2018. október 16. kedd, Gál és Aurélia napja
Az érték-tudat képviselői
Révay András
2017.09.08 14:29
A 20. – jubileumi - Magyar Termék Nagydíj Védjegy kitüntetést, a tanúsított minőség „útlevelét”, a Magyar Gazdaság Ünnepén, az Országház Felsőházi termében adták át a díjazottaknak. A zsúfolásig megtelt teremben olyan vállalatok képviselői ültek, akiknél tevékenységükben az energiahatékonyság, a környezetbarát és a fogyasztók életminőségét javító, integrált megoldások kaptak nagy hangsúlyt.

A civil kezdeményezésű, - mára Magyarország minőségi útlevelének számító - pályázati rendszer célja: az EU tagállamaként elismerni a fogyasztói alapjogoknak és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő, magas minőségű termékeket és előállítóikat. Globalizálódó világunkban az áruk és szolgáltatások közötti eligazodásban fontos, hogy a fogyasztók megismerjék és megkülönböztessék a kiváló minőségű, garanciát nyújtó termékeket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat. Röviden összefoglalva elmondható, hogy a kezdeményezés elérte a célját, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gyártók, a különféle – adott esetben szellemi – termékek előállítói fontosnak tartják, hogy ezen a pályázaton elinduljanak és büszkék az elnyert díjra. Ez az egyetlen nem szakma-specifikus tanúsító elismerés, melyre a gazdaság egész területéről, önkéntes, nyilvános pályázat útján lehet jelentkezni.

Húsz évvel ezelőtt, a legelső alkalommal, 44 pályázóból 17 díjazott volt. Idén összesen 46 főcsoportban nevezhettek a versenyre a vállalatok, végül 54 cég 64 terméke, szolgáltatása érdemelte ki a kitüntetést és ezzel a kiadott nagydíjak száma 673-ra emelkedett! A díjazottak 61 százaléka először nyert, 30 százalékuk már kapott díjat – van olyan is, aki már hétszer (!), 9 százalékuk pedig – 2016. után az idén már második alkalommal nyílt erre lehetőség – határon túli pályázó volt. Általános tapasztalat, hogy a vevő válogat és csak a számára legmegfelelőbbet fogja választani. Kell ezért egy biztos mérték. A minőség fejlődésének is egyik feltétele, hogy elfogadott mérési rendszer legyen mögötte. A pályázatokat objektív követelmények alapján, bizottság értékeli, a győztesek egy évig használhatják a díjjal elnyert címet, logót, azt követően csak rendszeres utóellenőrzés után kaphatnak erre tovább is jogot.

A jubileumi ünnepségen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy ma már a fogyasztók százezrei tekintenek bizalommal azokra a termékekre, melyek az elmúlt tizenkilenc esztendőben elnyerték és azóta méltán viselik a „Magyar Termék” megkülönböztető védjegyét. Ez sokkal több, mint egy védjegy. Egy filozófiát, célt, küldetést testesít meg, a minőség-tudatos szemléletet, a hazai termékek iránti elkötelezettség növelését. Az is cél, hogy európai szinten is versenyképes vállalataink jöjjenek létre, amelyek képesek az európai piacokon is eladható termékeket előállítani. A most elnyert díjak éppen ennek a minőségnek és kreativitásnak jutalmai, annak szimbólumai. Remélhetőleg ez a nyerteseket munkájuk kiemelkedő minőségének megőrzésére és újabb fejlesztésekre fogja inspirálni.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a külhoni magyar közösségek fejlődésének legfontosabb szereplői a vállalkozások! A Magyar Termék Nagydíjat most a Petry Zsigmond Erdélyi kolbász termékcsalád és a nyelvkocsonya, valamint a Therézia, Forrázott sajtkülönlegességek is elnyerték. „Tedd vagy ne tedd, csináld vagy ne csináld, de ne próbálgass!” – tanácsolta Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Digitális Jólét programról szólva. Az idén ugyanis a legkiválóbb digitális magyar terméket is díjazták. A Balázs-Diák Kft. „Esélyt az oktatásban!” szoftvere az iskolák digitális átalakítását szolgálja. Dr. Luszcz Viktor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke a szellemi tulajdon védelmének fontosságát hangsúlyozta: „Az gazdagodjon, aki kitalálta!” Védhető egy megjelenés, egy védjegy, marketing munka is, nem csak gyártási leírás. A Hivatal a „Szellemi vagyon diagnózis” szolgáltatás során képes feltárni egy vállalkozás számára, milyen rejtett kincsek lapulnak a raktárában.

 A nevezési témacsoportok közötti határvonal kezd elmosódni. Jó példa erre, hogy a József Attila Színház egy előadásával, az „Angyalföldi ballada” színre vitelével nyerte el a díjat. A színház igazgatója, Nemcsák Károly erről elmondta: két évvel ezelőtt volt a darab bemutatója. Kertész Ákos a 60-as években írt egy kisregényt, Sikátor címen, ezt Verebes István Selmeczi Beával színpadra állította. A regény dramatizált változatához a Korál együttes hozzáillesztette Balázs Fecó dalait. Egy musical-szerű előadás jött így létre. Ezzel pályáztak a díjra, és a darabon keresztül a színház a Magyar Termék Nagydíjas, de kell hozzá az egész kollektíva egységes, magas színvonalú munkája. Nem a József Attila az első színház, aki ilyen díjat kap, a korábban Madách színház is elnyerte már. Most Somfai Péter magánvállalkozó is kapott, egyedi zenés- színház és showműsorok világítási és látványtervével.

 Nagydíjat kapott – többek között – A Darnói disznótoros, és a turista termékcsalád, a Szarvasi vékony pulykakolbász, a Gyulai Extra erős kolbász. Egyszerre hat díjat is bezsebelt a LIDL Magyarország Kft., ahol az Alesto gyümölcsszeletek, a Chira gyorsfagyasztott termékcsalád, a Delux Méz termékcsalád, a Pikok Pannónia téliszalámi és a lángolt kolbász, valamint a tepertős- szilvás papucs vált érdemessé a kitüntetésre. Még rajtuk is túltett a győri Dent-Art-Technik Kft., amelyik – igaz nem egyszerre, hanem sorozatban – már a hetedik nagydíját nyerte, ezúttal precíziós fogászati fémmegmunkálási eljárásukért. Díjat kapott a díjkészítő, a Hollóházi Porcelángyár is, ahol a különböző Nagy- és különdíjak látványos vázái készültek, melyek joggal tekinthetők önálló művészi alkotásnak is.

Kapcsolódó témák

Ne lepődjön meg, aki ezt a szót még soha nem hallotta. Nincs vele egyedül – mostanáig. Ám aki jelen volt Budapesten a Nagycsarnokban a Portugál napokon, nemcsak a szóval, de a szappannal is találkozhatott. No és persze volt ott még sok más.

A Deutsche Telekom valamennyi európai vállalata, így a Magyar Telekom is bemutatta 2016-ban a „Sea Hero Quest” (A tenger hőse) elnevezésű új mobiljátékot, amely a szórakoztatás mellett nemes célt is szolgál. A több platformon játszható mobiljátékot abból a célból fejlesztették, hogy elmélyítse a térbeli tájékozódásról meglévő tudományos ismereteket, illetve információval szolgáljon arról, hogyan működik agyunknak ez a területe. A játékot most továbbfejlesztették és kiterjesztették.

„Drónok: Az ég a határ?” címmel mutatja be New York egyik legismertebb látványossága az Intrepid Sea, Air & Space Museum (Tengeri, Légi és Űr Múzeum) azt, hogy a drónok mire is használhatók. Tudósítónk helyszíni beszámolója a kiállítás sajtótájékoztatójáról.

A sajtó meghívott képviselői előtt, ünnepélyesen nyílott meg egy új társkereső oldal. Egy kicsit a kultúrához, a művészetekhez, de a gasztronómiához is kapcsolódik és az igényesebb közönségnek szól. A segítségével finom ételek, jó borok mellett találhat társra, aki magányos.

Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné 1916. december 30-i megkoronázásának századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bár az eredeti tárgyi emlékekből – érthető okból – viszonylag kevés maradt meg, a kiállításon - március 19-ig - fontos dokumentumokat láthat a közönség.

Blog ajánló
Városlátogatások Cesky Krumlov a meseváros
Cesky Krumlov a mesevárosEz a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.Egy kis történelem:A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható. A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra. Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.A medveárok:A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent. A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!Egészségetekre!Nézzünk meg egy videót is: https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4                                                                                           By vinpet
Városlátogatások Parga Görögország
PargaParga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták. A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE                                                                                                     By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!