2018. augusztus 18. szombat, Ilona és Ilka napja
Az érték-tudat képviselői
Révay András
2017.09.08 14:29
A 20. – jubileumi - Magyar Termék Nagydíj Védjegy kitüntetést, a tanúsított minőség „útlevelét”, a Magyar Gazdaság Ünnepén, az Országház Felsőházi termében adták át a díjazottaknak. A zsúfolásig megtelt teremben olyan vállalatok képviselői ültek, akiknél tevékenységükben az energiahatékonyság, a környezetbarát és a fogyasztók életminőségét javító, integrált megoldások kaptak nagy hangsúlyt.

A civil kezdeményezésű, - mára Magyarország minőségi útlevelének számító - pályázati rendszer célja: az EU tagállamaként elismerni a fogyasztói alapjogoknak és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő, magas minőségű termékeket és előállítóikat. Globalizálódó világunkban az áruk és szolgáltatások közötti eligazodásban fontos, hogy a fogyasztók megismerjék és megkülönböztessék a kiváló minőségű, garanciát nyújtó termékeket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat. Röviden összefoglalva elmondható, hogy a kezdeményezés elérte a célját, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gyártók, a különféle – adott esetben szellemi – termékek előállítói fontosnak tartják, hogy ezen a pályázaton elinduljanak és büszkék az elnyert díjra. Ez az egyetlen nem szakma-specifikus tanúsító elismerés, melyre a gazdaság egész területéről, önkéntes, nyilvános pályázat útján lehet jelentkezni.

Húsz évvel ezelőtt, a legelső alkalommal, 44 pályázóból 17 díjazott volt. Idén összesen 46 főcsoportban nevezhettek a versenyre a vállalatok, végül 54 cég 64 terméke, szolgáltatása érdemelte ki a kitüntetést és ezzel a kiadott nagydíjak száma 673-ra emelkedett! A díjazottak 61 százaléka először nyert, 30 százalékuk már kapott díjat – van olyan is, aki már hétszer (!), 9 százalékuk pedig – 2016. után az idén már második alkalommal nyílt erre lehetőség – határon túli pályázó volt. Általános tapasztalat, hogy a vevő válogat és csak a számára legmegfelelőbbet fogja választani. Kell ezért egy biztos mérték. A minőség fejlődésének is egyik feltétele, hogy elfogadott mérési rendszer legyen mögötte. A pályázatokat objektív követelmények alapján, bizottság értékeli, a győztesek egy évig használhatják a díjjal elnyert címet, logót, azt követően csak rendszeres utóellenőrzés után kaphatnak erre tovább is jogot.

A jubileumi ünnepségen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy ma már a fogyasztók százezrei tekintenek bizalommal azokra a termékekre, melyek az elmúlt tizenkilenc esztendőben elnyerték és azóta méltán viselik a „Magyar Termék” megkülönböztető védjegyét. Ez sokkal több, mint egy védjegy. Egy filozófiát, célt, küldetést testesít meg, a minőség-tudatos szemléletet, a hazai termékek iránti elkötelezettség növelését. Az is cél, hogy európai szinten is versenyképes vállalataink jöjjenek létre, amelyek képesek az európai piacokon is eladható termékeket előállítani. A most elnyert díjak éppen ennek a minőségnek és kreativitásnak jutalmai, annak szimbólumai. Remélhetőleg ez a nyerteseket munkájuk kiemelkedő minőségének megőrzésére és újabb fejlesztésekre fogja inspirálni.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a külhoni magyar közösségek fejlődésének legfontosabb szereplői a vállalkozások! A Magyar Termék Nagydíjat most a Petry Zsigmond Erdélyi kolbász termékcsalád és a nyelvkocsonya, valamint a Therézia, Forrázott sajtkülönlegességek is elnyerték. „Tedd vagy ne tedd, csináld vagy ne csináld, de ne próbálgass!” – tanácsolta Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Digitális Jólét programról szólva. Az idén ugyanis a legkiválóbb digitális magyar terméket is díjazták. A Balázs-Diák Kft. „Esélyt az oktatásban!” szoftvere az iskolák digitális átalakítását szolgálja. Dr. Luszcz Viktor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke a szellemi tulajdon védelmének fontosságát hangsúlyozta: „Az gazdagodjon, aki kitalálta!” Védhető egy megjelenés, egy védjegy, marketing munka is, nem csak gyártási leírás. A Hivatal a „Szellemi vagyon diagnózis” szolgáltatás során képes feltárni egy vállalkozás számára, milyen rejtett kincsek lapulnak a raktárában.

 A nevezési témacsoportok közötti határvonal kezd elmosódni. Jó példa erre, hogy a József Attila Színház egy előadásával, az „Angyalföldi ballada” színre vitelével nyerte el a díjat. A színház igazgatója, Nemcsák Károly erről elmondta: két évvel ezelőtt volt a darab bemutatója. Kertész Ákos a 60-as években írt egy kisregényt, Sikátor címen, ezt Verebes István Selmeczi Beával színpadra állította. A regény dramatizált változatához a Korál együttes hozzáillesztette Balázs Fecó dalait. Egy musical-szerű előadás jött így létre. Ezzel pályáztak a díjra, és a darabon keresztül a színház a Magyar Termék Nagydíjas, de kell hozzá az egész kollektíva egységes, magas színvonalú munkája. Nem a József Attila az első színház, aki ilyen díjat kap, a korábban Madách színház is elnyerte már. Most Somfai Péter magánvállalkozó is kapott, egyedi zenés- színház és showműsorok világítási és látványtervével.

 Nagydíjat kapott – többek között – A Darnói disznótoros, és a turista termékcsalád, a Szarvasi vékony pulykakolbász, a Gyulai Extra erős kolbász. Egyszerre hat díjat is bezsebelt a LIDL Magyarország Kft., ahol az Alesto gyümölcsszeletek, a Chira gyorsfagyasztott termékcsalád, a Delux Méz termékcsalád, a Pikok Pannónia téliszalámi és a lángolt kolbász, valamint a tepertős- szilvás papucs vált érdemessé a kitüntetésre. Még rajtuk is túltett a győri Dent-Art-Technik Kft., amelyik – igaz nem egyszerre, hanem sorozatban – már a hetedik nagydíját nyerte, ezúttal precíziós fogászati fémmegmunkálási eljárásukért. Díjat kapott a díjkészítő, a Hollóházi Porcelángyár is, ahol a különböző Nagy- és különdíjak látványos vázái készültek, melyek joggal tekinthetők önálló művészi alkotásnak is.

Kapcsolódó témák

Ne lepődjön meg, aki ezt a szót még soha nem hallotta. Nincs vele egyedül – mostanáig. Ám aki jelen volt Budapesten a Nagycsarnokban a Portugál napokon, nemcsak a szóval, de a szappannal is találkozhatott. No és persze volt ott még sok más.

A Deutsche Telekom valamennyi európai vállalata, így a Magyar Telekom is bemutatta 2016-ban a „Sea Hero Quest” (A tenger hőse) elnevezésű új mobiljátékot, amely a szórakoztatás mellett nemes célt is szolgál. A több platformon játszható mobiljátékot abból a célból fejlesztették, hogy elmélyítse a térbeli tájékozódásról meglévő tudományos ismereteket, illetve információval szolgáljon arról, hogyan működik agyunknak ez a területe. A játékot most továbbfejlesztették és kiterjesztették.

„Drónok: Az ég a határ?” címmel mutatja be New York egyik legismertebb látványossága az Intrepid Sea, Air & Space Museum (Tengeri, Légi és Űr Múzeum) azt, hogy a drónok mire is használhatók. Tudósítónk helyszíni beszámolója a kiállítás sajtótájékoztatójáról.

A sajtó meghívott képviselői előtt, ünnepélyesen nyílott meg egy új társkereső oldal. Egy kicsit a kultúrához, a művészetekhez, de a gasztronómiához is kapcsolódik és az igényesebb közönségnek szól. A segítségével finom ételek, jó borok mellett találhat társra, aki magányos.

Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné 1916. december 30-i megkoronázásának századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bár az eredeti tárgyi emlékekből – érthető okból – viszonylag kevés maradt meg, a kiállításon - március 19-ig - fontos dokumentumokat láthat a közönség.

Blog ajánló
Városlátogatások Ljubljana
LjubljanaA Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.A várban raboskodott gróf Batthyány Lajos, emlékét a börtön falán egy tábla őrzi.A várfalról szép kilátás nyílik a városra.Sétáljunk a városban!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9cl1LaZGZNc                                                                                                     By vinpet
Városlátogatások Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszeme
Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszemePiran a Szlovén Riviéra hangulatos városa. A Dél-Szláv háborús osztozkodásban Szlovéniának csak 45 km hosszú partszakasz jutott, melyen öt település található. Úgy tűnik, hogy a közel 6000 km hosszú horvát tengerpart nem elég a horvátoknak, még próbálnak néhány km.-nyi szakaszt elvitatni Szlovéniától. Gazdasági szempontból Koper a legjelentősebb, mint kereskedelmi kikötő. Ha bulizni akarsz, irány Portoroz, de ha az ivászat és buli helyett tartalmas nyaralási élményekre vágysz, akkor Piranba kell látogatnod.Piran történelmi óvárosa a velencei stílust idézi. A város neve, a legendák szerint, a görög pyros (tűz) szóból származik. Éjjelente fáklyák világítottak az Isztriai-félsziget északnyugati csúcsán, a mai rondella környékén, utat mutatva a közelitő hajóknak. A római birodalomban Piranum néven említik, később bizánci, majd a velencei városállam fennhatósága alá került. A modern időkben a város az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, azután az olaszoké lett, majd Jugoszlávia része, melynek széthullásával a független Szlovénia tengerparti nyaralóhelyeként fogadja a látogatókat.A város központja, a leghíresebb szülöttéről, Giuseppe Tartini zeneszerzőről elnevezett hangulatos tér. A gyönyörűen felújított ódon házakkal keretezett Tartini térről indulnak a kis utcácskák a városka minden részébe.A szobor mögötti impozáns épület a neoreneszánsz városháza, mely középkori elődje helyén épült a XIX. sz. közepén. A tér egyik legszebb épülete a Benečanka, a jellegzetes velencei gótikus stílusban épült palazzo-t egy gazdag, Beppo nevű kereskedő építtette fiatal szeretőjének. Kedvesét a környék rossznyelveitől óvva, a homlokzatra íratta, Lassa pur dir, azaz „Csak hadd beszéljenek!”.Szent György-templom:Az óváros felett magasodik a templom és a velencei Szt.Márk–toronyra emlékeztető campanilé, ahova az edzett látogatók 147 lépcsőfokon tudnak felmászni és kissé elhomályosult látással gyönyörködni a páratlan tengeri panorámába, de a templom körülifalakról is káprázatos a kilátás. A templom kapuja általában nyitva áll, egy rácsozaton keresztül lehet benézni a barokk stílusú belső térbe.Nézelődjünk kicsit!Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=9gdF-fNDlX8                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!