A kiállítás egyrészt feleleveníti a magyar király koronázásának hagyományait, szimbolikáját, a trónöröklés problémáját, a szereplők sokszor tragikus sorsát, másrészt emlékeztet az első világháborúban már két éve hadviselő félként résztvevő Osztrák-Magyar Monarchia háborús mindennapjaira. Az a kettősség, amely a több frontos, modern háborút vívó ország és az uralkodói hatalom reprezentációját szolgáló tradicionális ceremónia között feszül, bizonyos elemeiben már az 1916-os koronázási ünnepségen megjelenik. Az előkészületek során a gróf Bánffy Miklós irányításával dolgozó rendezők például katonai járműveket voltak kénytelen igénybe venni a díszletek szállításához. A pompás ünnepségről fennmaradt dokumentumok – és főleg a rengeteg fénykép – ma is segít felidézni a rendezvény csillogó látványvilágát és háttérbe szorított ellentmondásait.
A Habsburg ház és Magyarország viszonya az elmúlt évszázadokban igen ellentmondásos volt, de a végére kiegyensúlyozottá vált – állapította meg a kiállítás megnyitásakor Varga Benedek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Az utolsó magyar király sorsa azonban mégis a feledés lett. Igen rövid uralkodás után távozni kényszerült és attól kezdve sok szó nem esett róla. Az első világháború végén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az 1916-ban megkoronázott császár és király, Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, majd 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását. Károly nyilatkozatban mondott le a magyar ügyekben való részvételről és elismerte a döntést az új magyarországi államformáról. A nemzetgyűlés 1920. február 27-én az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét és Horthy megválasztásával létrejött a király nélküli királyság. Horthynak jó oka volt, hogy a királyt elfelejtesse és ugyanez mondható el az őt követő Rákosi és Kádár rendszerről is.
A kiállítás egyik kurátora, Gödölle Mátyás egy fontos szempontra világított rá. Az utolsó magyar király megkoronázását súlyosan befolyásolta, hogy háborús körülmények között kellett megrendezni. Alig egy hónap volt a ceremónia előkészítésére, a felhasznált drapéria egy részét rekvirálni kellett, mert nem volt elég kárpit az országban, a díszlet felépítésében pedig orosz hadifoglyok is részt vettek. A kettősség, hogy egy több százéves hagyományt kellett nagy pompával megjeleníteni háborús viszonyok mellett, erősen korlátozta a lehetőségeket. A kiállítás első termében az előkészületeket mutatják be. Ferenc József halála után fontos volt, hogy még abban az évben megkoronázhassák az utódját. A koronázás napján, az eseménysor ceremoniális bemutatására szolgálnak a második teremben látható tárgyak. Itt áll a két valóban eredeti trónszék, több díszruha – sajnos nem a királyi páré. De itt van az a trónkárpit, amit még Mátyás király csináltattatott, és amit a koronázásra az Erdődy család kölcsönzött a Mátyás templomban tartott ceremóniára.
A kiállításon látható olyan dokumentum is, ami gondolkodásra készteti a nézőt! Horthy Miklós szerepéről mind a mai napig viták folynak, emberi tulajdonságait, vezetői képességeit sok kutató más-más szempontok alapján értékeli és egymásnak gyakran ellentmondó eredményekre jutnak. Most látható egy levél, amit a király írt 1920. május havában – hibátlan magyarsággal – Horthynak. Érdemes belőle szó szerint idézni: „Az ország egyesítésének és további consolidálódásának érdekében a királyi hatalom gyakorlását minden körülmények között, mentől előbb, lehetőleg még az év folyamán kezembe kívánom venni és kérem, hogy bölcs belátásával jelölje meg azt a pillanatot, amely a legalkalmasabb arra, hogy trónomra visszatérjek (…) kérem, hogy eddigi hűségével és odaadásával készítse elő visszatérésemet...” Azt ma mindannyian tudjuk, hogy e hűség és odaadás megnyilvánulásaként Horthy 1921. október 20-án fegyverrel fordult szembe azzal a királlyal, akire felesküdött és ezen esküje alól senki nem mentette fel! Sokan mondják, hogy a későbbi nyilas puccs résztvevőinek ezzel önmaga mutatott példát esküszegésre.
A bizonyára még további vitákra okot adó levél bemutatásán kívül azért vannak a kiállításnak egyéb érdekességei is – hívta fel a figyelmet a másik kurátor: Tomsics Emőke. A koronázás volt ugyanis az első olyan fontos történelmi esemény, amiről nagyon komoly filmes dokumentáció maradt fenn. Abban a korban már az amatőr fényképezés is elterjedt, azt várhatnánk, hogy óriási mennyiségű amatőr fotó készült. Nem így történt. A háborús helyzetre hivatkozva megtiltották a fényképezést, kizárólag néhány újság és a hivatalos haditudósítók kaptak engedélyt fényképezésre a vár területén. Ugyanekkor viszont a legelső hosszú híradófilm a koronázásról készült. Két filmes cég, az UHER és a Kino-Riport is forgathatott és a felvételek külön érdekessége, hogy az egyik rendező az a Kertész Mihály (Michael Curtiz), aki Casablanca című filmért 1942-ben Oscar-díjat vehetett át. A két filmet most összedolgozták, magyarázó feliratokkal ellátott, kronológiai rendbe szerkesztett kritikai változata a kiállításhoz készült, csak itt, egy külön teremben látható. A kiállításhoz kapcsolódóan a Múzeum változatos, minden korosztályt megszólító programsorozatot hirdet. Január közepétől szombatonként kurátori tárlatvezetések, máskor könyvbemutatók, filmvetítések várják a látogatókat.
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
