámolni magát, ha ingatlanról van szó. Pontosan tudja, mit csinál. A fürdőt nem érinti az adásvétel, az továbbra is a fővárosi gyógyfürdőket kezelő cégnél marad. Apropó. A szállodáról nemrégiben készült, aztán gyorsan el is kapkodott könyv, Saly Noémi Gellért100 című nagysikerűjét, amiben a szálloda kalandos történetét kutatta fel, újranyomtatták. A legolcsóbban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnál kapható, így a mai Múzeumok Éjszakája remek alkalom arra, hogy megvegyük.
Egy nap a városban Melyik volt a legmenőbb budapesti színház 1999-ben?
Úgy esett, hogy kezembe került egy 1999-es Internetto kiadvány. Bocs, INteRNeTTo. Aki nem tudná, mi ez: az index.hu elődjének tekinthető hírportál az egyik legnépszerűbb volt itthon a 90-es években, mellesleg a feleségem is dolgozott itt. Volt egy papír alapú programajánló füzetük, amiben már akkor a Port.hu egész oldalas hirdetése futott, és amiben borzasztóan pixeles képekkel, hol jobb, hol rosszabb minőségű papírra nyomtatva leírták, mit lehet csinálni a fővárosban. Bár a lapban, a csetprogramokról szóló cikkben úgy írnak a “korai netezőkről”, mint valami rég letűnt fajról, ma már ennek ellenére pontosan tudjuk, hogy 1999-ben még simán mindenki korai netező volt. És én találtam egy olyan oldalt is, ami ezt mindennél jobban bizonyítja. A színházak programjairól szóló részt. Itt Kliq! névvel, egy kiemelt dobozban megmutatták, hogy milyen weboldalakra lehet kattintani az adott oldal kapcsán. Ez a színházak esetében azt jelentette, hogy felsoroltak MINDEN olyan budapesti színházat, aminek VAN weboldala. Ki is nyomtatták mellé néhányuk kisméretű fotóját. A lista nem túl terebélyes. Egészen pontosan két olyan színház volt, ami saját nevét használta domainként: az azóta bezárt Bárka, és a Vígszínház. Így utólag, hogy tudjuk, mennyire fontossá váltak a weboldalak, ezeket a színházakat nevezhetjük a leghaladóbbaknak: picivel a többiek előtt léptek, és menősödtek. A Merlinnek, a Katonának, a Kolibrinek is volt saját oldala, de ezeket hosztolták, így aloldalként lehetett őket csak elérni. Átmeneti megoldásnak bizonyult ez, hiszen a fentiek közül a két ma is létező helynek - természetesen - már saját névre hivatkozó domainje van. Kolibriszinhaz.hu és Katonajozsefszinhaz.hu. Hogyhogy ilyen szűk ez a lista? Kicsit utánanéztem a ma is létező színházi weboldalaknak, mikor jegyezték be őket először. Az alábbi listát állítottam össze, a korai évekből: barka.huBejegyzés: 1998 vigszinhaz.huBejegyzés: 1998 thalia.huBejegyzés: 1998 trafo.huBejegyzés: 1999 opera.huBejegyzés: 1999 merlinszinhaz.huBejegyzés: 2000 katonajozsefszinhaz.huBejegyzés: 2003 kolibriszinhaz.huBejegyzés: 2006 ujszinhaz.huBejegyzés: 2000 radnotiszinhaz.huBejegyzés: 2000 nemzetiszinhaz.huBejegyzés: 2000 madachszinhaz.huBejegyzés: 2000 jozsefattilaszinhaz.huBejegyzés: 2000 operettszinhaz.huBejegyzés: 2001 Vagyis a lapból vagy (entweder) kimaradt néhány szereplő, vagy (oder) azoknak ugyan le volt már foglalva a domain, viszont tartalom még nem volt rajta elérhető. Egyetlen olyan színházat találtam, aminek a mai napig nincs saját oldala, ez pedig az Erkel, ami az Opera oldaláról elérhető. De az erkelszinhaz.hu ma is lefoglalható domain bárkinek. A magyar napfogyatkozás is ebben az évben volt, ha jól emlékszem. Az érettségire készültem. Mindegy.
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!