Ez a kiállítás jó helyen nyílt és jó időben - állapította meg róla Zeke Gyula író, történész. Jó helyen, mert az Újvilágból fél évezrede érkezett dohányt, a dohányzás szokását mindig is eleven kapcsolat fűzte a kereskedelemhez. A vendéglátással pedig oly szorosan ölelkezett, mint a füst a lélekkel, amely nélkül nem érdemes elképzelni a testet. Jó időben is nyílt, mármint a saját története idejében. A ma látogatójának nem nehéz emléklékezni arra, hogy a szülei és kortársai füstjében nevelkedtek, amelyből bőven jutott a munkahelyekre is, nem beszélve az utcákról, hivatalokról, a piacokról és a pályaudvarokról, a lelátókról és a koncertekről, ezek mind cigarettafüstben úsztak. A különböző közösségi életterek füstmentesítése Magyarországon nagyjából a nyolcvanas évek óta zajlik. Lassú, de biztosan előrehaladó folyamat, amely a zárt vendégterek dohányzási tilalmát előíró 2011/41. törvénycikkel vált visszafordíthatatlanná.
A magánélet tereiben is jól érzékelhető módon csökken a füst. Egyre kevesebben és kevesebbszer gyújtanak rá a lakásukban, átalakuló-félben van a dohányzás íratlan szabályrendszere is. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, egy baráti vendégség alkalmával keveseknek jutott eszébe, hogy vendéglátóiknál a rágyújthatás ténye vagy a lakáson belőli helye felől érdeklődjenek. Ma ezt szinte mindenki megteszi! Egy Írországban járt turistacsoport tagjai elmondták, már egyetlen dohányboltot sem találtak és a csoportból mindössze ketten dohányoztak, a többiektől mindig félrevonulva. Magyarországon a XVIII. század eleje óta szinte minden felnőtt férfi dohányzott – aki tehette – a tömegesebb női dohányzás a több téren zajló egyenjogosulási törekvések egyik főbb pontjaként, a múlt század húszas éveiben tört utat magának. A harmincas években a villamos belső terében vagy csak a peronon való füstölés volt vitakérdés, Így meg kell állapítanunk, hogy a társadalom többségének tüdejét átitató szivar- és cigarettafüstnek gyors visszavonulót fújtak.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum dohányzástörténeti kiállítása több évszázados, össztársadalmi méretű szenvedély végidején tárja elénk egy gazdag kultúra és szokásrend tárgyait és képeit. Történeti értelemben – témáját tekintve - nem az első ugyan, hiszen 1989-ben a múzeum már otthont adott egy hasonló tárlatnak és az érdeklődők 1996-ban is megtekinthettek egy kiállítást, az Egri Dohánygyár százéves fennállásának alkalmából nyílt meg. Tény, hogy mindkettő Vörösváry László felbecsülhetetlen értékű gyűjteményén alapult és a mostani – mindezek mellett - a hazai galéria kultúrában páratlan tekintélyre szert tett Első Magyar Látványtár nemrég véget ért kiállítási anyagát értelmezi újra. A gyűjtemény ápolása és elénk tárása a galéria-tulajdonos fiú, Vörösváry Ákos érdeme, a tablók gazdag összefoglalói a tárgy iránt végtelenül elkötelezett gyűjtő, Hornyák Balázs, megjelenő-félben levő kötetéből valók.
A kiállítás színvonala garanciát jelenthet arra nézve, hogy közönségét nem csupán a dohányosok máig kitartó, utóvéd csapatai adják. Az orvosnak, a politikusnak vagy a szociális gondozónak dolga megítélni, hogy sorsunkra nézve mi a jó vagy mi a rossz, a muzeológus, a társadalomtörténész és az író azonban nem tehet ilyet. Figyelnie kell csupán és elmondani, bemutatni a történeteket – jelen esetben a hazai dohányzás történetét – ami kiadósrésze volt az életünknek, és egy ideig még az is marad. Mert a dohányzás nem csupán kórtörténet és rettegés, hogy kit visz el a cipekedésbe soha bele nem fáradó betegség – és nemcsak állami bevétel forrása. Tárgy- és képkultúra is, emberi viszonylatok színtere, valamint élvezet- és szenvedélytörténet is. Dohányfüstünk egyféle tűnődés közege, lebegő előleg a nem evilágból! Nem kevesen talán épp ezért ragaszkodnak hozzá!
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
