Annak, hogy az értéke magasra szökött - oka van. Nem is egy oka. A Gundel Művészeti Díjat Láng György a Gundel Étterem akkori tulajdonosa és Pálmai Tamás rendezvényszervező alapította az ezredforduló tavaszán. Az első díjátadásra 2001-ben került sor. Ezzel kívánták kifejezni elismerésüket azoknak a művészeknek, akik sajnos egyébként szűkölködnek elismerésekben. A művészek igen büszkék rá, hogy Gundel-díjasok, noha – és ez egyik különlegesség - a díjjal pénzjutalom nem jár. Minden évben magas színvonalú, látványos gálavacsorán hirdetik ki a győzteseket és adják át a díjakat, hol is máshol, mint a Gundel étteremben. A nyertesek személyéről Szinetár Miklós elnökletével hat különböző szakmai kuratórium dönt.
Az elmúlt években a bírálat módja sokat változott. Kezdetben egyfajta „magyar Oscar” szerepet töltött be a díj. Később ezen változtattak. A leginkább lényegi változásra 2011-ben került sor. Korábban a díjat valóban a legjobbak kapták meg. Látható volt viszont, hogy rengeteg az átfedés, az állami és egyéb díjakat is ugyanezek az emberek kapják. Az is nyilvánvaló, hogy bár valóban jeles emberek ültek a zsűrikben, mégsem lehet elvárni tőlük, hogy lássanak minden filmet, színházi előadást, kiállítást és elolvassanak minden megjelent könyvet. Ezért született olyan döntés, hogy a továbbiakban ez a díj legyen a fiataloké! Pályakezdő művészeket támogasson! Az előválogatást az Egyetemek (Színház- és Filmművészeti, Képzőművészeti, Zeneművészeti) rektora és tanárai végzik, a kuratóriumok elé a tanárok által legtehetségesebbnek ítélt öt diák kerül és abból választják az egy díjazottat.
Egy szempontot viszont érintetlenül hagytak – és ez az életmű díj. A másik, további ok, amiért a Gundel Művészeti Díj ennyi éven keresztül meg tudta őrizni a rangját és nem vált – mint más elismerések – egyre élesedő viták tárgyává, az abban gyökerezik, hogy a kiválasztás szigorúan politikamentes tudott maradni. Nem is kell erre jobb bizonyíték, mint hogy az idei Életmű díjat a világhírű operaénekesnő, Tokody Ilona kapta. A gálaest fénypontja volt a pillanat, amikor a díjat átvette. A Herend Porcelánmanufaktúra Zrt. által készített díjakat idén dr. Simon Attila, a Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója nyújtotta át a díjazottaknak. Az Életmű díjat a méltán híres, egyben egyik legrégebbi és legismertebb Viktória minta díszíti, míg a pályakezdők díjain az elegáns türkizkék-platina Apponyi minta látható.
A Sztár-lett kategóriát a Nők Lapja szerkesztősége hozta létre. Elnevezése szójáték, mert a magyar értelmezés az angol starlet (csillagocska) kifejezéssel is rokonítható, bár nem kicsiségén, hanem a kedvességén van a hangsúly. Sokan mondják, hogy az idei díjazott esetében az „alma és fája” eset is fennáll. Arról pedig, hogy a díj méltó kézbe kerül, azok is meggyőződhettek, akik látták, amikor Tarján Zsófia tavaly a The Voice című tehetségkutató műsorban extra fellépőként az édesanyjával, Hernádi Judittal állt színpadra. Az M1, A Dal című eurovíziós válogatóműsorában HoneyBeast nevű zenekarával nagy sikert aratott. Nemcsak a hangjával, hanem extravagáns külsejével is felhívta magára a figyelmet.
A képzőművész kategória díját Hardi Ágnes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem negyedéves szobrász hallgatója kapta. Munkáim – mondta el magáról - expresszív, üres terek, egyben naiv, minimalista formatervek. Eleinte expresszionista filmdíszletekből inspirálódtam, mostanában viszont már valós tereket választok alapanyagul. Az alkotás során elhagyom azokat az elemeket, melyek a tudat számára a terek elhagyhatatlan részei, így teremtve feszültséget és bizonytalanságot. A zsűri ebben a kategóriában egy különdíjat is kiadott. Nagy Boglárka festőművész képeiből látszik: azokkal lenni, akiket szeretünk - jó. Ám a szomorúság mindenben ott van. Egy-egy ecsetvonás mögött ott a vágy, hogy megtartson valamit abból a fiatal erőből, ami most a kezét vezeti.
A komolyzene kategória nyertese, Kokas Dóra generációjának egyik kimagasló csellista tehetsége, aki nem csak szólistaként, de kamarazenészként és vonósnégyesével is egyaránt rendszeresen fellép. Dóra már hét évesen csellóversenyeken vett részt, és azóta is minden alkalommal a legmagasabb elismeréseket kapta. Több nemzetközi csellóversenyen nyert első díjat. A zsűri itt is adott még egy különdíjat: Kruppa Bálint hegedűművész kamarazenészként és szólistaként is számos versenyeredménnyel büszkélkedhet, 2013 áprilisában saját vonósnégyesével második díjat nyert a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen.
Az ifjú színművészek közül a választás a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves hallgatójára esett. Ifj. Vidnyászky Attila nem ismeretlen a színházi világban: már számos darabban felhívta magára a figyelmet. A prózai színész szakon ebben a tanévben végző fiatal tehetség Marton László és Hegedűs D. Géza osztályába jár. A 2013-ban bemutatott Hamlettel a fiatal színész számos fesztiválon feltűnt, a darab pedig lassan két éve töretlen siker az egyetem Ódry színpadán. A fiatal művész elmondta: próbál úgy dolgozni, hogy a neve miatt ne érhesse támadás. Ez szép törekvés, de a díjkiosztó gálaestre azért egy tisztább cipőt felvehetett volna.
Pesel Anita a Magyar Táncművészeti Főiskola végzős hallgatója a táncművészek kategóriájának díját kapta. Az iskola egyik legjobbja, a 2014/15-ös tanévben Köztársasági ösztöndíjban részesül. Évek óta rendszeres közreműködője az intézmény előadásainak, 2013-ban Aberdeen-ben, a Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon, valamint Mariborban, a Gaudeamus Gálán képviselte a Főiskolát. Idén augusztusban a drezdai Palucca Schule által szervezett nyári kurzuson vett részt a főiskola Művészeti Tanácsa által javasolt ösztöndíjasként. A díj értékét növeli, hogy a zsűriben jelen volt Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója és Kiss János, a Győri Balett igazgatója is.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.
