2018. május 27. vasárnap, Hella napja
Az elfelejtett uralkodó
Révay András
2016.12.21 22:35
Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné 1916. december 30-i megkoronázásának századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bár az eredeti tárgyi emlékekből – érthető okból – viszonylag kevés maradt meg, a kiállításon - március 19-ig - fontos dokumentumokat láthat a közönség.

 A kiállítás egyrészt feleleveníti a magyar király koronázásának hagyományait, szimbolikáját, a trónöröklés problémáját, a szereplők sokszor tragikus sorsát, másrészt emlékeztet az első világháborúban már két éve hadviselő félként résztvevő Osztrák-Magyar Monarchia háborús mindennapjaira. Az a kettősség, amely a több frontos, modern háborút vívó ország és az uralkodói hatalom reprezentációját szolgáló tradicionális ceremónia között feszül, bizonyos elemeiben már az 1916-os koronázási ünnepségen megjelenik. Az előkészületek során a gróf Bánffy Miklós irányításával dolgozó rendezők például katonai járműveket voltak kénytelen igénybe venni a díszletek szállításához. A pompás ünnepségről fennmaradt dokumentumok – és főleg a rengeteg fénykép – ma is segít felidézni a rendezvény csillogó látványvilágát és háttérbe szorított ellentmondásait.

A Habsburg ház és Magyarország viszonya az elmúlt évszázadokban igen ellentmondásos volt, de a végére kiegyensúlyozottá vált – állapította meg a kiállítás megnyitásakor Varga Benedek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Az utolsó magyar király sorsa azonban mégis a feledés lett. Igen rövid uralkodás után távozni kényszerült és attól kezdve sok szó nem esett róla. Az első világháború végén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az 1916-ban megkoronázott császár és király, Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, majd 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását. Károly nyilatkozatban mondott le a magyar ügyekben való részvételről és elismerte a döntést az új magyarországi államformáról. A nemzetgyűlés 1920. február 27-én az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét és Horthy megválasztásával létrejött a király nélküli királyság. Horthynak jó oka volt, hogy a királyt elfelejtesse és ugyanez mondható el az őt követő Rákosi és Kádár rendszerről is.

 A kiállítás egyik kurátora, Gödölle Mátyás egy fontos szempontra világított rá. Az utolsó magyar király megkoronázását súlyosan befolyásolta, hogy háborús körülmények között kellett megrendezni. Alig egy hónap volt a ceremónia előkészítésére, a felhasznált drapéria egy részét rekvirálni kellett, mert nem volt elég kárpit az országban, a díszlet felépítésében pedig orosz hadifoglyok is részt vettek. A kettősség, hogy egy több százéves hagyományt kellett nagy pompával megjeleníteni háborús viszonyok mellett, erősen korlátozta a lehetőségeket. A kiállítás első termében az előkészületeket mutatják be. Ferenc József halála után fontos volt, hogy még abban az évben megkoronázhassák az utódját. A koronázás napján, az eseménysor ceremoniális bemutatására szolgálnak a második teremben látható tárgyak. Itt áll a két valóban eredeti trónszék, több díszruha – sajnos nem a királyi páré. De itt van az a trónkárpit, amit még Mátyás király csináltattatott, és amit a koronázásra az Erdődy család kölcsönzött a Mátyás templomban tartott ceremóniára.

 A kiállításon látható olyan dokumentum is, ami gondolkodásra készteti a nézőt! Horthy Miklós szerepéről mind a mai napig viták folynak, emberi tulajdonságait, vezetői képességeit sok kutató más-más szempontok alapján értékeli és egymásnak gyakran ellentmondó eredményekre jutnak. Most látható egy levél, amit a király írt 1920. május havában – hibátlan magyarsággal – Horthynak. Érdemes belőle szó szerint idézni: „Az ország egyesítésének és további consolidálódásának érdekében a királyi hatalom gyakorlását minden körülmények között, mentől előbb, lehetőleg még az év folyamán kezembe kívánom venni és kérem, hogy bölcs belátásával jelölje meg azt a pillanatot, amely a legalkalmasabb arra, hogy trónomra visszatérjek (…) kérem, hogy eddigi hűségével és odaadásával készítse elő visszatérésemet...” Azt ma mindannyian tudjuk, hogy e hűség és odaadás megnyilvánulásaként Horthy 1921. október 20-án fegyverrel fordult szembe azzal a királlyal, akire felesküdött és ezen esküje alól senki nem mentette fel! Sokan mondják, hogy a későbbi nyilas puccs résztvevőinek ezzel önmaga mutatott példát esküszegésre.

A bizonyára még további vitákra okot adó levél bemutatásán kívül azért vannak a kiállításnak egyéb érdekességei is – hívta fel a figyelmet a másik kurátor: Tomsics Emőke. A koronázás volt ugyanis az első olyan fontos történelmi esemény, amiről nagyon komoly filmes dokumentáció maradt fenn. Abban a korban már az amatőr fényképezés is elterjedt, azt várhatnánk, hogy óriási mennyiségű amatőr fotó készült. Nem így történt. A háborús helyzetre hivatkozva megtiltották a fényképezést, kizárólag néhány újság és a hivatalos haditudósítók kaptak engedélyt fényképezésre a vár területén. Ugyanekkor viszont a legelső hosszú híradófilm a koronázásról készült. Két filmes cég, az UHER és a Kino-Riport is forgathatott és a felvételek külön érdekessége, hogy az egyik rendező az a Kertész Mihály (Michael Curtiz), aki Casablanca című filmért 1942-ben Oscar-díjat vehetett át. A két filmet most összedolgozták, magyarázó feliratokkal ellátott, kronológiai rendbe szerkesztett kritikai változata a kiállításhoz készült, csak itt, egy külön teremben látható. A kiállításhoz kapcsolódóan a Múzeum változatos, minden korosztályt megszólító programsorozatot hirdet. Január közepétől szombatonként kurátori tárlatvezetések, máskor könyvbemutatók, filmvetítések várják a látogatókat.

Kapcsolódó témák

Idén huszonegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Természetgyógyász Magazin ezoterikus karácsonyi fesztiválja, amire fantasztikus ezoterikus és természetgyógyászati előadásokkal, művészeti programokkal készülünk.

A 20. – jubileumi - Magyar Termék Nagydíj Védjegy kitüntetést, a tanúsított minőség „útlevelét”, a Magyar Gazdaság Ünnepén, az Országház Felsőházi termében adták át a díjazottaknak. A zsúfolásig megtelt teremben olyan vállalatok képviselői ültek, akiknél tevékenységükben az energiahatékonyság, a környezetbarát és a fogyasztók életminőségét javító, integrált megoldások kaptak nagy hangsúlyt.

A Deutsche Telekom valamennyi európai vállalata, így a Magyar Telekom is bemutatta 2016-ban a „Sea Hero Quest” (A tenger hőse) elnevezésű új mobiljátékot, amely a szórakoztatás mellett nemes célt is szolgál. A több platformon játszható mobiljátékot abból a célból fejlesztették, hogy elmélyítse a térbeli tájékozódásról meglévő tudományos ismereteket, illetve információval szolgáljon arról, hogyan működik agyunknak ez a területe. A játékot most továbbfejlesztették és kiterjesztették.

„Drónok: Az ég a határ?” címmel mutatja be New York egyik legismertebb látványossága az Intrepid Sea, Air & Space Museum (Tengeri, Légi és Űr Múzeum) azt, hogy a drónok mire is használhatók. Tudósítónk helyszíni beszámolója a kiállítás sajtótájékoztatójáról.

A sajtó meghívott képviselői előtt, ünnepélyesen nyílott meg egy új társkereső oldal. Egy kicsit a kultúrához, a művészetekhez, de a gasztronómiához is kapcsolódik és az igényesebb közönségnek szól. A segítségével finom ételek, jó borok mellett találhat társra, aki magányos.

Blog ajánló
Egy nap a városban Kipróbáltuk a budapesti parkoló alkalmazást, ami élhetőbbé tenné a várost
Képzeld el, hogy a belváros legforgalmasabb részein parkolóhelyet keresel. Előveszed a telefont, és ránézel a közeledben található parkolóházakra, irodaházakra, szállodák mélygarázsaira: a térképen nemcsak a pontos helyet látod, de azt is, van-e szabad hely. Odahajtasz az egyikhez, de nem állsz meg, csak lassítasz a bejáratnál: a sorompó automatikusan felnyílik, a mobilod egy halk csippanással küldi az üzenetet: elindult a parkolás. Olcsóbban egyébként, mint odakint, az utcán. Kifelé menet nem kell fizetni, automatikusan levonja az app a pénzt a számládról, nyitja a sorompót, puszipá. Nincs körözés. Nincs húzzegycetlit. De még csak direkt adatkapcsolat sincs az autód vagy a telefonod és a sorompó között. Az egész felhőben történik, viszont ehhez képest tényleg hihetetlenül gyorsan. A Parkl alkalmazás ezt tudja, ma, Budapesten. Az ötlet a következő: rengeteg olyan környék van a városban, ahol napközben alig tudunk leparkolni, és ezek a gócpontok általában a Nagykörúton belül, Pesten találhatóak. Itt jó lenne, ha látnánk minden parkolóházat körülöttünk, aminek a garázsába leállhatnánk. De ez még semmi: a városkép. Tele vannak az utcák parkoló autókkal, amik a munkaidő végén szépen kicserélődnek, a hazatérők elfoglalják végleges helyüket, hogy aztán másnap reggelig az autósorok természetes részei legyenek a város arcának. Nem kell, hogy így legyen. Ugyanis épp estére kiürül egy csomó parkolóház, ami be tudná fogadni az autókat. Vannak szállodák is, akiknek esetleg egy rakás üres helyük van, amiket néhány órára simán kiadnának bérbe, csak kellene egy infrastruktúra, ami beengedi az autósokat, és nincs velük gond. Ez a száj is elnyelhetne egy csomó parkoló kocsit. Kicsit kitisztulna a város látványa. A Parkl eleinte kisebb ambíciókkal indult, de aztán rájöttek az alkotók, hogy mindent, vagy semmit. A világban több hasonló projekt ért el már részeredményeket, de állítólag egyik sem volt olyan integrált, mint a Parkl, ami nyilvántartja a parkoló helyeket, és real time jelzi a foglaltságot kinyitja a sorompót előttünk, gombnyomásra vagy automatikusan olyan helyeken is beenged minket, ahová egyébként nem jutnánk be elintézi a fizetést saját hatáskörben, a különféle parkoló cégek saját rendszerén kívül Úgyhogy kipróbáltam az alkalmazást. Egyelőre nincs fent sok parkolási helyszín, folyamatosan tárgyalnak, szerződnek új helyekkel a készítők, egyelőre főleg a Nagykörúton belül, ahol a legnagyobb a gond. Ha ezt belakják, mennek tovább a külső részekre (illetve külföldre, de ez távolabbi cél). Nagyjából 20 parkolóház közül választhatunk, az V. kerület pont nem túl erős (1 db parkolót találunk), de a kerület szélein, a VI., VII, kerületben találunk már lehetőségeket. A parkolók három csoportba sorolhatóak: az első csoportba tartoznak a hagyományos, mindenki számára elérhető parkolóházak. Itt a Parkl előnye, hogy mondjuk a Holló utcában az utcainál és magánál a parkolóháznál is olcsóbban, óránként 350 forintért parkolhatunk. Valamint hogy nem kell cetlivel, meg automatával szarakodni, hanem gombnyomásra nyílik a sorompó. A másik csoportba tartoznak a szállodák, amik parkolóhelyük egy részét átadják a Parkl-nek, hogy elnyeljék a néhány órára megálló autókat. Itt a Parkl előnye, hogy kinyitja előttünk a sorompót, ami egyébként esetleg zárva van, illetve hogy itt is az utcai ára alatt parkolhatunk. A harmadik csoportba a foghíjtelkeken és hasonló udvarokon kialakított parkolók tartoznak, mint például az Újlipót vagy Gogol utcai parkolóudvar. Itt fontos elmondani, mennyire egyszerű létrehozni egy Parkl parkolót: akinek van egy telke, amire fogadna autókat, csak egy sorompót kell kitennie, és jelentkeznie itt. A Parkl emberei az ügyfelekhez egy automata rendszert telepít, ami felhőben kiadott utasítással kinyitja és zárja a soromót az autósoknak, levonja a pénzt, és küldik a tulajnak. Még csak gyalogos kijárást sem kell biztosítani: az appban elhelyezhető egy “gyalogos nyitás” gomb, ilyenkor a kaput csak annyira nyitja ki, hogy egy ember kijusson, de egy autó már nem. Utánakérdeztem a kedvenc parkolóknak, és megtudtam, a felhasználók nagyon szeretik például az Ibis hotelt a Ráday utca elején. Egyrészt azért, mert a Kálvin téren hivatalosan is rémálom parkolni, fél órát el lehet cseszni ezzel (az Ibis mellett itt a Mercure hotelt is használhatjuk az appal), másrészt egy szálloda parkolója mindig rendben van tartva. Olyan tüchtig érzés ott parkolni. Kényelmes és jó helyszín még az Aranykéz utcai parkoló is. Ilyet látunk, ha egy adott helyen már nincs több hely: Egyébként nagyon könnyű használni az appot. Általában megnyitjuk az alkalmazást, beírjuk azt, hogy hová megyünk, ekkor a program leszúrja a cél pint, mi pedig kiválaszthatjuk a körülötte lévő helyekből, hová mennénk. Rányomunk arra a parkolóra, amit szeretnénk, itt kérhetünk egy navigációt a parkolóházba. A Parkl appban ilyenkor a parkolóház adatlapja marad megnyitva, így a célhoz érve, a telefonunkat feloldva már látjuk is a hatalmas zöld gombot: nyisd a sorompót. És nyitja, azonnal. Elképesztő elgondolni, hogy a gombnyomás hatására egy adatcsomag elindul a világ másik pontjába, egy szerverterembe, ami feldolgozza a parancsot, és visszaküldi a jelet egy dobozba az előttünk található sorompó mellé, meg a telefonunkra az értestés erről. És nem telik el mérhető idő eközben. A Weiner garázsban tesztüzem jelleggel már működik az automatikus sorompónyitás, amit a poszt elején említettem. Ilyenkor csak megközelítjük a sorompót, ami automatikusan felnyílik, és az app indítja a parkolást. Az alábbi videóban tényleg senki semmilyen gombot nem nyomott meg, csak odahajtottam: Ez néha akadozik még, a személyzet sokszor nem tudja, hogyan kell reagálni a furcsaságra, de rajta vannak a készítők, hogy 100%-ban zökkenőmentes legyen, és ne avatkozzon bele ember a rendszerbe. Az a legjobb mindenkinek. Mondtam már, hogy az alkalmazás ingyenes? Semmit nem veszítesz, ha kipróbálod, sőt, olcsóbban parkolhatsz gyorsabban parkolhatsz 21. századibban parkolhatsz kevesebb parkoló autó lesz az utak mellett egy 500 forintos kupont is kapsz ajándékba Ezzel a kuponnal az első parklásod díját csökkentheted. Sőt, ha olyan jó fej vagy, hogy idáig végigolvastad a posztot, akkor elárulok egy titkot. Mostantól egy hónapig, ha az appban a kuponok résznél beírod a VAROSBAN1 kódot, még 500 forintot írnak jóvá a számládon (minden kupon egy parkolás során használható fel). A Parkl alkalmazást itt tudod letölteni iOS-re, itt Androidra. Disclaimer: a Parkl az Egy nap a városban hirdetője
Városlátogatások Zsolna a történelmi város
Zsolna a történelmi városEgy kis múltidéző:Az első írásos feljegyzésben "terra de Selinan" (Zsolna földje) néven kerül említésre. Károly Róbert 1321-ben gazdasági előjogokat adományozott a városnak. A történelem értékes dokumentuma az I. Nagy Lajos által 1381-ben kiadott okirat, a "Privilegium pro Slavis Solnensis". Ez a privilégium biztosította a városi elöljárók számára az egyenlő képviseletet a zsolnai városi tanácsban.Különleges történelmi és nyelvi dokumentum a Zsolnai könyv vagy más néven „Zsolnai kódex”, melynek kezdetei 1387-be nyúlnak vissza. Ez a legrégebbi szlovák nyelvű feljegyzés.Látnivalók:A három folyó összefolyásánál fekvő település történelmi központjában a négyzet alaprajzú, árkádos Mária téren számos műemlék található.A város kimagasló építészeti emléke a két-tornyú barokk Szent Pál temploma.A Várdombon áll a Szentháromság Templom, mely 1400 körül épült, mellette láthatjuk a Burián-harangtornyot, mely Szlovákia egyik legrégebbi reneszánsz harangtornya. Az egykori vártorony ránézésre az olasz városok harangtornyaira (campanilék) emlékeztet.Zsolna város főtere Szlovákia legteljesebb lábasházakkal díszített piaci árkádsora. A Mária teret a Szent Pál-templom uralja, mellette található a városi tanács épülete és a Szűz Mária-szobor.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=vhU1hdn62SQ                                                                                          by vinpet
Városlátogatások Zakopane
Zakopane a téli fővárosLengyelország téli fővárosaként is emlegetik, de minden évszakban páratlan élményeket kínál az idelátogatóknak, bár kétségtelen, hogy várost nem elsősorban a látnivalói miatt keresik fel a turisták. Télen síparadicsomként működik, a többi évszakban inkább kiindulópont a hegyekben túrázók számára.Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A település első említése a XVI. század végéről való, lakosai Báthory István lengyel királytól, erdélyi fejedelemtől kapták első kiváltságaikat. A Zakopane elnevezést egy XVII. századból származó oklevélben említik először. Az 1900-as években a friss hegyi levegő csodát tett a gyógyulni vágyók körében, ezért a várost gyógyhelynek nyilvánították. A tüdőbetegeket a helyi gorál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba.A város kulturális története is számos érdekességet rejt, mivel sok író, költő és zeneszerző élt és alkotott itt, de aki nem itt élt az is ide járt nyaralni. Itt nyaralt többek között a Nobel díjas Maria Skłodowska Curie is. A sajátságos zakopanei építészeti stílus Stanisław Igancy Witkiewicz nevéhez köthető.Turistalátványosságok:A Gáspár-csúcs:A Kasprowy-csúcsként ismer hegy, 1987 méter magasan van a Tátra lengyel oldalán. Edzett sportolók gyalog is feljuthatnak a csúcsra, de sokkal békésebb a lanovkával menni, amely 1936 óta szállít utasokat.  Persze pánikra semmi ok, azóta többször is felújították.A Gubalowka-hegy:A siklóval pillanatok alatt felérhetünk, és tátott szájjal bámulhatjuk a fantasztikus panorámát. Elképesztő kilátás nyílik innen Zakopane városára és a Tátra tavasszal is havas csúcsaira. A 2000 métert is meghaladó hegycsúcsok fenséges karéja pazar látnivaló.Nézzük meg videón is: https://www.youtube.com/watch?v=d_2Fw2cieDs                                                                                                by vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!